Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

Vj műszerek a híradástechnikai gépgyárból A Csepel Vas- és Fémművek Híradástechnikai Gépgyárának ké­szítik az autóvillamossági próbapadokat és a diagnosztikai műszereket. Ebben az évben kezdték meg a többi között az ELKON SZUPER 230 típusú diagnosztikai műszer gyártását, amellyel a gépkocsik elektromos szerelvényeinek vizsgálatát lehet könnyen és gyorsan ellenőrizni. — Képünkön: Mokos Lajos az ELKON SZUPER 220-as műszert szereli (MTI Fotó — Fehér József felvétele — KS) A barátság lakónegyedei Gdanskban, Szczecinben és máa lengyel városokban „lenin- grádi házak” épülnek. A hatal­mas, 180 lakásos épülettömbö­ket a leningrádi 3-as számú Avtovszkij Házgyárban gyártott elemekből építik. A szerelőbrigádokban együtt dolgoznak a szovjet és a len­gyel szakemberek, de az együtt­működés más irányban is erő­södik: Szczecinben szovjet gé­pekkel felszerelt házgyárat lé-1 tesítenek. A tervek szerint a I kombinát termelése évente 1001 ezer négyzetméter lakóterület lesz. Az új, szovjet épületelemek­ből álló építkezésiek jelentősé­ge nemcsak abban rejlik, hogy a lakások kényelmesebbek, na­gyobb alapterületűek. mint a hagyományos 'módszerrel épült házakban. A „leningrádi házak" — az internacionalista szolida­ritás, az együttműködés szim­bólumai is. ahogy ezt a szcze­cini lakótelep elnevezése is mu­tatja. „Barátság”. (BUDA- PRESS—INT ERPRESS) Mihály számára. Idlegfeszítövé válnak a pillanatok. Most ezer­szeresen rabnak érzi magát. Végre, estefelé bejön Stan csicshoz a térparancsnok, aki egyúttal a börtön felügyelője. Igen tisztelettudóan elmondja, hogy Pesten-Budán forradalom van, Petőfi és társai fellází­tották a népet, megtagadták az engedelmességet a helytartó- tanácsnak, ellenben átvette a hatalmat a pesti városházán ülésező forradalmi bizottmány. A térparancsnok valósággal re­ferál, mintha felettesének ten­ne jelentést, majd védelmet kér, mert — úgymond — a tömeg máris útban van Stancsics Mi­hály kiszabadítására. Néhány .perc múlva valóban szabad. Nyári Pál és Klauzál Gábor érkezik a tömeg élén. A cellájába hatolnak, a térpa­rancsnokot elsodorják, észre sem veszik. Felesége, Teréz ezekkel a szavakkal repül a karjaiba: — Mihály! Nincs többé cen­zúra! Fogat várakozik rá, a peso fiatalok leveszik a hámot a lo­vakról, maguk húzzák lelke­sülten a Lánchídon át Festre a kocsit, amelyben a boldog­restelkedő Stancsics és felesége ül. Rengeteg ember az utcákon, az ablakokban, megéljenzik, ahol elhaladnak. Útba ejtik a Nemzeti Színházat, amely a ma' Rákóczi út és Múzeum körút sarkán, az Astória Szállóval szembeni telken állt. Követeli az ünneplő közönség, hogy fog­lalja el a nádor — a király he- ; lyettese — díszpáholyát, de ő ■ a rend és illendőség híveként a • pesti városházára siet, hogy be- ; mutassa magát a forradalmi ; bizottmány előtt: valóban sza- ■ bad. így is történik, ám az ün- ; nepélyes alkalom feszengő hely- jj zetté változik. A kiszabadított : férfiú félredobva mindenféle úri ; titulust, a legnépibb módon ■ >rkendtek”-nek nevezi a fórra- ; dalmi bizottmányt, amelynek I tagjai — lévén mindannyian ! nemesek — elvárnák a tekin- : tetes megszólítást. De Stancsics nem sokat ad ; az érzékenységükre. Számára a ■ forradalom — forradalom. Csak ! a radikális változásokat haj- 5 landó támogatni. Jól tudja, a : megszólítás csupán formai kér- • dés, de hadd lássák mindjárt : az elején hovatartozását azok, : akik a nemzeti újjászületés for- : radalmától a nemesi uralom át- j mentését remélik a jobb idők- • be. * Ilyesmikről beszél a Nádor : Szálló erkélyéről, ahova ven- j dégnek hívta Hauer, a fogadó bérlője. Késő este van, a tömeg nem hajlandó mellőle tágítani. - Búcsúzóul azzal lelkesíti hall- ’ gátolt, hogy a forradalom cél­jaiért elszántan, a tennivalók világos ismeretében kell küz­deni, s ez a küzdelem éppen- csaik elkezdődött a mai nappal. E nap emlékére Stancsicsról Táncsicsra változtatja a nevét, amelyet így ejtett kislánya, aki meghalt. (Folytatjuk) A tsz új ruhája A dévaványai Aranyhatás* Termelőszövetkezet párttagjai sem hagyták szótlanul Nem a ruha teszi az embert. De igenis a ruha teszi az embert — jól vagy rosszul öltözötté. És most ne a divatra gondoljunk. Mert rosszul öltözött az is, aki nem az időjárási viszonyuknak, vagy nem a saját méreteinek megfelelően válogatja meg ru­háit, még ha oly divatosaik is azok. És nem volt kimondottan jól öltözött a mesebeli császár sem, akinek új ruhája láthatat­lan szövetből készült. Szerencsé- jóre akadt egy kisfiú, aki ki merte mondani, hogy a császár mezítelen. S így az megmenekül­hetett a tüdőgyulladástól. Továbbá nemcsak fázni lehet hiányos öltözék miatt, de ké- nyelmetlenkední, nehezen ma-' zogni is kényszerülhetünk, ha szűk ruhát öltünk magun,kra, avagy éppen időközben kinőjük a régit. Ám ezt épp úgy észre kell venni, szóvá tenni, mint a császár „új ruháját”, amíg nem késő. A számvitel nem ..halónkéin*’ A dévaványai Aranykalász Tsz is kinőtte régi ruháját: a munika- és üzemszervezés, az irányítás rendszerének korábbi kereteit. Szerencsére a tsz párttagjai nem hagyták ezt szótlanul. Amikor jó néhány évvel ezelőtt a 7000 hektáros gazdaság 4 üzem- j egységéből 2 kerületet „csináltak”, úgy tűnt, nincs ennél megfele­lőbb, korszerűbb szervezési for­ma, amely a tsz-nek ennyire jól illenék. De miként a télifcabát csak a 20 fokos hidegben tesz valódi vizsgát, a szervezés a me­leg helyzetekben áll igazándiból teherpróba elé. Nem mondhatja senki, hogy az 1970-es árvíz nem teremtett me­leg helyzeteket. De be is bizo­nyította, hogy a dévaványai Aranykalász Tsz „régi ruhája”, I az irányításszervezés korábbi formája nem képes már ellent állni az időjárás viszontagságai­nak, nem képes megfelelni a változó körülményeknek. Ekkor i bukkant a felszínre — mint jól! megbúvó szövés- és szabáshibák 1 a ruhán — azok a hiányosságok, amelyek az átlagkörülmények között még rejtve maradhattak. A két terület ugyanis eladdig mint két külön gazdaság birkó­zott a részfeladatokkal. Ter- I mesztettek búzát itt is, ott is. S így, ha furcsa is, de bizony egy .gazdaságban három ára lett, ugyanannak a terménynek. Volt egy első kerületi, egy második kerületi és végül a kettőből ki­alakult átlag önköltsége egy­azon búzának, - attól függően, hogy a két kerület — ha kellett, egymással is tusakodva —■ mi- ! képp gazdálkodott, mondjuk a műtrágyával. Főkönyvelő legyen a talpán, aki így felleli a pazar­lás búvópatakját. És ez csak egy a furcsaságok közül. A gépesítés gyors előrehala­dásával ez az állapot végképp tarthatatlanná vált. A milliókba kerülő eszközöket csak teljes kihasználásuk teheti Olcsóvá. Ezt elérni pedig csupán ott tud­ják, ahol a számvitel nem ..ha­lottkém”, azaz nem nyomon kö- ! vetője, regisztrálója a gazdasági eseményeknek, hanem éppen- | hogy előrejelzője, alakítója, ke­zelőorvosa. Ehhez a munkaszer­vezés rég! rendszere már nem nyújthatott alapot. Ez kilaiá.;a a? w jieiv*/ e Ne gondoljunk persze e pil­lanatban valami eget-földet meg­rengető, „még sosem volt” vállal­1974. NOVEMBER 14. kozásra. Amit a dévaványai Aranykalász Tsz-ben ez év ok­tóberében megvalósítottak, egy­általán nem új dolog. Annyi tör­tént, hogy a gazdaság területi egységeinek Irányítása helyett a termelőágazatok irányítására tértek át. Nem az újdonságnak kell hát a figyelmünket szentel­ni. Abból kell példát meríteni, ahogy a tsz vezetői felmérték, megértették a változtatás szük­ségességét. Ahogy a közös gaz­daság politikai és társadalmi szervezetei, vezetői és tagjai vi­tatkozva, de alapjaiban mégis- csaifc egyetértésben igyekeztek a legjobb szövetből, a legjobb fo­nállal testhez álló új ruhát szaibnl-varmi a tsz-nek. Első lá­tásra talán túlságosan is tan­könyvbe illő példának tűnik mindez. De hát az is: példa. Példa, hogy a tsz pártái apszervezete a munka- és üzemszervezésre vo­natkozó párthatározatot, a ter­melés hatékonyságát szorgalma­zó előírásokat értelmezte. Példa az lg, ahogy a tsz szakemberei a pártcsoportok, a pártalapszer- vezetek kezdeményezése nyomán megtervezték az új rendet. Azt, hogy az adottságaihoz alkalmaz­kodó búza-, kukorica- és szálas takarmány-termesztésre, szarvas- marha-, sertés- és juhtenyésztés­re szakosodé gazdaság szakembe­reket állítson az ágazatok élé­re. Kiindulva abból az egyszerű képletből, miszerint rend a lel­ke mindennek. És a rend ott kezdődik, hogy mindenkinek van, pontosabban megvan a fel­adata, amelyeknek önállóan, legjobb belátása szerint, ugyan­akkor teljes felelősséggel kall eleget tennie. De a rendhez hoz­zátartozik az is, hogy az elisme­rés mértékét a teljesítmény mér- ! téke szabja meg. Ennek alapja j pedig csak az lehet, ha ezt az utóbbi mértéket mérhetővé te­szik. szesen-ben” a részösszegek eltűn­tek. Meet ágazatról ágazatra le­het kimutatni mindent. így vál­hat világossá: ki hogyan dolgo­zik és dolgozik-e egyáltalán. Nem csodákat vM tőle A munka szerinti részesedés — alapelv. Ennek érvényesülését — nem a csodákat — várják a dévaványai tsz-ben az új rend­szertől. S hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja az is, hogy ma már nyolc egyetemet és fő­iskolát, Illetve 24 technikumot végzett szakember dolgozik itt. Bizonyítanak az eredmények is. Hiszen eredményként kell el­könyvelni, hogy rövidesen be­fejezik a tehenészetük szakosí­tását, a juhászat korszerűsíté­sét, s ezzel együtt megoldják a mintegy 2400 holdnyi legelő hasznosítását. Mint ahogy ered­ményt hozott a zárt rendszerű ku­koricatermesztés vagy a sertés- tenyésztés induló rekonstrukció­ja, amelynek alapján tagja le­het a tsz az iparszert! sertéstartó vállalkozásnak. Ne soroljuk tovább. Egyetlen dolgot tegyünk még ide: ez a tez, amely az utóbbi három év alatt csaknem 50 százalékkal nö­velte az egy dolgozó tagra jutó bruttó jövedelmet és amelynek a tavalyi nyeresége mér a 10 millió forintot is meghaladta, nos ez a tsz 1973-ban elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezet ki­tüntető címet Mindez természetesen nem je­lenti azt, hogy a dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezet most már a tsz-ek tsz-e. Nem, csak egy a sok közül, amely több-kevesebb sikerrel birkózik meg gondjaival. Ebben az eset­ben történetesen több sikerrel. Mert a gondokból és a nehéz­ségekből itt is, miként a többi gazdaságban, kijut rendszeresen. És nehogy azt higgyük, hogy a szervezés új rendszerének elő­nyeit azonnal felismerte minden­ki Az újnak mindig 5s lesznek el­lenzői. Főleg azok közül, akik­nek a régi volt a kényelmesebb. És lesznek vitatói is — mindig is — a változtatások szükséges­ségének. Számvetés előtt egy nappal A dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezetben sokat vi­tatkoztak az ágazati irányítás bevezetéséről. Még a nemrég le­zajlott 12 pártcsoport-értekezle- ten is. hívták össze. Most, egy nappal j a számvetés előtt bizton jelent­hetjük ki, fenti témánk a tag­gyűlésen is szóba kerül majd. És nem is lehet ez másként. Az el­telt négy év erőfeszítései szőtték a szövetet, -az átszervezést elő­készítő esztendők vajúdása fon­ta a fonalat, így készült el vé­gül is a tsz „új ruhája”, amely rugalmas mozgást biztosító kor­szerűségével ezen a valódi te- herpróbát jelentő rendkívüli őszön igazán jól vizsgázott — a holnap számvetőivel együtt! Kőváry E. Péter Amíg két kerületben dolgoz­tak a tsz-tagok, sósam derülhe­tett ki pontosan, hol, mennyit: tettek hozzá a búzatermesztés eredményeihez. Mert az „ösz­Az alapszervezet beszámoló taggyűlését holnapra, péntekre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents