Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-19 / 245. szám

“uuJiarcrscay-eredmények a Víz- és Csatornamű Vállalatnál

Saép hagyományotekal rendelkezik a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat munkaverseny -m ozgalma.

Mint mindenütt, így ennél a vállalatnál is a ven*enymozga- lom bázisát a szocialista brigádok képviselik, Ezek fejlődésé az u többi években meggyorsult. 1Vug UVo-oun ül brigád jOo dolgozója vett reszt a venseny- mozgaloinban, addig 1874-oen számuk — 3i>4 nesz,vevővel — ZY-re emelkedeuL A számszerű növekedés mellett magasabb led a ungádmuaka színvonala is.

A vállalati kongresszusi es iéiszabadulasi verseny leim vas

szeles körű aktivitást eredményezett. A felajánlások a szer- vezeittseg növekedesere, az anyag- es energMtakaréikoesag- ra, a határidők lerövidítésére, ursadaum munkára irányulták.

Néhány vállalás a sok közül:

— A 3-as szarná építésvezetőség vállalta, hogy a kétegyiházi vízművet határidő előtt nyolc hónappal üzemeltetésre akadja.

— A 4-es számú építés vezetőség pedig a sarkadi vízmű építését fejezi be határidő előtt, tízen belül az 1—7- ütemet ez év december 31-ig elkészíti. — A víztermelés, szolgáltatás, szennyvízelvezetés területén hatékony műszaki intézkedésekkel a fajlagos energia-felhasználást csokkonitiik. — A közművesített lakott területeken — beleértve a most épülő vízmüveket is — a bölcsődéket, óvodákat a közmű- hálózatra díjmentesen rákapcsolják. Ennek érdekében 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznék.

Milyen eredményeket hozott e verseny első szakasza? A vízművek építésére a tervszerűség, az ütemek betartása a jellemző. Elvégezték a kutak gaztartalom-vizsgálatai és biztosiakkor is. ha rokonok vagyunk” — vélte fia érdekében a keserű sorsban tengődő özvegy.

Hasztalan kötöttek megállapodást, ugyanúgy bánt Mihály- lyal a sósor gazda, mint korábban. Soha ki nem fogyott a mentségekből, ha meg kellett magyaráznia, miért marad adós a járandósággal. Még a csizmáról sem gondoskodott, amit pedig egyáltalán nem nélkülözhetett gürcölés munkájában a fiú. Sarat ,gázolni. szántásnál, répaásésnál,' fagyot állni fuvarban, erdőirtáskor rongy lábbelivel aligha lehet. Meg: is csúfolta Mihály lábát a hideg alaposan. Mivel azonban szívós természet volt, ki* bajra nem adott, zokszó nélkül dolgozott tovább abban a hiszemben, hogy sógora belátja végre, csakugyan illendő már letudni a tartozását.

Egyszer lisztet szállított a katonaságnak Veszprémből Já- nosházára, keresztül » Bakonyán. November eleje volt, senki nem számított még a télre. A vadonban éjszakázott Mihály és arra ébredt, hogy iszonyúan fázik. Mindent hó borított, fagytól recsegtek a faágak, bábát újra megvette a hideg, s a fuvar után sokat bajlódott fa» gyásaival. Az eset véget vetett sógora iránti türelmének. Végre belátta. nemcsak felelőtlen, de szívtelen ember is, aki nyugodtan elnézi, hogy ő nyomorékká legyem miatta. Felhagyott

tótták a gázleválasztó berendezések felszereléséhez szükséges feltételeket. Jelentés eredményeket értek el a vízszolgáltatás területén dolgozó kollektívák i6. Az ő hibájukból műszaki es tervezési hiányosságok miatt vízellátási kiesés nem volt. A szenny- vízártalmak csökkentése érdekében a nyári csúcsidőben a szennyvizek mezőgazdasági el- öntöaését műszakilag lehetővé tették, s a gyakorlatban, a békési Október 6. Tsz földjén hasznosították. Egy köbméter víz termeléséhez szükséges energiaköltséget a tavalyi óv első fél évéhez képest 48 fillérről 42 fillérre, szennyvíznél pedig 23 fillérről 18 fillérre csökkentették.

A bölcsődékben, óvodákban, iskolákban végzett társadalmi munka értéke eddig 115 ezer 300 forint, a vállalt 100 ezerrel szemben. A szocialista brigádok közül érdemes kiemelni a békési telephely Rákóczi és Béke brigádjait, melyek az Ótemető utcai óvodában, a 2-es számú általános iskolában összesen 45 ezer forint értékben végeztek különböző munkálatokat. A 4-es számú építésvezetőség November 7. brigádja 534 órát dolgozott a gerlai óvodában, az Áchim L. András brigád pedig 28 napinak megfelelő munkával járult hozzá a pósteleki torna- park megvalósításához. A békési üzemvezetőség Széchenyi és Táncsics nevét viselő brigádjai a békési Jantyik utcai óvodába, a mezőberényi 1-es számú iskolába és a tarbosi gyógypedagógiai Intézetbe vezették be a vizet.

A brigádokban tehat a kollektív munka és az egyéni vállalkozó kezdeményezés a munka javításának sokféle eszközét hozta máris felszínre.

— Seres —

az ingyenes szolgálattal is e& ín- * kább idegeneknél kereste bol- l dogulását. Nem kötötte le ma- : gát esztendős béresnek, inkább j napszámot vállalt, vagy idősza- • kő® munkára szegődött. Ez job- | ban megfelelt változatosságot • kedvelő természetének, szaba- j dabban tájékozódhatott a világ ; dolgai iránt.

Ahogy közeledett a felnőtt- ■ kor felé, egyre határozottabb j tulajdonsága lett a rendíthetet- i len bizakodás. Irigylendő éré- j nyét mások is megismerték, • tudták róla, hogy akaratereje S szembetűnő, s rendre-sorra úgy ! emelkedik fel a napi kudarcok- ! bői, mintha csak olybá venné j a sors mostohaságait, hogy iz- ; mosítsa lelkierejét. :

Ami azonban 1817-ben és ; 1818-ban bekövetkezett, azt : még az ő derűs alaptermésze- ; te is alig tudta elviselni Szőr- jj nyű éhínség sanyargatta a né- • pet az egymást követő két esz- ! tendőbéli silány termés miatt. ■ Aki a maga gazdája volt, az is ■ szédelgett, hát még a nincste- ; len szolgaféle. Négy—öt forin- | tot kértek egyetlen törekes zab- • kenyérért, valósággal aranyért jj mérték a betevő falatot. Csak a ! jómódúak fizethették meg. A ; máskor tisztetjen élők Is csak- j nem összeroppantak a nyomor- : tói, míg az igazán szegények • vadaik módjára gyűjtötték er- j dőn_mezőn az ehető bogyókat, ■ gyökereket. ;

(Folytatjuk) :

Az önálló Hunja három évtizede

CsárdavölQT — ördögoldal

— Templomsor és még néhány i furcsa név szolgál tájékozódásul közel harminc évvel ezelőtt azon a szétszórt — főleg tanyákból álló — településen, amelyet ma Hunyának neveznek. Akkor és ma. Micsoda óriási különbség!

Sétáljunk csak végig egy-egy utcán — az akkori három he-1 lyett ma már 15 van —, mindet j nem is tudjuk megjárni néhány I óra alatt. De ez nem lényeges, hiszen egyforma a kép mind«-; nütt; űj házak, hatalmas udvarok, libákkal, tyúkokkal, kacsákkal és visító — eledelért ágáló — süldőkkel. Meg garázsokkal, nem is eggyel. A gyors statisztika szerint —, amit Hunya Tiborné tanácselnök szolgáltat nekünk —> 47 gépkocsi-tulajdonos van a községben.

A kép nem sok érdekességet j nyújt, ezért hát maradjunk csak a főutcán, ott mégiscsak van lát. nivaló. Erről le is olvashatjuk! egyben a község fejlődését. Per- | eze egy kicsit nem árt visszatekintenünk, Nem messzire, csak 1948. január 27-ig. Ekkor vált külön Endrédtől Hunya, s lett önálló község. Ügy is mondhatnánk — némi túlzással persze —, hogy egyidős a szabadsággal.

A községgé válás története dióhéjban:

I lakosság kéne annak|

idején, hogy Hunyának nevezzék.!

Itt élt ugyanis a múlt század vegén Hunya József haladó gondolkodású gazda, aki több telket adományozott — köztük az igényjogosultaknak kedvezmé. ’ nyes lakás te lkat is — a község- ; nek. Egyébként ő volt a nemrég 1 születésének 80. évfordulóját ün- j neplő Hunya István feleségének! az édesapja. Az érthetőség ked- j véért megjegyezzük, hogy a községben szinte minden' harmadik negyedik család a Hunya nevet viseli ma is. A lakosság az adományozó iránti tiszteletből a község nevével állított emléket.

A múlthoz tartozik még, hogy 1910-ben csak 15—20 ház volt ezen a vidéken, 1820-ban lett az első utcája, ma viszont a 15 utcában 544 családi ház áll és nem is akármilyen. A korszerű igényeknek megfelelő két-három- szobás, fürdőszobás. Ezekben 1591 lakos él. Évente átlagosan

8—10 ház épül, bár most már kevesebb, mert aki a tanyákról be akar telepedni, az a legutóbbi évekig felépítette otthonát a községben. A templom-soriak viszont kint maradtak, mert tavaly a község vezetői a lakosság kérésére elvezettették a villanyt ide is.

Szóval most már kialakult a faluközpont és a főutca új épületekkel gazdagodott, amelyek az j elmúlt három évtizedben lettek a hunyaiaké, A legszembetűnőbb az idegennek — bár nem a főutcán áll — a fénye» glóbusz, a vízmű jelképe Itt magasodik szinte a felünk felett, hirdetve a fejlődés nagy útját, ott, ahol éltizedekkel ezelőtt az ásott ku-! takon kívül más nem volt. A j nagy nap 1971-ben virradt a hu-1

m

nyaiakra, akkor adták át a vízmüvet, s azóta működik a lakosság legnagyobb megelégedésére.

Másik büszkeségük a művelődési ház, amely tulajdonképpen uralja a főutcát. Még 1980- ban épült, nagy áldozatok árán. De ha ismét visszapillantunk kicsit a múltba, megértjük ezt az áldozatot. Hunya lakossága ugyanis mindig műkedvelő volt A pedagógusok segítségével már 1949-ben megalakultak három helyen az iskolákban a művelődési csoportok. Színdarabokat tanultak és nagy sikerekkel adták elő. Az 50-es években ezek átalakultak színjátszó csoportokká nagyobb igényekkel és rendszeres összejövetelekkel. Sikerük nagy volt, mindig telt ház volt az akkori Hangya Szövetkezet kocsmájának nagyterme, ahol az előadásokat tartották. De részt vettek járási versenyeken, amelyeken kiemelkedően szerepelted.

Azóta persze változott az igény. Éppen a pedagógusok közreműködésével, akik megszerettették a művelődést, s ma már Hunya lakói színházi előadásokra járnak. A békéscsabai Jókai Színház művészei rendszeresen fellépnek, de tartanak előadást, dalesteket fővárosi művészek is. Ezenkívül többször rendeztek író-olvasó találkozókat az egyéb rendezvényeken kívül. Az ilyen összejövetelek, műsoros estek igen látogatottak. Hunya népe élt és él a művelődés adta lehetőségekkel. Ezért volt annak idején az a nagy összefogás, hogy ne a kocsmában adjanak helyet a kultúrának, hanem az azt megillető épületben

A központban találjuk a tanács épületét, innen irányítják a falu életét, Hunya Tiborné elnökkel az élén. Hét végrehajtó bizottsági tag és 23 tanácstag Intézi a helybeliek ügyes-bajos dől-, gait az apparátuson kívül. Menynyire jól, azt bizonyítják az ered. mények. Amióta ez a fiatal gárda áll a tanács élén, sokat változott a község élete. Mint már említettük, a Templom-soron azóta már bevezették a villanyt, és felépült a vízmű is. Az utcákban soha annyi járda nem készült, mint az utóbbi három évben, a tsz, valamint a lakosság segítségével természetesen. Az iskolai napközit is így teremtették meg. A termelőszövetkezet például 40 ezer forintot adott a napközi létrehozásához, amely szintén a főutcán, a község központjában található. Népszerűvé vált rövid Idő alatt, hiszen 75—80 gyermek ellátását biztosítja,

B nők foglalkoztatását célzó új üzem, melyet a Gyomai Háziipari Szövetkezettel közösen hoztak létre, a régi kihasználatlan szolgáltatóház átalakításával szintén a tanácsi vezetők jó munkáját dicséri. A kihelyezett kötőrészleget 1971-ben adták át és 28 asszonynak biztosítottak ezzel jó kereseti lehetőséget. Az átépítésre a tanács 200 ezer forintot fordított.

Hogy a helybeliek ne maradjanak úgynevezett szolgáltatás, nélkül, a takarékszövetkezettel egy épületben új férfi- és női fodrászatot nyitottak, amelynek létrehozása 190 ezer forintba került.

Nem mehetünk az iskola mellett sem úgy, hogy ne figyeljünk fel az itt dolgozókra. Most nagy a sürgés-forgás. A meglevő tantermeket bővítik, újakkal. Két tantermet építenek jórészt társadalmi munkával. A termelőszövetkezet például 60 ezer forinttal járult hozzá, de sokat jelentett, hogy a lakosság is segített a két külterületi iskola bontásában, melynek anyagát így használják fel. Tehát tulajdonképpen a tanyai iskolák is beköltöztek a községbe, S az. építkezésnél is a lakosság segít, csak á szakipari részt vállalta a kondo- rosi tanács költségvetési űzetne A két tantermen kívül még igazgatói iroda, nevelői szóba és szertár i6 épül A bontási ányag felhasználása és a társadalmi munka azt jelentette, hogy az építkezés 700 ezer forint helyett csak 450 ezerbe kerül.

Ilyenek ezek a 'bányaiak.

Lám csak, a legfrissebb eredményekről szóltunk, holott a 30 éves fejlődést akartuk bemutatni. Ehhez ugyebár hozzátartozik a/ I bolthálózat fejlesztése, a kisvendéglő, a presszó, az óvoda építése és így tovább. De felsorolni nem szükséges, hiszen mindez hasonló más községek életéhez.

Annyit talán mégis sikerült elérnünk, hogy érzékeltessük: Hunya változik és változnak lakói is Az elmúlt három évtizedben ■ jobban, mini-bármikor nzelőli.

Kasnyik Judit

Korszerű napköziben készül az ebéd az iskolásoknak

A művelődési ház, melyre büszkék a hunyaiak

s