Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-29 / 253. szám

Szakfilmek az oktatáshoz Muskotályszőlő és a muskotálybor felszolgálása A téli szakmai oktatás kez­detén mindig gondot okozott a tematikának megfelelő szemlél­tetőeszközök, tansegédletek felkutatása, beszerzése. Keve­sen gondolnak viszont arra — a pedagógusok kivételével —, hogy ma már szinte minden oktatási témakörrel kapcsolato­san rendelkezünk szakfilmek- kel,, A gazdaságok, élelmiszeripa­ri üzemek szakemberei, okta­tási intézmények tanárai öröm­mel fogadják a jő szakfilmeket. Fölkeresik a megyei film- és szemléltetőeszköz-tárakat, ahol 202 korszerű szakmai tájékoz­tató, valamint 16 MÉM terme­lés- és műszaki fejlesztési hír­adó filmből válogathatnak (az utóbbiak például 95 új- témára vonatkozóan adnak tájékozta­tást). A kópiák 16 mm méretűek, színesek és fekete-fehérek, ve­títési idejük általában 15 pere A filmtárak szívesen kölcsön­adják e filmeket. A MÉM filmkatalőgusából tájékozódni lehet, hogy növény- termesztési témákból 34, kerté­szetből 22, növényvédelemből 14, állattartásból 32, erdő- és vadgazdálkodásból 15,' élelmi­szeriparból 18, gépesítésből 18, munkavédelemből 11 és egyéb témákból mintegy 20-féle film áll az oktatás rendelkezésére. Rajtuk kívül 74 vállalati, 16 híradó- és 30 reklámfilm tehe­ti változatossá, színessé az elő­adást. A katalógus közli a film műszaki adatait, rövid tartalmi kivonatát« Egyes mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemek saját szak­embereik továbbképzéséhez, s a szakmunkás-tanulók oktatásá­hoz évek óta rendszeresen fel­használják a szakfilmeket A 6/1974. MÉM sz. rendelet meg­jelenése óta — amely a közép­fokú végzettségű szakemberek továbbképzését írja elő — egy­re többen veszik igénybe a fil­met az oktatáshoz. A kertbarátkörök, a kerttár- sulások, az agrár klubok és a kertészkedőket egybefogó egyéb szervezetek szívesen vennék igénybe a szakfilmeket, csak a program összeállításához, a fihnelőadás technikai, lebonyolí­tásához várnak segítséget. A megyei film- és szemléltető­eszköz-tárak vezetői készséggel adnak felvilágosítást az érdek­lődőknek. Cím: Békéscsaba. II., Kun Béla u. 11. sz. Békési Egyetértés Mgtsz FELVÉTELRE KERES: azonnali belépéssel két fő KOVÁCS szakmunkást. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: a tsz-elnöknél. 5631 Békés II., Rákóczi F. u. 33. m. 353314 10 smimissi 1974. OKTÓBER 29. A megyei székhelyeken mű­ködő filmtárak dolgozói vállal­ták, hogy az élelmiszer- és fa­gazdasági témájú filmek foko­zottabb forgalmazásával segítik az élelmiszergazdasági szakpro- paganda-tevékenységets, A MÉM és a MM kezdemé­nyezésére 1972. november 1-től szakfilmhasznosítási verseny in­dult. Ez további ösztönző ha­tást gyakorolt a versenyzőkre: a filmtárak és a megyei taná­csok illetékes dolgozóira. Már az indulás évében a korábbi 12 ezerről 25 ezerre növekedett a bemutatott filmek száma. Az audiovizuális oktatás, a szakmai továbbképzés minél intenzíveb­bé tétele érdekében a verseny tovább folyik. Az újabb időszak 1973. november 1-től 1974. ok­tóber 31-ig tart. Az ország te­rületén már eddig 22 ezer 408 alkalommal vetítették szakfilm- jeinket A következő negyed év beleesik az oktatási időszakba, így feltehetően az átlagos ne­gyedévi eredménnyel növelni fogják a vetítések számát, a múlt évi 25 ezres, igen szép teljesítményt. Az üzemek, termelőszövetke­zetek, intézetek vezetői, az ok­tatás szervezői sokat tehetnek azért, hogy a szakfilmek való­ban a' termelés és műszaki fej­lesztés eszközeivé váljanak. A Szakszervezetek Országos Tanácsának 3/1974. (X. 4.) SZOT számú szabályzata meg­jelent. Ez a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok háztáji tevé­kenységével kapcsolatos társa­dalombiztosítási és egyes-más nyugdíj kérdések rendezésével foglalkozik. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a burgonya-, zöldség-; és gyümölcstermesztéssel, ellá­tással és áralakulással kapcso­latos intézkedésekről szóló 1009/1974. (III. 6.) számú Mi­nisztertanácsi határozat 4. pont­jában foglaltak, valamint a 30/1966. (XII. 24.) és a 37/1970. (X. 7.) számú Kormány rende­letekben kapott felhatalmazások alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi és pénzügyminisz­terrel és a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsával egyet­értésben szabályzatot adott ki. Az új jogszabály 18 paragra­Protiászta Ferenc: Szőlő és bor javított kiadás A szőlőskertek tulajdonosai egyformán jó szőlészek és bo­rászok, s méltán büszkék ven­dégmarasztaló borukra vagy lugasukra. Számukra a szőlő termesztése és a bor készítése elválaszthatatlan. Prohászka Ferenc ötlete tehát találkozott az olvasók, azaz a házikert- tulajdonosok igényével, és a si­ker nem maradt el: ez a könyv tizedik kiadása! Könyvét elsősorban a szőlőt kisebb területen termesztők ré­szére írta, nem feledkezve meg a népszerű művek legfontosabb követelményeiről: világosan, egyszerűen és szemléltetően. A tartalom három fő témakörről: a csemege- és a borszőlő ter­mesztéséről, a borászatról,1 va­lamint sokféle hasznos tudni­valóról szól. Az első rész vázát a szaporítás, a tőkehiány pót­lásának módjai, a telepítés, a termő szőlő nyitása, metszése és növényvédelme, valamint a lugas nevelésének tudnivalói, meg a szőlőfajták jellemzése al­kotja. Csak ezt követően kerül sor a borkészítéssel kapcsolatos teendőkre, a szüretre, a must erjesztésére, a bor kezelésére és a bőrbetegségek ismertetésére. A könyv a Mezőgazdasági Ki­adó gondozásában jelent meg. fust tartalmaz. kiegészíti a 6/1966. (XII. 24.) SZOT számú szabályzatot a következőkkel: „8/a § Uzemj balesetnek minő­sül a termelőszövetkezeti tag­nak háztáji zöldségtermelési munka közben, vagy azzal össze­függésben bekövetkezett bal­esete is, ha e munkáért munka­napot kell jóváírni.” A 2. § új rendelkezésit tartal­maz a munkanap-jóváírással kapcsolatban. A 3. § az öreg­ségi és a rokkantsági nyugdíjas baleseti járadékának körülmé­nyeit taglalja A 4. § a nyug­díjhónap szervezésével foglalko­zik, az 5. § a társadalombizto­sítási járulék fizetésével, a 6. § a nyugdíjjárulékkal, a 7 § a nyugdíjjárulék esedékességével. A továbbiakban az üzemi bal­esetekről. a szakszövetkezeti ta­gok munkájával kapcsolatban tartalmaz fontos előírásokat a SZOT most megjelent szabály­zata. A finom muskotályos íz igen kedvelt, akár étkezési szőlőt, akár minőségi bort fogyasztva találkozunk vele. Muskotályos ízű csemegeszőlőink közül leg­ismertebb a Csaba gyöngye, de sok helyen megtalálhatók az Irsai Olivér, a Szőlőskei-tek ki­rálynéja '=» a Mathiász Jánosaié muskotályfajták is. Ezek azon­ban valójában kettős hasznosí­tású szőlők. A borszőlőfajták közül legis­mertebbek az Ottonel musko­tály (Muscat ottonel) és a To­kaji Muskotályos Asszut adó Sárga muskotály (Muscat de Lunel). A kiskertek szőlőjéből készült borok között ritkábban találko­zunk muskotályborokkal, s ta­lán még ritkábban megfelelő ízű. zamatú muskotály borral. Pedig a kisikertek fajtái között majdnem mindig és sokszor nem is kis százalékban megfele­lő technológia ismeretével és betartásával jó minőségű, kivá­ló illatú és zamatú muskotály- bort készíthetünk. Muskotálybor készítéséhez a szőlek teljes érésben vagy a tel­jes wós előtt rövid idővel szü­reteljük. A töppedés, túlérés so­rán a muskotályos illat, zamat finomabbá válhat, de erősségé­ből veszít, és ilyen módon nö­vekszik a — bogyóhéjban levő illáit- és zamatanyagok nagy­mértékben roncsoló — szürke­rothadás veszélye. A muskotá- lycs illatot és zamatot adó anyagok a bogyóhéj sejtjeiben vannak, ezért * bor aromája cefreáztatással (ún. „mace rá­lássál”) fokozható. Ilyen hatású a kénesés is. A szőlőfeldolgozás során tehát a zúzás-ht gyózás után 60—80 mg/kg (6—3 gramm/ mázsa — 1—1,5 db borkén talb- letta/mázsa) mennyiséggel ké- nezzüik a cefrét, és 24 óráig kádban, kifenekeit hordóban, polietilén fóliával lefedve állni hagyjuk Ez idő alatt a cefre kétszer—háromszor megkever_ hető, csömöszölhető. (A kocsány Fontos ez azok esetében, ame­lyekből télen is nagy tömeget fogyasztunk (ilyenek a gyökér-, a káposztafélék, a hagyma, a burgonya). A tárolás teszi le­hetővé, hogy ne csak egész té­len legyen zöldségünk, hanem kitartson az új termésig A ter­ményeket alacsony hőmérsékle­ten, száraz helyen kell tárolni, hogy életműködésük lassuljon, és a betegségek, a kártevők szaporodását is megakadályoz­zuk. Tárolásra csak szedésre érett, ép, egészséges terményt használhatunk. A gyökérfélék (a sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla, re­tek), a káposztafé’ék (a kel-, a vörös-, a fejes káposzta, a ka­ralábé) és a burgonya +5 C- fok hőmérsékletű, jól szellőz­tethető pincében, veremben,tá­rolhatók. Elhelyezhetjük azon­ban a terményt talajban is, tiszta homok közé rétegezve, il­letve ládákban és polcokon is. Kisebb mennyiségű zöldség­félét az épületek pincéiben tarthatunk el, ha ott nagyobb hidegek esetén nem süllyed a hőmérséklet fagypont alá és jól szellőztethető. Homokba ré­tegezve a falak mentén a gyö­kérfélékből egy sorban 80—100 cm magas oszlopokat rakha­tunk. Káposztát is tárolhatunk itt polcokon vagy ládákban. Ládás tárolás esetén nagy gon­dot fordítsunk a tárolóláda elő­zetes fertőtlenítésére, és arra. hogy a termény teljesen -ép, egészséges legyen. Állandóan figyelni szükséges azonban a ládákban tárolt zöldségfé’ét. Cékla, retek rövid ideig a pin­cében ömlesztve is eltartható. A hagyma szétterítve, a fok­hagyma füzérben tr ríható el a előzetes eltávolítása * nagy cserzőanyaigtartalma folytán igen fontos.) Egy nap múlva préselünk, majd az erjedés következik. A zajos erjedés után a nagyjá­ból letisztult újbort a seprőről lefejtjük és a fejtéssel egyidejű­leg mérsékelt kénezést (40—60 mg literenként) alkalmazunk. A finom, elegáns muskotályillat és zamat ugyanis a levegő ha­tásától megfelelő módon, kéne- zéssel védett körülmények kö­zött alakul ki a borban. A muskotályos illat — zamat erőssége a bor fejlődése, érése során nagymértékben változhat, fejtés vagy más pinceművelet után csaknem teljesen eltűnhet, de néhány hetes nyugalmi idő­szak után még finomabb aro­mával ismét megjelenik. Magyarországon a kereskedel­mi forgalomba hozott musko­tályborok rendszerint édeské­sek, Kis pincében viszont az édeskés borok kezelése, a ma­radék cukortartalom megtartása olyan feladat, amelyre rendsze­rint nem lehet vállalkozni. Azt azonban megkísérelhetjük, hogy megfelelő mértékű házasítással muskotályborunk értékét to­vább növeljük. A muskotályos szőlőfajták borai ugyanis rend­szerint lágyak, kevés savat tar­talmaznak. Élvezeti értékűiket növelhetjük, ha megfelelő mér­tékben (10—30 százalékben) sa­vasabb szőlő borával (Pozsonyi fehér, Ezerjó, Hárslevelű stb. fajtájúéval) házasítjuk. Az étkezésben a kereskedel­mi forgalomban szereplő édes­kés borok helye az édességek­nél, desszerteknél van. Fo- gyaszthaitók vendégségben alkal­mi italként is. A száraz miusko- tályborok ezenkívül étkezés előtti, aperitif italok is. A szá­raz muskotálybort jól hűtve. 8—10 C-fók hőmérsékleten, az édeskést 10—42 C-fokon, az édeset pedig 12—14 C-fokon szolgáljuk fel. pincében. Tárolhatjuk verme- léssei és prizmázással is. Leg­egyszerűbben árokban vermel­hetjük. Igen olcsó eltartási mód, * hiszen semmiféle felsze­relésre vagy épületre nincs szükség. A kprt magasabb részén, ahoi a téli csapadék n«(n gyűlhet össze, továbbá a talaj is elég laza, ássunk 40—50 centiméter széles, 30 centiméter mély ár­kot. A kiásott földet az árok két szélén döngöljük le. A ká­posztát, karalábét az árok fa­la mentén fektessük gyökérrel felfelé, úgy, hogy a fejek és a gumók ne érjék egymást. A be­rakott terményt deszkával vagy 8—10 centiméter földréteggé takarjuk. Az erősebb fagyokra számítva a deszkára vagy a földrétegre szalmatakarót, ku­koricaszárat is tehetünk, s ezt a réteget erős fagyok esetén 30—40 centiméterre vastagít- juk. Amint a fagyok enyhül­nek, azonnal vegyük le a ta­karóréteget, mert alatta a ter­mény befülledhet vagy kihajt­hat. E tárolási mód hátránya, hogy csak fagymentes napokon lehet az árkot kibontani. Árokban a gyökérfélék is tá­rolhatók homokba rétegezve. A gondosan átválogatott gyöke­rekről 1—2 centiméteres csonk meghagyásával távolítsuk el a lombot. A gyökereket két sor­ban. egymással szemben, vagy egy sorban rakjuk úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. A sorra ezután annyi tiszta homokot terítsünk, hogy az a gyökere­ket befedje. Utána újra gyöke­ret. majd homokot tegyünk az árok pereméig. Ezután ugyan­úgy takarjuk, mint a káposzta féléket« Építőipari Szolgáltató Vállalat ■ azonnali belépésre felvesz Óbuda, Csepel, Lágymányos, Kőbánya, Zugló és újpalotai szállóira fűtőket, fűtő segédmunkásokat Jelentkezés: Budapest XI., Bartók Béla út 152., IV. emelet 401. ajtó. Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk. Új jogszabály A mezőgazdasági szövetkezeti tagok háztáji zöldségtermesztésével kapcsolatos társadalombiztosítási és egyes más nyugdíjképzések rendezéséről Zöldségfélék tárolása pincében, árokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents