Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
fl chilei nép megsegítéséért Heruda-kötet a gyulai nyomdában Az Európa Könyvkiadó Magyar Helikon tagozata, a Diósgyőri Papírgyár, az Első Magyar Betűöntöde és a gyulai Dürer Nyomda együttes munkájának eredményeként ezekben a napokban hagyja el a nyomdát Pablo Neruda Nobel-díjas, közelmúltban elhunyt chilei költő „Machu Piechu ormain” című kötete. Az 1700 számozott példányt társadalmi munkában készítették el a vállalatok; a munka értékét — 350 ezer forintot —- a chilei nép megsegítésére ajánlották fel. A kézi szedésű, erre a célra készített merített papírra nyomott, szép kiállítású könyv első példányait az elmúlt napokban megyénkben járt Eocfe Jenőnek, a Minisztertanács elnökének ajándékozták. Neruda kötete hamarosan kapható lesz a könyvesboltokban. Ifjú geográfusok baráti köre Békéscsabán A Tudományos Ismeretter- esztő Társulat Békés megyei Szervezete az MTA Földrajzi Kutatóintézete alföldi csoportjával közösen ifjú geográfusok baráti körét szervez. A heti egy alkalommal — csütörtökönként — foglalkozást tartó baráti körbe békéscsabai és más helységekben lakó középiskolás, a földrajz tudománya iránt érdeklődő diákokat várnak. Az első előadást november 21-én, délután 3 órakor tartják, amelyen a baráti kör tagjai a földrajzkutatás feladataival, helyzetével ismerkedhetnek meg. A foglalkozásokat a kutatóintézet békéscsabai székhazában tartják. n beszámoló taggyűléstől a járási pártértekezletig A mezőlkovácslházi járásban tizenöt község kilencvenhat alapszervezetének csaknem négyezer kommunistája készül a párt XI. kongresszusára. Mindennapi tevékenységével; munkavállalással s a pártélet olyan fontos eseményeivel, I mint a beszámoló és a vezető- sógválasztó taggyűlés, az ezeket megelőző pártcsoport-értekezle- tek. A járási pártbizottságon is a felkészülés igényli most a | legtöbb energiát. Az első titkár, Szabó István naptárjában szín- | te nincs is olyan dátum, amely- j hez ne lepne feljegyezve az előkészületekkel kapcsolatos valamilyen tennivaló. November 14-éhez például az alábbiakban , rögzített beszélgetés: — Hogyan készültek az alap- ' szervezetek a taggyűlésre? Hogy tudta ezt nyomon követni, segíteni a járási párt bizottság? — Augusztus közepén a vb tárgyalta a kongresszusi előkészületek intézkedési tervét. Szeptember 25-én a járási bizottság is elfogadta ezt. Ennek alapján készítették el a községi bizottságok, csúcsvezetőségek és a közvetlen vb-irányítással dolgozó négy alapszervezet a maguk tervét. Egy hónap múltán alapiszervezeti titkári értekezletet tartottunk az egységes értelmezés, végrehajtás érdekében. Október végén pedig harmincöt aktívával — a párt- bizottság, az apparátus tagjaival, tapasztalt társadalmi munkásokkal — beszéltük írtig a további tennivalókat. Mindannyian vállalták 2-3-4 alapszervezet segítését a felkészülésiben. Ezeknek az alapszervezeteknek a taggyűlésein természetesen részt vesznek aktíváink. November 8-án vb-ülést tartottunk, 13-án a községi titkárokkal találkoztunk — ezek munkás, vagy kevéssé kultivált 1 és kvalifikált szakmunkás lét, az ingázás, a falusi lakóhely, a mezőgazdasági kisgazdaságokhoz való kötődés, az üzem életébe való bekapcsolódás korlátozottsága a munkásságon belül sajátos társadalmi csoportot jellemez. Ennek a társadalmi rétegnek a helyzete, a társadalom szerkezetében betöltött helye pedig csak akkor érthető meg, ha a szocialista fejlődést megelőző társadalmi szerkezet sajátosságai! mellett a szocialista fejlődés menetét, a gazdaságpolitikai törekvéseit, a feszített ütemű ipar- fejlesztés társadalmi következményeit is figyelembe vesszük. Az értelmiség és a munkás- osztály közeledése az eddigi szocialista fejlődésben sem egyszerűen az értelmiségi funkciók elkülönültségének megszűnését, a fizikai és a szellemi munka egybeolvadását jelentette. Sokkal inkább az értelmiséget, mint társadalmi réteget a munkásosztálytól elválasztó társadalmi viszonyok felszámolása, az értelmiség származási összetételeinek radikális átalakulása, az értelmiség társadalmi struktúrában elfoglalt helyének a megváltozása következett be. így a munkásosztály és az értelmiség közeledése sem egyszerűen az értelmiségiek munkássá, vagy a munkások értelmiségivé válását jelenti, ha's nem ez a fejlődés is csak a szc*- ; cialista társadalmat megelőzően ‘létrejött osztályszerkezet és óez- talykülönbségek: megszűnésének és a szocialista fejlődés áltál létrehozott üj strukturális viszonyok kiépülésének folyamatában következett be. Nyilvánvaló az is, hogy a különböző társadalmi csoportok az Irányításban, a döntési folya- 5 matokban való tényleges részvé- ! teli lehetőségeit sem lehet egy- i szerűen azon az alapon megér- • térti, hogy a társadalom valami- ; kori osztályokra bomlásánál már ! elkülönültek egymástői az Irá- ; nyitók és az irányítottak, és ez az • elválás a szocialista fejlődés je- ! lenlegi szintjén még nem szün- S tethető meg. Csak a szocialista i társadalomban kialakult új ha- 5 talmi és termelési viszonyok- t nak, a különböző társadalmi cső- S portoknak ebben az új struktu- • rális viszonylatrendszerben el- ■ foglalt helyének vizsgálata ve- i zethet el e probléma tisztázásé- S hoz is. v A kialakuló struktúrát alaki- jj tó mechanizmusok néhány ele- í mére már az eddigi szociológiai, s gazdaságtörténeti vizsgálatod is S felhívták a figyelmet. Mindenek- | előtt a hatalmi és érdekviszo- ; nyokkal. az oktatási rendszerrel, ; a településsel, az életmóddal, az ; átrétegeződéssel, a magyar gaz- ■ daság fejlődésével foglalkozó ; kutatásokra gondolunk. E struk- J turáló mechanizmusok átfogó s jellemzésének út ja azonban to~ ; vábbi kutatásokon és alkotó vi- j iákon keresztül vezet. Mindenesetre úgy tűnik, hop ; társadalmunk szerkezetének je- . lenét és jövőbeli fejlődését akkor g tudjuk igazán alkotó módon | megközelíteni, ha a szocialista ; társadalom strukturális fejlődé- ; sének dialektikájából, az ősz- ! tálykülönbségek csökkenésének ; és áz új. a szocialista termelési * viszonyokon felénülő társadalmi • szerkézét kialakulásának együt- * tes, egymást átható folyamatából « indulunk ki. f Kolosi Tamás * voltak az előkészületek utolsó járási szintű beszélgetései. — Hogyan értékeli az elmúlt negyedév ez irányú munkáját? Mire lehetnek a legbüszkéb- J bek? A mostanáig szerzett tapasztalatok birtokában visszatekintve mit kellett volna másként csinálni? — A titkári értekezleteken, pártbizottsógi üléseken elhangzottakból, az. apparátusban dolgozók rendszeres látogatásait követő beszámolókból ítélve alapos munka folyt. A párt- csoportértekezleteli körülbelül hatvan százaléka megfelelt az előzetes várakozásnak, igénynek, huszonöt-harminc százaléka közepesen sikerült, tíz-tizenöt százaléka gyengén. A huszonöt-harminc . százalékból néhányat azonban tálén a jók közé is lehetne sorolni. A pórt- csoport-értekezletek többsége tehát megfelelő alapot adott a beszámoló taggyűlésekhez. — Közbe vetöleg: okozott-e megoldhatatlan gondot a pártmunkában a rendkívüli időjárás? — Egyetlenegy dolgot kivéve valamennyi feladatat sikerült megoldaniuk az alapszervezeteknek. A kivétel: a mezei munkák sürgetése miatt megye- szerte az eredetileg tervezettnél két héttel később, november 11-én kezdődtek a tömeg- politikai oktatás különböző formáinak foglalkozásai. Visszatérve az eredeti kérdésre: nem úgy mondanám, hogy valamire is büszkék vagyunk, inkább úgy fogalmaznám, hogy arra leszünk a legbüszkébbek, ha az előkészületekbe fektetett nagyon sok fáradság jól gyümölcsözik majd a taggyűléseken. Hogy mit kellett volna más- •képp csinálnunk? — ez is a taggyűléseken derül majd ki. Az azonban már most bizonyos, hogy közelebb lehetett volna hoznunk egymáshoz egyes értekezletek — például a szeptemberi pártbizottság! ülés és a titkárok októberi tá- J lálkozójának — időpontját. | — Milyennek szeretné látni a járási alapszervézetek tag-1 gyűléseit? Ügy is fogalmazhat- | nánk: milyennek gondol egy ideális beszámoló taggyűlést? t— A jó taggyűlést meg kell előznie — ahol vannak kisebb egységek — tartalmas párt- c so portértekezleteknek.. Ezek alapján lehet valóban lényegre törő beszámolót összeállítani. Ehhez lehet aztán okosan hozzászólni, nem panasznappá változtatva az alapszervezet fóru■ ■■HliiiniiHHMnmmimnSiMun mát, hanem az eredmények és a hibák elemzésének, a reális tanulságok levonásának szentelve az időt, energiát — Mi történik majd a taggyűlések után? ■— Aktíváink már a taggyűlésieket követő napon beszámolnak a tapasztaltakról, Ezeket a tanulságokat összegezzük, az összegezés eredményeivel december második felében ismertetjük meg a községi titkárokat. Ha olyan kérdés merült fel, amire azonnal nem kaphatott feleletet a kérdező és a válasz a járási bizottságok dolga, akkor e kérdésekre j írásban vagy a legközelebbi taggyűlésen szóban fogunk válaszolni. — Milyen előkészületeket tettek a vezetoségvuiasztó taggyűlések leoonyoliuisára? — Az eddigi választások gyakorlata az volt, hogy *a titkárok, vezetőségi tagok egyuarmada cserélődött. Ez valószínűleg most is így lesz. Azt szeretnénk, ha a vezetőség összetétele minél jobban tükrözné a tagság összetételét. Az alapszervezeteket jó néhány hónapja arra ösztönöztük, hogy a szükséges es indokolt cseréknél erre is ügyeljenek. A lényeg, hogy a legjobban felkészült, a legjobb emberi tulajdonságokkal rendelkező párttagok kerüljenek a vezetőségbe. A káderutánpótlás érdekeit egyébként igen nagy súllyal vettük figyelembe, amikor öthónapos pártiskolára, esti egyetemre küldtünk, javasoltunk valakit. Aktíváink — akiken most a legtöbb múlik a járási bizottság és az alapszervezetek eleven kapcsolatában — a két taggyűlés között továbbra is segítik az alapszervezeteket. A jelölő bizottságok munkáját, a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat módosítása ismertetésének, megbeszélésének helyes értelmezését, lebonyolítását. A januári taggyűlésekről ugyancsak beszámolnak az aktívák. Ennek és a november—decemberi taggyűléseken leszűrt tapasztalatoknak az alapján készül el a februári járási küldöttértekezlet írásos beszámolójának szóbeli kiegészítése. A mostani és a januári taggyűlések .minősége tehát közvetlenül befolyásolja a járáSi küldöttértekezlet sikerét, hasznosságát. Közvetve pedig hozzájárul a megyei pártértekezlet és végső soron a kongresszus munkájához is. (d—ö) Az esztétikai-művészeti nevelés érdekében a békéscsabai 635. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben a város pedagógusfestőinek munkáiból képzőművészeti kiállításokat rendeznek az iskola földszinti folyosóján. A tárlatokat' a diákokon kívül az érdeklődő közönség is megtekintheti. Legutóbb Csányí Bélának, a tanintézet tanárának grafikáiból, festményéiből rendeztek tárlatot. Ezzel a kiállítással Békéscsaba felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tisztelegtek a három évtized névtelen munkásai, eredményei előtt. Ezt fejezi ki a tárlat címe is: 30 éve szabad városunk, A lágyan egymásba hajló pasztellszínekkel festett tájaik vagy a rusztikus munkásala.kok a három évtized alatt jelentősen iparosodott város történetének egy-egy jellemző mozzanatát láttatják meg a nézővel. Történelmi alkotások ezek; egy város fejlődésének hű és őszinte ábrázolásai, A K u! ich-lakótelep felépítése, a hűtőház aoéltraverzének szerelése, a munkapad fölé görnyedő arctalan, munkásalak az esemény megörökítésén túl egyfajta és félre nem érthető állásfoglalást; a város és lakóinak, az itt élőknek, itt dolgozóknak szeretetét is magában hordozza. Nagyszerű a kezdeményezés, érdekes a kiállítás; az érdeklődők november 17-ig tekinthetik meg. Csányí Béla képei után Vollmuth Frigyes grafikus alkotásait mutatja be kamara+árlá- tán a szakmunkásképző intézet. (N. I*) A TIT Békés megyei Szervezete segítséget nyújt azoknak a fiataloknak, akik középiskolás tanulmányaik után egyetemre, főiskolára jelentkeznek. Biológiából, matematikából és fizikából, földrajzból, kémiából, történelemből, orosz, angol és német nyelvből, valamint magyarból egyetemi előkészítő tanfolyamokat indít. Az egyetemi előkészítő tizennyolc foglalkozásból, összesen ötvenkét órából áll. Kellő számú jelentkező esetén a békéscsabai vállalatoknál, intézményeknél is indít a TIT kihelyezett tanfolyamot. Az egyetemi előkészítőre a TIT Békés megyei Szervezeténél november 20-ig lehet jelentkezni. •■■■•■■■•■■•■•«■a taaasaBBaaasaaaasaaaaaasaM CukorréDahegyek A mar tobt» mini egy hete tartó kedvező időjárás hatására egyre nagyobb cuaorrepa-tarialé- kokat tárolnak a Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében, a Mező kovácsháza— Magyarbán hegyes kereszteződése melletti tárolóbe lyen
