Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á-MEGYEI TANÁCS LAPJA ■* 1974. NOVEMBER 14, CSÜTÖRTÖK Ars 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Világ proletárja^ MRl társadalmunk SZERKEZETÉNEK FEJLŐDÉSE (2-3, oldal) • A TSZ ŰJ RUHÄJA (5. oldal) Közösség és kölcsönhatás Fock lenő látogatása megyénkben Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét a párt megyei bizottságán Frank Ferenc első titkár tájékoztatta Békés megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. A megbeszélésen ott volt Klauká Mátyás, a megyei tanács elnöke is Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán megyénkbe látogatott. Békéscsabán, a párt megyei bizottságának székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a kormány elnökét megyénk politikai, gazdasági életének alakulásáról, többek között az 1074. évi megyei tervek megvalósulásáról, a termelés hatékonyságáról, az ipari munkások és termelőszövetkezeti parasztok élet- és munkakörülményeiről, szociális. helyzetük alakulásáról, az őszi mezőgazdasági munkákról, az állattenyésztés fejlesztéséről, a mezőgazdasági termékek értékesítésének helyzetéről. A tájékoztatón részt vettek Gyulavári Pál, Csatári Béla, Enyedi G. Sándor, a párt megyei bizottságának titkárai és Klaukó Mátyás, a párt megyei bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Délután a kormány elnöke Frank Ferenc és Klaukó Mátyás társaságában Mezőhegyesre, az állami gazdaságba és a cukorgyárba látogatott. Felniül Sík rd forintot igényel az állami gazdaság korszerűsítési programja A kommunista embereszmény az a közösségi ember, aki nemcsak tudja, hanem cselekvő meggyőződéssel vallja is, hogy egyéni sorsa, boldogulása elválaszthatatlan a kis és nagy közösség, a szocialista társadalom lététől, aki nem csupán magának él, aki nemcsak a maga dolgaival, hanem a közösség ügyével is törődik; aki érdekeit alá tudja rendelni a közös érdeknek; akinek törekvéseiben, vágyaiban tükröződnek a közös célok és törekvések; aki képes önzetlenül is dolgozni, áldozatot is vállalni; aki óvja, gyarapítja a közös vágyom. Ügy véljük, csakis a szocialista társadalomban alakulhatnak ki társadalmi méretekben ilyen közösségek. A szociálisba közösség njem jelenti az egyének szerepének tagadását. Az egyént azonban nem elszigetelten, hanem mint a közösség tagját kezeli. Ez teszi lehetővé, hogy az egyén a legsokoldalúbban a közösségben tud kibontakozni, csakis a szocialista közösségben szabadul meg mindenfajta ésszerűtlen korlátozástól. A közösség a legtermészetesebben tanít. A szocialista közösségben ismerjük fel, hogy erőnk megsokszorozódik. Rájövünk. hogy többen többre vagyunk képesek. Érezzük az egymásra utaltságot és a közösség felel az egyénért, de aa egyén is a közösségért. A közösségnek nagy szerepe van a reális önértékelés fejlesztésében, hiszen a társadalom, a közösség mérlegelése dönti el, hogy az egyén menynyit ér. Előfordul azonban, hogy van, aki a valóságosnál többre becsüli magát, gőgje, fölényes magatartása joggal vált ki ellenérzést. Mások viszont örökös szorongásban, kisebbrendűségtől szenvednek, gyámoltalanságuk, hiányos önbizalmuk folytán mind kevesebb feladatot tudnak ellátni. E szélscséjaktől a közösség erejével meg lehet szabadulni. A közösségben bátorítást kap, aki kevesebbre becsüli magát, s a túlzott, alaptalan önbizalom letörhető. A szocialista közösségben fejlődik tehát az egészséges önbecsülés, amely nemcsak a közösség számára értékes, hanem az egyén boldogulásához is hasznos. A kommunisták nevelésének színterei a kommunisták közösségei: a pártoso portok, pártalapszervezetek, választott pártszervek. Ezért fontos, hogy a pért e szervezeteinek és sztár- veinek tagjait igazi kommunista közösségekké formáljuk. A közösséggé szerveződésnek folyamatában a munka egy jelentős része a kommunisták által és bizalmukból- választott vezetőkre hárul. A közösség szervezésére számtalan módszert lehet alkalmazni. Mindenekelőtt reális követelmények támasztásával kell a közösséggé szerveződés folyamatát segíteni. A marxista közösségi nevelés sarktétele, hogy minél inkább követelünk valakitől, annál inkább becsüljük, értékeljük azt az embert. Követelményt csak akkor támaszthatunk bárkivel szemben, ha világosan megfogalmazzuk a célokat, konkrétan meghatározzuk a feladatokat. ét, követelmények természetesen az adott kollektívától függően sokfélék, de minden esetben elsősorban politikaiak. A párt politikája melletti aktív kiállás és munka; a párt határozatainak betartása és azok megvalósításáért folyó aktív küzdelem; a párt életébe való cselekvő részvétel; a pártfeladatok és a pártmunka lelkiismeretes és pontos elvégzése a számos politikai követelmény közül a legfontosabbak. Vannak erkölcsi követelmények, melyek szintén nélkülözhetetlenek: a szocialista munkához, a társadalmi tulajdonhoz való példamutató viszony, a szocialista törvények tisztelete, a kommunista humanitás, az egymás iránt érzett tisztelet, megbecsülés, nyíltság, a magán-! élet tisztasága, feddhetetlensége. De mindezek csak akkor lesznek igazán követélmények, ha azokat ellenőrizzük, számon- kérjük. értékeljük, különben, ezek nélkül csak óhaj marad minden. A kommunisták közösségeinek kialakulásában jelentős feltétel a kommunista fegyelem fejlesztése. A nagy kommunista nevelő, Makaxenkó szerint: „a fegyelem megszépíti a közösséget”. Az amurban ősi vágyként él a rend és a fegyelem igénye. Nem szabad a közösségek vezetőinek abba a hibába esni, hogy népszerűségük érdekében lemondanak a fegyelem követelményeiről. A fegyelmezetlenség megtörése, elnézése csak átmenetileg adhat népszerűséget, mivel a közösség bomlását, demoralizálását vonja maga után. A vezetők elvesztik tekintélyüket, az áhított népszerűség szertefoszlik. A kommunisták közösségeiben nagy a szerepe a demokratikus centralizmusnak, hiszen magas fokú és valóságos demokratikus öntevékenységre van szükség. Saját ügyeikben önállóan, felelősséggel, alkotóan kell dönteniük. Ugyaniakkor képesnek kell lenniük magukat alávetni a központi akaratnak. Ez magas fokú eszmeiséget feltételez; az önállóság és az alárendeltség dialektikus egységét Fontos és gyakran okoz gondot a közösségekben az egyénekkel való foglalkozás. Ha szem előtt tartjuk a közösségi nevelés alapelvét, vagyis azt, hogy az egyénre is a közösség oldaláról és a közösség által hatunk, akkor az egyéneknek csak olyan magánjellegű problémájával kell és szabad foglalkozni. amely a közösséget érinti, azzal összefügg. Néhol végletes a felfogás és a gyakorlat. Vagy nem foglalkoznak olyan esetekkel, amelyek mind az egyénnek, mind a közösségnek kárt okoznak, vagy minden ügybe beleavatkoznak, olyanba is, ami csak az egyénre tartozik. Az illetéktelen, tapintatlan beavatkozás nem használ sem az egyénnek, sem a közösségnek. Az új típusú közösség fejlesztésének csak néhány kérdésével foglalkoztunk. Nem szükséges bizonyítani, milyen sokoldalú kölcsönhatás szükséges ahhoz. hogy a kisebb és a nagyobb közösségek a kommunista emberformálás igazi kohóivá váljanak. Ebben szerepük van a közösség tagjainak és vezetőinek egyaránt. Takács Györgyné — Örülök, hogy sok évi kísérlet után végre sikerült Mezőhegyesre is eljutnom — mondotta Mezőhegyesre érkezésekor a kormány elnöke, Fock elvtárs. A magas rangú vendéget a gazdaság központjában Supala Pál igazgató köszöntötte, aki rövid összefoglalóban ismertette A megyeszékhely közös gazdaságaiban is nagy lendüle.et adott a kedvező időjárás az őszi munkáknak. A város mezőgazdasága jól áll a búza vetésével. hiszen a Vörös Csillag Tsz már az elmúlt szombaton, a Szabadság Tsz hétfőn, a Lenin Tsz és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz pedig tegnap, szerdán este fejezte be a vetést. Ezt a sort ma, november 14-én előreláthatólag tovább bővíti a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet, s így Békéscsabán a tervezett négy és fél ezer hektárból már csak mintegy 200 hektrányit kell a Május 1. Tsz-ben bevetni. A békéscsabai tsz-ek közül Mezőhegyes múltját — gondját, az itteni munkát és az örömöket. Az ország egyik legjobb természeti adottságú állami gazda_ »ágában az utóbbi években igen jelentős szakosodás ment végbe. A szántóterület 28—30 százaié^ kán búzát, ugyanilyen arányegyébként a Szabadság Termelőszövetkezetben és a telekge- rendási közös gazdaságban jó néhány hektárral többet vetettek az előirányzottnál, aminek eredményeként a város 101 százalékra teljesíti az idén a vetési tervét. A Vörös Csillag, a Lenin és a Magyar—Szovjet I Barátság Tsz-ben ugyanakkor a kukoricatörtést is befejezték a tegnapi nappal. Természetesen a munkák nemcsak a megyeszékhely gazdaságaiban haladnak az átlagosnál nagyobb ütemben. A jó idő beálltával, a jól szervezett irányítás és a traktorosok helytállása eredményeként a Szarvasi Állami Gazdaságban is végeztek as vetéssel tegnap, november ban kukoricát, 15 százalékán, 2000 hektáron cukorrépáit termesztenek. Vetőmagbúzát évente 1000—1200 vagonnal, hibrid kukorica vetőmagot 300—400 vagonnal adnak a népgazdaságnak. A gazdasági eredmény 29—30 százar (Folytatás a 3. oldalon) 13-án. A gazdaság dolgozói vállalták. hogy a tervezett 2600 hektár helyett 160-nal többet vetnek be búzával. Ezzel egy- időben a rizsföldeken 30 kombájn aratja a termést, így várhatóan a hét végéig befejezik a rizs betakarítását, de a kukoricatörésben is túljutottak már a félidőn. Még egy vetési hír: a ma- gyarbánhegyesi Egyetértés Tsz- ben is többet vetettek a tervezettnél. Hétfőn estig az előirányzott 1229 hektárral szem-' 1245 hektáron juttatták földbe a kenyérhozó magot. A ma- gyarbánhegyesi közösben ma estig a 173 hektár cukorrépa szedését is befejezik. Többet vetettek a tervezettnél
