Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

fWolytatás mss 1. oldalról) tékát a vetőmagtermesztés adja. Ez is bizonyítja, hogy a Me. aőhegyesi Állami Gazdaság milyen élenjáró szerepet tölt be a mezőgazdasági üzemek kiváló minőségű vetőmagellátásában.

A mezőhegyes* föld termékenysége jól ismert. Jól ismert az is, hogy az állattenyésztésnek milyen nagy múltja van itt. Szarvasmarhából 5530-at gondoznak a különböző telepeken, s ebből 2200-nál valamivel több a tehén. 3800 liter tejet fejnek évente tehenenként. A sertéste- tenyésztésből évenként 55 ezer hízott sertést bocsátanak az ország rendelkezésére. A híres mezőhegyes! ménes rangja is sokat nőtt. mivel az utóbbi években nagyarányú versenyló-tenyésztésbe kezdtek. Mindezek értékét növeli, hogy az állatoüí: elhelyezésére — a központi sertéstelep és a peregi szarvasmar- hatenyésztő-telep kivételével — egyáltalán nem illik a korszerű jelző. Olyan épületekben tartják a jószágállományt, melyeket a múlt század első felében emeltek. Ezek nem gépesíthetők, kosarakkal hordják a takarmányt a jószágok elé és szégyen, nem szégyen, vannak istállók, ahol még kézzel fejnek.

A lakáshelyzet sem megnyugtató — mondotta Su- pala Pál igazgató. Az ország legöregebb állami gazdaságában a lakáshelyzetet a feudális körülmények jellemzik. 25 majorban 865 lakást tartanak fenn, ezek jó része hideg- padlós vagy pedig földpadlós. összesen 88 nagy lé'számú család — legalább hat gyerekkel — él Mezőhegyesen az állami gazdaságban. Közülük ötven családnak egy szoba jut. A lakások karbantartására, felújítására évente hétmillió forintot fordítanak. Érdemes lenne megfontolni egy megkülönböztetett lakásépítési program megvalósítását Mezőhegyesen, mert a régi rend . örökségének megszüntetésére más, kézenfekvőbb megoldás nem ígérkezhet

A tájékoztatót kiegészítette a gazdaság igazgatója a párt megyei bizottságán, a MÉM miniszteri értekezleten elfogadott korszerűsítési programmal. Ennek megvalósítása mintegy félmilliárd forintot igényel, nagy anyagi megterhelést jelent a ' gazdaságnak. Ebben első helyen szerepel a

raszill származású munkásmSfc- nél. Ök alkotják ugyanis a szakmunkásnők egyharmadát, a betanított és segédmunkás nőknek pedig a felét.

A mezőgazdaságból az iparba vándorlás során tehát a paraszti származású munkások a kevésbé kvalifikált és kevésbé kultivált munkákra kerültek, ami ugyan jelentős változást jelent korábbi társadalmi helyzetükhöz képest, de a munkássága belül is sajátos poziciót nyújt számukra. Tegyük ehhez még hozzá, hogy a mezőgazdaságból az iparba vándorlás többnyire nem jelentette a faluból a városba vándorlást is. Többségük, összesen több mint egymillió fő ingázóvá vált és lakóhelyén keresztül a mező- gazdasággal is kapcsolatban maradt. Mindezek a folyamatok tehát nemcsak a munkásak létszámát növelték, hanem a munkásosztály belső szerkezetét is átalakították.

A társadalmi helyzefcváltozsta- "tás másik alapvető tendenciája a fizikai munkából a szellemi munkába való átrétegződés. A vezető és értelmiségi rétegbe tartozóknak kétharmada munkás- vagy parasztszármazású és az egyéb szellemi foglalkozásúak né^ötödének az apja fizi" kai dolgozó volt

A fizikai munkából a szellemi munkába való mobilitásnak is több csatornája volt. A vezetők és értelmiségiek mintegy egynegyede fizikai dolgozóként kezdte pályáját, tehát kiemelésen keresztül vált értelmiségivé. Ugyanekkora azoknak az «árnya, akiknek az apj* agya«

daságlből való elvándorlás, ad- • dig a nőknek a mezőgazdaság- ! bői való elvándorlása a férfia- ; kíénak körülbelül csak egy ti- ■ zed vészét tette ki.

Mindebből egyrészt az követ- S kezett, hogy a mezőgazdaságban ; igen jelentősen megnőtt a nők ! aránya és nagyon sok családnál • a feleség a mezőgazdaságban ; maradt, a férj pedig ipari mun- • kássá vált. Másrészt a nőktö- ! meiges munkavállalásának az S eredménye, hogy ma már — a 5 korábbi szituációkkal ellentét- ! ben — nem lehet n nők társa- j dalmi helyzetét férjük társadal- s mi helyzetével azonosítani.

Az itt felsorolt adatok tehát 5 igen nagymértékű társadalmi S helyzstváltozásról tanúskodnak. ; Társadalmunk szerkezetének • forradalmi átalakulása során a 5 lakosságnak több mint fele új S társadalmi rétegbe került át. s Alapvetően megváltozott azon- ! ban azoknak a társadalmi hely- C zete is. akik nem kerültek át az ; egyik társadalmi csoportból a í másikba. Nyilvánvaló, hogy mi- i nőségi különbség van a munká- ; sok felszabadulás előtti és mos- * tani helyzete között, alapvető az • eltérés a felszabadulás előtti ag- jj rárproletár. a későbbi szegény- * paraszt és napjaink termelőszö- ! vetkezeti tagja között. Társa- J dalműnk minden egyes tagjá- s nak a társadalomban elfoglalt • helyét döntő módon megváltoz- • tattá a merev osztályhatárok | megszűnése, a társadalmi szer- ; kezet fejlődésének alaptenden- • ciája, az osztálykülönbségek • csökkenése.

Kolosi Tamás

(Folytatjuk) *

A műszerész ifjúsági szocialista

elnök beírja a nevét

sen dolgozó vezetők egyenként és összesen is jól megállják helyüket, képesek megoldani azt a feladatot, melyet a párt és a kormány rájuk bíz a rekonstrukcióval.

A kormány elnöke ezután megkérdezte a jelenlévőktől, hogy az állami gazdaságok miért kerültek ki a nyilvánosság érdeklődési köréből?

A sajtóban és a rádióban

kevésszer esett szó az állami

gazdaságok szerepéről, munkájuk jelentőségéről. küldetésükről, Most újabban

brigád naplójába a miniszter- (Fotó: Demény Gyula)

vendégeket. Az öreg gyárat, hiszen a 85. kampány folyik a falak között, üzem közben is megtekintette Fock elvtárs. A gyáriak beszámoltak arról a hallatlan erőfeszítésről, melyet néphadseregünk katonái, a Volán vállalat és az üzemek gépkocsivezetői nap mint nap folytattak a répaszállításban. A gyár november

9-e óta teljes kapacitással termel. Októberben csak 50 százalékos kapacitással üzemelt. Most már van répa, lehet mit feldolgozni.

örapsá Károly

előtérbe kerültek éa a nyilvánosság is többet foglalkozik ezekkel az üzemekkel. Az a gond, az a munka, amivel az itteni elvtársak birkóznak,

lehetne témája egy miniszteri megbeszélésnek is. Mezőhegyest jelenleg az állami gazdaságok harmadik harmadában tartják, holott termelési eredményei után történelmi

múltja alapján az első harmadban kellene kezelni.

— Jóleső érzéssel hallgattam — mondotta a továbbiakban a kormány elnöke, hogy a párt- határozatok végrehajtása Mezőhegyesen jól halad. Az ifjúságpolitikai határozatot, a nőpolitikái határozatot és minden más párth-tároza- tot nekünk szívből őszintén kell megvalósítanunk, mert csak ez jelentheti az ügy társadalmi előrehaladását.

Egy kényelmetlen téma is a felszínre került. A MÉM miniszteri értekezlet szeptemberben a mezőhegy esi rekonstrukciós tervhez 90 millió forint rendezését ígérte. Ez a mai napig is csak ígéret maradt, noha akkor ennek a rendezését vállalták. A rekonstrukcióhoz, a fejlesztési programhoz ekkora összeg hiányzott. A megye vezetői megle- pődötten hallgatták erről Klensz- ner András vezérigazgatót Erre jegyezte meg Fock elvtárs, hogy ezt a témát miniszteri értekezlet elé kell terjeszteni, mert Mezőhegyes megérdemli, hogy törődjenek vele.

Ezután határjárás következett. Az állami gazdaság kukorica- és cukorrépa-betakarítását nézte meg Fock Jenő elvtárs, majd a központi sertéstelepet, amely magyar tervezők munkája. Innen a cukorgyárba vezetett az út, ahol Haraszti Gyula igazgató és Pál- hidai János párttitkár fogadta a

fizilkiai dolgozó volt, ők maguk azonban az iskolán keresztül váltak értelmiségivé. A többieknél általában különböző csatornákon keresztül valósult meg a társadalmi helyzetváltoztatás.

A fizikai származású értelmiségiek rétege is két, sajátosságot mutat. Egyrészt apjuk a fel- szabadulás előtt többségükben szakmunkás, kisiparos vagy önálló parasztgazda volt, és kicsiny azoknak az aránya, akik segéd- vagy betanított munkás, illetve agrárproletár fiaként váltak értelmiségivé. Másrészt meglehetősen eltérő a fizikai származásúak aránya a különböző értelmiségi pályákon. Lényegesen több a fizikai származású a gazdasági-műszaki értelmiségen és a vezetőkön belül, mint a különböző tradicionális értelmiségi szakmákban (orvos, jogász, tanár stb.).

A fizikád munkáiból az egyéb szellemi foglalkozások felé vándorlás elsősorban a nők között volt igen jelentős. Ez abból is adódik, hogy ez a réteg a dolgozó nők között mintegy két- szer akkora súlyú, mint a férfiak között

Ez pedig már a társadalmi helyzetváltoztatás harmadik alaptendenciájához, a nők munkába állásához utal bennünket. A fordulat évét követő húsz esztendő alatt közel 800 000 fővel nőtt a női keresőik száma. Ez a teljes növekedés 84 százalékát jelenti. Különösen jelentősen nőtt az iparban, a kereskedelemben és a nem termelő szférában dolgozó nők száma. Másfelől míg a férfiak esetében óriási mértékű volt a mezőgazFock Jenő látogatása megyénkben

Varga Ferenc, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság főmérnöke a cukorrépa-betakarítás gépeinek

munkáját ismerteti a szántóföldön

lakáshelyzet javítása, a gépesítés színvonalának emelése, nagy teljesí onényű gépek beszerzése, melyekből itt nagyon kevés üzemel, a szervizhálózat bővítése, a vetőmagüzem rekonstrukciója, a sertéstelepek újjáépítése, új, 1200 férőhelyes szarvasmarha-tenyésztő telep építése, terménytároló létesítése.

A lakáshelyzet enyhítésére már történt némi intézkedés. Az OTP-vei megállapodtak kedvezményes lakásépítési akció szervezésében. Ezek szerint a gazdaság dolgozóinak az új lakásba költözés előtt az érték 15 százalékát kell letenni. További 10—15 százalékot az állami gazdaság biztosít fejlesztési alapjából. De ezzel a legnagyobb gond, az 50-nél több nagy család lakáshoz juttatása még nem oldódott meg. Ezeken kellene sürgősen segíteni egy esetleges célcsoportos lakásépítkezéssel.

A kormány elnökét ezután az őszi mezőgazdasági munkákban elért eredményekről tájékoztatták. Elmondták a mezőhegyesiek, hogy a búzavetést vasárnap, november 9- én befejezték. Terven felül 300 hektárral vetnek. A cukorrépa betakarítása most már jó ütemben halad, de az 1600 hektár répa biztonságba tételére még mindig 14—15 munkanapra van szükségük. A kukoricabetakarítással is jól haladnak, a traktorosok egy része már az őszi barázdákat húzza.

Ezután párbeszéd alakult ki a jelenlevők között. Fock Jenő elvtárs megjegyezte, hogy a lakáskérdéssel kapcsolatos gondokat Mezőhegyesre utazásuk közben már vitatták. Beszéltek arról is, hogy ez a nagy múltú, a világban jó hírű állami gazdaság vajon miért szorult ki az ország érdeklődési köréből. Miéit csak

Bábolna, Agárd és Szekszárd létezik? Ha ugyanis vendégek jönnek az országba, ezeket a helyeket mutatják. Mezőhegyesen is van és lenne mutatnivaló. Majd záporoztak a kérdések. Milyen az összhang a vezetésben ? Hogyan vélekedik erről a párt játási bizottságának első titkára, szeretném hallani Frank elvtárs véleményét is.

Meggyőző volt, ahogyan szemtől szembe elmondták az elvtársak, hogy a Mezőhegye-