Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-19 / 270. szám
Körtetelepítés a házikertben A tSB hónapokban elegendő alma áll rendelkezésünkre, körtéből viszont az üzletekben és a piacokon csak kévés található. Sok esetben ez is közepes minőségű. Termesztését a házi- kertekben kellene jobban felkarolni. A körte szorgalma» munkát, nagy szakértelmet igényei. Legjobban a mély rétegű, táp- dús talajon termeszthető. Házikertünket a telepítésre élő kell készíteni. Se a saját, se a szomszéd kerti mezsgyéjén ne legyen akác vagy más V sssép keit kialakításának gyik feltétele a jó színhatás. Az egyöntetű zöldfelület megtörése színes lombbal kívánatos. Különösen a vörös szín teszi változatossá kertjeinket. A növényanyag kiültetésekor azonban ügyelni kell arra, hogy egy-egy területre ne helyezzünk sok piros növényt, mert az már természetellenes hatást kelt. Az egész nyáron át szép sötétvörös lomb csak napos helyen alakul ki a növényeken. Faiskoláink több piros lombú fajt és változatot termesztenek, azonban ezek csak kisebb mennyiségben találhatók a faiskolai árjegyzékben. Most a legszebbekre hívnám fel a telepítők figyelmét Díszfák A kedvelt juharnak két, hasonló habitusú, vörös lombú változatát szaporítják a faiskolák. Az Acer platanoides ’Faassens Black’, valamint az Acer platanoides ’Crimson King’ vérjuhar néven ismert. Gömbölyded ko- ronájú, 12—15 méterre megnövő fák, lombozatuk a tavaszi kihajtástól a lombhullásig sötétvörös, erősen fénylő. Mint park- és sorfák egyaránt kedveltek, közepes nagyságú koronafejlődésük mindkét változatot utcák fásítására is alkalmassá teszi. A talaj ás a fekvés iránt nem igényesek. A nyírek alacsony, mintegy 7—10 méter magásra növő, laza ágrendszerű fajtája a Betula pendula ’Purpurea’. Díszítő elem az egész vegetáció során a vörös lomb. Télen lilásvörös kérge díszíti. Az idősebb példányok ágai enyhén lecsüngőnek. Kizárólag földlabdával ültethető ki. Gyorsan fejlődik, kis igényű díszfa. Terebélyes koronájű, nagy fává nő a vérbükk — a Fagus sylvaazonnali belépéssel felveszünk a Lencsés! út mellett levő presszónkba, ÁFÉSZ, BÉKÉSCSABA, Luther u. 2. 2245 nagy fcsnM &l Ezek ugyanis árnyékukkal, gyökérzetükkel, lombozatukkal a talajból a tápanyagot, vizet elvonják, a légmozgást, napfényt elzárják. Ki kell vágni minden' silány, beteg, öreg fát, cserjét. A talajt mélyen ássuk vagy szántsuk fel. Szedjünk össze minden fagyökeret, követ Ilyen nagy ; rendezést követően ajánlatos kertünket a talajmunka előtt 100 négyzetméterenként 400 kg jó minőségű isitállótrágyával megtrágyázni. tlea ’Atropunicea’. Levelei a kihajtástól a lombhullásig sötétvörösek. Szoliter- és sorfaként egyaránt alkalmas. Üde talajt, párás klímát igényel. A díszalmák csoportjába tartozó Malus purpurea ’Eleyi’ fiatal levelei barnásvörösek, virágai borvörösek, sötét almatermése is piros. Nem túl igényes, átlagos kerti talajban jól fejlődik. Az egyik legelterjedtebb vörös lombú kis fánk a vérszilva -r- a Prunus cerasifera ’Atropurpurea’ (Prunus pissardi) és a Prunus cer. ’Nigra’. Az előbbinek a levelei kihajtáskor barnás-, később sötétpirosak. A P. nigra levelei nagyobbak és sötét, fénylő fe- ketéspirosak. öt—hat méteres kis fává nőnek, keskeny, szűk helyre is ültethetők. Tavasszal halvány rózsaszínű szimpla virágai, ősszel pedig vörös, szilvaszerű termései is díszítik a fát. Díszcserjék Kevés fajnak piros a levele a tenyészidő folyamán. Legismertebb a vérborbolya, a Berberis vulgaris ’Atropurpurea’. Erős növésű, a metszést is jól tűrő, 2—3 méter magas sövényt alkotó cserje. Lombja tavasztól őszig sötétvörös. Májusban sárga virágai, lélen piros termései díszítenék. Alacsony, tömött cserjét alkot az 50—60 cm-re növő Berberis thunbergit ’Atropurpurea nana’. Szinte szabályos gömb alakú. Lombozata az egész vegetáció alatt sötétvörös. Sziklakerti növénynek, szoliternek értékes. Kevesen ismerik a piros levelű cserszömörcét — a Continus coggyyria ’Royal Purple’-t. A 2—3 méter magasra növő bokor lombozata sötétvörös, fémes fényű. Június végén 15—20 cm-es virágbugái díszítik. Mint szoliternövény a meleg, napos fekvést kedveli. Nagy bokorrá fejlődik a vörös levelű mogyoró — a Corylus ma. { xima *Purpurea’. Tavasszal, lombfakadás előtt 'barkavirágzat díszíti. Lombozata fénylőpiros,! fonáka enyhén molyhos. A port jól megköti. Szoliternek és sövénynek is alkalmas. Termése ehető mogyoró. | Dr. Móczár Bál* Telepítés előtti fontos feladataink: 1. Kertünk pontos felmérése; 2. milyen nagyságú fákat akarunk nevelni? (a te- nyészterület, az ültetési távolság meghatározása); 3. a körtefajták összeválogatása. A régebbi időiben mindig középmagas termőfákat telepítettünk házikertünkbe. Nagy termőfelületet, nagy termésterülettel. Ma mindenképp alacsony törzsű termőfákat neveljünk, telepítsünk. Számtalan termelési előnyük van a középmagas törzsűekkel szemben, a) Korán termőre fordulnak; b) ízletesebb a gyümölcsük; c) könnyebb a fák ápolása, a metszés, az ág lekötése, alátámasztása; d) könnyebb és tökéletesebb a növényvédelem; e) jobb termőegyensűlytwn tartható a fa (ritkítással); 0 a termés leszedése biztonságos és egyszerű; g) a szél kártétele sokkal kisebb a szedés előtt} időszakban; végül h) az ültetvény barázdásan egyszierűen öntözhető. Házikertben a körtefáikat legjobb 3x5 m távolságra ültetni, így a háromméteres tőtávolsággal a fák lombjai időben összeérnek, termősövényt alkotnak. A sorok 5 méterre esnek egymástól, ez lehetővé teszi a közlekedést, a művelést, az öntözést, valamint az any- nyira fontos légmozgást és fényhatást. A fajták megválasztásának három követelménye van: 1. talajviszonyaink; 2. az érési idő sorrendje; 3. a porzó fák megválasztása. A téli körték egymás beporzását is elősegítik, mégis fontos, hogy a beporzásra, a termékenyülés előmozdítására 2— 4 kiváló minőségű nyári és őszi fajtát is telepítsünk. Az alacsony törzsű bokor té- Kkörte-oltványok birs- vagy vadkörtére oltott oltványok a jobbak. így nagyobb, gyorsabban fejlődő fákat kapunk, és a gyümölcsön nem érződik birsíz. Az oltványokat mindig faiskolából szerezzük be, bokor vagy suháng csemeteoltványként. Az alacsony törzsű, bokor alakú fák törzsmagassága az elágazásig minden esetben csak 40—50 cm lehet. Mindenképpen az őszi ültetés a jobb. így egy évet nyerünk. Az oltványok fő- és ol- dalgyökérzetét 10—20 cm-re vágjuk vissza, és vigyázzunk, hogy se mélyen, se magasan ne ültessünk. A fákat őszi ültetéskor iszapoljuk. beöntözzük és felkupacoljuk. Ágat csak tavasszal metszünk. Ha a telepítés folyamán minden munkát gondosan elvégeztünk, megelégedetten tartjuk kis téli pihenőnket, várva a fakadó tavaszt, mikor elkezdhetjük a termesztés sok szép munkáját. Addig is vegyünk kezünkbe ’szakkönyvéket, mert kertészeti tudásunknak mind elméleti, mind gyakorlati tekintetben évről évre úgy kell fejlődnie, terebélyesednie, mint an átültetett és ápolt fiáknak. Vörös lomhü dísznövények Hogyan kezeljük az újborokat? Az idei rendkívüli körülmények között a szüret bajkeverői a penészek voltak. Ezek törést okozó anyagokat termelnek másrészt — a kék szőlőfajták esetében különösen káros — színanyagcsökkenést okoznak. Az idei borok ezért barnatörésre hajlamosak. Ha már gyenge lett a borunk, legalább legyen egészséges! A törést okozó anyagok a szőlő feldolgozásakor esedékes szakszerű kénezéssel elpusztíthatok. De ha kéneztük is a szőlőt, a cefrét, erjedés előtt a mustot, a bor első fejtését akkor is különösein gondos körültekintéssel végezzük. Ugyanis a penészes szőlőből a mustba került törést okozó anyagok mennyiségét nem ismerjük. Nem lőhetünk biztosak Dohát abban, hogy a feldolgozás során alkalmazott kénezés elégséges mértékű volt-e. Ne tévesszen meg bennünket, hogy a kierjedt, tisztuló újbor — a hordója mellett vizsgálva — esetleg nem mutat törési hajlandóságot. A hordóban ugyanis a bor többé-kevésbé telített széndioxiddal, s ez a levegőt távol tartja tőle. A nem kívánatos változások csak bizonyos idő múltán mutatkoznak, amiken* a bor levegőzik. A penészes szőlőből származó borok első fejtését feltétlenül korán, a kierjedést követő 1-2 héten belül végezzük éL Ne törődjünk ezúttal azzal, hogy a bor mennyire tiszta. Nagyobb veszély a bor egészsége szempontjából az az üledék, seprő, amelyen fekszik, mint hogy mennyire indult meg az öntisztulás. E seprőben sok nem kívánatos anyag a penészes szőlővel került a bor üledékébe, ezért mielőbb szabadítsuk meg a bort tőle! A bor tisztulása később is bekövetkezik. Vagy ha nagyon korán kívánunk tiszta állapotú bort, akkor majd fejtés után egy jó derítéssel siettessük a tisztulást Közvetlenül a fejtés előtt feltétlenül végezzük el az úgynevezett törési próbát Fehér palackot vagy kóstolópoharat körülbelül 3/4 részig megtöltünk a vizsgálandó borral. A palackot csak vattával dugjuk be. A mintát szobahőmérsékletű helyen egy-két napon át figyeljük: mutat-e színváltozást? Az egészséges, törésre nem hajlamos bar szépen tisztulni kezd, száné nem változik. A hibásan erjedt vagy törésre hajlamos bor a levegőn megzavarosodik, a felső szélén barna gyűrű jelenik meg. Ez a bámulás lefelé terjeszkedik. Egy idő múlva az egész bor törtté, kávébarna színűvé válik, íze kellemetlen (törtíz). A vörösbor szintén kávébarna lesz. Általában, ha a bee a MM» St próba sorún — 48 óm múlva kezd megtör ni. a barna gyűrű vékony (pár mm), akkor 20 g/hl — 24 óra múlva jelentkező barn ulásnál 30 g/hl — 12 órán belül jelentkező erőteljes színváltozásnál t 40 g/hí kristályos borként kell adagolnunk hozzá. A fejtést ennek megállapítása után a következőképpen hajtjuk végre. A szükséges mennyiségű kém 5—10 liternyi borban tökéletesen feloldjuk. A kénes bort * fejté^Be előkészített, tiszta hordóba öntjük. Ha a kén az első 5—10 liter borban még maradéktalanul feloldódni nem tudott — a sajtár alján sószánű maradék látható •— a műveletet további bormennyiséggeí teljessé tesszük. A tűlkéneaett: bort tartalmazó hordóban elégetünk 100 literenként számítva körülbelül egy fiél azbeszt kénszeletest Ezután a hordót teletöltjük, ás csak lazán dugjuk le vagy a dugót fordítva helyezzük az akonanyílásra. Törésre hajlamod ^örősixv nmk a kénezés hatására tér mészetesen átmenetileg elszín- telem edik, Es azonban « kisebb baj, amelyet sajnos ilyen esetben vállalnunk kell, ahelyett hogy a borunk bamatörött, beteg legyen. A kénezett vörösbe» színe lassan (3-4 hét alatt), ahogyan a szabad kénessav Sekötődik — visszatér. Ebből I» látható, hegy & penészes kékszőlő sokkal nagyobb káré szenvedhet, mint a fehér. Nagy gondot fiordítasuBÜg aside! borok töltögetéséra, Mercs drpää Könyvajánlatunk MAndy Györgyi A BŐ TERMÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI A talajműveléssel, vízellátással, trágyázással, növényvédelemmel és a termésfokozás számos egyéb kémiai és fizikai eszközével csak akkor érhetünk célt, ha figyelembe vesszük a növény igényeit, melyet biológiája határoz meg, és tisztában vagyunk a különböző beavatkozások kölcsönhatásával. A szerző ehhez kíván segítséget nyújtani. Az egyes témák tárgyalása során rámutat az összefüggésekre, azokra a bonyolult kölcsönhatásokra, me-, lyek egy-egy beavatkozás eredményességét befolyásolják, s mindvégig az egységes bioló- . giai szemlélet kialakítására törekszik. összefoglalja az időjárási tényezőknek a növényekre gyakorolt hatását, ismerteti a vetőmag biológiai értékét befolyásoló tényezőket, a vetömagke- zelés módszereit, a növények- Ökológiáját, ■ az etológiái ö»lajdönságdÜ Mnáüfcsi ßeaváltozási lehetőségeket, a talajnak mint a termesztés közegének jelentőségét, az -öntözés és a trágyázás és a növények életfolyamatai közötti összefüggéseket, a mesterséges környezet (hajtató- ágyi és üvegházi feltételek) előnyeit és hátrányait, a növények teljesítőképességének élettani és agrotechnikai munkákkal való serkentését. A könyv segítséget nyújt ahhoz. hogy a gyakorló mezőgazdák felfrissítsék biológiai ismereteiket, új megvilágításban lássák a környezeti tényezők hatását, így tudatosan tudjanak beavatkozni a nagyobb termések elérésébe. rtísmm^r IQ ifü NOVEMBER 1A *
