Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

Pékek a kemence mellett fertelí « TS pere, ar a* MS. amely egy kemence kenyér ki­süléséhez szükséges. Szilágyi Im­re előveszi a hosszú nyelű pék­lapátot és gyors mozdulatokkal hozzákezd a frissen sült kenye­rek kiszedéséhez Amikor végez, megtörli verejtékező homlokát es felém fordul: — Látja ezeket * cipókat? Ugye szépek? A mai napig sem I elejtem el a krumplis kenyeret Ismeri? Régen kényszerűséglböl sütöttük. Volt olyan időszak, amikor jobban kellett takaré­koskodni a liszttel, mint a bur­gonyával. Inkább dicsérik« Köziben a kemencét újraffl- tik. Zúgva lövellj a lángot az olajégő. Mindent betölt a cipó illata. Mondják, hogy a pékek­nek ez egy életen át örömet okoz. Szilágyi Imre kereken 40 éve gyakorolja mesterségét: — Harmincnégyben szegődtem ed inasnak egy karcagi pékhez — emlékezik. 21 éve dolgozom ennél a vállalatnál Korszerűt­len, kicsi műhelyekben kezdtük. Rőzsével kóróval tüzeltünk ... Legyint, majd folytatja — de hagyjuk a múltat. Manapság • már van elég kenyerünk. Ezért arra kell törekednünk, hogy ne csak sok. hanem jó is legyen. — É® ha mégsem sikerül? — Nem sikerül? Tudom, so­kan szidják a pékeket Amn in- ren kikerül azt inkább dicsé­rik. Velünk 1a előfordul, hogy hibázunk. 230 mázsa kenyeret sütünk naponta. Nagy ritkán a műhelyből is kimegy selejtes ura: megnyomorodatt. össze­esett. nem vettük észre. Hato­dik éve vagyok a „Szikra” Szo­cialista Brigád vezetője, azóta \ állalásaink között a minőség állandó javítása az első helyen szerepel. Lélegző tészta A dagasztó csészékben kel a holnapi kenyér. Tóth Jánossal mellettük ismerkedem. 25 éve van a vállalatnál öt év múlva nyugdíjba megy. —A pékek munkáját tulaj­donképpen ettől a ponttól lehet nyomon követni, a dagasztótói — vallja. Kézzel már nagyon lát. Tavaszra az utolsó gombo­lyag is elfogy, a. fiatal takács pedig búcsút mond kastélyban hajlongó mesterének. Szép keresménnyel tér haza Ácsteszérre. Tekintélye van, komoly ember számba veszik. Csak a szép Pázmándi Katiról késett le. Szíve választottja köz­ben feleségül ment egy tési ka­nászhoz. Maga is csodálkozott, hogy nem búslakodik túlságo­san. Sok jó tulajdonsága közül egy megint kiütközött. Ami megtörtént, az már a múlté, kár lenne hosszasan rágódni a meg­változtathatatlan miatt. Űzte a mesterségét, élte a legények éle­tét, amúgy parasztosan. Mert hiába tanult ipart, önként es örömmel számította magát a parasztok közé. Viseletben is hasonló maradt hozzájuk, mind­össze a vállát verdeső haját "ágatta rövidre. Mindenki bizonyosra vette, hogy Ácsteszér egy ügyes ta­káccsal gazdagodott. S ekkor Ko­kas iskolamester utódja, Kugler József megint segédtanítónak hívta Stancsics Mihályt. Aján­lata a takácssegéd vágyai kellős közepébe talált. Mert bármilyen serényen ügyeskedett a szövő­széken Mihály, tántoríthatatlan rajongója maradt a könyvnek, az iskolának. Sietett vissza felnőtt fejjél a gyerekekhez, örökre hátat for­dítva frissen tanult mesterségé­nek. A paraszti- sorstól el bo­rozták A szövőszéktől már messzebbre tekintő vágyak csa­logatták el. Amilyen mértékben Közelit régen csak géphiba miatt da­gasztunk. Ügy iszonyúan nehéz munka. így viszont tökéletesen kell adagolni, a „masszát” töb­bé nem lehet javítani. Ismer­nünk kell a lisztet, hiszen mind­egyik más bánásmódot kiván. Van. amelyik könnyen megadja magát, három percnél többet nem bfr ki a gépben, van, ame­lyik nagy sikértartalmú, az to­vább kívánja a dagasztást. Hogy mi szép a szakmánkban? Mond­jon még egy mesterséget, amely „ilyen” alkotómunkára ad lehe­tőséget. Láthatta, liszt, élesztő, só. viz és igy tovább — ebből készítünk valamit, ami éL Hát nezze meg: a tészta mozog, lé­legzik. növekszik. Aztán vagy három órával az alkotás után készen van a mű. látni, tapin­tani, ízlelni lehet. Kevesen vagyunk — Tulajdonképpen nincs okom panaszra — mondja Andó Mi­hály. a Kun Béla Szocialista Brigád vezetője. Könnyebb a munkám, mint régen volt. Csak_ hát kevesen vagyunk, talán töb­ben lennénk, ha jobban becsül­nénk a kenyeret Itt vannak a tanulóink, akik a szabadkígyósi szakiskolába járnak, felszaba­dulnak, aztán egy év múlva odébbállnak. Nem értem őket En 1950 óta dolgozom, a szak­mában,. de e®y pillanatig sem merült fel bennem, hogy más­hová menjek. A forróság? Tud­tam. hogy megkérdezi. Nem hi­szi et nyáron sokkal jdbb itt a kemence mellett. Kinyitjuk az ajtót, szellőztetünk. De ilyen­kor? A kinti hideg miatt nem hagyhatjuk nyitva az ajtót, mert reumát kapunk ém a ke­nyérnek sem jó. A szakma legfőbb gondja a szakemberhiány, ami itt is érez­hető » békéscsabai 1-es számú Sütőipari Vállalatnál Így jó né­hány nyugdíjas péket is alkal­maznak. Betanított munkásokat nehezen találnak, a kenyérgyá­raknak lassan rosszabb a hírük, mint amilyet a valós helyzet in­dokolna. Tény. hogy éjjel is kell dolgozni Tény, hogy gyak­ran túlóráznak, a szabad szom­bat ritkán esik szombatra. De az is tény, hogy gépesítéssel ieaaaa«aaa«aasasBaaa»BaM«««l*a Mihály a teljes felnőtt korhoz, úgy válnak mind szilárdabbá a világról való nézetei. Megérle­lődnek benne az erkölcsi alap­elvek, amelyekből aztán tapod­tat sem enged egész életén át. Egyik ilyen alapelve, hogy mindenki végezze el teljes tu­dása és szorgalma szerint azt. amire vállalkozott. így is cse­lekedett segédtanító hivatásá­ban. Nem így a mester, Kugler Jó­zsef, aki éppen a szórakozásai miatt fogadott helyettesítőt. Csakúgy, mint elődje, ő is szen­vedélyesen vadászott a plébá­nos ösztönzésére. Ha pedig nem volt alkalmas az időjárás az ap­róvadak hajszolására, vendége­ket fogadott, vagy maga járt vendégségbe. Rosszallotta ezt Mihály, de szólni nem szólha­tott miatta. Annál hevesebb til­takozásra fakadt, amikor gazdá­ja megkövetelte tőle a falopást az urasági erdőből. Gyerekko­rában mindössze kétszer lopott — egyszer letépte a vízimolnár violáit, másodszor a kovács gyöngyházbetétes bicskáját vág­ta zsebre, míg a lovukat patkol- ta. Annyira bántotta ez a két kis tolvajlás, hogy erősen meg­fogadta : soha, semmilyen kö­rülmények között nem nyúl a máséhoz. Most pedig a földes­úri tulajdon rendszeres dézsmá­lására akarta rászorítani az is­kolamester. Bármennyire rajon­gott a tánításért. s bármennyire rajongtak érte a gyerekek, meg­köszönte Kugler József iránta való jóságát és késedelem nél­kül kilépett szolgálatából. (Folytatjuk} igyekeznek könnyíteni a mun­kán és a bérek is évről évre nö­vekednek, nem ritka ma már a négyezer forintos kereset sem. Szeretem az izét... Szilágyi Imre, Tóth János és Andó Mihály szerint e szakma elsajátításához érzék és elhiva­tottság szükséges. Aki nem örül minden kemence kenyérnek, aki nem képes belefeledkezni a ro­pogós cipók látványába, abból sohasem lesz igazi pék. Hiába süt vagonszamra kenyeret, ha jó szava nincs róla. mit ér? — Valamikor imádtam a for­ró kenyeret — magyarázza Szi­lágyi Imre. — Most már türel­mesen kivárom, míg kihűl. Sze­retem az ízét. S ahányszor friss kenyeret szelek, elmélázok azon, lehetnék-e én másként jókedvű, adna-e más munka ennyi örö­met, mint a pékség? • * * A pék lapátok a kemence mel­lett pihennek. Emlékszem, gyer­mekkoromban egyszer megen­gedték. hogy fógiam egy ilyen lapátnak a nyelét Belenézhet­tem a kemencébe, fojtogatott a meleg És kaptam egy fényes héjú cipót- Nem nagy kaland. De valamivel könnyebben ém teim általa Szilágyi Imrét és a többieket. Igen. „ kenyér veszí­tett jelentőségéből. Ritkább az ünnepélyes ke-nyérszegés, ritkáb­ban kerül a kenyér az asztal közepére, szerényen meghúzódik a szélén, fonott kosárban. Jó, hogy ilyen köznapivá vált. Ne­künk. A pékek még mindig úgy késrft’k. mint régen, az átalaku­lást ezredszer is megcsodálva. Sereg Sándor KPVDSZ kulturális napok a vendéglátóiparí vállalatnál A Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat szakszervezeti bi­zottsága október 11. és 21-e kö­zött rendezte meg a KPVDSZ kulturális napokat. ■ A megnyitóünnepséget 11-én j tartották a Körös Szálló kis- ; termében, s ezzel kezdetét vette j az 1974/75. évi szakszervezeti j politikai oktatás is, amelyen E mintegy 300 dolgozó vesz részt. 5 Ugyancsak a kulturális napok ; keretében rendezték meg októ- j bér 17-én a szocialista-brigád- S vezetők találkozóját, ahol a : kulturális, ideológiai és nevelő • tevékenységről beszélgettek a • meghívottak. A találkozón ■ ezenkívül néhány dolgozó film- : és diavetítéssel egybekötött kül- E földi élménybeszámolót tartott S a résztvevőknek. • Október 17-én a vállalat • mintegy 70 csabai nyugdíjasát • vendégelték meg a Csaba Szálló E télikertjében. A műsorral egy- 5 bekötött találkozón a dolgozók­• kai, a szocialista brigádtagpk­■ kai az elért eredményekről s a • feladatokról beszélgettek a E munkában megfáradt idős em- E berek. E A képzőművészetet kedvelők 5 a kulturális napok ideje alatt 5 a Körös Hotel kistermébe láto­■ gattak el szívesen. A vállalat • dolgozói ugyanis itt mutatták ! be Molnár Antal képeit és Len- E gyei Lóránt grafikus alkotásait 5 a vállalat fejlődéséről. E A kulturális nevelő és ideoló­5 giai munka jegyében lezajlott ! kulturális napok záróünnepsé- E gét október 21-én, tegnap 19 E órai kezdettel tartották meg a E Csaba Szálló télikertjében. A • vacsorával egybekötött műsoros S esten békéscsabai és szegedi E színművészek szórakoztatták a i több mint 150 résztvevőt. It A. Tv-jegyzct Hogy megalapozott legyen az Ítéletalkotás...! A háborúnak már vége volt, de az emberekben még Bokáig dúlt a háború. Sebet ejtett a sok félelem, a gyűlölet, a bizalmatlan­ság. Nehezen gyógyuló lelki sebet. Az éjszakák sokáig nem jelen­tettek életbiztosítást; az ártatlan ember is a rosszindulat, a bosszú, a közöny, a felületesség kiszolgáltatottja volt. Néhány országban különösen, igy Franciaországban is ahol még most is lehetővé te­szik a törvények, hogy valakit csupán vallomások alapján, min­den bizonyíték nélkül is halálra ítélhessenek. Az igazságtalanság­nak ilyen „nagyszerű” lehetőséget kínáló törvény ellen tiltakozik a szombaton bemutatott francia film, a Dominici-ügy. Az ötvenes években megtörtént esetet és körülményeit feltáró film nem csak francia ügy! Mindenkit figyelmeztető kérdés. Az emberi együttélés egyik legelemibb szabályának, az igazságosságnak betartására fi­gyelmeztet. Arra, aminek ellentéte évszázadok óta az emberek kö­zötti harc alapja; ami az emberek többségének szüntelen óhaja. Gondoljunk csak egyetlen, régi magyar példára. Csoda-e, hogy oly elevenen élt százéveken át népünk körében Igazságos Mátyás his­tóriája? 4 De ennél jóval nagyobb jelentőségűek a mindennapi, apró pél­dák. A munkahelyeken, az üzletekben, a közlekedésben, a család­ban vajon mindig igazságosak e döntéseink? Vajon eléggé átgon­doltak e kinyilatkoztatott véleményeink? Vajon kellően bizonyí­tottak-e emberek fölött kimondott ítéleteink? Vagy megtörténik esetleg az is, hogy csupán hallomás, vagy „azt beszélik” alapján mondunk ki ítéleteket? Bizony megtörténik ez. És talán nem is gondolunk arra, hogy ilyen esetekben mi is hozzájárultunk ártat­lan emberek összeroppanásához, családi harmóniák megromlásá­hoz, olykor pedig még önkéntes halálos ítélet végrehajtásához is. A -Dominici-ügy című film vészé lyes társadalmi jelenségre hívta fel a figyelmet: ne ítélkezzetek, elhamarkoánttan, emberek fölött! (Réthj' Tárgyalóteremből? Eladta a munkaruhát A közelmúltban hozott ítéle­tet a békéscsabai Városi Bíró­ság Mihály Illés László Mind­szent, Engels tér 38. szám alatti lakos bűnügyében. A 39 éves vádlott már többször volt bün­tetve, Első ízben 20 éves korá­ban lopás miatt vonta felelős­ségre a bíróság. A különböző vagyon elleni bűncselekmények, bői származó pénzt italra köl­tötte. Ez év március 22-én a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalatnál vállalt munkát A vál­lalattól kapott munkaruhát né­hány nap múlva Békéscsabán, a Bizományi Áruházban értékesí- tétté. Április végén pedig a Vandháti úti telepről horgany­zott csöveket és 200 literre szóló gázpiajjegyet tulajdonított el. A csöveket és a jegyeket alkalmi ismerősöknek adta eL Május közepén pedig a vállalat sándor- falvi munkahelyén a közös szál, lásra szolgáló lakókocsiból. az egyik munkatársa szekrényéből ellopott 100 forintot A pénzt italra költötte. A városi bíróság Mihály ülés Lászlót visszaesőként elkövetett sikkasztás, valamint folytatóla­gosan elkövetett lopás bűntette miatt halmazati büntetésként 3 év szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésül 3 évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Ezenkívül kényszerelvonó keze­lésre ts kötelezte. A bíróság ki­mondta. hogy a vádlott feltéte­les szabadságra nem bocsátható. A szabadságvesztést fegy házban kell letöltenie. Az ítélet jog­erős. MOTORKERÉKPAR-TULAJDO NOSOK! MOTOR JAVÍTÓ KTSZ EK! KISIPAROSOK! Figyelem! A VIDIA Kereskedelmi Vallalat Szolnok megyei Kirendeltsége megvételre felajánlja: — CSEPEL 125 köbcentis, — DANUVIA 125 köbcentis és 1964 előtt forgalomba hozott — PANNÓNIA 250 köbcentis motorkerékpár-alkatrészeket 50 és 90 százalékos árengedménnyel készletének erejéig. Megrendeléseiket csomagfeladó szolgálatunk postán, utánvéttel is teljesíti. •CERESKEDELm VÁLLALAT Szolnok megyei Kirendeltsége 5001 Szolnok, Landler J. át, ! Ügyintéző; Szabados Lászlómé Telefon: 13-468

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents