Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

Ford megkezdte hivatalos tárgyalásait japánban Tokió polgármestere elégedetlen Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Kedden került sor Tokidban a japán—amerikai csúcstalálkozó hivatalos tárgyalásainak első fordulójára, Tanaka miniszter- elnök és Ford elnök megbeszé­lésein részt vett Kissinger ame­rikai és Kimura japán külügy­miniszter is. A mintegy (kétórás tárgyalás­ról Kissinger külügyminiszter tájékoztatta a külföldi sajtó kép­viselőit. Elekor jelentette be, hogy Ford elnök hivatalos lá­togatásra szóló meghívást adott át Hirohito császárnak. A meg­hívását elfogadták és a látoga­tásra valószínűleg 1975-ben ke­rül sor. Ami a Ford—Tanaka tárgyalásokat illeti. Kissinger elmondotta, . hogy gyakorlatilag érintették az össze« bilaterális és nemzetközi kérdést. Mindkét fél aláhúzta a két ország kap­csolatainak alapját képező ja­pán—amerikai biztonsági szer­ződés fenntartásának szükséges­ségét. A tárgyalások egyik leg­fontosabb témája az energia­kérdés volt, különös tekintettel az Egyesült Államok javasolta energia-takarékossági program­ra. illetve arra a tervre, hogy a nagy nyugati olaj fogyasztó or­szágok közös erővel kényszerít­sék az olajtermelő országokat az ólai árának leszállítására. A japánok elsősorban arra szorítkoztak, hogy kifejtsék sa­ját nehézségeiket. Kissinger sze­rint Ford elnök „szimpátiával” fogadta a Tanaka által hangoz­tatott érveket A szemmel lát­hatóan fogas kérdés további vi­ta tárgyát képezi majd a szer­dai megbeszélésen. Az amerikai külügyminiszter közölte, hogy Ford elnök ..meg­értését” juttatta kifejezésre a japán kormány nukleáris poli­tikáját illetően, de ami azt a kérdést illeti, hogy az Egyesült Államok szállít-e nukleáris fegy­vereket Japánba, ez olyan „spe­ciális probléma”, amelyet a biz­tonsági szerződés keretében vi­tatnak meg. Kissinger rámuta­tott. hogy a tárgyalásokon érin­tették a közel-keleti helyzetet, általában az ázsiai viszonyokat és ezen belül az Egyesült Álla­mok és Japán kapcsolatát a ! Szovjetunióval, illetve Kínával, i * * » Kedden délután sajtóértekez­letet tartott Minőbe Riokicsi, Tokió kormányzó polgármestere. Elmondotta, hogy tisztelgő lá­togatást tett Ford amerikai el­nökinél és felvetette neki azt a kérdést, hogy szállít-e az Egye­sült Államok nukleáris fegy­vereket Japánba Az amerikai elnök közölte, hogy megvitatta a problémát Tanaka miniszter- elnökkel és nincs szándékában megvitatni a kérdést Tokió pol­gármesterével. Minőibe hangsú­lyozta, mint a japán főváros ti­zenegymillió lakosának képvi­selője, érthetetlennek találta Ford válaszát és „kiábrándult emberként’» vált el az Egyesült Államok elnökétől. Minőbe hangoztatta, hogy véleménye szerint rosszul választották meg Ford látogatásának időpontját, mert arra olyankor került sor, amikor nyilvánvaló, hogy a ja­pán nép teljes mértékben kiáb­rándult a Tanaka miniszterel­nök vezette konzervatív kor­mányból. (MTI) Gazdasági szabotázsok Portugáliában Gazdasági szabotázsakciók so­rával próbálnak társadalmi fe­szültséget okozni és a tömege­ket a demokratikus rezsim el­len hangolni a portugál tőkések és földbirtokosok, valamint a nemzetközi monopóliumok. Mind gyakrabban látnak nap­világot arról szóló hírek, hogy a több száz vagy több ezer hek­tárral rendelkező földbirtoko­sók, arisztokraták parlagon hagyják földjeiket, legfeljebb vadászatra használják azokat, miközben Portugália óriási mennyiségű mezőgazdasági ter­méket kényszerül vásárolni külföldről. Olyán esetek is gyakran előfordulnak, hogy el­űzik földjeikről a parasztokat, még azokat is, akik nemzedé­kek óta ott élnek. Sok helyütt tanyáikat is ledöntik, nehogy „visszaszókhessenek : otthonuk­ba. Palmela gróf, aki Setubal és Maca között több ezer hektár ura — valamelyik őséről ne­vezték el a birtokáról kinőtt Palmela városát — továbbra is megtagadja az államtól, hogy a vidék gazdasági fejlesztése érdekében közművest tse a te­rületét. Macát egészen a leg­utóbbi időkig ..szöges dróttal bekerített város”-nak hívták: csak főúfján lehetett elhagyni a birtokot: a mezők, a hegyek, a patakok és erdők mind-mind Palmela tulajdonai. Valamennyi akció egyértelmű­en arra irányul, hogy gazdasá­gi-társadalmi feszültség kelté­sével a demokratikus réndszer •ellen hangolják a dolgozókat. (MTI) Súlyos összecsapások Közel-Keleten Kedden reggel súlyos fegy­veres összecsapás zajlott le a megszállt területen fekvő Beit Shean városkában egy négy­tagú palesztin kommandó és izraeli katonák között. Az akcióért a demokratikus népfront Palesztina felszabadí­tásáért elnevezésű gerillaszer­vezet vállalta a felelősséget. A szervezet közleménye szerint tiltakozni kívántak az arab tüntetőkkel szemben tanúsított brutalitás és a dél-libanoni pa­lesztin menekülttáborok ellen végrehajtott, izraeli támadások ellen. Ki akarták kényszeríteni azt is, hogy az izraeli kormány 2 mis merel y VHS4. NOVEMBER 30, engedjen szabadon 14 politikai foglyot, köztük Hilarion Ca- pucci görög-katolikus érseket, akit a Tel Aviv-i .hatóságok fegyvercsempészés vádjával tar­tóztattak le. A gerillaszervezet későbbi közleménye beszámolt arról, hogy az izraeli katonák rohama közben a palesztin kommandó tagjai felrobbantották magukat és az épületet. A közlemény, amely szerint a robbanás több izraeli katonát is megölt vagy megsebesített, a Tel Aviv-i ha­tóságokra hárítja a felelőssé­get a tragédiáért. A legfrissebb Tel Aviv-i je­lentések szerint a sikertelen ak­ció összesen hét emberéletet követelt. A négy palesztinon kívül életét vesztette három izraeli állampolgár is. Az izra­eli jelentés' nem tesz említést robbanásról, (Reuter) S ■ * ■ ü : ■ ■ ■ : ti • N M ■ ■ : ■ K : * m : w ■ : ■ ■ I : 1 l : ■ Közművelődési miniszterhelyettesek tanácskozása Budapesten Kedden a Margitszigeti Nagy­szállóban dr. Orbán László kulturális miniszter nyitotta meg a szocialista országok köz- művelődési miniszterhelyettese^ rek tanácskozását. A kétnapos eszmecserén — egyebek között — a közművelődés értelmezésé­ről. helyéről, a szocializmus építésének jelenlegi .szakasz;!ban betöltött szerepéről tanácskoz­nak. (MTI) Magyar—NDK vízügy! szerződések Hazaérkezett Berlinből a ma­gyar vízügyi küldöttség, amely dr Illés Györgynek, az OVH elnökhelyettesének vezetésével tárgyalásokat folytatott az Or­szágos Vízügyi Hivatal és az NDK Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási M inisztériuma kö­zötti egyezmények megfelelő vízügyi együttműködéséről. A két fél egyebek közt megállapo­dott abban, hogy egyeztetik kü­lönböző vízgépészeti eszközök fejlesztését és gyártását. ÍMT1) Szovjet-iráni tárgyalások A moszkvai Kremlben, ked­den Nyikolaj' Poágornij szovjet I ^llamfő, Alekszej Koszigin mi-1 niszterelnök és Andrej Gromi- I ko külügyminiszter folytatta ! tárgyalásait Mohammed Reza Pahlavi iráni uralkodóval. , j A keddi tárgyalásokról ki­adott közlemény szerint a felek folytatták a szovjet—iráni po- ; litikai, gazdasági, tudományos, műszaki, kulturális és más ter­mészetű kapcsolatok kérdései­nek vitáját, s megvizsgálták a . kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés további fejlesz­tésének lehetőségeit. Folytatták a véleménycserét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nem­zetközi problémákról. (TASZSZ) Magyar felszólalások az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottsága folytatja a leszerelési kérdésekben benyúj- j tott határozati javaslatok felet- | ti vitát. A vegyi fegyverek el­tiltása tárgyában a szocialista országok által kezdeményezett határozati javaslatról szólalt fel dr. Domokos Mátyás nagy­követ, hazánk állandó képvi­selője a leszerelési bizottság­ban. Rámutatott, hogy a nuk­leáris lefegyverzésnek biztosí­tott elsőbbség nem terelheti el a figyelmet arról, hogy hábo­rús körülmények között más fegyverfajták is végzetes ká­rokat okozhatnak az emberi , társadalomnak és környezetnek, I s ezek legveszélyesebbike a tö­megpusztító vegyi fegyver. A különleges politikai bizott­ság keddi ülésén az ENSZ bé­kefenntartó tevékenységéről folyó vitában felszólalt Józan Sándor tanácsos, a magyar ENSZ-küldöttség tagja is. Ki­emelte a Biztonsági Tanács irá­nyításával szervezett ENSZ bé­kefenntartó műveletek fontos­ságát és nemzetközi jelentősé­gét. Alapvető fontosságú lenne — állapította meg —, hogy a BT hozzon létre egy felelős szer­vet, amelynek feladata lenne, hogy foglalkozzék a békefenn­tartó akciókkal. (MTI) Hasznosak a szocialista országok tapasztalatai A líbiai gazdasági miniszter nyilatkozata Tripoli Abu Bakr Ali el-Serif líbiai ] gazdasági miniszter, a magyar— líbiai gazdasági együttműködési j vegyesbizottság líbiai tagozatá­nak eiriöke_ nyilatkozatot adott Böcz Sándornak, az MTI ki­küldött tudósítójának. — Eltökélt szándékunk — mondta —, hogy ambiciózus fejlesztési terveink megvalósí- ' tás-ában messzemenően együtt- | működünk a szocialista orszá­gokkal. Bár a Szovjetunióval, j Magyarországgal és más álla­mokkal aláírt kétoldalú egyez­mények megteremtették az együttműködés alapját, meg­győződésem, hogy még csak a kezdet kezdetén tartunk. Kö­telességünk. hogy a hagyomá­nyos árucsereforgalmon és s külföldi szakértők foglalkozta­tásán túl feltárjuk .mindazokat a területeket, ahol lehetséges és Szükséges az együttműködés bővítése. EZ a törekvés egybe­vág egész függetlenségi politi­kánkkal. Sohasem feledjük el, hogy a szocialista országok ép- | pen abban a kritikus pillanat­ban siettek segítségünkre, ami­kor a tőkés nyugati gazdaság bojkottal válaszolt nemzeti olajvagyonunk államosítására. — A köztünk fennálló ideo­lógiai nézeteltérések nem aka­dályozhatnak meg bennünket abban, hogy a közös érdekek és a kölcsönös tisztelet alapjan tovább építsük gyümölcsöző kapcsolatainkat — folytatta a miniszter. — Ezt egyebek mel­lett azért is fontosnak tartjuk, mert fiatal fejlődő országunk számára rendkívül hasznosak lehetnek a szocialista országok fejlődési tapasztalatai, min­denekelőtt a gazdasági és kul­turális elmaradottság felszámo­lásában. A szocialista országok — a nyugatiakkal ellentétben — nemcsak piacot látnak és keresnek a harmadik világ országaiban, hanem ezek gaz­dasági fejlesztését is érdekük­nek feladatuknak tekintik. Jó példa erre Magyarország, amely évek óta nagy mennyisé­gű húst exportál Líbiába, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy kész részt venni a líbiai mezőgazdaság, állattenyésztés fejlesztésében, az önellátó ter­melés alapjainak lerakásában. Abu Bakr Ali el-Serif gaz­dasági miniszter végezetül kö­zölte. hogy decemberben Buda­pesten tartja meg második ülését a magyar—líbiai gazda­sági együttműködési vegyesbi­zottság, , — Ezen az ülésen számba vesszük az együttműködés bő­vítésének új lehetőségeit — mondta. (MTI) '■■■■■••"••■••■■■■■•■■■■■■■•••■••«••■••■■•■••■■••■•■•••■•■••••■•■•••■«••••••••••■■■»■•••■»•■•■■■■»■»•■•■••a* MiHiiiniiiiinnnnHf ffkik semm re nincsenek tekintettel Mezőgazdaságunk a Közös Piacon E sorok olvasóinak nyilván nincs szükségük statisztikai adatokra, számoszlopokra, im­pozáns grafikonokra ahhoz, hogy felismerjék a mezőgazda­ság jelentőségét hazánk gazda­sági életében, és ahhoz sem kell külön i"u«ztráoíó hogv mező- gazdasági exportunk jelen tősé­A legnagyobb tőkés felvevő piacunk az Európai Gazdasági Közösség, azaz az NSZK, Fran­ciaország. Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Anglia, Dániá. Írország. Ez a kb. 250 mil­lió lakost magábafoglaló hatal­mas és igényes piac vette át 1972-ben a nem rubelelszámolá­sú élekniszergazdasági expor­tunk 70,5 százalékát. Gyakor­latilag tehát ez a terület je­lenti számunkra a tőkés világ­piacot. Legfontosabb partnere­ink e piacon az NSZK és Olasz­ország. Ez a helyzet földrajzi ge tudatossá váljék előttünk. Ezeknek a soroknak nem is ez a céljuk, hanem az, hogy a roa- ' var rr v'd'i’.á«,I export je­lenlegi tőkés világpiaci helyze­tét és problémáit világítsák meg. Álljon itt csupán az ará­nyok és nagyságrendek bemu­tatása végett néhány szám: közelségük, gazdasági struktú­ráik, kereskedelmi hagyomá­nyaik következménye, természe­tes, logikus, gazdaságilag mind­két félnek előnyös. Az utóbbi hónapokban még­is sokasodtak a problémák. A helyzet kiéleződött. Ennek leg­megdöbbentőbb jelé, hogy az Európai Gazdasági Közösség ez év július 16. óta egyoldalú dön­téssel bezárta kapuit a vágó­marha- és húsexportunk előtt. Ez a „villámcsapás” nemcsak rombolt, hanem segített, is. Se­gített abban, hogy szélesebb körben is felismerjék, a tőkés világpiac nem tekinthető min­den szempontból valódi „piac­nak” abban az értelemben, hogy ott a kereslet, kínálat, az árak, határidők, minőség, az érdekek kölcsönös elismerése szabják meg az eladási lehető­ségeinket, hanem sokkal inkább egy veszedelmektől hemzsegő, útvesztőkkel teli gazdasági dzsungelnek. A Közös Piac azt tűzte ki céljául, hogy a mezőgazdaság és az élelmezés területén önel­látásra rendezkedik be. Ezt úgy éri el, hogy a leggazdaságtala- nabb termelők költségszintjén ' állapít meg úgynevezett irány­árakat, s minden más ország­ból odaérkező olcsóbb áru árát megemeli az irányár és az im­portár közötti különbséggel. A rendszer persze ennél sokkal bonyolultabb és rengeteg el­lentmondást takar. A lefölözé­sek és támogatások egyenlege nyomja az egyes országok költségvetését és egyik okozó­ja az inflációnak. A növekvő termelési költségek és bizonyos spekulációs manőverek árfel­hajtó hatására a fogyasztói árak olyan szintet értek el, hogy emiatt a vásárlási kedv is alábbhagyott az érintett orszá­gokban. Nem túlzás azt mon­dani, hogy a közös mezőgazda- sági politika válságban van és az, ami a vágómarha-import­nál történt, megtörténhet más termékek esetében is. A nem rubelelszámolású mezőgazdasági és élelmiszerexportok összege 1972-ben 4,4 milliárd devizaforint volt, ez ugyanezen viszonylatban bonyolított összexportunk 35,1 százalékát tette ki,

Next

/
Thumbnails
Contents