Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

Tervit ló Vrmer^oferfoV Hazánkba érkezik a norvég kormányfő Mint ismeretes. Trygve. Bratteli, a Norvég Királyság miniszterei- I niike h ock, Jenőnek, a Minisztertanács elnökéneik meghívására — hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Ez lesz az első alka­lom, hogy norvég kormányfőt fogadunk haránkhan Hírmagyarázatunk: Szuszlov beszélt Üzbegisztán évfordulóján ÜNNEPSÉG TASKENTBEN Magyarország és Norvégia a második világháború alatt meg­szakadt diplomáciai kapcsolatait 1947-ben újította feL Stockholmi nagykövetünkéit akkreditáltuk Oslóba is, ahol 1955-ben létesí­tettünk követséget Diplomáciai kapcsolatainkat 1965 február 26- an. nagyköveti szintre emeltük. Budapesten 1968 óta működik ál­landó norvég nagykövetség. A Magyar Népköztársaság és a Norvég Királyság közötti kap­csolatok jók és — alapvetően — problémamentesek. Azzal a vá­rakozással tekinthetünk most a miniszterelnöki látogatás elé, hogy előmozdítja a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés szélesítését. Az első lépés politikai kapcsolataink normalizálásában 1961 -ben tör­tént meg: Púja Frigyes vezeté­sével jószolgálati küldöttség uta­zott Norvégiába; a minisztériu­mok közötti közvetlen kapcsola­tok felvételére 1973 tavaszán ke­rült sor; a szaikszervezeteink kö­zötti együttműködés — amely nemzetközi téren történik —, élénk ég tartalmas. Szerződéses kapcsolatok útján az első lépést az 1959-ben kötött légügyi egyezmény jelentette. 1960 elején került sor árucsere- forgalmi megállapodás aláírásá­ra. Kulturális munkatervet 1966-ban cseréltünk, s ez alka­lommal új — három évre érvé­nyes — árucsereforgalmi megál­lapodást is kötöttünk. Norvégia Norvégia 324 219 km* — ha­zánknál több mint háromszor nagyobb — területű, 4 millió la­kosú ország Európa északi ré­szén Lakosságának 98,7 százalé­ka norvég. a többi más skandi­náv és egyéb országokból vándo­rolt be. 872-ben a kis viking királysá­gok egyesítésével jött létre Nor­végia. 1262-ben Norvégia meg­hódította tzlandot 1319—63 kö­zött személyi unióban volt Svéd­országgal, 1380-tól 1814-ig per- szonálunióban volt Dániával. 1450-től dán fennhatóság alatt állt. 1814-től ismét személyi uni­óban volt Svédországgal, amely­nek az 1905-ös népszavazás ve­tett véget. A Norvég Királyság az első vi­lágháborúban semleges politikát folytatott. 1940. április 8. — 1945. májusa között német fasiszta megszállás alá került. 1948-ban csatlakozott a Marshall-tervhez, 1949-ben belépett a NATO-ba, 1980-ban pedig az Európai Sza­badkereskedelmi Társulásba (EFTA). A Közös Piachoz való csatlakozását az ország lakossá­ga az 1972-ben tartott népszava­záson utasította el. Fellett ipari-agrár ország, a foglalkoztatottak harmada az marban. 10 százaléka a közleke­désben és a távközlésben, 15 szá­zaléka oedig a mező- és erdő­gazdaságban tevékenvkedik. A mlntevv 2000 km hosszú ten- gernartia és a viszonylag enyhe klíma előnyös kihasználása ré­vén az ország egvik ie'entős gaz- dacáéi ága a termerhalózás és a halfeldolgozás. A társadalmi össztermék 50 százaléka a bár rn'&sizathól és az imnrVvM szárma­zik. a mezőgazdasá® 6 a' közle­kedés pedig 16 százalékkal já­Norvégiával a felszabadulás utón először 1946-ben kötöttünk árucsereforgalmi és fizetési meg­állapodást. Az országaink közötti áruforga­lom nem nagy volumenű, az utóbbi években azonban jelentő­sen növekedett. 1973-ban az ex­port az 1960. évi forgalomnak több mint négyszeresére, az im­port öt és félszeresére emelke­dett. Exportunk mintegy kétharma­dát anyagok, ilyen jellegű cikkek teszik ki. Főbb tételei; henge­relt áruk, acélcsövek, acélaluká- bel, fűrészipari termékek és pa­raffin. Behozatalunk túlnyomó hányadát halászati termékek (halliszt, halolaj és halfilé) je­lentik; ezek részaránya az osz- szes importon belül 1973-ban 80 százalék volt, s 1974 első fél­évében 64,6 százalék. A fennma­radó rósz zömmel papírárut, mű­rostot, vegyi anyagokat, ferro- mangánt, valamint erőátviteli kábeleket jelent. , Norvégia az elsőit között ve­zetett be széles körű liberali­zációt a szocialista országokból származó importra. A magyar exportnak 96 százalékát bonyo­lítják le a korlátozásmentes szektorban, a kontingensek csak néhány textilféleség tekintetében korlátozottak. Kulturális lehetőségeink még nincsenek teljes egészében ki­használva a viszonylag szűk ke­retek között sem. (MTI) rul hozzá. A gazdasági életben jelentős a külföldi (amerikai, brit svéd stb.) tőke. 1965-ben kezdődött az ekofiski tengeri szénhidrogén mező feltárása, amely az idén 9, az 1980-as év elején várhatóan 50 millió tonna kőolajat és 45—50 milliárd köb­méter földgázt ad. A közelmúlt­ban kezdődött meg az északi sarkkör körzetében a Vorlng- platón egy új hatalmas szénhid­rogén mező feltárása. A part­menti selfben újabb kőolaj, és földgózmezők előfordulását fel­tételezik. Norvégia jelenleg is­mert kőolajkészleteit 2,5 milliárd tonnára becsülik Ez a hatalma* energiavagvon nemcsak gazdagságot, hanem gondot Is jelent a „kékszemű A kommunisták feladatai Portugáliában A Politikai Bizottság nyilatkozata ,.A Portugál Kommunista Párt rendkívüli, VII. kongresszusá­nak megtartása pártunk nagy sikere volt” — állapítja meg a párt politikai bizottságának keddre virradóra nyilvánosság­ra hozott nyilatkozata. A dokumentum1 többek kö­zött kifej ti; a kongresszus előt­ti, több száz előkészítő gyűlés megannyi tanú je le annak, hogy a Portugál Kommunista Párt erős bázissal rendelkezik a nem­zet életében, fejlett a pártélet demokratizmusa. Egységes mind a párt. mind vezetősége. — A kongresszus sikeres volt a jóváhagyott dokumentumai politikai fontosságát, a párt! előtt álló legfontosabb felada­tok meghatározását tekintve ji:. Ezek a legfőbb feladatok a kő­vetkezők : meg kell szilárdítani ! a szabadságjogokat, vissza kell J szorítani a reakciót, folytatni kell a demokratizálást és a ! gyarmati rendszer felszámolá- j sát. a gazdasági fejlesztés ér­dekében biztosítani kell a gaz- j dasági és pénzügyi stabilitást; és el kell vezetni az országot a valóban szabad alkotmány ózó nemzetgyűlési választásokhoz, — A Portugál Kommunista Part megerősítette, Ixogy a nép és a haza szolgálatában álló nagy nemzeti párt, és a szabad* ságjogok megvédésének, a de­mokratikus Portugália megte­remtésének nélkülözhetetlen té­nyezője. A PKP KB PB felszólította mieden szervezetét é* aktivis-! táját, azonnal lásson munkához és a kongresszus határozatait fordítsa a gyakorlat nyelvére: mindenütt vitassák meg a jó­váhagyott dokumentumokat, is­mertessék meg a párt céljait aj legszélesebb tömegekkel, mozr I gósítsók a dolgozókat és a népet a határozatok megvalósítására. (MTI) araboknak”. Az országban jelen­leg 22 000 vendégmunkás dolgo­zik, a nyolcvanas évek elején kb. 130 ezer új munkáskézre lesz szükség. Az ország jelenlegi külkeres­kedelmi mérlege passzív, ame­lyet az olcsó vízi energiával tar- melt alumínium tömb, rotáció« papír, valamint az utóbbi idő­ben a kőolaikivitellel igyekez­nek kiegyenlíteni. A magyar—norvég gazdasági kapcsolatok egyenletesen fejlőd­nek, a magyar import 1972-ben 63,7, az idiei év első felében 6t,7 millió davizaforlntot, az export ugyanezen időszakokban 78,5, il­letve 52,5 millió deviaaforintot tett ki. Kedden Taskentben ünnepi ülésen emlékeztek meg az Üz­bég Szovjet Köztársaság kikiál­tásának és az Üzbég KP meg­alapításának 50. évfordulójáról. Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszédében, egyebek mellett a következőket mondotta: A Szovjetunió külpolitikai kezdeményezései arra irányul­nak, hogy az enyhülés folyamata visszavonhatatlanná váljon, hogy azok a pozitív tendenciák, ame­lyek a Szovjetuniónak Francia- országgal, az Egyesült Államok­kal, az NSZK-val és más tőkés államokkal való kapcsolataiban tapasztalhatók, tovább erősödje­nek, hogy az európai kontinen­sen kialakult új kedvező légkör tovább fejlődjön és terjedjen. A Szovjetunió változatlanul síkra- száll az ázsiai tartós béke és: biztonság mellett. Az Arab Liga külügyminisz­teri tanácsa kedden — korábbi jelentéseikkel szemben nem dél­ben, hanem — közép-európai idő szerint 18.00 órakor kezdte meg munkáját a rabatt Hilton Szállóiban, hogy előkészítse az ugyancsak Kabatban e héten svomlbaton megnyíló 8. arab csúcskonferenciát. A külügyminiszteri találko­zóra az Arab Liga húsz tagor­szága közül tegnap délutánig 16-nak képviselői érkeztek meg Marokkó fővárosába. Hétfőn este érkezett Rabatba Abdel Halim. Khaddam szíriai külügyminiszter, minisztereLnök- helyettes. Megérkezésekor új­ságíróknak azt mondotta, hogy az október 26*án megnyíló csúcsértekezlet ..a legjelentő­sebb lesz az arab népek törté­netében”. Felszólította az Arab Ligá tagállamait, hogy egységben összeforrva eredményesen fejez­zék be az Izrael által jogtala­nul még mindig megszállva „Kuba példát szolgáltatott a latin-amerikai népeknek. Most személyes un is meggyőződhet­tünk arról, hogy lakosai sikere­sen építik az új társadalmat. Eddig i* Kuba barátai voltunk, de most még inkább azok let­tünk” — mondotta Francois Mitterrand, a Francia Szocialis­ta Párt első titkára. A francia politikus, aki Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt első titkárának meghívására egy delegáció élén öt napot töltött a szigetországban, hétfőn este Utazott el Kubából. megkezdte tanácskozását a LEMP KB bővített teljes ülése, amelyen „A népélelmezés továb­bi megjavításáért és a mezőgaz­daság fejlesztéséért” című na­pirendi pont megvitatása szere­pel. A plénumán Edward derek, a párt KB első titkára elnököl. A Központi Bizottság a lengyel mezőgazdaság é# élelmiszergaz­daság hosszú távú — 15 éves — fejlesztési tervének irányelveit J tárgyalj« meg. Erről az egész i A továbbiakban a tőkés világ általános válságát említve a szó­nok rámutatott: az imperialista burzsoázia legreakciósatíb körei az ellentmondásokból és a vál­ságokból kivezető utat a nemzet­közi kalandokban, s abban kere­sik, hogy erőszakkal elnyomják a népeknek a társadalmi és a nemzeti felszabadulásért vívott harcát. Chilében a fasiszta jun­tának a nemzetközi imperializ­mus segítségével sikerült meg- döntenie a Népi Egység kor­mányt, és véres terrort alkal­maz a demokratikus erők el­len. A forradalmi világmozgalom azonban feltartóztathatatlan — hangsúlyozta Szuszlov. Az ünnepi ülésen Sarai Hasi­don, az Üzbég KP Központi Bi­zottságának első titkára hangoz­tatta. hogy Üzbegisztán világtör­ténelmi vívmányai az SZKP le­nini nemzetiségi politikájának köszönhetők. (TASZSZ) tartott arab területek felszaba­dítását. Nyugati hírügynökségek érte­sülései szerint az arab külügy­miniszterek Ahmed Laraki ma­rokkói külügyminiszter elnökle­tével tartandó több napos ülésü­kön kidolgozzák * osicsitalálkor zó napirendjének tervezetét, aa arab aiiaurv- és kormányfők elé terjesztendő javaslataikat, kü­lönös figyelemmel a közel-kele­ti béke megvalósítását célzó tor vábbi erőfeszítésekre. Tanácskozásaikon fontos he­lyet foglal el az a kérdés, hogy a genfi közel-keleti békekonfe­rencia újabb szakaszában ki képviselje a Palesztináinkat; szó lesz Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszternek a kö­zel-keleti probléma „fokozatos” s tárgyalások útján történő ren­dezésére előterjesztett javasla­tairól. n kőolajárakról, az arab beruházásokról, valamint az arab országok által a fejlődő o’-szágoknak nyújtandó segít­ségről is. (MTI) Idézik a hírmagyarázók Mitterrandnak azt a kijelenté­sét; „minden lényege® kérdés­ben azonos véleményen vol­tunk. Fidel Castróval való sze­mélyes találkozásunk még in­kább megerősítette barátságun­kat, pártjaink szélesedő kapcso­latát”. Mitterrand és kísérete kubai tartózkodása során látogatást tett ipari ég mezőgazdasági üze­mekben is. továbbá találkozott a matanzasi tartomány nemrég megválasztott tanácsainak ve­zetőivel. népgazdaság szempontjából ki­emelkedően fontos problémáról a plenum előestéjéin a LEMP é* a parasztpárt legmagasabb szin­tű vezetői együttes tanácskozást tartottak és közös álláspontot alakítottak ki. 2 RFKli /ffflfjíigss5 1974. OKTOBER S3. Arab külügyminiszterek tanácskozása Rabatban Mitterrand: Most még inkább Kuba barátai vagyunk Hz élelmezés további javításáról tárgyal a LEMP plénuma Varsóban kedden délelőtt

Next

/
Thumbnails
Contents