Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

Hírek az NDK-ből Nem csak a második kerület gondjai Fórum Békéscsaba legnagyobb belső kerületében íífiGY FÖLDRÉSZ ÜTJATN Négy földrész 30 országának vasútvonalait járják az NDK- (ban gyártott vagonokból ösz- szeállított vasúti szerelvények. A köztársaság a most folyó ötéves tervidőszakban 100 000 különféle típusú vagont gyárt, s ezeknek jelentős hányadát a KGST-tag- országoklba exportálja. Az ara- mendorfl kombinát például a szovjet vasutak fő szállítója. A Szovjetunió a legutóbbi években ■több mint 40 000 utasszállító és tehervagont vásárolt az NDK- tóL TÍZMILLIÓ VENDÉG Évről évre növekszik az NDK- ba látogató külföldiek száma. Statisztikai adatok szerint 1971- ben 3 300 000, 1973-ban több mint 8 millió turistát fogadott az or­szág, idén pedig tízmilliónál több vendéget várnak a világ minden tájáról. A látogatókat elsősorban az első német munkás- és pa­rasztállam negyedszázados ered­ményei, kulturális élete, törté­nelmi emlékei, múzeumai érdek­lik. Sokan tekintik meg a probstheidei Lenin Múzeumot — a Lipcse közelében fekvő város­kában nyomtatták ki az l6zkra első számát. Az e'műlt hét végén Békés- j csabán az MSZKI? II. kerületi bizottságának székházában a Hazafias Népfront kerületi el­nöksége, valamint a kerüle*' ta­nácstagjai és a város vezetői fó­rumon vitatták meg a megye­központ legnagyobb belső kerü­letének gondjait. Mi tagadás, nincs könnyű dol_ ga annak, aki az ott elhangzot­takról kíván tájékoztatást adni. | hiszen » kerület tanácstagjai és a Hazafias Népfront kerületi aikr tíváj számtalan jogos kérdést tettek fel a városi tanács vb képviselőinek. Így csak azokat a problémákat említjük, melyek nem csupán a második kerület, hanem a város minden lakójá­nak a gondjai. Ma már úgyszólván nem mú­lik el a városfejlesztéssel kap­csolatos tanácskozás anélkül, hogy a lakosság képviselői ne kémének több és egyre több ját­szóteret a jövő nemzedék szá­mára. Így történt ez ezen a megbeszélésen is. Az első hoz­zászóló, Prókai Ferenc tanács­tag egyebek között azt kérdez­te. hogy a Tanácsköztársaság út­ján n Felszabadulási emlékmű mögött miért nem létesítenek játszóteret. A második kérdése is közösségi gondot tartalma­zott. Nem egyedül van, aki sür­geti, hogy a város tisztasága érdekében véglegesen meg kel­lene oldani a szemét napi gyors, a jelenleginél higiénikusabb el­szállítását S amit harmadszor kérdezett, az is sürgető gond a fejlődő, épülő belső területen: A csapadékvíz-elvezetés megoldá­sára kért választ Ugyanezekről szóltak még j jó néhányon a fórum résztve­vői közül, nehezményezve, hogy a köztisztasági vállalat sokszor napokig nem szállítja el a fel­gyülemlett szemetet. Arról is beszéltek a lakosság képviselői, hogy a Volán Kazinczy utcai műszaki telepén a vizsgáztatásr ra gyülekező járművek tönkre­tették az Ihász utca parkosított területét. A Tulipán utcai lakó­telepen pedig a házaik nincse­nek számokkal jelezve. Ha pél­dául orvost hívnak valamelyik lakásba, vagy mentőket hívnak sürgőd esetben, csak hosszú ke­resgélés után találják meg a segítséget kérőt Ugyanennek a lakótelepnek egyik negyedik emeleti lakásáról is szó esett Ebben jelenleg egy hatgyerme­kes család él. amelybe rövide­sen megszületik a hetedik ál­lampolgár is. A Hazafias Nép­front aiktívája jogosan kérdez­te: miért helyeznek el ilyen nagy családot a negyedik' eme­leten, miért' nem kaphat helyet földszinten? Hiszen a család gazdasszonyának, az anyának naponta több tízüúlós szatyorral kell megmásznia a lépcsőket Sorolni lehetne mág * kérdé­seket. gondokat, olyanokat mint például az, hogy a Hunyadi tér­ről a csapadékvíz, mivel a tér magasabban fekszik, mint a la­kóházak, azoknak udvarára fo­lyik. Olyanokat, mikor fe­jeződik be az Illésülázi utca át­építése. mikor oldják meg a vá­rosközpontban az István király téri átkelőszakasz forgalommá., nyitását A kérdésekre Csaba Márton, a városi tanács vb műszaki osz­tályvezetője, Szakái József né • költségvetési csoportvezető és Béres Jánosné, az egészségügyi osztály előadója adott válaszo­kat. Elmondták többek között, hogy a felvetése^ jogosaik, s így ha nem iG valamennyit — hi­szen egy részük az ingatlanke­zelő vállalat más részük a ker­tészeti és köztisztasági vállalat hatáskörébe tartozik — de a legtöbb gondot a jövő évben, illetve a következő ötéves terv időszaka alatt részben megold­ják. Azt azonban,. hogy a csa­padékvíz elvezetése ég ennek a gondnak a végleges megoldása nem fér be a következő terv­időszakba, úgy hisszük, meg kell érteni. Hiszen 1945 óta — amint erről a műszaki osztály- vezető » fórumon is tájékozta­tást adott — a város területén sok vízelnyelő terület került be­építésre. Arról is szólt, hogy a múlt évben a kertészeti és köz­tisztasági vállalat egymillió-há­romszázezer forintot fordított központi szeméttelep kialakítá­sára Gépeit azonban csak idő­szakonként tudja üzemeltetni, mivel javítórészlege még nem fejlődött ki. Az utcasarki sze­métgyűjtők fokozatosan. meg­szűnnek. Helyükbe elképzelés szerint konténeres gyűjtótarlá- lyokat helyeznek és azok el­szállítását gépesítik. A csapa­dékvíz-hálózat javítására az ár­kok tisztítását a valaha létezett úgynevezett kubikos brigád új­bóli létrehozásával kívánják megoldani. Tartalmas,» város lakóit nap minit nap foglalkoztató gon_ dók megbeszélése volt ez. Egyet­érthetünk azokkal, akik úgy fo­galmaztak: jó lenne, ha az ilyen fórumok gyakoribbak lennének, ha a város vezetői többször ta- i lálkoznának a lakosság képvise­lőivel. Hasznos lenne még akkor is, ha valamennyi problémát azonnal, vagy rövidebb időszak alatt nem tudják megoldani, de be tudják sorolni a város ter­veibe. a j. A Penza Klub A megszokottól eltérően kez­dődött az előadás vasárnap a Jókai Színházban: a Szabadság Termelőszövetkezet MSZBT- tagcsoportja nevében Sipiczki Pál köszöntötte a megyeszék­hely tizenegy tagcsoportjából összegyűlt közönséget. Majd Székely Tamás színművész ol­vasta fel az Izidor Stok da­rabját rendező penzai művész, Sz. M. Bejngold levelét, ame­lyet a Penza Klub tagjaihoz intézett. A különös bevezető után a Jókai Színház művészei őszinte tapsra ragadtatták a nézőket Az élet megy tovább című dráma előadásával. S amilyen szokatlan volt az este kezdete, olyan szokatlanul fejeződött is be: a Penza Klub tagjai a színház művészeivel találkoztak. Utóbbiak az elmúlt húsz év színházi estje ról, majd a penzai vendéggel folytatott közös munkáról be­széltek. Bicskey Károly a pró­bák tartalmas elemző tevé­kenységéről, Gálfy László, Ma­ci ay Emőke a színészi alkotó­folyamatról. Szentirmay Eva a szovjet és magyar drámairo­dalom hasonlóságáról beszélt, Mihók Éva és Horváth József pedig arról1 vallottak, hogy mi­lyen sokat köszönhet olykor a színész emberileg az általa színpadra vitt figurának, s hogy milyen nagyfokú figye- lemösszpontosítás szükséges a nézőtérről talán rutinszerűnek tűnő mindennapi színpadralé- péshez. A klubest a többi tag­csoportot vendégül látó Szabad­ság Termelőszövetkezet párt- titkára, Kékegyi Pál baráti hangú záró mondataival ért vé­békéscsabai szovjet bemutatói­éért, A színházi előadás után Szem erikát Mátyásáé, a Penza Klub titkára vezette m késő estébe nyúló beszélgetést ifotó: Böíksseí Gerencsér Miklós * I Ácsteszértől a halhatatlanságig 22. Táncsics Mihály életregénye Londonnal, az angol viszo­nyokkal ismerkedik, de soha egyetlen pillanatra sem vonat­koztatja el a látottakat a hazai tennivalóktól. Széchenyi a mág­nás pozíciójából tette ugyanezt, kiváltságos társadalmi helyzeté­nek megfelelő környezetben. Stancsics a közember látószögé­ből pásztázza végig az angol va­lóságot Miként Párizsban, úgy Londonban is céltudatosan ke­resi a kapcsolatot az itteni ma­gyar munkásokkal. Csakhamar felelevenednek a Dänemark ká­véház családiasán jó hangulatú estéinek londoni változatai. Itt már előrehaladottabb a munká­sok szervezettsége, kitűnően mű­ködő egyletük részben pótolja az otthont, részben az érdekkép­viselet eszköze. Stancsics reme­kül érzi magát Londonban, programja egyre bővül. Tapasz­taló útját járva, épp egy ma­gyar származású «zűcsmester műhelyében időz, amikor levelet kézbesítenek neki hazulról. Kedvére hirtelen sötétség bo­rul. Apát ennél szörnyűbb hír nem érhet. Tudósítják, hogy kisebbik leánykája vörhenyben meghalt, fia és nagyobbik lá­nya ágyban fekvő beteg, fele­sége szintén gyengélkedik, fi­zikailag megviselt, szomorú kedvében vigasztalhatatlan. Haza, haza, amilyen gyorsan csak lehet! Útja kétségbeesett, ziháló sietség Európán át. 1846 október végén érkezik haza. Nem úgy történt, ahogy remé­nye bátorította: ahelyett, hogy az idő gyógyulást hozott volna, fia is meghalt, felesége és egyetlen életben maradt gyer­meke még mindig beteg. Gyásza közben érkezik meg a Lipcsében kinyomtatott Nép- könyv, amelyben felvilágosítja olvasóit, hogyan törekedjenek szabadságra a zsarnoki hatalom Egyidős a köztársasággal... A phenjanl egyetemről mesé- lők leggyakrabban a „leg” szócs­kát használják: ez a népi Korea legelső és legnagyobb felsőokta­tási intézménye, Phenjan legma­gasabb épülete... Egy évvel az ország felszaba­dulása után született meg a ha­tározat az egyetem létrehozásá­ról. Nehéz idők voltak: kevés volt a középfokú végzettséggel rendelkező fiatal — s még ke­vesebb a szakképzett tanár. Az intézmény számára megfelelő épület sem volt. Az első fakul­tásokat a váro6 különböző ré­szein helyezték el. Az egyetem 1948 őszén költö­zött be jelenlegi épületébe, ame­lyet a „hazafias rizs” eladásával szerzett összegből emeltek. Így nevezték a háború utáni első termésből önkéntesen felajánlott rizst — a parasztok ezzel hálál­ták meg, hogy a népi hatalom valóra váltotta évszázados álmu­kat, s földhöz juttatta őket. A legnagyobb nehézségeket a tanárhiány okozta. Alig volt megfelelő tapasztalatokkal ren­delkező oktató. A szakemberek többsége a szovjet egyetemekről érkezett, hogy segítsen a KNDK felsőoktatásának megteremtésé­ben. 1946 őszén indult meg az ok­tatás. Az első évfolyamra felvett 1610 diák többsége a japán meg­szállók' elleni harcban elesett hazafiak gyermeke volt. Ezek « fiatalok 1949-ben végeztek; s ® következő évben fegyvert kellett fogniuk, hogy megvédelmezzék fiatal köztársaságukat. Az or­szág minden erejével védekezett, de a kormány határozatára * diákokat visszahívták a frontról. Az egyetem három évre a he­gyekbe költözött. Barlangokban tartották az előadásokat, foly­tatták a laboratóriumi gyakorla­tokat és a tudományos kutatáso­kat — sőt, sokain itt védték meg disszertációjukat. A háború után helyreállították az egyetemi várost Ma is foly­nak az építkezések: minden év­ben újabb és újabb kollégiumo­kat, laboratóriumokat és sport- létesítményeket adnak át a fia­taloknak. Az egyetem 12 fakul­tásán jelenleg mintegy 10 000 di­ák tanul. (BUDAPRESS—APN) ellen, hogyan küzdjenek ere­dendő emberi, polgári jogai­kért, szemben a feudális ural­mi gépezettel. Alig került ki a Népkönyv a nyomdából, a „Hunnia függetlensége” közeli megjelenéséről is értesítik. Nem tud igazán örülni a várva várt eredménynek. Fájdalma eltompítja, gyermekeit siratja, szerencsétlen családi életének rendbehozatala köti le inkább figyelmét. Megmozdul a rendőrség. Bi­zonyos, hogy titkos úton, a ha­zai cenzúra megkerülésével, a fennálló rend ellen nyílt izga­tás, lázításra való felbujtás cél­jával nyomtatta ki külföldön műveit. Üldözésére kész a hi­vatalos jogcím. Kossuth Lajos arra kéfí levélben, sürgősen keresse fel, halaszthatatlan ügyben beszélnie kell vele. Siet hát a központi ellenzék vezé­réhez, aki közli vele: „Biztos tudomásom van ar­ról, hogy elhatározták, Stan- ' csics uram letartóztatását, Nincs sok ideje. Menekülnie kell, órákon belűL El tehát a fővárosból! Nem akar menekülni. Erköl­csi és érzelmi okok tartják visz- sza. Amit tett, azért nyíltan vállalni óhajtja a felelősséget Nem tekinti magát bűnösnek. Am ha a zsarnokság annak te­kinti, az az ő dolga, bátran a szemébe néz. Maradásának má­sik oka, hogy menekülésével nem rendítheti meg sok csa­pást átszenvedett családját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents