Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-19 / 245. szám

“uuJiarcrscay-eredmények a Víz- és Csatornamű Vállalatnál Saép hagyományotekal rendel­kezik a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat munka­verseny -m ozgalma. Mint mindenütt, így ennél a vállalatnál is a ven*enymozga- lom bázisát a szocialista brigá­dok képviselik, Ezek fejlődésé az u többi években meggyorsult. 1Vug UVo-oun ül brigád jOo dol­gozója vett reszt a venseny- mozgaloinban, addig 1874-oen számuk — 3i>4 nesz,vevővel — ZY-re emelkedeuL A számszerű növekedés mellett magasabb led a ungádmuaka színvonala is. A vállalati kongresszusi es iéiszabadulasi verseny leim vas szeles körű aktivitást eredmé­nyezett. A felajánlások a szer- vezeittseg növekedesere, az anyag- es energMtakaréikoesag- ra, a határidők lerövidítésére, ursadaum munkára irányulták. Néhány vállalás a sok közül: — A 3-as szarná építésvezető­ség vállalta, hogy a kétegyiházi vízművet határidő előtt nyolc hónappal üzemeltetésre akadja. — A 4-es számú építés vezetőség pedig a sarkadi vízmű építését fejezi be határidő előtt, tízen belül az 1—7- ütemet ez év de­cember 31-ig elkészíti. — A víztermelés, szolgáltatás, szenny­vízelvezetés területén hatékony műszaki intézkedésekkel a faj­lagos energia-felhasználást csok­konitiik. — A közművesített lakott területeken — beleértve a most épülő vízmüveket is — a böl­csődéket, óvodákat a közmű- hálózatra díjmentesen rákap­csolják. Ennek érdekében 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznék. Milyen eredményeket hozott e verseny első szakasza? A vízművek építésére a tervszerű­ség, az ütemek betartása a jel­lemző. Elvégezték a kutak gaz­tartalom-vizsgálatai és biztosi­akkor is. ha rokonok vagyunk” — vélte fia érdekében a keserű sorsban tengődő özvegy. Hasztalan kötöttek megálla­podást, ugyanúgy bánt Mihály- lyal a sósor gazda, mint ko­rábban. Soha ki nem fogyott a mentségekből, ha meg kellett magyaráznia, miért marad adós a járandósággal. Még a csizmá­ról sem gondoskodott, amit pe­dig egyáltalán nem nélkülöz­hetett gürcölés munkájában a fiú. Sarat ,gázolni. szántásnál, répaásésnál,' fagyot állni fuvar­ban, erdőirtáskor rongy lábbe­livel aligha lehet. Meg: is csú­folta Mihály lábát a hideg ala­posan. Mivel azonban szívós természet volt, ki* bajra nem adott, zokszó nélkül dolgozott tovább abban a hiszemben, hogy sógora belátja végre, csakugyan illendő már letudni a tartozását. Egyszer lisztet szállított a ka­tonaságnak Veszprémből Já- nosházára, keresztül » Bako­nyán. November eleje volt, sen­ki nem számított még a télre. A vadonban éjszakázott Mihály és arra ébredt, hogy iszonyúan fázik. Mindent hó borított, fagytól recsegtek a faágak, bá­bát újra megvette a hideg, s a fuvar után sokat bajlódott fa» gyásaival. Az eset véget vetett só­gora iránti türelmének. Végre be­látta. nemcsak felelőtlen, de szívtelen ember is, aki nyu­godtan elnézi, hogy ő nyomo­rékká legyem miatta. Felhagyott tótták a gázleválasztó berende­zések felszereléséhez szükséges feltételeket. Jelentés eredménye­ket értek el a vízszolgáltatás te­rületén dolgozó kollektívák i6. Az ő hibájukból műszaki es ter­vezési hiányosságok miatt vízel­látási kiesés nem volt. A szenny- vízártalmak csökkentése érdeké­ben a nyári csúcsidőben a szennyvizek mezőgazdasági el- öntöaését műszakilag lehetővé tették, s a gyakorlatban, a bé­kési Október 6. Tsz földjén hasznosították. Egy köbméter víz termeléséhez szükséges energiaköltséget a tavalyi óv el­ső fél évéhez képest 48 fillérről 42 fillérre, szennyvíznél pedig 23 fillérről 18 fillérre csökken­tették. A bölcsődékben, óvodákban, iskolákban végzett társadalmi munka értéke eddig 115 ezer 300 forint, a vállalt 100 ezerrel szemben. A szocialista brigádok közül érdemes kiemelni a bé­kési telephely Rákóczi és Bé­ke brigádjait, melyek az Óteme­tő utcai óvodában, a 2-es szá­mú általános iskolában összesen 45 ezer forint értékben végeztek különböző munkálatokat. A 4-es számú építésvezetőség Novem­ber 7. brigádja 534 órát dolgo­zott a gerlai óvodában, az Áchim L. András brigád pedig 28 napinak megfelelő munkával járult hozzá a pósteleki torna- park megvalósításához. A békési üzemvezetőség Széchenyi és Táncsics nevét viselő brigádjai a békési Jantyik utcai óvodába, a mezőberényi 1-es számú isko­lába és a tarbosi gyógypedagó­giai Intézetbe vezették be a vi­zet. A brigádokban tehat a kol­lektív munka és az egyéni vál­lalkozó kezdeményezés a munka javításának sokféle eszközét hozta máris felszínre. — Seres — az ingyenes szolgálattal is e& ín- * kább idegeneknél kereste bol- l dogulását. Nem kötötte le ma- : gát esztendős béresnek, inkább j napszámot vállalt, vagy idősza- • kő® munkára szegődött. Ez job- | ban megfelelt változatosságot • kedvelő természetének, szaba- j dabban tájékozódhatott a világ ; dolgai iránt. Ahogy közeledett a felnőtt- ■ kor felé, egyre határozottabb j tulajdonsága lett a rendíthetet- i len bizakodás. Irigylendő éré- j nyét mások is megismerték, • tudták róla, hogy akaratereje S szembetűnő, s rendre-sorra úgy ! emelkedik fel a napi kudarcok- ! bői, mintha csak olybá venné j a sors mostohaságait, hogy iz- ; mosítsa lelkierejét. : Ami azonban 1817-ben és ; 1818-ban bekövetkezett, azt : még az ő derűs alaptermésze- ; te is alig tudta elviselni Szőr- jj nyű éhínség sanyargatta a né- • pet az egymást követő két esz- ! tendőbéli silány termés miatt. ■ Aki a maga gazdája volt, az is ■ szédelgett, hát még a nincste- ; len szolgaféle. Négy—öt forin- | tot kértek egyetlen törekes zab- • kenyérért, valósággal aranyért jj mérték a betevő falatot. Csak a ! jómódúak fizethették meg. A ; máskor tisztetjen élők Is csak- j nem összeroppantak a nyomor- : tói, míg az igazán szegények • vadaik módjára gyűjtötték er- j dőn_mezőn az ehető bogyókat, ■ gyökereket. ; (Folytatjuk) : Az önálló Hunja három évtizede CsárdavölQT — ördögoldal — Templomsor és még néhány i furcsa név szolgál tájékozódásul közel harminc évvel ezelőtt azon a szétszórt — főleg tanyákból álló — településen, amelyet ma Hunyának neveznek. Akkor és ma. Micsoda óriási különbség! Sétáljunk csak végig egy-egy utcán — az akkori három he-1 lyett ma már 15 van —, mindet j nem is tudjuk megjárni néhány I óra alatt. De ez nem lényeges, hiszen egyforma a kép mind«-; nütt; űj házak, hatalmas udva­rok, libákkal, tyúkokkal, kacsák­kal és visító — eledelért ágáló — süldőkkel. Meg garázsokkal, nem is eggyel. A gyors statisztika sze­rint —, amit Hunya Tiborné ta­nácselnök szolgáltat nekünk —> 47 gépkocsi-tulajdonos van a községben. A kép nem sok érdekességet j nyújt, ezért hát maradjunk csak a főutcán, ott mégiscsak van lát. nivaló. Erről le is olvashatjuk! egyben a község fejlődését. Per- | eze egy kicsit nem árt visszate­kintenünk, Nem messzire, csak 1948. január 27-ig. Ekkor vált kü­lön Endrédtől Hunya, s lett önál­ló község. Ügy is mondhatnánk — némi túlzással persze —, hogy egyidős a szabadsággal. A községgé válás története dió­héjban: I lakosság kéne annak| idején, hogy Hunyának nevezzék.! Itt élt ugyanis a múlt század ve­gén Hunya József haladó gon­dolkodású gazda, aki több tel­ket adományozott — köztük az igényjogosultaknak kedvezmé. ’ nyes lakás te lkat is — a község- ; nek. Egyébként ő volt a nemrég 1 születésének 80. évfordulóját ün- j neplő Hunya István feleségének! az édesapja. Az érthetőség ked- j véért megjegyezzük, hogy a köz­ségben szinte minden' harmadik negyedik család a Hunya ne­vet viseli ma is. A lakosság az adományozó iránti tiszteletből a község nevével állított emléket. A múlthoz tartozik még, hogy 1910-ben csak 15—20 ház volt ezen a vidéken, 1820-ban lett az első utcája, ma viszont a 15 ut­cában 544 családi ház áll és nem is akármilyen. A korszerű igé­nyeknek megfelelő két-három- szobás, fürdőszobás. Ezekben 1591 lakos él. Évente átlagosan 8—10 ház épül, bár most már kevesebb, mert aki a tanyákról be akar telepedni, az a legutóbbi évekig felépítette otthonát a községben. A templom-soriak viszont kint maradtak, mert ta­valy a község vezetői a lakos­ság kérésére elvezettették a vil­lanyt ide is. Szóval most már kialakult a faluközpont és a főutca új épü­letekkel gazdagodott, amelyek az j elmúlt három évtizedben lettek a hunyaiaké, A legszembetűnőbb az idegennek — bár nem a fő­utcán áll — a fénye» glóbusz, a vízmű jelképe Itt magasodik szinte a felünk felett, hirdetve a fejlődés nagy útját, ott, ahol éltizedekkel ezelőtt az ásott ku-! takon kívül más nem volt. A j nagy nap 1971-ben virradt a hu-1 m nyaiakra, akkor adták át a víz­müvet, s azóta működik a lakos­ság legnagyobb megelégedésére. Másik büszkeségük a műve­lődési ház, amely tulajdonkép­pen uralja a főutcát. Még 1980- ban épült, nagy áldozatok árán. De ha ismét visszapillantunk ki­csit a múltba, megértjük ezt az áldozatot. Hunya lakossága ugyanis mindig műkedvelő volt A pedagógusok segítségével már 1949-ben megalakultak három helyen az iskolákban a művelő­dési csoportok. Színdarabokat ta­nultak és nagy sikerekkel adták elő. Az 50-es években ezek át­alakultak színjátszó csoportokká nagyobb igényekkel és rendsze­res összejövetelekkel. Sikerük nagy volt, mindig telt ház volt az akkori Hangya Szövetkezet kocs­májának nagyterme, ahol az elő­adásokat tartották. De részt vet­tek járási versenyeken, amelye­ken kiemelkedően szerepelted. Azóta persze változott az igény. Éppen a pedagógusok köz­reműködésével, akik megszeret­tették a művelődést, s ma már Hunya lakói színházi előadások­ra járnak. A békéscsabai Jókai Színház művészei rendszeresen fellépnek, de tartanak előadást, dalesteket fővárosi művészek is. Ezenkívül többször rendeztek író-olvasó találkozókat az egyéb rendezvényeken kívül. Az ilyen összejövetelek, műsoros estek igen látogatottak. Hunya népe élt és él a művelődés adta lehetősé­gekkel. Ezért volt annak idején az a nagy összefogás, hogy ne a kocsmában adjanak helyet a kul­túrának, hanem az azt meg­illető épületben A központban találjuk a ta­nács épületét, innen irányítják a falu életét, Hunya Tiborné el­nökkel az élén. Hét végrehajtó bizottsági tag és 23 tanácstag In­tézi a helybeliek ügyes-bajos dől-, gait az apparátuson kívül. Meny­nyire jól, azt bizonyítják az ered. mények. Amióta ez a fiatal gár­da áll a tanács élén, sokat vál­tozott a község élete. Mint már említettük, a Templom-soron azóta már bevezették a villanyt, és felépült a vízmű is. Az utcák­ban soha annyi járda nem ké­szült, mint az utóbbi három év­ben, a tsz, valamint a lakos­ság segítségével természetesen. Az iskolai napközit is így terem­tették meg. A termelőszövetkezet például 40 ezer forintot adott a napközi létrehozásához, amely szintén a főutcán, a község köz­pontjában található. Népszerűvé vált rövid Idő alatt, hiszen 75—80 gyermek ellátását biztosítja, B nők foglalkoztatását célzó új üzem, melyet a Gyomai Há­ziipari Szövetkezettel közösen hoztak létre, a régi kihasználat­lan szolgáltatóház átalakításával szintén a tanácsi vezetők jó munkáját dicséri. A kihelyezett kötőrészleget 1971-ben adták át és 28 asszonynak biztosítottak ezzel jó kereseti lehetőséget. Az átépítésre a tanács 200 ezer fo­rintot fordított. Hogy a helybeliek ne marad­janak úgynevezett szolgáltatás, nélkül, a takarékszövetkezettel egy épületben új férfi- és női fodrászatot nyitottak, amelynek létrehozása 190 ezer forintba ke­rült. Nem mehetünk az iskola mel­lett sem úgy, hogy ne figyeljünk fel az itt dolgozókra. Most nagy a sürgés-forgás. A meglevő tan­termeket bővítik, újakkal. Két tantermet építenek jórészt társa­dalmi munkával. A termelőszö­vetkezet például 60 ezer forinttal járult hozzá, de sokat jelentett, hogy a lakosság is segített a két külterületi iskola bontásában, melynek anyagát így használják fel. Tehát tulajdonképpen a ta­nyai iskolák is beköltöztek a köz­ségbe, S az. építkezésnél is a lakosság segít, csak á szak­ipari részt vállalta a kondo- rosi tanács költségvetési űzetne A két tantermen kívül még igaz­gatói iroda, nevelői szóba és szertár i6 épül A bontási ányag felhasználása és a társadalmi munka azt jelentette, hogy az építkezés 700 ezer forint helyett csak 450 ezerbe kerül. Ilyenek ezek a 'bányaiak. Lám csak, a legfrissebb eredmé­nyekről szóltunk, holott a 30 éves fejlődést akartuk bemutatni. Ehhez ugyebár hozzátartozik a/ I bolthálózat fejlesztése, a kisven­déglő, a presszó, az óvoda épí­tése és így tovább. De felsorol­ni nem szükséges, hiszen mind­ez hasonló más községek életé­hez. Annyit talán mégis sikerült el­érnünk, hogy érzékeltessük: Hu­nya változik és változnak lakói is Az elmúlt három évtizedben ■ jobban, mini-bármikor nzelőli. Kasnyik Judit Korszerű napköziben készül az ebéd az iskolásoknak A művelődési ház, melyre büszkék a hunyaiak s

Next

/
Thumbnails
Contents