Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
\ Isméi zúg A munka dala Szarvason Jubileumi ünnepségre készül a Világosság Dalkör és Szavalókórus „Zúgjon dalunk^ miként a [jergeteg, E vén világot ostromolja meg, Legyen a hangja erőnk [hirdetője, S a munka népe győzve tör [előre." A fenti kedves dalt választotta jeligéül 1929-ben Szarvasán a Világosság Dalkör. S valóban éveken át 120 torokból szállt A munka dala, s a refrén: — „A munka szent; A munka szent!” — szinte meg- rezegtette a levegőt. Magyar és szlovák nemzetiségiek, fiatalok, idősebbek, munkások és parasztok jártak próbákra s ha műsoros estet rendeztek, ezrével hallgatták áhítattal előadásaikat. Eleinte csak énekeltek, később azonban hazánkban elsőnek szavalókórussá fejlődött t a dalkör. A béke, a munka "és a szerelem! E témákból válogatták össze a dalokat, verseket és a jeleneteket. Minden szavukból csendült a munka dicsőítése,* az ember és a munka viszonya. Százszor és százszor elénekelték: a munka az emberiség boldogulásának eszköze, a béke, a boldogabb jövő záloga. Harcra buzdítottak a verssorok, s a forra^ dalmi dalok zenéjére költött újabbnál újabbb énekek. A szarvasi építőmunkások körének felkérésére Ruzicskay György festőművész irányította a kórus tevékenységét. Nemcsak rendezed, díszleteket tervezett, de Lelkes Pál néven maga is írt gyönyörű mozgalmi dalokat, a művészet szépségeinek megismertetésére, a munka tiszteletére, az emberi nagyság méltatására. Harcos tevékenységüket természetesen állandóan figyelte az uralkodó osztályt kiszolgáló csendőrség. Sok zaklatás, huzavona után végül is betiltották. De éveken át sok szép verset, dalt tanultak meg a kórus tagjai. Most, hogy a dalkör megalakulásának 45. évfordulójára készülnek, ismét zúg a munka dala Szarvason. Megkezdték a próbákat a dalkör tagjai. A régiek közül 30-an járnak a próbákra s a sok munkától megfáradva, de régi lendülettel, lelkesedéssel gyakorolják a jól ismert műsort. Novemberben rendezik meg Szarvason a Világosság Dalkör és Szavalókórus jubileumi hangversenyét. Az ünnepség színvonalát emeli Ruzicskay György festőművész kiállítása. A Mester azokat a művészi alkotásokat mutatja be, amelyeket az 1929—1933-as esztendőkben főként Szarvason festett. Mivel a nép között élt, ismerte mélységes elnyoma „ásukat, szenvedéseiket. az ecset, a kréta, a ceruza segítségével igyekezett kifejezést adni a munkások, parasztok hétköznapi gondjainak, apró( örömeinek, ö volt az első hazánkban, aki gépeket festett, s munka közben rajzolta az embereket. Sok tanulmány és művészi alkotás „vall” Ruzicskay termékeny munkájáról. Erőtől duzzadó munkás kalapálja a vasat, szánt a traktor, marólúgot iszik a megszégyenített cselédlány; — megannyi téma idézi a Horthy- korszak nehéz éveit. A jubileumi kiállításon több tucat művészi alkotást láthatnak majd az érdeklődők. A, R. Díjkiosztás Békéscsaba szépítéséért A Békéscsabai városi Tanács, a párt városi bizottsága, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt városi szervezetei ez év tavaszán hirdették meg az „Építsük, szépítsük városunkat” mozgalmat. Ennek eredményeként szeptember l-i,g közel hétmillió forint társadalmi munkát végeztek el a Viharsarok központjának lakói, az üzemek és intézmények dolgozói. Csütörtökön délután a városi tanácsnál értékelték a munkát, majd Vantara János elnök- helyettes átadta a társadalmi munka verseny ben kiemelkedőknek a dijakat. bokrokat, a töknyár fák sárguló tévéiéit. Mennyi színi Tombol a természet... Most mutatja igazi arcát... Napokit el lehetne nézni, ha ... Azeg alja dörmög, szikrák és földi villámok vágódnak fel és tűnnek el. A víz csendes, csak suttogva beszélgetnek a fodrozó hullámok. Hangra riadok és rezzenek össze. — Imre! Csapó Misi közelít felém. Mosolyog és közben ágról nyesett fűzvesszővel csapkodja az őszi fűszálakat. — Mi van? — Semmi... Nézzük egymást, mint akik millió éve nem találkoztak. Misi szívja a cigarettát, nyeli a füstöt, fújja, mintha azzal együtt akarná a belső nyomást is kiereszteni. Leülünk a gát rézsűjébe. Szemben a nappal, a fénylő sugarakkal. A fűzvesszővel csapkodja a füvet és ömlik belőle a szó: — Kiürült a község... Csak a nyáj lézeng benne ... Négy orvos közül csak égy maradt, magnak... Ha beütne valami nyavalya, szaladgálhatnánk kör- be-körbe, mint a kerge birkák ... Szedhetjük elő a gyógy füvet, a nadályt, sebre a pókhálót, ficamra a marhaganét... A papok is felpakoltak, megáldották a népet és sipirc ... Még a süket harangozót is elvitte a fene... Pihennek a harangok, reggel már nem rángatta a kötelet senki... A halottak forgolódhatnak majd, nem jutnak t » « szentelt földbe, nem kapnak ; tömjént, vége az örök nyuga- • lomnak... : ■ « Nagyot slukkol és folytatja. » — A községháza üres, még a i csődöröket is elvitték... A bőr- ; kötésű anyakönyvet... Szünetel ; a házasság, fuccs a lakodalom- ! nak ... Csinálja mindenki úgy, « ahogy tudja ... Jobb kézről, bal : kézről, nem sikít a fene sem a ■ vadházasság miatt... A csend- ■ őrök is ellovagoltak ... Tegnap ! még hogy fontoskodtak! Keres- : ték a' pilótát, kezelni akartak a * főispán úr Öméltóságával... Az • is oda van Kukuiyinban... He- ; gyezni a zabot... Keserűen nevet és vált a so- j ron. ■ — Megindult a must... Pe- ; zseg, mint a hétszentség... Tej ! helyett bort iszik a család ... j Kerti bort... A két tehenet be- ! csapták a csordába a néme- ■ tek... Mutattam nekik a hat jj gyereket... Pofázott valamit, de : nem értettem, csak a mutogatá- ; sát, hogy mit rángassak á * csecs helyett... Romoljon meg jj a befőttje, még a golyószórót S' is a hasamnak szegezte, amikor : a járlatlevelet a kezébe nyom- ■ tam... Vigyed ezt is, nyava- • lyás... ! De nincs veszve a vi- S lág! Annyi a töretlen tengeri, : mint az óceán ... Behajtom az • egész családot, törjük, míg a ; kezünk bírja. Vágatlan rizs is • kerül kismillió! Kibugázzuk, ; rizskását eszünk ... Pálcikák- • kai ... S ■ Elhallgat és új sort kezd. ; (Folytatjuk) 5 FelsŐDiom᧠%/ csöndes esők idején Hamisítatlan az ősz. Itt Felsőnyomáson is. Október első hete keveri a színeket. Csöndes esőkkel áztatja rozsdásra a bekötő út mentén halomba hullt leveleket. Lobogó lánggal ég az olaj az állami gazdaság irodáinak kályháiban. Most végzik a? utolsó simításokat az Üzemi Híradó legfrissebb számán. A felelős szerkesztő Ádász István, a gazdaság közgazdásza. — Miről ír az októberi híradó? — Szeptemberi eredményeinkről, október havi feladatainkról. — Meg is telnek ettől a lapok? — A termelési Igazgatóhelyettes a megmondhatója. A «épek ősszel is járnak Az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettese, Kujbus György — innen a negyvenen — nemrég került Felsőnyomásra a Kemecsei Állami Gazdaságból. Agrármérnök, szakmérnöki oklevéllel. — Nem egy, legalább két üzemi híradót teleírhatnánk őszi eredményeinkkel és feladatainkkal —< mondja s ahogy sorolja a tennivalókat, valóban úgy tűnik, vége-hossza nincs ennek a beszámolónak. — Állítom, hogy a nyári nagy betakarítás kismiska az őszi munkákhoz képest. Vegyük csak azt. hogy a gazdaság termelési értékének mintegy 60 százalékát takarítjuk be szeptember közepétől november közepéig, s akkor tegyük még hozzá azt, mennyivel kellemetlenebb az őszi Idő a nyárinál. — A gépek ősszei is járnak. — Ez igaz, csakhogy nem minden függ tőlük. Itt van a cukorrépaszedés. Van egy önjáró cukorrépakombájnunk. Ez a kezelője irányításával mindent egymaga végez azon az 500 hektáron, amiből több mint 300-on fejezte már be a szedést. Arról viszont már igazán nem tehet ő sem, hogy a tavaszi szárazság miatt egyenetlenül kelt a répa, s így a termés is alatta marad a tervezettnek. Vigasztaló viszont, hogy a cukorgyár a tábláknál veszi át a répát, s ennyivel is gyorsabban haladhat a munka. — Ez az egyetlen, ami örömet okoz mast a gazdaságban ? — No, nem egészen, hiszen a másfél ezer hektár kukorica első 150 hektárja több mint 70 mázsát adott hektáronkénti átlagban. Emellett készen vagyunk 1200 hektárnyi őszi vetőszántással és talaj előkészítéssel, de törik a hibrid kukoricát is. — Mire a legbüszkébbek? — Nem szeretünk dicsekedni, de ha megnézné a Hl. kerületünket... AM 1200 fok „mellell" is fáznak ban szárítják ki utána a terményt, amelyhez a hőt egy 1200 fokra hevített kemence szolgáltatja. . A karbantartó, R; Szabó Mihály tehát télen sem fázik. Nem is érdemelné, hiszen az üzem működőképessége elsősorban az Ő munkájától függ. No és természetesen a munkafegyelemtől, a technológiai rend szigorú betartásától. Erre Fecz István műszakvezető egyébként kérlelhetetlen szigorral figyel. Ö már tudja, mi lehet a következménye egy üzemhibának. Közvetlen szenvedője volt a 12 évvel ezelőtti induláskor annak a robbanásnak, amely örök figyelmeztető marad az itt dolgozóknak. A karbantartó mesterrel és Kiss József villanyszerelővel ezért is ellenőrzik állandóan a gépeket, műszereket. A brigádot négy asszony egészíti ki. ök, a zsákolók, kicsit távolabb kerültek a tűztől. így telente az Is előfordul, hogy az 1200 fok „mellett” is fáznak. Hiszen a 40 kilós zsákokat, amiket a gép alól kiszednek, az udvaron rakják szállítólapokra. Ma már targonca szállítja a zsákokat a raktárba. Néhány évvel ezelőtt még ezt Is, az asszonyok — Pintér Mlhályné, Gajdács Pálné, Keczeli Pálné és Soltész Ágnes — csinálták. Ikertestvére lesz az LKB-fizeinnek — Gajdács Pálné egyébként a gazdaság III. kerületének szocialista brigádját vezeti. A brigád fele Itt dolgozik a lucerna- liszt-készítőben, a másik féle a magtisztítóban. Az itteniek többsége már 8—10 éve dolgozója a gazdaságnak, most a kongresz- szusi munkaversenyben 2 százalékos költségmegtakarítást vállaltak. Sókat tesznek a gazdaságért — bizonygatja az üzemmérnök, amikor az irodába lépünk. — Es mit tesz a gazdaság értük? — Amit csak lehet. Télen pél_ dául forró citromos teát adunk egész napra. Nemrég vásároltuk a targoncát, hogy a nőknek ne kelljen napi 10 órában műszak- váltás szerint hol nappal, hol éjjel mintegy 300 méasényi terméket megmozgatni, cipelni. Igaz, többet ip keresnek havi átlagban 3000 forintnál, mégis feltétlenül be kell állítanunk egy automata mérleget, egv zsákvar- rógépet és egy szállítószalagot, hogy az asszonyoknak egyáltalán ne kelljen nehéz fizikai munkát végezni. Két éven belül ez is meglesz. Az üzemi utat már jövöre szeretnénk megépíteni. Annál is inkább, mert az elképzeléseink szerint rövidesen felépítjük ennek az üzemnek az ikertestvérét. — Mi az alapja ezeknek az elképzeléseknek? — kérdem Kö_ rösparti Páltól, a III. kerület igazgatójától, aki időköziben tért be az üzem irodájába, s eddig csöndesen, hallgatta beszélgetésünket. — A magyarázatot talán ott kellene kezdeni, hogy kerületünk, az úgynevezett feldolgozó kerület, mintegy 50 embert foglalkoztatva, magtisztítással, vetőmagkészítéssel, iucerna- és kukoricaliszt. granulátum készítésével a gazda,ság összes árbevételének több mint egyötödét adja. Az elmúlt évben például csupán az átgondolt üzemszervezési megoldások segítségével a kezdő év 50 vagonjával szemberf már 600. vagon terméket állított elő a 250 vagon évi kapacitású t,KB-üzem. a magtisztító pedig 20 emberrel egy szezonban 3— 400 vagennyi magot kezel. Jövőre a vetőmag-kikészítés eddigi prertm 'nvei slanián gazdaságunk a bábolnai zárt rendszerű búzatermesztés vetőmagelJátó bázisgazdasága lesz. Ez pedig, úgy érezzük, önmagáért beszól. Most mór csak a szállítás gépesítését kellene növelnünk. — mondja befejezésük Körösparti PáL Október feladatokkal és tervekkel Ismét a sártenger következik. Majd az eső ellen menedéket nyújtó gépkocsi. Elhajtunk a silókukorica-táblák mellett. Itt Új, nagy teljesítményű járva- szecskázógép dolgozik. Ha beválik, ez szolgálja majd ki az LKB-üzemet is. „Másfél millió forintba került, s hogy megérte- e, azt majd n jövő meg a közgazdászok döntik el” — cseng fülembe Bafia György józan megjegyzése. Itt-ott felhasad a felhősátor, talán holnap már újból jöhetne',- n esoi-v’Si iskolások m»e a csabai közgések tömi a hibrid kukoricát. Talán. Mert ilyen időben, október elején ezt sosem lehet tudni Egy bizonyos, n felsőnvamásiak nem a véletlenre bízzák sokukat. Minden követ 'mégmozgatnak elképzelé- S’*,v valóra váltására, Az év elején bevezetett új prémiumrendszer leglátványosabb eredményt az állattenyésztésben hozott. A tavaly még veszteségles ágazat, az idén a tervezett félmillióval szemben 3 millió forintnál is nagyobb nyereséget ad. Kujbus György termelési igazgatóhelyettes pedig — még esik az eső — azon törj a fejét, hogyan honosíthatná meg Felső- Viyomáson a „Dolgozz Hibátlanul” — munkarendszert ... Kőváry Péter \ Értesítés! m w Népi tudom, hány gyári riport tette már szóvá, hogy a gépek zúgása a látogatónak szinte fülsértő, az ott dolgozók pedig any- nyira megszokták, hogy már észre sem veszik. Ez jutott eszembe, amint a telekgerendási vasútállomás mellett a sártengeren átkelve a Felsőnyomási Állami Gazdaság lucernaliszt-készítő üzemébe értünk. — Mikor építenek ide járdát? — próbálom a daráló dübörgését túlharsogni, hogy szót értsek kísérőmmel, Bafia György üzemmérnökkel. Int. hogy majd az irodában elmondja, előbb nézzük meg az üzemet. A kukorica, amit most dolgoznak fel granulátummá, a pótkocsiról szállítószalagra kerül. Ezt segíti elő egy villával Kiss István. A szárat persze még a táblán felszecskázza Belanka János, (gy Ifjú Kurucz István meg Szabó Mihály traktorosok már szecskázott kukoricát hordanak az üzembe. Hatalmas forgódobErtesítjUk kedves vendégeinket, hogy | a belső fürdő tatarozása elkészült, ezért 1974. október 8-tól a fürdő a Viliin utca felöl (fahídnál) közelíthető meg. Nyitva tartási idő: ■ ' Hétfő szünnap Női napok: Kedd 8—18 ■ Csütörtök 8—18 Péntek 8—18 Férfinapok: Szerda 8—18 Szombat 7—17 Vasárnap 7—12 Bm. Víz- és Csatornamű Vállalat Békéscsabai Üzemvezetősége : I m
