Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

» ISKOLA . A KASTÉLYBAN 41 Terebélyes fák, szépen gondozott hatalmás park. A fák koronája mögül messziről fel­tűnik a kastély, amely a sza­badkígyóst Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Intézet tanulóinak ad ott­hont. 1 Nem messze a bejárattól két diáklánnyal találkoztam. Ked­vesen elkalauzoltak az igazga­tói irodába, közben beszélget­tünk. Mindketten a konzerv­ipari szakra járnak, s a szüne­tet sétával töltötték. Timkó Béla, az intézet igaz­gatója kezét nyújtya mentege­tőzik: — Egy csintalan diákommal voltam elfoglalva. Feleselt a szakoktatójának, pedig valóban siralmas volt a munkafüzete... Az elfoglalt emberek kapko­dásával beszélt. Hamar rátért a témára, amiért felkerestem. A kérdésre, milyen gondokkal jár a beiskolázás, kezét széttárva válaszolt: — Sajnos, a kertész szakmá­ban a nappali tagozat benépe­sítése komoly gondot jelent szá­munkra. Nem így az ipari pá­lyákon. ... A szülők is szíveseb­ben engedik gyermekeiket a modern üzemekbe' dolgozni, mint az időjárás viszontagságai­nak kitett és más mezőgazdasá­gi ágakhoz képest korszerűtlen kertészmunkára. Szerintem az is baj, hogy a munkakör sincs kialakítva. Több tanulónktól hallottam már erre példát. Traktorosként, bérelszámolóként dolgoztatják őket, vagy a beta­nított munkásokkal együtt vég­zik munkájukat, ugyanannyi fi­zó lésért. — Hogyan tanulnak a diá­kok? — kérdeztem, mire Tim­kó Bála szomorkás mosollyal válaszolt: — Nem éppen jó képességű tanulók kerülnek hozzánk. Még a kettes átlagú gyereket is szí­vesen fogadjuk. Sok a hátrá­nyos helyzetben levő tanuló. Egy állami gondozott kis­lányról elmondta, hogy most már beilleszkedett a közösség­be, s társadalmi munkában két barátnőjével egy idős nénit se­gítenek. Aztán gyorsan vissza­tért az eredeti témára: — A munkára neveljük őket. Az elméleti oktatás mellett kis tanműhelyünkben sajátítják el a szakma fogásait, majd a kü­lönböző állami gazdaságokban megismerik a nagyüzemi ter­melési. Ismereteik bővítését szolgálják a tanulmányutak. Most például másod- és har­madéves diákjaink a kunbajai szakmai bemutatón voltak. Hét­főtől a Gyulai Állami Gazda­ságban várnak minket egyhetes aimaszüretre. II szünetnek vége. Az épület elcsendesedett, de a fo­lyosókon, a szobákban érezni le­hetett a sok ifjú ember jelen­létét. Tanultak. — Milyen vélemény van a diákokról a gazdaságokban? — örülnek, ha megyünk se­gíteni. Szépen, szabályosan dol­goznak és nem kell nekik so­kat magyarázni. Timkó Béla a diákok lehető­ségeiről is tájékoztatott. El­mondta, hogy 10—12 fős cso­portokban tanulnak, dolgoznak. A jó munka elismeréseként a kis kollektívák kedvezmények­ben részesülnek. Ilyen például a szabad szilenciurni jog. — Ez rettentő nagy szó ná­luk, hiszen úgy osztják be ide­jüket, ahogy akarják. Bizony nagy tekintélyük van ezeknek a gyerekeknek — teszi hozzá mosolyogva. A diákok egyénileg elért eredményének jutalma a maga­sabb ösztöndíj. Van olyan ta­nuló, aki négy-ötszáz forintol, vagy még többet keres egy hó­napban, persze csak ha becsü­letesen megdolgozik érte. — Mivel töltik szabad idejü­ket az intézet tanulói? — Rádióval, televízióval és magnóval láttuk el őket. ötté véjük van — mutatja a kezével Is, hogy nagyobb nyomatékot adjon a valóban meglepő szám nák. — Színházbérletet min­denki kaphat. Tanulóink több mint ötven százaléka üdült a Balatonon, illetve Budapesten. Végül arról beszéltünk, hol képezhetik tovább magukat az itt végzett diákok. Timkó Béla elmondta, hogy elég messze Kecskeméten és Budapesten van Kertészeti Szakközépiskola, itt folytatják tanulmányaikat a gyerekek, különbözeti vizsgával. ISz intézet kertósz-tagoza tára az idén húsz tanuló jelent­kezett. A kis létszám nem az iskola hibája, hiszen mindent megtesznek a beiskolázásért, hogy az itt tanuló diákokból jó kertész szakmunkás, becsületes dolgozó váljon. Máson kellene változtatni: a gazdaságok fog­lalkoztassák, s szakmunkások­ként foglalkoztassák az itt vég­zett fiatalokat. Változzon az elő­ítélet, amelyre Timkó Béla idé zett példát, egy édesanyával folytatott beszélgetésből: ,.Nem adom , a lányom kertésztanuló­nak, úgyis a paradicsomot-sze­di majd vödörbe, mint az, aki nem tanult három évet.” Nagy Ágnes Kétmillió rubeles szerződéskötés az NDX-val Csaknem 2 millió rubel érté­kű export és egymillió 200 ezer rubeles import szerződést írt alá a HUNGAROTEX Külkereske­Akik nem jelentkeztek továbbtanulásra i Árván maradt a halászhelye, árván maradt « sziget. Börtön lett a szálláshelye. Három évet kapott, mert az ügyvéd házá­ra csóvát vetett. Kereste az igazságát, amit nem lelt. a ha­zát, amiből kiforgatták és a jussát, a bal keze árát... Lakatot kapott és utána pár négyszögöl területet a temető­ben ... Kapa a vállamon, sétálok, to­vább. A vasúti hidat katonák őr­zik. A h-ídpillér mindkét válla tömve ládával. A ládákból dró­tok futnak fel a hídra, s on­nan a gátra, s azon túl be a kis erdőbe, ahol sátrat vertek maguknak a hidászok. Még a múlt héten koros atya­fiak, népfelkelők őrizték a hi­dat. A napokban nyugdíjazták őket. Hazaküldtek tengentörés- re. A ládákra meg a dVótra rossz még gondolni is. Egy ilyen hidat egy szemvillanás alatt égbe lehet röpíteni, de mennyi kalapácsütés kell. amíg a vasból híd lesz? Nézem a homökszedő hajót. A homokszedő Derüsök vo­nulnak el emlékemben. a négy testvér és az öreg Derűs, a vezér, ö a felhajtó. Árulja bent a községben a homokot a kő­műveseknek. a parasztoknak, az uraknak a virágos kert útjára. Járja az utcákat és a kocsmá­kat. Ha nem megy a Homok, megy a bor. Leissza magát a (sárga, földig és végigdanólja a Nagy útját. A négy fiú csalt legyint. Igyon. Nem a másét issza. Éle­tében szedett annyi homokot, mint a Gelllérthegy. Az a jusf sa. amit a torkán leenged. A fiúk hosszú nyelű kapákkal emelik ki a vízből a homokot és rakják hajóba. Lovuk nincs. Maguk húzzák fel a hajót és ha megtelt, ereszkednek vissza a hídig, ahol a homokot tárolják. Bányásszák a homokot és félszemmel figyelik a játszót. A játszóban szemező fácánt, a le­gelő őzet. és a fülelő nyulat. Csúzlival vadásznak. Elég. ha a fácán kidugja a fejét a gazból, feszül a gumi és röpül a ka­vics. Egyet sem rikácsol a ko- kas. Az őzbakot is megszorít­ják. Hosszú nyelű kapával fog­ják közre és terelik a víznek. Ott már könnyű utolérni. Fe­nékhorog nyolc is van a víz- *ben. Fogtak már olyan nagy ha­lat. amiből jóllakott az egész család, de még a házvéig szom­szédnak is jutott belőle. A gátat is szemmel tartják. Sűrűn ''járnak erre a biciklisek. Párosával. Lenge szoknyában és virító blúzban. A rámpán leereszkednek. A bokrok árnyé­kában levetkőznek és törődnek. A hatszázholdas Hentessy te­kintetes úr is itt fürdött tavaly a fadepós menyecskéjével. Bi­ciklivel jöttek ki, a sűrűben ( vetkőztek le. bele a vízbe, na­gyot lubickoltak és utána ki­feküdtek a védett, homokos részre, ruha nélkül, pucéron ... így napoztak. (Folytatjuk) delmi Vállalat NDK-beli partne­reivel az őszi lipcsei vásáron megkezdett tárgyalások eredmé­nyeként. A megállapodás szerint 1975-ben a HUNGAROTEX új típusú pa.mutszöveteket szállít az NDK-ba, ahonnan fontos tex­tilipari nyersanyagokat kapunk. Az idén a vállalat 40 százalékkal növelte ny ensa ny ági m p ortj át az NDK-ból, elsősorban vidzkóz- múrostból hozott be az eddiginél többet, így összesen 2.2 millió ru_ bel értékben vesznek alapanya­got, s ez különösen azért jelen­tős. mert a világoiaci áremelke­dések miatt a tőkés világ tex­tilpiacáról nehezebb a beszer­zés. (MTI) A 8. osztályból történő beis­kolázás időszakában — a kü­lönböző középfokú intézmé­nyekbe jelentkezők mellett — olyan tanulókkal is találkoz­tunk. akik valamilyen oknál fogva nem szándékoztak tanul­mányaikat folytatni. 1974-ben 5424 fiatal fejezte be tanulmá­nyait megyénk általános iskolá­iban. Ezen tanulók kb. 94 szá­zaléka beiskolázást nyert kö­zépfokú intézményeinkbe, a töb­biek (mintegy 300 tanuló) a szakképzettséget nem igénylő munkalehetőségek között vá­lasztottak. Kétségtelen, hogy szükség van megyénkben is az ilyen jel­legű munkakörök betöltésére, ezért feltétlenül ' figyelemmel kell lennünk a fiatalok, munka- helyválaisztására, beilleszkedésé­re, beválására, mivel számta­lan, égető probléma jelentkez­het körüliben. A lányok pályaválasztásánál még mindig sok gond adódik, mutatja ezt az a tény is, hogy a továbbtanulásra nem jelent­kezettek túlnyomó többsége (70 százaléka) lány. A nőket foglal­koztató üzemek, gyárak közül többen komoly erőfeszítéseket tettek a lányok elhelyezésének ügyében, a képző intézetekkel egyetemiben. Az információs és propagandamunkát azonban tovább kell fokozniuk, hogy a kívánt tájékoztatást időben megkapják az érdekelt tanulók, A tovább nem tanulás okai általában sokfélék, összetettek. A kedvezőtlen szociális körül­mények gyakran késztették a jó képességű, de a viszonyok mi­att gyengébb tanulmányi ered­ményt felmutató tanulókat arra, hogy a tanulás helyett munká­ba álljanak, és így több gyer­meket nevelő szüleiket segít­sék. Az anyagiak mellett köz­rejátszott még a szülők elválá­sa, az alkoholizmus következté­ben kialakult zilált családi élet stb., mint a továbbtanulás gát­ja. A szülők hiányos ismerete, irreális felfogása is a továbbta­nulás akadályozói voltak. (El­fogultság szakmákkal szemben; kevés pályát ismernek; a pályá­kat indokolatlanul lebecsülik; nem szívesen engedik el maguk mellől gyermekeiket miás hely­ségekbe ; nemtörődömséget ta­núsítanak sorsuk iránt stb.) A tanulók személyi adottsá­gai — gyengébb értelmi, fizikai képesség — is- döntő tényezői lehetnek a tanulmányok alapfo­kon történő megrekedésének. Tapasztalataink szerint, a to­vábbtanulásra nem jelentkezet­tek többségié' nagyfokú bizony­talanságot mutatott elhelyezke­dését illetően, ami a megfelelő tájékozottság hiányát jelezte. Szükséges a pályakövetelmé­nyek, az egészségügyi követel­mények ismerete. közvetlen kapcsolatteremtés a munkahely* lyei ahhoz, hogy megnyugtató módon történjen á pályaválasz­tás. Hangsúlyozzuk, hogy a tovább tanulni nem szándékozó fiata­lok sorsának figyelemmel kísé­rését, segítését nem a minden­áron való beiskolázás, hanem a számukra legkedvezőbb mun­kahelyi lehetőségek megkeresé­se, beilleszkedésük, beválásuk támogatása jelenti — szem előtt tartva a gazdasági mutatókat. A fiatalok munkába lépése fel­tétlenül magában kell, hogy hor_ dozza a továbbképzés igényét is, az egyre szélesedő felnőtt- oktatásban történő részvételü­ket. A tovább nem tanulók ügyé­nek gondozása kizárólag össze­fogással érhető él, s csak bosz- szabb távon mutathatók ki e nagy jelentőségű tevékenység eredményei. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet segítséget nyújt a tóvábbtanulásra nem jelentkező fiatalok elhelyezke­dési problémájának rendezésé­hez. ugyanakkor az iskolák, üzemek, gyárak, szövetkezetek, valamint a társadalmi és tir megszervezetek ez irányú tevé­kenységét is támogatja, hogy az egyre szűkülő munkaerőforrás egyik fontos rétege megfelelő segítséget kaphasson munkába állásához. Selmeczi László a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársa Sikerrel próbálták ki az NDK-ban az Április 4. Gépgyár új típusú termogenerátorát Két berendezéssel hatezer tonna gabonái szárítottak Az Április 4. Gépgyár ma már háromféle — gáz-, olaj- és ne­hézolaj-tüzelésű — égőfejjel ké­szíti termögenerátorait, amelye­ket elsősorban mezőgazdasági üzemek használnak fűtésre, ter­ményszárításra. de a Bátaszéki Tégla- és Cserépgyárban a Azonnali belépéssel felveszünk: raktári dolgozókat, vas-műszaki eladó takarítót, szaksegédeket. éjjeliőrt, kezdő adminisztrátorokat, gépírót. Kedvező munkakörülmények, heti 44 órás munkahét, szabad szombat. Jelentkezés helye: VIDIA Del-m. Vas- és Műszaki Kér. Váll. kirendeltsége, Békéscsaba, Szerdahelyi u. nyers tégla. és cserép szárításá­ra is jól bevált. Igen sok be­rendezés jut el a Szovjetunió­ba, a Mosonmagyaróvári Mező­gazdasági Gépgyár baromfi- nevelő és tojatóházaiba beépít­ve é3 Csehszlovákiában is állat­tartó telepek fűtésére alkalmaz - zák. Az NDK-ba a sikeres kipróbá­lás1 után még ebben az évben újabb két komplett berendezést szállít a magyar gyár. Az egyen­ként egymillió forint értékű ké­szülékekből 30-at kér az NDK, 1976-tól pedig évente 60-at sze­retne vásárolni. (MTI) Békéscsabai vállalat, vidéki munkahelyekre biológiai is­meretekben jártas vegyészeket vesz lel önálló munkakör betöltésé­re. -Bérezés megegyezés sze­rint. a jelentkezéseket ..Sür­gős” jeligére a kiadóba kérjük leadni 5 immmäs. 1974. OKTÓBER 3.

Next

/
Thumbnails
Contents