Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

Demokratismus a tervesésben írta: dr. Romany Pál, az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztály vezetője fl IV. ötéves terv utolsó évének előirányzatai elkészül­tek, megvitatásuk, végső formá­ba öntésük ezekben a hetekben folyik. Az 1975. évi terv kiala­kításánál természetesen csak becsülni tudják a tervezők a bázisidőszak, azaz az idei terv teljesítésének eredményeit, a népgazdaság 1974. évi zárszám­adását, amely egyben a kiindu­ló adatait képezi a jövő évi tervnek. Hasonlóan csak a ter­vezett eredmények vehetők szá­mításba az 1975. év végére is, ahonnan az új ötéves terv in­dul. Közben pedig előrehala­dott szakaszba jutott az 1976— 1980. évre szóló népgazdasági terv feladatainak meghatározá­sa is. Számos olyan beruházás folyik az országban, amely az 1970-es évek végén lép be a termelésbe, azaz ötödik ötéves tervünk mint új termelőkapaci­tással számolhat majd vele. Amíg a következő ötéves terv­re vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlés napirendjére ke­rülhet, még sok munka van hátra. Számos tényezőtől függ az, hogy milyen terv alakítható ki. A következő középtávú terv­időszak kialakításában fontos szerepet játszik — többek kö­zött — a IV. ötéves terv telje­sítése és az új tervidőszak cél­jainak kialakítási módja a me­gyékben, a városokban, a válla­latoknál és a szövetkezeteknél. Az elmúlt három év eredmé­nyeit és gondjait jól ismerjük. Nemegyszer értékelte a munkát a párt Központi Bizottsága és rendszeresen megvonta a nép­gazdaság fejlődésének mérlegét a kormány, illetőleg az ország- gyűlés. Az alapos vizsgálatok évről évre jelentős haladásról adhattak számot, de megállapí­tották az elmaradásokat is. S mindezt intézkedések követték. Az 1973. és 1974. évi széles kö­rű béremelés, a nagyvárosokban folyó lakásépítés központi for­rásokból való pótlólagos támo­gatása, számos jogi és közgaz­dasági szabályozás általánosan ismert. Több korlátozó intézke­dést is kelleit hozni a gazdasá­gi élet szabályozására. Központi — együttes mi­niszteri — engedélyhez kötötték például a nem termelő létesít­mények. az irodaházak, a vál­lalati üdülők és hasonló épüle­tek beruházásának megkezdését, szabályozták az állampolgáron által építhető lakások, építmé­nyek nagyságát stb. Az említett korlátozó intézkedés alapján a beruházóknak engedélyt kellett kérniük, s közel 100 kérelmet — többségében új irodaházak építésére — a központi szervek elutasítottak. Az említett példa is mutatja, hogy a kormányzati szervek következetesen munkál­kodnak a kedvezőtlen jelensé­gek visszaszorításán, s egyide­jűleg azoknak a folyamatoknak az erősítésén, ame'yek gazdasági feladataink teljesítését eredmé­nyesen segíthetik. Hasonlóan járnak el taná­csaink. amelyeknek a tervidő­szak ideje alatt — a tanácstör­vény alapján — kibővültek jo­gaik és kötelezettségeik a terű létükön folyó gazdasági munká­val összefüggésben is. Közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy a területükön működő gazdasági szervezetek tervszerűen működ­jenek, eredményesen gazdálkod­janak, tekintet nélkül arra, hogy azok tanácsi vagy állami vállalatok, mezőgazdasági vagy más szövetkezetek. Testületi üléseiken, szakigazgatási szer­veik munkája nyomán szintén az éves feladatok eredményes teljesítéséről adhattak számot, persze nem kevés gondról, vala­mint hibáról, mulasztásról is. Ezek jó része, az esetek több­ségében olyan, amit helyileg, sőt csakis helyileg lehet megol­dani, az elmaradást felszámolni. Sok múlik tehát azon, hogy a mostani ötéves tervidőszak hátralevő öt negyedévében, va­lójában az 1975-ös évben mi tör­ténik a tervszerű gazdálkodás, a termékek minőségének javítá­sa, a jobb üzem- és munkaszer­vezés és más ismert feladat tel­jesítése érdekeben. És nemcsak ebben a tervidőszakban, hiszen több tanács állapított meg a közelmúltban olyan elmaradást, amely a következő tervidőszak munkáját is hátráltatja, ha nem szüntetik meg az előttünk levő időben. Elegendő utalni azokra a beruházási elmaradásokra, amelyek a szakmunkásképzési feladatokat, a közoktatást, a la­kossági szolgáltatásokat, vagy más ellátási területet érintenek. Az 1976-tól induló ötéves terv nyilvánvalóan számol ezek terv szerinti megvalósításával, így te­hát hátránnyal indul az a város vagy megye, amely az elhúzódó kivitelezés, vagy hiányos elő­készítés miatt tervezett kapaci­tásait nem hozza létre. Lényé­gében tehát a következő ötéves terv sikeres teljesítése érdeké­ben is szükséges a jelenlegi tervben előírtak hiánytalan tel­jesítése. A késedelem ugyanis valójában alig pótolható, min­denképpen veszteséggel, több­letköltséggel jár, s hátrányokat szenved az érin.ett lakosság is. A másik fontos feladat a kö­vetkező ötéves fejlesztési terv­nek a jó kialakítása, amely a megyékben, a vállalatoknál szintén kezdetét vette. A terve­ző szervek már hosszabb ideje foglalkoznak az 1976—80-ra ter­jedő időszak gazdasági fejlődé­sének megtervezésével. Megyén­ként és városonként számba vet­ték a népesség összetételét, is­merik a munkába lépő és a nyugdíjkorhatárt elérő korosz­tályok nagyságát, tájékozódtak a kitermelhető ásványvagyon- ról, a termelés, a közlekedés, a kereskedelem és más ágazatok bővítésének szükségleteiről. Megkezdődött az igények és a lehetőségek egyeztetése, megindult a vállalatok fejlesz­tési elgondolásainak kialakítása. Nem kezdődött még el — ért­hetően — az üzemi kollektívák­kal való tárgyalás, a tervek egyeztetése, hiszen jóváhagyásra alkalmas tervek még nincsenek, nem lehetnek. Ez a termelő­üzemekben természetes, hiszen a piaci értékesítési lehetőségek és sok más kérdés még tisztá­zásra vár. Ahol lehet, mielőbb nyilvá­nosságot kell adni a tervezésre kerülő feladatoknak; ilyen pél­dául a város- és községfejlesz­tés. a lakossági ellátás. Csak akkor várható kellő összhang, az érdekeltek részéről való egyetértés, ha a fejlesztési el­gondolások kialakításában is széles körű az egyeztetés, ha kellő mértékű az elgondolások megvitatása, minél teljesebb a tervezés nyíltsága. A sokoldalú demokratikus elő­készítés mellett is hangsúlyozni szükséges, hogy az elgondolások csak előzetesek, a törekvés irá­nyát jelzik és nem tekinthetők még kész tervnek. Mégis ott járnak el helyesen, ahol az ér­dekeltekkel ezekről tanácskoz­nak. véleményüket kérik még mielőtt a testületek a különbö­ző fejlesztési terveket fölöttes szervekhez előterjesztik, illetve hivatalosan elfogadják. Ez lehe­tővé teszi, hogy a döntések előtt több változatot megvizsgálhas­sanak. sőt a megfelelő döntésre jogosult szerv elé is alternatív javaslatok kerülhessenek. Ez a metódus segíthet abban is. hogy a rendelkezésre álló fejlesztési alapokat ésszerűen használják fel, adott esetben ugvanabból az összegből több égető feladatot oldhassanak meg. Jelentős fej­lesztési forrás lehet nemcsak a lakosság hozzájárulása az el­gondolások megvalósítás-thoz, hanem javaslatai, észrevételei, vagy éppen a sorrendiségre vo­natkozó elgondolásai is. Külö­nösen nem nélkülözhető ez a településfejlesztésben és más olyan területen, amelyben köz­vetlen érdekeltsége^ van a lakos­ság valamely részének. Sok ta­pasztalat utal arra, hogy a ter­vek megvalósítása is reálisabbá válik, ha annak kialakításában részt vehetnek az érintettek, azok, akiket a tervezett fejlesz­tés szolgál, vagy akiknek azt meg kell valósítaniuk. Valójában tehát a tervező­munka nemcsak a tervező szer­vekben, az Országos Tervhiva­talban, az Állami Tervbizott­ságban, tervosztályokon folyik, hanem— ahogyan minden csa­lád tervez — terveznie kell a nagyobb családoknak, közössé­geknek a maguk területén. Még­pedig úgy, hogy közben kellő erőt fordítsanak a jelenlegi idő­szak feladatainak teljesítésére, a negyedéves, a féléves, az éves gazdasági programok megvaló­sítására, hogy minél jobb ala­pot, előnyösebb ..kezdő sebessé­get” biztosítson minden üzem, település, járás, megye, az új következő középtávú tervidő­szak indulásához. ESŐBEN A Delta új száma Ember a súlytalanságban cím­mel a tartós űrrepülések eddigi tapasztalatait részletezi új szá­mában a Delta Magazin, Ké­pes beszámolót nyújt a negyed- százados szovjet—magyar mű­szaki-tudományos együttműkö­dés eredményeiről és közli Pro­horov szovjet akadémikus írá­sát a szilárdtest fizika diadal - út járói. Részletes ismertetés szól a színes azonnal-képet készítő új Polaroid zsebkameráról, a bolygók mágnességének vizsgá­latáról. a lézersugaras magfúzió ! távlatairól, a tenger óriási jár- | műveiről, a mágnesvasút vonzó > jövőjéről és a műtárgyak meg- I őrzéséről, helyreállításáról. Beszámol a lap azokról a próbálkozásokról, amelyek a haszonnövényeket víztakarékos­ságra kívánják „kényszeríteni”, az írógép helyett alkalmazott mozaiknyomóról és az izomfe­hérjék működésének újonnan felismert mechanizmusáról. A gondolkodás fekete doboza cím­mel a gondolkodás biofizikájá­nak ismeretlen tényezőit vázol­ja. Sok-sok információ, talál­mány és újdonság, hír és a népszerű Delta-lexikon mellett száznál több — javarészt szí­nes — látványos fotó teszi tel­jessé a lap mo6t megjelent új számát. GYEVI KÁROLY: MENEKÜLŐK Békési Vegyesipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz hegesztő szakmunkásokat. esetleg betanított hegesztőket. # Jelentkezés; Békés, Verseny u. 5. Személyzeti vezetőnél. Tisztikaszinó. Az épület előtt selymes puha fűvel benőtt hár­mas halom Tetején az apostoli kettős kereszt betonból. Körü­lötte gondosan ápolt park. fe­nyők. virágok. Német teherautók érkeznek. Katonák rakodnak róluk a ke­reszt tövéhez. Katonai rádió adóvevőt szerelnek. A horthysta állami birtok gép­műhelyében dudaszó hívja munkára az iparosokat. Reggel hat óra. A tisztikaszinóval szemben, a vasút másik oldalán a vasutasházakból munkára in­dulnak a lakatosinasok a gép­műhelybe. Csendőrök állják út­jukat. Nem tudnak bejutni a munkahelyükre. Megkerülik a kaszinó épületét hogy a mel­lette levő fenyőligeten át jus­sanak a gépműhelybe. SS-ka- tonák zavarják vissza őket. * * * A kaszinóban egy színésznő énekel tegnap este óta az urak­nak. Mulatnak. Reggel fél hét­kor még isznak, nótáznak. A nyugalmazott földművelésügyi miniszter zongorázik. Katona érkezik, jelenti, hogy a német külügyminiszter vadászni jön a jövő hónapban. A kegyelmes úr, — a nyugalmazott miniszter — veri a zongorát, közben ordít, hogy mit akar itt az a marha, hol lesz ő már a jövő hónap­ban. a kukacok eszik rég! A művésznő énekel. A határ felől robbanás, ágyúdörej hal­latszik. Közelebb, mind köze­lebb hallik. A vasúti házak fö­lött ágyúlövedékek röpülnek az állomásépületre. A kaszinó fö­lött is átrepül néhány, egymás után. Az apostoli kettős keresz­tet találat éri, összeomlik. A németek menekülnek. A laka­tosinasok visszafordulnak, ha­zamennek. Családjuk a pincé­ben. Szovjet tisztek jönnek. Közlik. hogy itt lőni fognak, itt harc lesz, menjen el min­denki. Gyorsan csomagolnak, apró holmikat, nincs sok idő. menni kell. Megered az eső. Nincs isten, jaj, nincs isten, sírnak az asz- szonyok. Szekerekre kapasz­kodnak. mennek, amerre a szovjet katonák mutatják Sár van. A szekerek elakad­nak. Az országút fölött gráná­tok süvítenek át. Pánik, lárma, kapkodás, sokan vissza akarnák fordulni Mindegy, hogy hol halunk meg — mondják —, az országúton a sárban, vagy ott­hon a pincében. A katonák to­vább terelik őket. nem- lehet visszafordulni. Átkozzák a ka­tonákat. szidják a háborút. * » * A kegvelmes úr ordít a tisz­tikaszinóban. Marha külügyér! Miit akar ez itt? Vadászterület neki az egész ország, vadásszon otthon ha akar, vagy ha tud, nem érdekel, nem fogadom. Nincs azonban senki a terem­ben. Ez még jobban feldühíti. ©tthon vadásszon, náluk most úgyis divat a hajtóvadá­szat. * * » Újra lövedék csapódik a* apostoli kettős keresztre, de már csak a romjait találja el. A kegyelmes úr kirohan a ka­szinóból, keresi a homokfutóját meg a kocsisát. Nincsenek se­hol. A jószágigazgató jön egy pa­rasztszekéren. Felpakolva búto­rokkal. liszteszsákokkal, nagy tábla szalonnákkal. Saját kezé­ben a gyeplő, biztatja a lova­kat. Menekül. Hátul a nagysá­gos asszony és Rita. a lányuk, parasztruhában, fejkendősen. A nagyságos asszony is fekete kendőt köt a fejére. A kegyelmes úr röhögőgör­csöt kap. Hosszan, fuldokolva röhög. Felugrik a bakra, köve­teli, hogy vigyék a kastélyba. A jószágigazgató megtagadja a parancsot. Dulakodnak, köz­ben a lovak futnak, az asszony és a lány sikoltoznak a szekér hátuljában, könyörögnek, hogy értsék meg egymást. A kegyelmes úr lelöki a bak­ról a jószágigazgatót. A lovaik megállnak, mert a kegyelmes erőteljesen lefékezi őket. A nők leugranak, hiszté­rikusan sikoltoznak. Felborul a szekér. Két vasutas egyenruhás férfi jön oda. de nem mernek közelebb lépni „ szekérhez. Gazdasági cselédek is megje­lennek. nézik a cirkuszt , Van,

Next

/
Thumbnails
Contents