Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-08 / 235. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG- ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. OKTOBER 8., KEDD ARA: 1 FORINT XXIX. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM MAS MAGYAR—ROMA* ÜNNEPSÉG ARADON (3. oldal) hatArörközségge avattak KÖRÖSNAGYHARSÄNYT (4. oldal) TUDOMÁNY _ TECHNIKA <6. oldal) A törvény — törvényt kíván A penzai küldöttség vezetőit fogadták a párt megyei bizottságán A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának székhazában tegnap, hétién délelőtt szovjet testvérmegyénk, Penza küldöttségének vezetőit fogadták Csatári Béla, Enyedi G. Sándor és Gyulavári Pál, a párt megyei bizottságának titkárai. Csatári elvtárs köszöntötte a küldöttség vezetőit: A. F. Kovlyagint, az SZKP Penza megyei Bizottságának osztályvezetőjét, A. Sz. Panfilovot, a megyei tanács osztályvezetőjét, V. P. Szausev járási tanácselnököt, V. G. Markin járási párttitkárt és P. D. Szdobnyin területi szakszervezeti bizottsági elnököt, majd rövid ismertetőt adott megyénk politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A. F. Kovlyagin elvtárs köszönte meg a szívélyes fogadtatást, átadva testvérmegyénk párt-, állami, tömegszervezeti vezetőinek, Penza megye dolgozóinak üdvözletét. A fogadáson testvérmegyénk képvisel® szívélyes és baráti hangulatú eszmecserét folytattak a házigazdákkal. (Fotó: Demény Gyula) Wfi®«®BÍ«»B8ffla9ESB9BSSB!BSBaSfiBSSefflS3S39aB0BB£ Lesz elegendő tüzelőanyag tődre Nagy választék olaikályhából — Hatvanezer forint értékű alkatrész Két téma szerepelt az ország- gyűlés napirendjén: a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat megtárgyalása és a három esztendővel ezelőtt hozott tanácstörvénnyel kapcsolatos ,.élet_ tapasztalatok” megvitatása. Látszólag mindkettő —■ a vadonatúj, meg a valóra váltásának kezdetét élő törvény egyaránt — többé-kevésbé szakkérdéseket taglal, amelyek a társadalomnak csak szűkebb köreit érdeklik. A lényeget tekintve azonban mind a külkereskedelmi tevékenység, mind a tanácsi munka erősen kihat mindennapi életünkre és joggal kelt széles körű érdeklődést Állításunkat ezúttal a külkereskedelemmel kapcsolatban kívánjuk alátámasztani, nem csupán' azért, mert ezt szabályozza a mostani ülésszakon megalkotott új törvény, hanem mert tapasztalatunk szerint az ország külgazdasága sokkal gyorsabb ütemben fejlődik és gazdagodik új formákban, mint arról a közvélemény tájékozott lehetne. Nem arról van szó, mintha még ma is — a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, az integráció gyors fejlődésének korában — sokan akadnának, akik kétségbe vonják az árukivitel és az árubehozatal növelésének szükségességét. De az valószínű, hogy nem kevesen lehetnek, akik hazánk valóban intenzív külkereskedelmi tevékenységét nem a valódi jelentősége szerint ítélik meg. Pedig a külkereskedelemnek kiemelkedően fontos szerepe van a magyar népgazdaságban. Mint Huszár István miniszterelnök-helyettes megállapította: kivitelünk értéke jelenleg nemzeti jövedelmünknek 40 százaléka, de várható, hogy ez az arány a következő évtizedben megközelíti vagy eléri az 50 százalékot. Erre lehet következtetni abból is, hogy jelenleg a nemzeti jövedelem minden egyszázalékos növelése a külkereskedelmi forgalom másfél százalékos bővítését igényik Az okokat valamikor „tankönyvi” adatokkal magyaráztuk. Manapság azonban, amikor újság és televízió ontja az olajról, más energiaforrásokról, nyersanyagokról, nemkülönben a készáruk piacáról az értesüléseket a tőkés világból és a szocialista országokból, valóban az élet válik tanítómesterré. Az a tény — a külkereskedelmi miniszter szavaival —, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagy mennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá, hogy belső piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak, arra késztetnek bennünket, hogy maradéktalanul bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és kellő rugalmassággal kihasználjuk annak előnyeit. Helyzetünkből és elveinkből adódik, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolataink elsősorban a KGST-országokkal. közöttük mindenekelőtt a Szovjetunióval kötnek össze bennünket és erősödnek a továbbiakban is, de mind jelentősebb külgazdasági szálak fűzik országunkat a fejlődő országokhoz, és a kölcsönös előnyök elve alapján bővül gazdasági összeköttetésünk a fejlett tőkés országokkal is. Az a tény azonban — más oldalról közelítve meg a kérdést —, hogy nálunk minden negyedik dolgozó közvetlenül olyan árut termel, amelyet külföldön értékesítünk, és közvetve szinte minden dolgozó ember életét, munkáját érinti a külkereskedelem tevékenysége, nem kevésbé elgondolkoztató. Ehhez viszonyítva ugyanis még nem kellően általános az az „export érdekeltségű” álláspont, amelyet Radnóti László Somogy megyei képviselő fejtett ki az ország- gyűlésen. Olyan esetekről beszélt, amelyekben a kivitel ki- sebb-nagyobb zökkenőket okoz a belföldi ellátásban, ha nem gondoskodnak időben megfelelő behozatalról. Mert amennyiben lehetséges — hangsúlyozta —, megfelelő importtal kell lehetővé tenni, hogy megőrizzük a feltehetőleg értékes exportpiacot, és nem fordítva, leépítve a kivitelt, hosszú időre vagy végleg elveszteni a visszaszerzés lehetőségét. A helyes megoldást, természetesen, esete válogatja, de mindenképpen okos dolog elsőrendűen ilyen irányban tájékozódni. A minden negyedik dolgozót, sőt végeredményben mindenkit érintő „exportérdekeltség” azonban másra is figyelmeztet. Arra nevezetesen, hogy végül is csaknem mindenkinek része van abban, vajon kivitelre szánt áruinkat milyen színvonalon, milyen minőségben állítjuk elő. És persze, köze is van hozzá, nemcsak, mert a minőségtől erősen függ az ügylet hasznossága, hanem mert e cikkek jó részét hazai piacra is termeljük, vásároljuk, fogyasztjuk. A színvonalas export tehát ilyen értelemben is fellendíti a hazai választékot, minőséget. Hajózni muszáj! — vallották a régi rómaiak. Amennyire áruk szállítására értették ezt — és feltehetőleg arra is —, a gazdasági fejlődés e törvényének hatálya kiteljesedett, ma már érvényes «z egész világra: nagyra kicsinyre egyaránt. Sőt, az utóbbira különösen. Olyannyira, hogy a „törvény” — tételes törvényt kívánt. Balog János A nem központi fűtéses lakásokban egyre jobban elterjedne^ a korunk követelményeinek legjobban megfelelő, könnyen kezelhető olajkályhák. Aki most szeretne vásárolni, az tíz típus közül választhatja ki a legmegfelelőbbet az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai vas-, edény-szaküzleté- ben. A közkedvelt H—68 és Gemenc kályhák — amelyekből eddig hiány volt — most kaphatók. Füstcsővel és más felszereléssel is rendelkezik az üzlet. Nem ilyen kedvező a helyzete annak, aki központi fűtéshez keres radiátort vagy kazánt. Igaz, a dunaújvárosi acéllemez- és öntöttvas radiátor minden méretben kapható, de az olcsóbb, alumínium radal radiátorból 2-3 hónapja egyáltalán nem szállított a Jászberényi Hűtőgépgyár. A most kapható acéllemez kazánon kívül előreláthatóan a szovjet gyártmányú öntöttvas kazánból is érkezik, a többi hiányzó áru ellátásában azonban nem sok javulás várható. A vasipari szövetkezet fűtőtestek javításával foglalkozó részlegében 18 szerelő látja el munkáját. Most, a rossz idő beálltával bizony nincs idejük unatkozni, 2-3 napon belül megjavítják a bejelentett hibákat. A munkához szükséges alkatrészekből elegendő mennyiség áll raktáron, hiszen nemrég mintegy 60 ezer forint értékűt szállítottak a részleghez. Egyedül a jugoszláv gyártmányú ele- gant égőfazékból nem kaptak, de ezt mással tudják pótolni. A TÜZÉP békéscsabai telepén is sokan megfordulnak ezekben a napokban, szenet, fát keresve. Nemrég érkezett 15 vagon iszap, 12 vagon be- rentei barnaszén és 2 vagon tűzifa, a már itt levő 5 ezer 800 mázsa tatai szén és 2 ezer 300 mázsa mecseki brikett mellé. Még októberre 120 vagon pécsi iszapot, 700 vagon berentei szenet, 35 vagon tatai szenet, 20 vagon kokszot, 50 vagon haldexet és 180 vagon tűzifát várnak. Ez utóbbira nagy szükség van, mert az áremelés előtt, volt aki 80 mázsát is elvitt, s így bizony hamar kifogyott a készlet. A hiányt elősegítette, hogy a gyulai árvíz miatt kevesebb tűzifát tudtak szállítani Békéscsabára. A TÜZÉP a lakosság olaj ellátásáról is gondoskodik. Még ebben az évben elkészül az Oláh István utcában, a Mokri lakótelepen és Mezőhegyesen a telep három új, 25 köbméteres olajtárolója, amelyek a gyors, zavartalan ellátást segítik majd elő. Egyre többen jelentik be a vasúti telepen tüzelőolaj-igényüket, hiszen a TÜZÉP kérésre házhoz szállítja azt. Most csak pénteken, de ha szükség lesz rá, mindennap elindulnak a gépkocsik, hogy kiszállítsák a folyékony fűtőanyagot, ezzel is megelőzve a sorban állást. Október 4-én például csaknem 4 ezer liter olajat vittek a lakásokra. N. A.
