Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
/\* R* K® cÁ---- HŐ ^/\ * c£ ° A • (Z> ® 0 □ K ERICH KÄSTNER: I A hazatelepülő l Bertold Brecht barátom elha- : tároata: vége a háborúnak, ha- ; fatelepül az emigrációból, Er- S telítette is barátait, ekkor és : ekkor érkezik a Hotel Palast- : ha, s várják.. Barátai pedig j nemcsak várták, hanem lei- j kés fogadtatást készítettek elő ; a szálloda halijában. A megle- • petés azonban caaik akkor kö* ■ vetkezett be. amikor minden i jóbarát és a meghívott hivata- ■ los vendégek csodálkozására hi- ; ányzott az — ünnepelt. maga : Brecht. A barátok és a rende- : zők fekete szmokingban, nyak- « kendösen sétálgattak le-fel, ide:. 5 gesen nézegették óráikat. Az : idő pedig telt. Nem is telt. ro- ■ hant. Már éppen le akarták ! fújni az ünnepséget, amikor a 1 tömegben egy hang az emel- • vényre kiáltott: — Kérem, engedjenek hát he! ■ A szálloda portása erre meg- : pödörte bajuszát és csak eny- ■ nyit mondott: A kocsmában egy vendég megfigyeli, hogy a pincér minduntalan egy-egy üveg bort szolgál fel a kocsma küszöbén túl ácsorgó férfinak. — Maguknál utcán át is lehet fogyasztani? — Csak ezzel a boldogtalan vendéggel leszünk kivételt Ugyanis nlegesküdött a feleségének, hogy soha az életben nem lépi át egy kocsma küszöbét ... Két szomszédasszony beszélget. — Tízévi házasságunk alatt csak egyszer mentein el hazáról a férjemmel együtt. — Színházban voltak? — Dehogy. Amikor tűz volt nálunk.... • • • — Mivel foglalkozik, fiatalember? — Agronómiát tanulók, zenei tagozaton. — Hogyan? — Őrzöm a bárányokat és közben furulyázom. — Vigyázzanak uraim, már ; megint zavart akar okozni az j az erőszakos alak, Nimcs meg- • hívója, öltözéke sem kielégítő. : Ügy néz ki, miint egy csavargó. « Az egyik jóbarát jobban • szemügyre vette a tömegben ki- ; alhálót, s összecsapta a kezét: ■ —Hiszen az ott éppen Brecht, t «z ünnepelt Bertold Brechtet, a nagy Írót j felhúzták az emelvényre. Fes- : lett ruhájában szánalmasam né- : zett ki. borotválatlan szakái- • Iáival tényleg csavargónak fes- ■ tett. Az egyik jóbarát a portás- 5 ra kiáltott: — Az istenfáját magának, : mért nem engedte fel a mű- * vész urat? Hiszen, ő az ünne- 1 pelt, ő Bertold Brecht, a nagy j Brecht. A portás mentegetőzve pödör- : gette bajuszát: — De kérem, ez a Bertold ■ Brecht egyáltalán nem úgy volt : öltözve, ahogyan a* egy Bertold i Brecht tiszteletére rendezett • fogadáshoz illik. Ezek után S csali nem képzeli, hogy been- : pederni ; R ■ ■ ■ m m Közmondások \ A ■ az étkezésről \ n ■ A diétába belehalni nem le- : hét, a falánkságtól szétpuk- : kadsz (Orosz.) • Aki éhesen fekszik, egésasé- ! gesen ébred. (Angol.) Könnyű vacsora, hosszú élet. • (Német.) ; Kelj ötkor, ebédelj kilenckor, ; vacsorálj ötkor, feküdj le ki- - lenckor, s megéred a kilencven- 5 kilencet. (Belga.) Az ember nem ezért él, hogy : egyen, hanem azért eszik, : hogy éljen. (Francia.) Aki teletömi a hasát, saját ! fogával ássa meg a sírját. : (Orosz.) 5 Ebéd után feküdj le. vacso- § r„ után tegyél ezer lépést. (Rá- : gi római.) Pompás étkezőasztal, díszes » szervírozás, húsz rágás, egy • nyelés száz éven át. (Angol.) : Legjobb étvágygerjesztő az ; éhség. (Spanyol.) Az étkezést akkor hagyd ab- : ba, amikor a legjobban esik. ; (Skót.) ■ Hideg fej. üres has, meleg S láb és fütyülhetsz az orvosok- ; ra. (Olasz) : Reggelizz úgy mint e"v ld- ; rúly. ebédelj úgy niint egy • munkás és vacsorálj úgy mint : egy koldus. (Svéd.) Reggelidet fogyaszd el egy- ; magad, ebédedet oszd meg a * felebarátoddal, vacsorádat add . oda az ellenségednek. (Ősi ma- gyár.) : Sok tej. túró. vaj és sajt. sa S bőröd százéves korodban serr, í lesz ráncos. (Holland sajtgyá- | ro* „egészséges” reklámja.) Dénes Géza gyűjtései ! A kakas strucctojást talál, összegyűjti a tyúkokat, megmutatja nekik a tojást, majd így szól hozzájuk: —■ Nem bírálni akarom Önöket, hölgyeim, csak megmutatni, hogy külföldön mégiscsak jobban dolgoznak... • * • — Kitaláltam a legbiztosabb szisztémát, hogyan lehet nyerni a lóversenyen. — Ne légy gyerek. Mit tudsz TE kitalálni? — Az ember egyik nap nyer, másik nap veszít. — Értem, szóval ezután csak másnaponként fogadsz! m \ Iskolaszezon... I ■ : Álmaszüreh.. „Nagyra”-vágyó... (Kallus) 12 békés 1914. OKTÓBER 21. HUMORSZOLCÁLAT A nagybácsi ajándékot hoz a gyerekeknek, köztük a legkisebbnek, Ivánkának ia. Megkérdezi a papától: — Kié legyen a dob? — Ivánkáé — feleli azonnal a papa, — Talán ő a legjobb? — Nem. De ő fogja leghamarabb összetörni. * * * — Mondd drágám, hogy van az, hogy te mindig ilyen sok pénzt kapsz a férjedtől? — Igen egyszerű, Íja harag- , szom rá, azt mondom neki: visz- szamegyek a mamához, s ő azon_ ! nal ad pénzt útiköltségre. ... — Azt tanácsolom, ne járjon j többé hozzám: ebben az eset- j ben ugyanis az orvostudomány • teljesen tehetetlen —, ön makk- Z egészséges. : •** S A televízió valóban az egyik z legnagyobb felfedezés. Mig a lég- : köri zavarokat azelőtt csak hal- 5 lant lehetett, most már láthat- ; juk is őket. ■ ... — Add vissza az ezer dinárt! j, — Nem emlékszem, mikor ad- • tál nekem kölcsön. ■ — Három nappal ezelőtt, mi- • kor részeg voltál. — Igen, már emlékszem. De 5 vissza is adtam neked a pénzt. : — Mikori m — Két napja, amikor Te vol- \ tál részeg! ... — Kedves szomszéd, hogy le- • hét az. hogy a kanárija azelőtt ■ reggeltől estig fütyürószett. most * pedig délután 3-kor hirtelen atr : bahagyja? • — Furcsa história. Nemrég az : asztalon felejtettem a hivatalos : közlönyt, amelyben megjelent a ! rendelet a törvényes munkaidő- j ről. Elolvasta és most a világért ’ sem akar túlórázni. • ... Lityeratúmaja Gazeta • A tréfa csak akkor jó, ha még : melegen tálalják. Voltaire ! ■ A nagy gondolatok gyakran a 5 legderűsebbek. • J. Guyau i Sohasem gondoltam volna, hogy jót lehet nevetni, ha az ember önmagát nézi a tükörben. Heine A nevetés — a szomorúságnál inkább — megfontolttá teszi az embert. Lessing A mulatságos mondatot dédelgetni. babusgatni kell, nyájasan simogatni a szebbik felén. Ilja Ilf A humor: lem. végső soron érte- Jules Renard A kompilator: mások müveiből vett idézetekből álló könyv szerzője. Az aforizma-író: idézetek szerzője mások művei számára. V Brudzínazkij Semmi kedvem olyan emberrel beszélgetni, aki többet írt, mint olvasott. S. Johnson G. Gy. Meglepetés — Ez a kutyus az én születésnapi ajándékom. (A Wochenpresse karikatúrája) Sértődés — Most meg miért húztad fel az orrodat!? (A Wochenpresse karikatúrája) ■ áMIIMWniUTTIIf MfTH tögetésnek, ment hát és nyelvét, és amikor úgy kért az anyukájától két fél óra múlva kész lelt korona hatvanat és vett a művelettel, látta, hogy magának egy hosszú a nyelve hegye teleralégyfogót gadt mindenféle kacatMegéri, gondolta, és tál, zörgő haraszttal, ciMilos Macourek: A hangyászsün Hajdanában a hangyászsünök nagyon boldogtalan állatok voltak. Hangyászsünök vagyunk, tűnődtek, hangyát kéne ennünk, de hogyan? Megesett, hogy az egész hangyászsün család két hónapig lesett egy árva hangyácskára, de a hangyákat sem ejtették a fejükre, hogy a hangyászsünök orra alá masszanak, s így a hangyászsünök meglehetősen nyomorogtak, s gúny és megvetés volt osztályrészük. Mikor például a kis strucc találkozott a kis hangyász sünnel, biztos, hogy így kiabált: Te hülye hangyászsün, és kiöltötte rá a nyelvet. Ez nagyon bántotta a kis hangyászsünöket, ők is nyelvet öltöttek a kis struccokra, de ebben ki is merült minden ténykedésük. Ám egyszer egy kis hangyászsünnek az jutott eszébe, hogy ha már mást nem tudnak felmutatni, jó lenne legalább egy tisztességes, hosszú nyelv, hogy legyen valami pofája annak a nyelvölamikor találkozott a város szélén a struccal, kiöl tötte rá új, hosszú nyelvét, és a strucc szé- gyellte kidugni kis vacak nyelvét s a kis hangyászsün egészen magán kívül volt, hogy ilyen jól sikerült a hecc, s mivel egészen magán kívül volt, a nyelve is rajta kívül volt, s a kis hangyászsün így futott haza. Hol az új nyelved, mordult rá anyuka, rakod be a pofácskádba, nincs kidobni való pénzünk. S a kis hangyászsün a homlokára csapott és kezdte a pofájába gyömöszölni az új garetta-csikkel, és négy. venhat darab hangyával. Nem álom ez? Ennyi hangya, döbbent meg anyuka, ezt meg sem bírjuk enni. Amennyit megeszünk, annyit megeszünk, a többit be lehet főzni, mondta a kis hangyász- sün és anyuka ment és vásárolt dunszlos üvegeket és tizenöt új légyfogót, és ettől kezdve ragyogóan éltek. De mindez nem maradt sokáig titokban, s hamarosan minden hangyászsün kidugott légyfogóval kapta el a hangyát. Otthon ültek, könnyűze. nét hallgattak, a nyelvük körülöttük szanaszét hevert, kényelmes volt, egyszóval az új találmány gyökeres fordulatot hozott a hangyász- sünök életében. Ekkor már egy strucc sem merészelte kigúnyolni a hangyászsünöket, ellenkezőleg, a hangyászsünökről az a vélemény alakult ki, hogy intelligens állatok, akik nagyon jól értik a dolgok hogyanját és mikéntjét. A kis hangyászsünnek meg homokkőből szobrot emeltek, amin a kis hangyászsün rövid nadrágban éppen nyelvet ölt a struccra, s az évforduló alkalmával az emlékmű előtt egybesereglenek a hangyászsünök és nyelvet öltenek a struccokra, persze csak úgy szimbolikusan, mert strucc nem látható a szobron. Még csak az kellene, emlékművet a struccoknak. Hát egy ilyet! Fordította: Bojtár Endre V
