Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

fWolytatás mss 1. oldalról) tékát a vetőmagtermesztés ad­ja. Ez is bizonyítja, hogy a Me. aőhegyesi Állami Gazdaság mi­lyen élenjáró szerepet tölt be a mezőgazdasági üzemek kiváló minőségű vetőmagellátásában. A mezőhegyes* föld termé­kenysége jól ismert. Jól ismert az is, hogy az állattenyésztés­nek milyen nagy múltja van itt. Szarvasmarhából 5530-at gon­doznak a különböző telepeken, s ebből 2200-nál valamivel több a tehén. 3800 liter tejet fejnek évente tehenenként. A sertéste- tenyésztésből évenként 55 ezer hízott sertést bocsátanak az or­szág rendelkezésére. A híres me­zőhegyes! ménes rangja is so­kat nőtt. mivel az utóbbi évek­ben nagyarányú versenyló-te­nyésztésbe kezdtek. Mindezek értékét növeli, hogy az állatoüí: elhelyezésére — a központi ser­téstelep és a peregi szarvasmar- hatenyésztő-telep kivételével — egyáltalán nem illik a kor­szerű jelző. Olyan épületekben tartják a jószágállományt, melyeket a múlt század első felében emeltek. Ezek nem gépesíthetők, kosarakkal hord­ják a takarmányt a jószágok elé és szégyen, nem szégyen, vannak istállók, ahol még kézzel fejnek. A lakáshelyzet sem meg­nyugtató — mondotta Su- pala Pál igazgató. Az ország legöregebb állami gazdaságá­ban a lakáshelyzetet a feudá­lis körülmények jellemzik. 25 majorban 865 lakást tarta­nak fenn, ezek jó része hideg- padlós vagy pedig földpadlós. összesen 88 nagy lé'számú csa­lád — legalább hat gyerek­kel — él Mezőhegyesen az állami gazdaságban. Közülük ötven családnak egy szoba jut. A lakások karbantartá­sára, felújítására évente hét­millió forintot fordítanak. Ér­demes lenne megfontolni egy megkülönböztetett lakásépíté­si program megvalósítását Mezőhegyesen, mert a régi rend . örökségének megszünte­tésére más, kézenfekvőbb megoldás nem ígérkezhet A tájékoztatót kiegészítette a gazdaság igazgatója a párt megyei bizottságán, a MÉM miniszteri értekezleten elfo­gadott korszerűsítési program­mal. Ennek megvalósítása mintegy félmilliárd forintot igényel, nagy anyagi megter­helést jelent a ' gazdaságnak. Ebben első helyen szerepel a raszill származású munkásmSfc- nél. Ök alkotják ugyanis a szakmunkásnők egyharmadát, a betanított és segédmunkás nőknek pedig a felét. A mezőgazdaságból az iparba vándorlás során tehát a pa­raszti származású munkások a kevésbé kvalifikált és kevésbé kultivált munkákra kerültek, ami ugyan jelentős változást je­lent korábbi társadalmi helyze­tükhöz képest, de a munkássá­ga belül is sajátos poziciót nyújt számukra. Tegyük ehhez még hozzá, hogy a mezőgazda­ságból az iparba vándorlás többnyire nem jelentette a fa­luból a városba vándorlást is. Többségük, összesen több mint egymillió fő ingázóvá vált és lakóhelyén keresztül a mező- gazdasággal is kapcsolatban ma­radt. Mindezek a folyamatok tehát nemcsak a munkásak lét­számát növelték, hanem a mun­kásosztály belső szerkezetét is átalakították. A társadalmi helyzefcváltozsta- "tás másik alapvető tendenciája a fizikai munkából a szellemi munkába való átrétegződés. A vezető és értelmiségi rétegbe tartozóknak kétharmada mun­kás- vagy parasztszármazású és az egyéb szellemi foglalkozású­ak né^ötödének az apja fizi" kai dolgozó volt A fizikai munkából a szelle­mi munkába való mobilitásnak is több csatornája volt. A ve­zetők és értelmiségiek mintegy egynegyede fizikai dolgozóként kezdte pályáját, tehát kiemelé­sen keresztül vált értelmiségi­vé. Ugyanekkora azoknak az «árnya, akiknek az apj* agya« daságlből való elvándorlás, ad- • dig a nőknek a mezőgazdaság- ! bői való elvándorlása a férfia- ; kíénak körülbelül csak egy ti- ■ zed vészét tette ki. Mindebből egyrészt az követ- S kezett, hogy a mezőgazdaságban ; igen jelentősen megnőtt a nők ! aránya és nagyon sok családnál • a feleség a mezőgazdaságban ; maradt, a férj pedig ipari mun- • kássá vált. Másrészt a nőktö- ! meiges munkavállalásának az S eredménye, hogy ma már — a 5 korábbi szituációkkal ellentét- ! ben — nem lehet n nők társa- j dalmi helyzetét férjük társadal- s mi helyzetével azonosítani. Az itt felsorolt adatok tehát 5 igen nagymértékű társadalmi S helyzstváltozásról tanúskodnak. ; Társadalmunk szerkezetének • forradalmi átalakulása során a 5 lakosságnak több mint fele új S társadalmi rétegbe került át. s Alapvetően megváltozott azon- ! ban azoknak a társadalmi hely- C zete is. akik nem kerültek át az ; egyik társadalmi csoportból a í másikba. Nyilvánvaló, hogy mi- i nőségi különbség van a munká- ; sok felszabadulás előtti és mos- * tani helyzete között, alapvető az • eltérés a felszabadulás előtti ag- jj rárproletár. a későbbi szegény- * paraszt és napjaink termelőszö- ! vetkezeti tagja között. Társa- J dalműnk minden egyes tagjá- s nak a társadalomban elfoglalt • helyét döntő módon megváltoz- • tattá a merev osztályhatárok | megszűnése, a társadalmi szer- ; kezet fejlődésének alaptenden- • ciája, az osztálykülönbségek • csökkenése. Kolosi Tamás (Folytatjuk) * A műszerész ifjúsági szocialista elnök beírja a nevét sen dolgozó vezetők egyen­ként és összesen is jól meg­állják helyüket, képesek meg­oldani azt a feladatot, melyet a párt és a kormány rájuk bíz a rekonstrukcióval. A kormány elnöke ezután megkérdezte a jelenlévőktől, hogy az állami gazdaságok miért kerültek ki a nyilvá­nosság érdeklődési köréből? A sajtóban és a rádióban kevésszer esett szó az állami gazdaságok szerepéről, mun­kájuk jelentőségéről. kül­detésükről, Most újabban brigád naplójába a miniszter- (Fotó: Demény Gyula) vendégeket. Az öreg gyárat, hi­szen a 85. kampány folyik a fa­lak között, üzem közben is meg­tekintette Fock elvtárs. A gyári­ak beszámoltak arról a hallatlan erőfeszítésről, melyet néphadse­regünk katonái, a Volán vállalat és az üzemek gépkocsivezetői nap mint nap folytattak a répa­szállításban. A gyár november 9-e óta teljes kapacitással ter­mel. Októberben csak 50 száza­lékos kapacitással üzemelt. Most már van répa, lehet mit feldol­gozni. örapsá Károly előtérbe kerültek éa a nyilvá­nosság is többet foglalkozik ezekkel az üzemekkel. Az a gond, az a munka, amivel az itteni elvtársak birkóznak, lehetne témája egy miniszteri megbeszélésnek is. Mezőhe­gyest jelenleg az állami gaz­daságok harmadik harmadá­ban tartják, holott termelési eredményei után történelmi múltja alapján az első har­madban kellene kezelni. — Jóleső érzéssel hallgattam — mondotta a továbbiakban a kormány elnöke, hogy a párt- határozatok végrehajtása Mező­hegyesen jól halad. Az ifjúságpolitikai határozatot, a nőpolitikái határozatot és minden más párth-tároza- tot nekünk szívből őszintén kell megvalósítanunk, mert csak ez jelentheti az ügy társadalmi előrehaladását. Egy kényelmetlen téma is a felszínre került. A MÉM mi­niszteri értekezlet szeptember­ben a mezőhegy esi rekonstruk­ciós tervhez 90 millió forint ren­dezését ígérte. Ez a mai napig is csak ígéret maradt, noha ak­kor ennek a rendezését vállalták. A rekonstrukcióhoz, a fejleszté­si programhoz ekkora összeg hi­ányzott. A megye vezetői megle- pődötten hallgatták erről Klensz- ner András vezérigazgatót Er­re jegyezte meg Fock elvtárs, hogy ezt a témát miniszteri ér­tekezlet elé kell terjeszteni, mert Mezőhegyes megérdemli, hogy törődjenek vele. Ezután határjárás következett. Az állami gazdaság kukorica- és cukorrépa-betakarítását nézte meg Fock Jenő elvtárs, majd a központi sertéstelepet, amely ma­gyar tervezők munkája. Innen a cukorgyárba vezetett az út, ahol Haraszti Gyula igazgató és Pál- hidai János párttitkár fogadta a fizilkiai dolgozó volt, ők maguk azonban az iskolán keresztül váltak értelmiségivé. A többi­eknél általában különböző csa­tornákon keresztül valósult meg a társadalmi helyzetváltoztatás. A fizikai származású értelmi­ségiek rétege is két, sajátossá­got mutat. Egyrészt apjuk a fel- szabadulás előtt többségükben szakmunkás, kisiparos vagy ön­álló parasztgazda volt, és ki­csiny azoknak az aránya, akik segéd- vagy betanított munkás, illetve agrárproletár fiaként vál­tak értelmiségivé. Másrészt meg­lehetősen eltérő a fizikai szár­mazásúak aránya a különböző értelmiségi pályákon. Lényege­sen több a fizikai származású a gazdasági-műszaki értelmiségen és a vezetőkön belül, mint a különböző tradicionális értelmi­ségi szakmákban (orvos, jogász, tanár stb.). A fizikád munkáiból az egyéb szellemi foglalkozások felé ván­dorlás elsősorban a nők között volt igen jelentős. Ez abból is adódik, hogy ez a réteg a dol­gozó nők között mintegy két- szer akkora súlyú, mint a fér­fiak között Ez pedig már a társadalmi helyzetváltoztatás harmadik alaptendenciájához, a nők mun­kába állásához utal bennünket. A fordulat évét követő húsz esztendő alatt közel 800 000 fő­vel nőtt a női keresőik száma. Ez a teljes növekedés 84 száza­lékát jelenti. Különösen jelen­tősen nőtt az iparban, a keres­kedelemben és a nem termelő szférában dolgozó nők száma. Másfelől míg a férfiak esetében óriási mértékű volt a mezőgaz­Fock Jenő látogatása megyénkben Varga Ferenc, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság főmérnöke a cukorrépa-betakarítás gépeinek munkáját ismerteti a szántóföldön lakáshelyzet javítása, a gépe­sítés színvonalának emelése, nagy teljesí onényű gépek be­szerzése, melyekből itt nagyon kevés üzemel, a szervizháló­zat bővítése, a vetőmagüzem rekonstrukciója, a sertéstele­pek újjáépítése, új, 1200 férő­helyes szarvasmarha-tenyésztő telep építése, terménytároló létesítése. A lakáshelyzet enyhítésére már történt némi intézkedés. Az OTP-vei megállapodtak kedvezményes lakásépítési ak­ció szervezésében. Ezek sze­rint a gazdaság dolgozóinak az új lakásba költözés előtt az érték 15 százalékát kell le­tenni. További 10—15 százalé­kot az állami gazdaság bizto­sít fejlesztési alapjából. De ezzel a legnagyobb gond, az 50-nél több nagy család la­káshoz juttatása még nem ol­dódott meg. Ezeken kellene sürgősen segíteni egy esetle­ges célcsoportos lakásépítke­zéssel. A kormány elnökét ezután az őszi mezőgazdasági mun­kákban elért eredményekről tájékoztatták. Elmondták a mezőhegyesiek, hogy a búza­vetést vasárnap, november 9- én befejezték. Terven felül 300 hektárral vetnek. A cu­korrépa betakarítása most már jó ütemben halad, de az 1600 hektár répa biztonságba tételére még mindig 14—15 munkanapra van szükségük. A kukoricabetakarítással is jól haladnak, a traktorosok egy része már az őszi baráz­dákat húzza. Ezután párbeszéd alakult ki a jelenlevők között. Fock Jenő elvtárs megjegyezte, hogy a lakáskérdéssel kapcsola­tos gondokat Mezőhegyesre utazásuk közben már vitatták. Beszéltek arról is, hogy ez a nagy múltú, a világban jó hí­rű állami gazdaság vajon mi­ért szorult ki az ország ér­deklődési köréből. Miéit csak Bábolna, Agárd és Szekszárd létezik? Ha ugyanis vendégek jönnek az országba, ezeket a helyeket mutatják. Mezőhe­gyesen is van és lenne mu­tatnivaló. Majd záporoztak a kérdések. Milyen az összhang a vezetésben ? Hogyan véleke­dik erről a párt játási bizott­ságának első titkára, szeret­ném hallani Frank elvtárs vé­leményét is. Meggyőző volt, ahogyan szemtől szembe elmondták az elvtársak, hogy a Mezőhegye-

Next

/
Thumbnails
Contents