Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
I MR 5 jövö heti radioes TV-MÜSOR <6. oldal) ® '' SZERKESSZEN’ ‘ VELÜNK <7. oldal) Szeretettel köszöntjük Penza testvérmegye küldötteit! Elfogadták a tanácstörvény végreha jtásáról ásóié beszámolót Magyaros vendégfogadás Befejezte munkáját a% országgyűlés Békés és Hajdú megye határán Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az ország- gyűlés: napirend szerint megkezdődött a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsáriak elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta rjieg, majd dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartotta meg beszámolóját a tanácstörvény végrehajtásáról. Dr. Papp Lajos beszéde Kedves vendégek érkeztek megyénk felszabadulásának 30. évfordulójára pénteken Penza szovjet testvérmegyénkből. A MÁV debreceni pályaudvarán a csaknem száztagú delegációt — élén K. A. Fedoroviccsal, a Penza megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezetőjével — az MSZMP megyei bizottságának munkatársai: Baukó Mihály, Nagy Jenó, Benkó Pál és Richweisz Ferenc ünnepélyesen. fogadták. Az MSZMP megyei bizottsága, a társadalmi és politikai szervek és a megye lakossága nevében Nagy Jenő üdvözölte a testvérmegye képviselőit — Őszinte barátsággal köszöntem Önöket abból az alkalomból, hogy Magyarország elsőnek felszabadult megyéjében a 30. évfordulót együtt ünnepelhetjük — mondotta egyebek között Nagy elvtárs. — Együtt emlékezhetünk •a szovjet nép hős fiaira, akik életüket áldozták a mi szabadságunkért, s együtt örülhetünk a három szabad évtized alatt élért eredményeknek. A penzaí vendégek ezután panorámás autóbuszokkal indultak megyénkbe. Békés és Hajdú megye határán magyaros vendég- szeretettel köszöntötték a felszabadítók képviselőit. Varga István, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának első titkára anyanyelvükön üdvözölte az érkezőket. — Forró szívvel köszöntőm Önöket drága szülőföldünkön, a felszabadulás 30. évfordulóján. Kívánom, hogy érezzék nagyon jól magukat nálunk. Győződjenek meg saját szemükkel, hogy élni tudtunk a szabadság adta lehetőségekkel és az élet minden területén szép sikereket értünk eL Éljen és erősödjék a Penza és Békés megye lakosságának őszinte barátsága, Ezután ősi szokás szerint foszlós bélű fehér cipóval, pogácsával és tüzes magyar pálinkával j kínálták a penzai vendégeket. Az j úttörők virággal kedveskedtek a delegáció vezetőjének. Penza testvérmegyénk képviselői október 11-ig tartózkodnak hazánkban. Részt vesznek a Viharsarok városainak, felválnak felszabadulási emlékünnepségein. Velünk együtt elhelyezik a hála és kegyelet virágait a szovjet hősök sírjain, a felszabadulási emlékműveken. Baráti találkozókon, ünnepi nagygyűléseken szólalnak fel, többek között Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, Orosházán, Endrődön, Vésztőn, Kamutor, és másutt. Nagyobb létszámú delegációk érkeztek például a penzai cukrászüzemből, a kuznyecki bútorgyárból és cipőgyárból, a nyikolszki üveggyárból, a szetdobszki őragyárból és más olyan üzemből, amely testvérkapcsolatot alakított ki megyénk valamelyik üzemével. Végül a penzaiak a megyei vezetők társaságában megtekintik Budapest nevezetességeit — Népképviseleti rendszerünk demokratizmusa többek között abban is kifejezésre jut, hogy az országgyűlés és a képviselők nem tekintik munkájukat befejezettnek a törvények megalkotásával, hanem figyelemmel kísérik és ellenőrzik végrehajtásukat — kezdte beszámolóját dr. Papp Lajos. — Az, hogy az országgyűlés napirendre tűzte a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót, kifejezi a törvény társadalompolitikai szerepét és jelentőségét. A törvény végrehajtása a tanácsok feladatán túl, szocialista társadalmi fejlődésünk jelentős tényezője, amely közvetlenül érinti a lakosságot és a nem tanácsi szerveket is. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa egyik időszerű, központi feladatként határozza meg az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek keretében került sor — összhangban társadalmi fejlődésünk követelményeivel — a tanácsszervek tevékenységének fejlesztésére. A tanácsok tevékenységének fejlesztését úgy kellett megoldani, hogy növekedjék. önállóságuk, hatáskörük és munkájuk szakszerűsége; szélesedjék a lakosság állandó, tevékeny közreműködése a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, ugyanakkor hatékonyabbá váljék a tanácsok központi irányitása. — Arra, hogy a tanácstörvény elvei és céljai helyesek-e, a társadalmi gyakorlat ad választ. — A törvény megalkotása óta eltelt csaknem négy évet a végrehajtás első időszakának lehet tekinteni. Ennek tapasztalatai már elegendőek ahhoz, hogy jelenthessem a tisztelt Országgyűlésnek: a törvény elveinek és szabályainak helyességét az élet, a gyakorlat igazolta. A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, a munka feltételeinek javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés, ugyanis azzal, hogy a döntéseknek, az ügyintézésnek nagy száma a helyi tanácsokhoz került, a lakosság mind nagyobb része mond véleményt, vesz részt a tanácsi feladatok meghatározásában és megvalósításában. — A tanácsok tevékenységében bekövetkezett fejlődés és kedvező eredmények mellett számos nehézség, hiányosság is tapasztalható volt. Ezek okai azonban nem a törvény előírásainak, hanem egyrészt azok végrehajtásának hiányosságaira vezethetők vissza. Másrészt már a törvénytervezet tárgyalása során is hangot kapott, hogy egyes rendelkezéseinek végrehajtása hosszabb időt igényel. A végrehajtás időigénye megmutatkozott többek között abban, hogy csak fokozatosan lehetett és lehet növelni a tanácsok önállóságát, hatáskörét, anyagi eszközeit. Ma is van még olyan nézet, amely a nagyobb önállóságon elsősorban a több anyagi eszközt érti. Márpedig a tanácsok anyagi eszközeit és ezzel együtt az igények kielégítésének ütemét ^ Ary «A. í edorovics megcsókolja, m szeghalmiaktól kapott magyar kenyeret (Fotó: Demény Gyula) nem a tanácstörvény, hanem —. a népgazdaság lehetőségeire figyelemmel — a költségvetési törvény határozza meg. A tanácstörvény az így meghatározott eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodásnak, a helyi erőforrások öntevékeny feltárásának és a társadalmi erők mozgósításának jobb lehetőségét teremtette meg. Eleinte az sem volt mindenki előtt egyértelmű, hogy a tanácsok önkormányzati jellege nagfokú önállóságot biztosít a helyi ügyekben, de nem jelentheti a népgazdasági célok, a központi intézkedések figyelmen kívül hagyását. Ma már ritkább az önállóság félreértése, bár előfordul, hogy egyesek a felsőbb rendelkezéseket vagy ajánlásokat hajlamosak szükségtelen beleszólásnak, a helyi önállóság csorbításának minősíteni. Vannak viszont, akik félnek a felelősségtől és szívesen vennék, ha mindent felülről mondanának meg. A vártnál valamivel több időt vesz igénybe a színvonalasabb munka személyi feltételeinek megteremtése, s az indokoltnál vontatottabban halad az eljárások egyszerűsítése. A törvényi célok megvalósításában hosszabb távon a munka tartalma színvonalának emelése került a tanácsok fi- gyeimének középpontjába és ma már az a meghatározó. Tisztelt Országgyűlés* — A tanácstörvény sarkalatos oélja volt a testületi szervek, különösen a tanácsok szerepének növelése. A tanácstestületek munkája — amely a népképviselet megnyilvánulása — a törvény alapján jó irányban fejlődött. Növekedett szerepük a helyi tervek és feladatok megállapításában, a szak- igazgatási szervek irányításában és ellenőrzésében. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a társadalompolitikai jellegű határosatok, így a munkásosztály, a fiatalok és a nők helyzetével, a közoktatással és közművelődéssel foglalkozó határozatok végrehajtásának szervezésére. A nagyobb döntési hatáskör fokozta a tanácstagok aktivitását, felelősségtudatát. — A demokratizmus örvendetes növekedését mutatja* hogy a lakosság véleménye, javaslatai korábban ilyen mértékben még nem érvényesültek a testületi döntésekben, mint most. A szélesebb körű véleménykérés eredményeként javult a testületi döntések megalapozása. Ugyanakkor előfordultak a korábbi gyakorlatból fakadó hibák is. Helyenként elmarad a testület elé tartozó fontos ügyek tárgyalása. Az utóbbi időben például több városi tanács figyelmét elkerülte a szolgáltatás-fejlesztéssel, a lakosság ellátásával kapcsolatos tennivalók testületi megvitatása még ott is, ahol az — éppen a nem kielégítő helyzet miatt —• szükséges lett volna. A legtöbb hiányosság a határozatok — (fFolytatás a 2. oldalon)
