Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

Parlamenti küldöttségünk hazaérkezett Jugoszláviából Tito fogadta Apró Antalt Az USA elnöke a Távol-Keleten Hétfőn déletőtt Belgrádbas» Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnöke fogadta Apró Antalt, az ország­gyűlés elnökét, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját,_afci a ma­gyar parlament küldöttségének élén hivatalos és baráti látoga­táson egy hétig Jugoszláviában tartózkodott A szívélyes, ba­ráti beszélgetésen, a két ország és a két párt baráti kapcsola­tainak továbbfejlesztéséről és időszerű külpolitikai kérdések­ről volt szó. Tito elnöknél tett látogatása után Apró Antal belgrádi szál­láshelyén fogadta Dragomir Pavlovicsot, a Tanjug hírügy­nökség es Nyáradi Róbertét, az MTI tudósitjat. Kérdéseikre vá­laszolva a következőiket mon­dotta; — Országgyűlésünk küldött­sége a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzet­gyűlése elnökének, Kiró Gligo- rovnak meghívására látogatott Jugoszláviába. Hasznos meg­beszéléseket folytattunk a nem­zetgyűlés elnökségével, látoga­tást tettünk ezenkívül Sztane Dolanonál, a JKSZ KB elnökség végrehajtó bizottságának titká­ránál, akivel pártjaink kapcso­latairól tárgyaltunk, Dzsemal Bijedics kormányfőnél, akivel a két ország együttműködéséről folytattunk eszmecserét, láto­gatást tettünk Alekszandar Grlicskovnál, a JKSZ KB el­nökség végrehajtó bizottságá­nak reszort ti tkáránál és ma fogadott bennünket Joszip Broz Tito államfő, a JKSZ el­nöke, aki méltatta az országa­ink közötti jó kapcsolatokat, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az együttműködés bővíté­sére még sok lehetőség van. “ Vidéki körutazásunk során jártunk Koszovo autonom tar­tományban, valamint a Mace­dón és a Szerb Szocialista Köz­társaságban. Sok üzemet, erő­művet, vegyiipar! vállalatot te­kintettünk meg. Megnéztük a Vaskapu erőművet, a prahovói vegyiipari kombinátot, Pristt- naban pedig az egyetemet. Már a felsorolás is mutatja, hogy sok helyen jártunk, vezetők­kel, politikai és társadalmi munkásokkal, vállalatok és egyetemek vezetőivel találkoz­tunk. Ismeretes, hogy törvény­hozó testületeink szervezeti fel­építése eltérő, de nagyon hasz­nos volt megismerkednünk egymás ^tapasztalataival, szemé­lyesen ismerkedtünk meg azok­kal a reformokkal, amelyeket Jugoszláviában a JKSZ X. kong­resszusának határozatai, vala­mint az űj alkotmány előírásai alapján bevezetnek. — Vidéki utunkon sok szó esett gazdasági kérdésekről. Mindenütt kifejezésre jutott az a törekvés, hogy a jugoszláv üzemek bővíteni akarják együttműködésüket magyaror­szági partnereikkel. Nagy ha­tással voltak ránk az ország­szerte folyó nagyszabású épít­kezések és az a véleményünk alakult ki, hogy az iparilag ke­vésbé fejlett területek gyor­sabb ütemben fejlődnek. Mind Belgrádban, mind vidéken ba­ráti, elvtársi fogadtatásban ré­szesültünk. A tárgyalásainkon érthetően sok szó esett a két­oldalú kapcsolatokról. Mindkét fél azt a meggyőződését fejez­te ki, hogy a magyar—jugo­szláv kapcsolatok politikai, gazdasági és kulturális vona­lon, valamint a társadalmi élet területén is jelentősen fejlődtek, de még további lehetőségek kínálkoznak ezek bővítésére. Az a tény, hogy árucserefor­galmunk volumene megközelíti a 200 millió dollárt, mutatja, hogy a magyar és jugoszláv vállalatok, a két ország kül­kereskedelme között évről évre bővül az együttműködés. Hoz­záfűzhetjük még, hogy kapcso­lataink minden hullámzás nél­kül, folyamatosan fejlődnek. Ehhez a kedvező légkört Tito elnök és Kádár János immár rendszeressé váló tárgyalásai teremtettek meg. — Együttműködésünk alap­ját. a szocialista épités közös céljai képezik. Ehhez kedvező feltételeket teremt az is, hogy szomszédok vagyunk, így fenn­áll a közelségből fakadó gazda­sági együttműködés lehetősége és az a körülmény, hogy nem­zetiségeink a hid szerepét töltik be a két ország között. Erre utalt egyébként Tito elvtárs is legutóbbi budapesti látogatása alkalmával. — Meggyőződésünk, hogy or- szággj'űlésünk küldöttségének jugoszláviai látogatása tovább növelte azt a jó politikai lég­kört és együttműködést, amely országaink között az elmúlt években kialakult. Kiró Gligo- rovot, a nemzetgyűlés elnökét meghívtuk, hogy parlamenti küldöttség élén látogasson el Magyarországra — mondotta befejezésül nyilatkozatában Apró Antal. Az Apró Antal vezette ma­gyar parlamenti küldöttség egyhetes jugoszláviai látogatá­sának befejeztével hétfőn dél­után visszautazott - Budapestre. A vasárnap megtartott görög parlamenti választásokon a sza­vazatok háromnegyed részének megszámlálása után biztosra vehető a Kanamanlisz vezette Üj Demokrácia győzelme. A párt az addig megszámlált sza­vazatok 54,2 százalékát szerez­te meg. A második helyen Mavrosz centrum unió — Üj Erők Párt­ja áll 20,2, a harmadik a Pa­pandreu vezete pánhellén szocialista mozgalom 13.2 szá­zalékkal. Az egyesült baloldal — benne a Görög Kommunista Párt — 9,1 százalékot mondhat magáénak. A szélsőjobboldali nemzeti demokratikus unió ed­dig 1, a független jelöltek pe­dig 1,4 százalékát szerezték meg a voksóknak. Miután a szavazatok tekinté­lyes hányadának megszámlálá­sa nyomán már következtetni lehetett az eredmények végső alakulására, több párt vezető­je sajtónyilatkozatot tett közzé. Konsztantin Karamanlisz ügy_ Újsághír: Ez év november 12— 15. között Moszkvában tartot­ta soron következő ülését a KGST Külkereskedelmi Ál­landó Bizottsága. Kétségbevonhatatlanná vált igazság, hogy a Nemzetközi mun­kamegosztás és azt gyakorlatban is kifejező, megvalósító külkeres­kedelem a szocialista tervgazda­ság számára is nélkülözhetetlen. A szocialista gazdasági közösség országai tehát jól felfogott ér­dekeiket követik, amikor szünte­lenül munkálkodnak kapcsolata­ik e formájának fejlesztésén. A külkereskedelmi együttmű­ködés kérdéseivel a KGST ke­retében a Külkereskedelmi Ál­landó Bizottság (KÁB) foglalko­zik. A KGST komplex prog­ramja a külkereskedelem leg­fontosabb feladataként a tagor­szágok közötti kereskedelmi for- galofn további bővítését, az áru­csereforgalom formáinak fej­lesztését jelöli meg. A kölcsönös kereskedelmi for­galom a tagországok gazdasági fejlődésével összhangban emel­kedik. Az egymás közötti forga­A hétfőn Tokióba érkezett' Ford amerikai elnök ma kezdi meg hivatalos tárgyalásait Ta­naka japán miniszterelnökkel. A japán—amerikai csúcstalál­kozón részt vesz Kissinger ame­rikai és Kimura japán külügy­miniszter is. A két külügymi­niszter . különmegbeszéléseket is folytat. Megfigyelők elha­markodottnak ítélik mindkét kormány arra irányuló erőfe­szítését, hogy a találkozót prob­lémamentesnek tüntessék fed. Tokiói politikai és sajtókörök­ben a ceucstalalkozón megvi­tatandó problémák közül a kö­vetkezőket etnelik ki: 1. Az energiaválság, 2. A Japánba irányuló amerikai mezőgazda­sági export, 3. A nukleáris fegyverek kérdése és 4. A dél­koreai helyzet. Rámutatnak, hogy Kissingernek az olajárak leszállítását célzó elképzelései nem tetszenek a japánoknak, akik az energiakérdésbun kény­szerhelyzetben vannak. Hírek szerint Tanaka ismét megkísérli, hogy a japán köz­vélemény számára elfogadható „cáfolatot” kapjon Ford elnök­től arra a távolról sem int alapozatlan állításra, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket tárol japán terüie­vezető miniszterelnök, az első helyen álló Üj Demokrácia ve­zetője kijelentette: mindent megtesz a szavazók bizalmának igazolása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország előtt álló célok eléréséhez szük­sége lesz azoknak az együttmű­ködésére is, akik nem az ö párt­jára szavaznak. Hétfőn reggel az athéni lapok már arról ad­tak hírt, hogy Karamanlisz va­lószínűleg a hét közepén, szer­dán vagy csütörtökön alakítja meg kormányát Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt KB első tit­kára, választás utáni első nyi­latkozatában kijelentette: ,.az első választási eredmények azt mutatják, hogy a feltételek egyenlőtlen volta, a rendelke­zésre álló idő korlátozottsága és a választási törvény gátjai ellenére az egyesült balodal ki­állta a próbát és először aratott sikert a juntát követő politikai időszakiban.” \ lom értéke az 1970. évi 33,5 mil­liárd rubelről 1972-re mintegy 42 milliárd rubelre nőtt, 1973-ra pedig elérte a 46 milliárd rubelt. Noha az elmúlt években a KGST-országok gyors ütemben bővítették kereskedelmüket a fejlett tőkés és a fejlődő orszá­gokkal, ez nem csökkentette a KGST-n belüli forgalom mérté­két. Ellenkezőleg: a KGST-tag- államok 1970-ben teljes külke­reskedelmük 60,7 százalékát, 1972-ben pedig 62,6 százalékát bonyolították egymással. A gyors ütemű növekedés 1973-ban is folytatódott, s ez összhangban áll a komplex program külke­reskedelmi célkitűzéseivel. A KGST szerzed, a kétoldalú együttműködési biz.ottságok, to­vábbá az egyes KGST-tagálla- mok külkereskedelmi szervei rendszeresen kutatják a forga­lom bővítésének lehetőségeit és arra inspirál iák a tagországok gazdasági intézményeit, hogy él­jenek ezekkel. A külkereskedelmi szerződések jelenleg kialakult gyakorlatának ten. Tokióban általános a nézet, hogy a’ kísérlet nem jár majd sikerrel. Végül a japán tárgya­lófelet komolyan foglalkoz­tatja annak a jogos gyanúnak a- elhárítása, hogy az Egyesült Államok és Japán közösen tá­mogatást nyújt a dél-koreai el­nök elnyomó rendszerének. Mindennek fényében, megfi­gyelők nem várnak sem lénye­gesen újat. sem látványosat a japán—amerikai csúcstalál­kozótól. Brit békekonferencia Az európai biztonságért ás együttműködésért küzdő brit nemzeti bizottság vasárnap be­fejezte Londonban tartott két­napos konferenciáját, amelyen felszólalt számos NATO-ország testvér-mozgalmának küldötte, a brit békemozgalom egy sor ki­váló személyisége és több szo­cialista ország képviselője is. Az értekezlet által elfogadott határozat felszólítja a nyugat­európai országok békemozgal­mainak aktivistáit: hassanak oda, hogy kormányuk ragadja meg a szilárd európai béke megteremtésének lehetőségét és ezzel is járuljanak hozzá a vi­lágbéke ügyéhez^ A Béke-világtanács képvise­letében az értekezleten megfi­gyelőként részt vett Alekszandr Csubarlan, az európai bizton­ságért és együttműködésért küz­dő szovjet nemzeti bizottság tagja hangsúlyozta: a közvéle­ménynek elsőrendű feladata a nemzetközi enyhülés kialakítá­sára alkalmas légkör megterem­tése. XI. VI ­Havanna Egyhetes tanácskozás után Várnában befejezte munkáját a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség kilencedik közgyűlése. A vasárnap délutáni záróülésen a küldöttek egyhangúlag megsza­vazták a közgyűlés dokumentu­mait, s elhatározták, hogy a XI. VIT-et Havannában rende­zik meg. (MTI) _ iimmimaaa «aiMiiiiinatw(naaillM alapját a KGST-országök kö­zött a népgazdasági tervek koor­dinálásának eredményeként megkötött hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodások, és az éves árucsereforgalmi jegyző­könyvek alkotják. A hosszú le­járatú megállapodások és az éves jegyzőkönyvek tételesen előírt mennyiségi kereteket ál­lapítanak meg a szállításra ke­rülő alapvető fontosságú árufaj­tákra, más termékekre érték- és általános kereteket rögzítenek az áruk jellegétől függően. A szerződéskötési rendszer to­vábbfejlesztése a KÄB egyik ak­tuális feladata. A bizottság a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások és éves árucse­reforgalmi jegyzőkönyvek haté­konyságának fokozása érdeké­ben ajánlásokat dolgozott ki a tagországok részére a vállalatok közötti ímagánjogi) szerződéskö­tési gvakorlat tökéletesítésére, a szerződések teliesítésének ellen­őrzésére. Jelentősek azok az intézkedé­sek. amelveket a KO9T-tagálla­mok tettek 1öbb életfontosságú, hiánycikknél* számító nyers­anyaggal. különösen energiahor­dozóval való zavartalan ellátásuk érdekében. A nyersanyagbázis bővítésével kapcsolatos felada­tokat, a szocialista közösség, az Harci nap Franciaországban A szocialista párt első titkára, Francois Mitterrand, egy vidé­ki szocialista gyűlésen kijelen- flette: a baloldal olyan erőt kép­visel,®hogy már holnap felvált­hatja a jelenlegi kormánytöbb­séget. De a baloldalnak közösen kell fellépnie, mert különben ak­ciója összeomlik. Mitterrand ezután hangsú­lyozta, hogy biztosítani lehet az összhangot a baloldalon belül, és azt mondotta, hogy a szocia-1 listák tiszteletben tartják vál­lalt kötelezettségeiket. A francia dolgozóik milliói kedden a legnagyobb szakszer­Külpolitikai rovataik vezető íelyen közlik a hétfői | moszkvai lapok a Közel- | Keletről érkező nyugtalaní­tó jelentéseket. Mint az Iz­vesztyija írja, a közel-keleti helyzet ismét éleződik. Az iz­raeli propaganda ugyan ..rész­leges” mozgósításról beszél, de tény, hogy a tartalékosok több­ségét behívták. Az izraeli fegy­veres erők a legmagasabb fokú készültségi állapotban vannak. A lap bejrúti tudósítója kö­zel-keleti megfigyelőkre hivat­kozva megállapítja, hogy Izra­elben a helyzet az 1967. június 6-át es az 1973. október 6-ál megelőző napokra emlékeztet. Az arab fővárosokban a legna- 1 gvobb komolysággal mérlegelik I egj, az arab országok mindé-1 vezeti szövetségek felhívására harci napot rendeznek, hogy az égető szociálpolitikai problémák rendezése érdekében tárgyalá­sokra kényszerítsék a kormányt és a munkáltatókat. Akciójuk­kal követelik a bérek és fize­tések vásárlóerejének fenntar­tását. hatékony intézkedések megtételét az infláció ellen, a munkahelyek szavatolását, a munkaidő csökkentését, a Nyug­díjkorhatár 60 évre való leszál­lítását, a munkakörülmények megjavítását, társadalombizto­sítási jogaik védelmét, a szak- szervezeti jogok tiszteletben tartását.-Kelet nekelőtt Szíria elleni izraeli „preventív” csapás lehetőségét. A bejrúti lapok szerint az izra­eli vezetést ezekben a napok­ban nyilvánvalóan a háború es a háborúra való felkészülés té­mája foglalkoztatja. Kairói tudósítói jelentésében az Lzvesztyja arról számol be, hogy Egyiptomban „feszült fi­gyelemmel kísérik a Szíria és Libanon izraeli határán végbe­menő eseményeket, ahol Tel Aviv mesterkedése folytán is­mét súlyos helyzet alakult ki”. Kairóban komolyan aggódnak amiatt, hogy „Izrael Szíria és Libanon elleni provokációs cse­lekményeinek újabb hulláma a hadműveletek kirobbanását idézheti elő". Görög választások Integráció és a külkereskedelem

Next

/
Thumbnails
Contents