Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
Falusi esték A szarvasmarha-tenyésztés helyzete Revermesen A Hazafias Népfront mezÁ-1 Kovácsházi járási bizottsága j kezdeményezésére ezen az őszön j falusi estéket szerveznék a köz- j ségekben. Ezeken azokról a köz- erdekű gondokról, megoldásra; váró problémákról beszélgetnek j a lakossággal, melyek a járás- ban megoldást sürgetnek, \ ugyanakkor egybeesnek a nép- i gazdasági igények kielégítésé- ’ vél. Ebből következik, hogy a járási népfront bizottság elsősorban termeléssel összefüggő t kérdések feltárására vállalkozott Ezt éreztük azon a meg- ■ beszélésen is. melyet Kever- j mesen Kaskötő János, a BAR- ! TÖV igazgatója, a járási nép- t'rontbizottság aktívája vezetett, j Előadásában a szarvasmarhatenyésztéssel összefüggő kérdé-■ seket feszegette. Az előadás után 12-en mondták el észrevé- | telüket, véleményüket. Közöttük dr. Mánya Tibor állatorvos is élstólalt. Elmondta, hogy Ke- vermesen minden harmadik házban tartanak egy fejős tehenet. s itt.nJen uJvarra jut f «y szári asmai iia stauer József - felvásárló arról oeszélt, hogy 1907 óta növekszik fokozatosán, a szarvasmar- ia-Iétszám Kevermesen. Akkor kJ szarvasmarhát tartottak a .láztáji gazdaságokban, most 310-nél is többet. Korábban '120—230 hízott bikát szállítottak kevermesiéknek nem szükséges több napig távol lenni a községtől, a termelőszövetkezettől, a családtól. Ez a módja annak, hogy több időt tölthessenek el a szövetkezeti közös munkában, Domsik Lajos azt fejtegette, bogy a sertéstartás visszaesésé- re lehet számítani a háztáji- ! ban, mert az év második felében sok kocát selejteztek Ke- vermesen is, s újabbakat nem állítottak tenyésztésbe. A ma- I lacok és a süldők nem találnak gazdára a piacon, az állatfor- gialmi vállalat sem veszi át a felkínált mennyiséget. Ezért ment el nagyon sok tenyésztőnek a kedve a sertéstartástól. Triznya Béla tej átvevő újságolta, hogy jelenleg kétszer annyi tejet vásárolnak fel a háztáji- , ból, mint egy évvel ezelőtt. A ’ tej zsírtartalma az egyoldalú takarmányozás következtében csökkent. Ezt meg lehetne előz- i ni azzal, ha tejelőtápot vagy korpát vásárolhatnának a tenyésztők. De ehhez, nem tudják mi oknál fogva, nem jutnak hozzá, t Kocsor Sándor tse-élnők figyelemre méltó adatokat tárt a a falusi esték nyilvánossága, elé. A termelőszövetkezet évente 320 vágón abrakot hasznosít, a háztáji gazdaságok pedig 521- et! Ez mind a termelőszövetkezetből származik. Takarmányrépát mázsánként 30 fo-1 rintós áron annyit ad a szövetkezet, amennyire a tagnak szűk- : sége van. A csalamádé mázsáját 15 forintért házhoz szállítják. Szénából nem tudják ki- elégíteni a jelentkező igényt. A közös állatállománynak is csak szűkösen terem. Viszont kukon caszár ból I mindenki amin j) vívhat, amennyit akar Sajnos, még a háztáji kukori- ; caszárat sem veszik igénybe a tagok, ezt is orkánnal vágják le, szórják szét a területen. A nyáron a fiatal muhart is le lehetett volna kaszálni, de er-1 re is alig akadt vállalkozó. A szövetkezet nem rendezkedett be arra, hogy ezt az igen nagy háztáji állatállományt takar-j mánnyal úgy lássa el. hogy a ' tagnak csak a kaput kelljen ki- | nyitni a szállítójármű előtt. Va- j lamit az embereknek is tenniük kellene azért, hogy a helyben fellelhető takarmányozási lehetőséget a jelenleginél jobban kihasználják. A kevermesi első falusi este hasznos volt — mondta Kmety- ; kő Gyula, a járási népfront- j bizottság titkára. — Közelebb- j ről megismerhettük a keverme- sieket foglalkoztató gondokat, melyek megoldásában szeretnénk segítséget nyújtani. D. K. •i Kevermesről, az idén 290-re .tó ittak szerződést. Növényvédelmi tanácsadó: A szarvasmarhatartás tehát I édek eszünk a talujlnká kártevők ellen régi. szép hagyományra vezethet vissza ebben a községben. Nagyon sok az állat annak el- i .en#-e, hogy a problémák is elég j nagyok. Ezek közül kiemelhető | a legelő hiánya, a tenyészállatok nem megfelelő tartása, a mozgás és a napfény hiánya, a zárt tartás miatt az egyoldalú, takarmányozás és így tovább. : Megyeri Károly feisetólalása- , ból arra lehet következtetni, uogy nem kielégítő az üszőakcióból szármázó tehenek utó- ellenőrzése. Az ő udvarában már harmadik éve tart egy olyan tehenet, amelyik nyolc- mázsás. de tejet nem ad. Kénytelen tartani, mert szerződést iötött rá. Már keresi 2 éve annak lehetőségét, hogy megszabaduljon ettől a tejet nem adó tehéntől és egy olyat állítson be, amelyik tejet is ad. Hevesi János a szénabeszerzési gondról beszélt. Azt mondja, hogy a kevermesi tehéntartóknak el kell utazniuk a megye északi részébe szénát vásárolni, mert helyben nem tudják beszerezni a szükséges mennyiséget. A MÉK és az ÁFÉSZ útján lehetne megoldást találni a kevermesiéknek is szénavásárlásra. Az igényelt mennyiséget kellene csak összeírni, meghatározni a minőséget. A; «raías takarmány beszerzésére i vannak hivatott szervek a me- | gyében. Részükre csak megbíza- | rást kell adni « beszerzik a : «■Sa-ágK meoaviaéaefc. így % A házikertekben is sok problémát okoznak a talajlakó kár- | tevők (drótférgek, pajorok), j Kártételük észlelésekor már | csak nagyon körülményesen és: nem kielégítően tudunk véde- ! kezni. A védekezésnek két al- I kalmas időpontja van: a termények betakarítása után közvetlenül, vagy a vetések, telepítések előtt. Javasoljuk azonban, hogy amennyiben lehetséges, most ősszel végezzék el a talajfertőtlenítést, mert tavasz- szal előfordulhat, hogy a vetések idején még a talaj mélyebb rétegeiben tartózkodnak a károsítok. továbbá a növényvédő szer kijuttatása, várakozási ideje nem zavarja a kora tavasa termesztést. A talajlakó kártevők a talajok lehűlésével, telelésre mélyebbre húzódnak. A lótetű egy méter mélyre is lehúzódhat. Jelenleg még a talaj felső 20—30 centiméteres rétegében *artóz- kodnak, ezért a most végrehajtott rovarölő szer kijuttatása jó eredményt ad. A kártevők előfordulásának, egyedsűrűségének, a védekezés szükségességének megállapításához jó támpontot ad a kert felásása, vagy csak a kijelölt (3—4 darab) egy méterszer fél méteres mintaterek talajainak 30—40 centiméterre történő átvizsgálása. Amennyiben négyzetméterenként: cserebogárpajorból 1—2 darab, vagy dr étiére gb öl 2—3 darabot, /agy bagoiylepkehemyóbói 2—3 darabot találnak, feltétlenül védekezni kell. A védekezés elvégezhető: Ditrifon 5 porozó 20—25 dkg, 100 négyzetméter, vagy Hungária L—2 porozó 35—87 dkg/100 négyzetméter, vagy Lindános szuperfoszfát 175 dkg/100 négyzetméter, vagy Basudin 5 G 35 dkg/100 négyzetméter, vagy Basudin 10 G 17,5 dkg/100 négy- j zetméter mennyiségű növényvédő szer felhasználásával. A kijuttatott növényvédő szert, akiszórás után közvetlenül a talaj felső rétegébe kell dolgozni (bele gereblyézni). Felhívjuk a figyelmet a növényvédő szerre vo_ natkozó egészség- és munkavédelmi óvórendszabályok szigorú betartására. Borbéiy László biológiai laborvezető Adminisztrátort és gépírót AZONNAL FELVESZÜNK. Békéscsabai Szikvíz és Szeszipari Vállalat, Békéscsaba, Luther utca 5/b. Hétvégi telkek téli előkészítése — Kerti teendők lombhullás után A telekkönyvi bejegyzések tanúsága szerint ebben az évben is sok hétvégi telket vettek birtokukba új tulajdonosok. Azoknak a családoknak a száma sem kevés azonban, akik hétvégi kikapcsolódásén; vagy egyszerűen a szabad levegő, a természet utáni vágyakozásból, bérlőként vállalkoztak kertek, gyümölcsö*- sök gondozására, rendbehozatalára. Az új telektulajdonosok többsége nem járatos a kertészkedésben, még kevésbé a kertrendezésben. Nekik kívánunk tanácsot adni: hogyan kezdjenek hozzá. A telket ajánlatos mielőbb bekeríteni, s jó, ha ezt á szomszédokkal részletesen megbeszéljük. Ha lehetséges, ők is legyenek jelen a telekhatár kijelölésénél, illetve a munka megkezdésénél. így kell a jószomszédság kialakításához, az esetleges későbbi viták elkerüléséhez az első lépéseket megtenni. A kerítés lehet egyszerű drótsövény, drótfonc.dékkai erősített élősövény vagy tiszta élősövény is. Ez utóbbi nemcsak a célnak megfelelő, de szép is, Élősövénynek legalkalmasabbak a nyírható Ligu strum-, Spiala-félék vagy egyéb cserjék, például a nem oltott orgona, vagy a szárazságtűrő Taraa- rix változatai. Sövényt azonban a telekhatárra csak a szomszéd beleegyezésével szabad telepíteni. A telken jelöliük kj az épületek helyét. Döntsük el hova, milyen fákat, bokrokat ültetünk. A kerti út, a szalonnasütőhely, a gyermekek részére szánt homokozó-pancsoló. a kerti vízcsap, a fedett szemétgödör stb. helyét rajzoljuk be a telekhasznosítási tervrajzba. A telek nagyságához viszonyítva biztosíthatunk helyet konyhakertiek. A tapasztaltok azt bizonyítják. hogy még 100—150 négyszögöles kis parcellákon is lehet e célra néhány négyzet- méternyi területet kijelölni. A faültetés vagy szőlőtelepítés alapos körültekintést, tervszerűséget követel. A nagy lombot nevelő fákat — dió. cseresznye, sáreabarck stb. — ne telepítsük közel egymáshoz. Hétvégi telekre egy-egy fa — hogy folyamatosan adjon gyümölcsöt a családnak — elég a gyümölcsfélékből, inkább hagyjunk helyet díszfák, cserjék részére. A lugasnak szánt szőlőtőkéket egymástól 120 centi és legalább • másfél méter sortávolságra ültessük. A csemegefajtákbol a legkorábban érő Csabagyöngyével kezdve úgy válogathatjuk össze a lugast is, hogy folyamatosan érő szőlőnk legyen. Szőlőtelepítéshez 70—80, » gyümölcsfák ültetéséhez az ültetőgödröiket 90—100 centi mélyre és ugyanilyen átmérőjűre ősszel ássuk ki. még akikor is, ha a telepítést tavasszal végezzük Ültetés előtt a gödör aljára ágyazzunk. keverjünk el a földbe egy villányi érett istállótrágyát Ha ezzel nem rendelkezünk, műtrágyával segítsük a csemeték kezdeti fejlődésit. A gyümölcsfák törzsét kerítés né.- küli telken feltétlenül — de egyébként " is ajánlatos — sűrű drótfonadékból készült hálóval védjük nyúlrágás ellen. Rorigy- és papírtekercselés nem nyújt teljes védelmet ős ráadásul az - zal a veszéllyel is jár. hogy a rovarkártevők odanúzódva á, telelnek. A gyep tavaszi vexes*- hez, de a kerti virágok ültetéséhez és a konyhakerti kultúra megalapozásáh 'z is fontos követelmény az őszi mélyszántás illetve az ásás. A trágyát is így juttatjuk a talajba. A tervszerűtlenül telepített es az elhanyagolt kiskert kevés hasznot és még kevesebb örömet ad gazdájának. A telken meglevő fák, bokrok teljes kiirtása viszont csak ott indokolt, ahol ezt az építkezés vagy egyéb fontos szempont megköveteli. Az árnyat adó, de elhanyagolt fákat lombhullás után szabadítsuk meg a felesleges vagy elszáradt ágaktól. A törzset tisztogassuk meg a hám_ ló kéregrészektől és ezt követően fagymentes, szélcsendes napon végezzük el a téli. kora tavaszi permetezést is. A bozóttá nőtt málnát, egrest_ vagy ri- bizlibokrckat se hagyjuk meg. Inkább telepítsünk új ültetvényt a telek erre a célra legalkalmasabb részén. A lehullott lombot ne hagyjuk meg a téli viharok játékszeréül. Égessük el vagy ássuk a talajba, de még jobb megoldás. ha kómposzttrógyát készítünk belőle. Minden szerves, anyag, kerti hulladék vegyes műtrágyával kiegészítve és a talajba forgatva növeli a fala. tápanyagkészletét: És ha mindezeken túl a szigorú fagyra ér zékeny. már meglevő növényeinket, rózsáinkat is betakarjuk, beföldeljük, nyugodtan nézhe tünk a tél elébe. D. J. 1 tő targoncavezetőt és kocsikísérőket azonnali belépéssel telveszünk Iliiül AMFORA — ÜVÉRT, Békéscsaba
