Békés Megyei Népújság, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 7ÉS A MEGYE \~T AP> ÁCS LAPJA 1974. NOVEMBER t., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 356. SZÄM Világ proletárjai, MR 5 FÄRTTA GG YÜ LESEK ELŐTT (3. oldal) BÉKÉSCSABA AZ ORSZÁG SZÍNE ELŐTT (4. oldal) A HATALOM NEM MAGÁNTULAJDON (5. oldal) Alkotók és Az egyik nagy építkezésen, még a nyáron úgy rajzolták meg a főművezető portréját a munkatársai: olyan ember, aki szüntelenül ég, az alkotás időszakában nem ismer sem pihenésit, sem megállást. Megnéztem az alkotást magáit is, természetesen; betonba, acélba, üvegbe öltözött óriás, azóta már otthont ad a tudomány művelőinek. Aligha valószínű azonban, hogy a főművezető — meg a sok-sök, hasonló életstílusban munkálkodó társa — most majd szünetet tart. Olyan emberek ők — s jó szerencsénk, hogy szinte mindenütt akad belőlük néhány —, akik felfűtött akarással, az alkotó munkában fellett igaz és szüntelen gyönyörűséggel dolgoznak, sose méricskélve, hány végén égetik energiájuk gyertyáját. Nem kell különösebb keresgélés ahhoz, hogy példák sokaságával illusztráljuk, olyan korszakban élünk, amikor országunk, minden táján meglobban- nak és közös fényűvé egyesülnek a tevékeny és alkotó munka fáklyái, láttatva egyéni erőfeszítéseket és közös munkában jó közösségekké formálódó csoportokat. Táptalajt ad erre a kongresszusi munka verseny: kéz. őemenyezesekre biztatnak helyi szervezésű akciók, legfrissebb és legszemléltetőbb példaként pedig az az óriásivá növekedett segítség, amellyel az egész ország siet a mezőgazdaság segítségére. A jó szándékok versengésében a legtöbb helyen több és értékesebb alkotás születik, mint amire egyébként, meglevő anyagi erőink birtokában számítottunk. Mintha csak azt példázná körülöttünk változó világunk: a pénz, a véges anyagi erő nem minden. Áthidalhatók, csökkenthetők gondok és problémák, egyszerűen azzal, hogy segítő szándékok tettekké formálódnak. Százmilliós mozgalom. Ha ezt a megfogalmazást halljuk, óhatatlanul arra kell gondolni: a főváros egyik munkáskerületének üzemei, munkáskollektívái összefogtak a fiatalokért, a gyerekekért — azért, hogy több óvodai férőhely legyen, több park a gyárnegyedben, több osztályterem az iskolákban. Üzemekből indult az ötlet — az, hogy gyűljön össze ilyen célokra kereken százmillió forint. S az ötlet tovább gyűrűzött, immár a nagyabb lakóközösség kincsévé lett. Másutt, egyik városban arra gondoltak néhányan: uszodát kellene építeni. Diákoknak, kevés pénzből és nagyon gyorsan. Lehetséges, hogy teljesen egyéni yolt az ötlet. A megvalósítás azonban közösségi munkává lebt. S „menet közben” alakulO. Sz. Melnyikov miniszterrel, az Ukrán Gyümölcs- és Szőlőtermelési Hivatal vzetőjével az élen csütörtökön küldöttség érkezett hazánkba. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban ét„ Soós Gábor államtitkár fokishitűek «ak ügy sok helyütt a dolgok, hogy rá kell döbbenni: annak a bizonyos labdának sok helyütt csak a kezdőrúgást kell megadni, s perdül magától tovább. A skála pedig sok oktávra terjed. Kicsinyke buzgólkodás- ból egészein a százmilliós értékelt közös megteremtéséig Vidéki kisebb városban mondotta el az iskolaigazgató — egyébként lelkes népművelő: kultúrház építését határozták el nemrégiben. A pénzzel, s a vállalkozó kedvvel nem volt baj. A gondot azok a kételkedők jelentették, akiket — akadnak ilyenek is — megtalálhatunk igen sok helyen. Legyintettek itt is, minek a buzgalom, úgysem készül el idejére; fneg minek is, a helybeliek nem igénylik, nem hiányolják. „Menet közben”, amióta épül inár a kultúrház. mintha fogynának a kishitűek. Általános jelenség, hogy az alkotó munka szinte mindenütt befogja a száját a kákán is csomót keresőknek, azoknak, akik szívesen nagyítják fel gondjainkat és zsugorítják kisebbé eredményeinket Bizonyosfajta emberi magatartás ez, hordozói sokszor korántsem rossz szándékból, inkább a nagy erőfeszítésektől való belső félelem rabjaiként tesznek kérdőjeleket egy-egy nagy, szép vállalkozás mellé. Az ilyet, a szkepticizmust oldani, s eltüntetni kell, minit rossz kísérőnket, lendületünk fékjét. Igaz: a szűkebb. s a tágabb pátria köznapjai gondokkal :s terhesek. Együtt élünk a gondjainkkal. Aprópénzre váltódnak körünkben és néha magunk is fáradtak vagyunk, netán szkeptikusak is. Aztán — átáll a váltó. Naponta átáll az ország ezernyi helyén : egyszerűen azért, mert az egésznek a változásai formálóan, csiszolóan hatnak a kis részletekre. S mert soha ilyen tágas terület nem kínálkozott még jó buzgólkodásra, szép siker-épületek megtervezésére és felépítésére. A mi országépítő munkánknak van egy szép és különleges sajátossága. Nem kötődik korhoz, sem foglalkozáshoz. Mindenhonnan elindulnak okos ötletek. Lakótelepi meditációból, KISZ-klubban, vita hevéből, nyugdíjasok töprengéséből és szocialista brigádok vállalásából. És — minden területen előbb-utóbb örömmel fogadják a jobbat akaró szándékot, előbb vagy utóbb félreszorítva a kétkedőket. s a nehézségeket nagyító szemléletet. Rendünk sajátossága ez. Ahogyan rendszerünk sajátja az alkotó emberi nyugtalanság és tettrekészség is: megkeresve magának a teret, ahol kibontakozhat. Az eredmény pedig mindarmyiunké. V. M. Csaknem ezer üzemi dolgozó ajánlotta fel segítségét a gyulai mezőgazdaságnak Szovjet terepjáró gépkocsik segítenek a Sarkadi Cukorgyárnak Októberben mintegy 140 milliméter csapadék hullt le a gyulai határban s a szomorú az, hogy a szép napsütéses vasár nap után már újból esős napok következtek. Betakarításról tehát alig lehet szó. mindenki az eget kémleli és már az is jelent némi örömet, hogy a legújabb távprognózis kedvezőbb időjárást igér. A legfontosabb teendő most a cukorrépa kiszedése és beszállítása a sarkadi gyárba. Ebből a szempontból a gyulai mezőr gazdasági üzemek közül legkedvezőbb a Köröstáj Tsz helyzete, ott már csak 11 hektárról kell szedni a répát, amit kedvezőbb idő esetén házilag megoldanak. A legnagyobb gondban viszont a Munkácsy Tsz van, ahol mée 96 hektáron van földben a cukorrépa. Az összefogás nagyszerű példája, hogy eddig 11 üzem. vállalat csaknem ezer dolgozója vállalta, hogy november 2-án és 3-án, majd 9-én és 10-én, mindegyik napon 7—8 órát dolgoznak a cukorrépa-szedésben. Bár a 96 hektár első pillanatra soknak tűnik, örvendetes ellenben, hogy az egész vetésterület kétharmadáról már betakarították a termést. Az állami tangazdaságban még 73 hektáron kell elvégezni a cukorrépa szedését. A munka itt is áll. a már kiszedett termést 10 katonai jármű szállítja Sarkadra. A rakodás markolóval történik, de a szállító gépjárműveket SZ—100-assal kell kivontatni a mélyen felázott földről. Amennyiben az időjárás engedi, a szakmunkásképző tanulóihoz a jövő héten az ápolónőképző növendékei is csatlakoznak, így - külső segítségben itt sem lesz hiány. Szerdán, a délutáni órákban húsz szovjet katonai terepjáró gépkocsi érkezett a Sarkadi Cukorgyárba. Amint arról már beszámoltunk, a néphadsereg 40 tehergépkocsija már napokkal ezelőtt Sarkadra érkezett, hogy segítsenek a nyersanyag szállításéban. így most már 60 nagy teljesítményű katonai gépkocsi áll a gyár vezetőinek rendelkezésére, hogy a már felszedett, de mély talajon kint levő répát | mielőbb beszállítsák a gyárba, j Sajnos mindössze 500 vagonnyi tartalék cukorrépa áll a gyár rendelkezésére s ezért továbbra Is csökkentéit termelés folyik • gyárban. Normális időben órán. ként 12 vagon a feldolgozott cukorrépa mennyisége, ez a mennyiség most mindössze öt vagon. A honvédség gépkocsijai Kétegyházáról, Elekről. Békéscsabáról. a Hidasiháti Állami Gazdaságból, a füzesgyarmati Vörös Csillagból és a Hajdú megyei NagyrábéróL ^ míg a szovjet kocsik Mezőgyánból, Gesztről. Biharugráról és a sarkadi mezőgazdasági üzemekből szállítják a répát. Árhullám a Fekete-Körösön Ezer hektárral nőtt a belvízzel elöntött terület Az elmúlt napokban Romániában, a Fekete-Körös vízgyűjtő területén nagy mennyiségű csapadék hullott és ez újabb árhullámot indított el a folyón. Csütörtökre virradóra négy óra alatt 46 .centimétert emelkedett a víz, de a jobbra fordult időjárás miatt remélhetőleg nem válik veszélyessé az áradás. A Gyulai Vízügyi Igazgatóságtól kapott értesüléseink szerint a folyók mentén mindenütt elsőfokú a védelmi készültség. A Hármas-Körös, a Hortobágy—Berettyó és a Se- . bes-Körös alsó szakaszán levő töltéseken és a határ menti lokalizációs gátakon tartanak ügyeletet. Megyénkben az elmúlt napokban 1 és 15 milliméter között váltakozott a lehullott csapadék mennyisége, s ez sajnos 1020 hektárral növelte a belvizes területet. Jelenleg 2580 hektár áll víz alatt. Teljes erővel dolgoznak a gépek. Másodpercenként 44 • köbmétert emel át a 21 szivattyúállomás és munkájukat hat hordozható szivattyú is segíti. Ha újabb eső nem jön, akkor egy hét alatt mentesítik az elöntött területeket. Azért is fontos a gyorsaság, mert a víz alatt levő területek jó része kitűnő minőségű föld. 740 hektár vetést és 840 hektár szántót takar el a víz és ha a közeljövőben megkezdhetik a munkát, akkor jövőre ezek a. földek is termést hozhatnak. V. I* Kép un* w „bevetésre” készén a, szovjet gépkocsik
