Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

Folytatja tanácskozását a konzultatív találkozó Varsó Varsóban csütörtökön folytat­ta tanácskozásait az európai kommunista pártok konzultatív találkozója. A résztvevő 28 test­vérpárt küldöttségei kontinen­sünk kommunista és munkás­pártjai nemzetközi konferenciája összehívásának és előkészítésé­nek kérdését vitatják meg. A találkozó első napjáról ki­adott közlemény hangoztatja, hogy a tanácskozás a testvéri j együttműködés és kölcsönös 1 megértés légkörében folyik. 1 A* MSZMP küldöttsége a varsói konzultatív találkozón. A delegációt Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára vezeti (Fotó: CAF—MTI—KS) Közlemény a KGST V. B. ülésszakáról Moszkva | Moszkvában október 15—17- én tartotta meg 69. ülésszakát a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülésszakon részt vett — Tano Colov, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, Lázár György, a Magyar Népköztár­saság miniszterelnök-helyette­se, Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyettese, F. Garcia Valis, a Kubai Köztár­saság állandó KGST-képviselő- jének helyettese, Damdingijn Gombozsav, a Mongol Népköz- társaság "miniszterelnök-helyet­tese, Mieczyslaw Jagielski, a Lengyel Népköztársaság minisz­terelnök-helyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-he­lyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjetunió miniszterelnök-he­lyettese, Rudolf Rohlicek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányelnökének he­lyettese. A vb munkájában a KGST és a jugoszláv ' kormány közötti megállapodás értelmé­ben részt vett Boriszav Jovics, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköztársaság kép­viselője elnökölt. A vb , tudomásul vette, hogy az ENSZ-közgyűlés 29. üléssza­ka határozatot hozott a KGST ENSZ-megfigyelői státuszáról. A Végrehajtó Bizottság megbíz­ta Nyikolaj Faggyejevet, a KGST titkárát, hogy az ENSZ- közgyűlés határozatával kap­csolatban tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. Az ülésszak megemlékezett Jugoszláviának a KGST-szer­vek munkájában való részvé­teléről szóló megállapodás ér­vénybe lépésének 10. évforduló­járól. Az ezzel kapcsolatban felszólaló Lázár György és Bo­riszav Jovics megemlítette, . hogy a szóban forgó megálla- oodás szilárd alapot teremtett a KGST-országok és Jugoszlá­via közötti sokoldalú gazda­sági. tudományos és műszaki együttműködés számára, vala­mint a testvéri kapcsolatok fejlesztése és a barátság to­vábbi szilárdítása számára. A Végrehajtó Bizottság megelége­dését fe'ezte ki a KGST-orszá­gok és Jugoszlávia közötti sok­oldalú együttműködés eredmé­nyeivel kapcsolatban. A KGST 27. ülésszaka ha­tározataival kapcsolatban a Vég­rehajtó Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a KGST-orszá- gok és Jugoszlávia együttmű­ködésének 1980-ig szóló rész­letes és általános programját a környezetvédelem területén és ezzel összefüggésben a termé­szeti javak racionális kiakná­zásában, amelyet a KGST tu­dományos és műszaki együttmű­ködési bizottsága dolgozott ki. A Végrehajtó Bizottság nagy­ra értékelte azoknak a munká­latoknak a jelentőségét, ame­lyeket a fentebb említett prog­ram vázol fel. Nagy jelentőséget tulajdonít­va a KGST-országok találmá­nyi és szabadalmi együttműkö­dése további elmélyítésének, a végrehajtó bizottság megtár­gyalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos együttműködés alapvető irányzatait és felada­tait, valamint azokat az intéz­kedéseket, amelyek a szocialis­ta gazdasági integráció komp­lex-programjának tükrében elő­mozdítják a találmányi kérdé­sek hatékonyabb megoldását. i A Végrehajtó Bizottság jóvá-1 hagyta a KGST jogi képviselői . tanácskozásán kidolgozott javas- | Moszkva A szovjet—nyugatnémet gaz­dasági kapcsolatok további élénkülésére számítanak Moszk­vában Friderichs nyuga német gazdaságügyi miniszter és Nyi- kolaj Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter, illetve az általuk vezetett delegációk kedden kezdődött tárgyalásai nyomán. Mint szerdán ismere­tessé vált, a megbeszélések na­pirendjén szerepelnek a Schmidt kancellár október vé­gére tervezett moszkvai látoga­tásával összefüggő kérdések is. A szovjet fővárosban nagy­szabású nyugatnémet ipari ki­állítás nyílik, a két ország gaz­dasági kapcsolatainak tovább­ié'tesztésével kapcsolatos elvi kérdéseket pedig egy csülörtö­latokat, amelyek arra vonatkoz­nak, hogy a gazdasági szerve­zeteknek fokozottabb anyagi fe­lelősséget kell viselniük a köl­csönös vállalások teljesí lésében tapasztalható mulasztásokért. A KGST külkereskedelmi állandó bizottságát megbízták, hogy a Végrehajtó Bizottság által elfo­gadott javaslatok értelmében módosítsa, illetve egészítse ki a KGST-országok szervezetei kö­zötti áruszállítás általános tételeit. A vb megtárgyalta és jóvá­hagyta az anyagi és műszaki el­látási együttműködés kérdései­vel foglalkozó KGST-bizottság státuszát, a KGST-országok ál­lami munkaügyi szervei vezetői tanácskozásának szabályzatát; ez a tanácskozás a folyó évben kezdte meg működését a KGST keretében azzal a céllal, hogy munkaügyi, bérügyi és szociális ellátási területen bővítse és mé­lyítse a KGST-országok együtt­működését. Ezenkívül tárgyaltak még a KGST-országok közötti gazdasá­gi, tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének más kérdései­ről is. s ezekben megfelelő ha­tározatokat hoztak. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a kölcsönös meg­értés légköre jellemezte. (TASZSZ) kön Tbilisziben kezdődő szov­jet—nyugatnémet szimpozion keretében vitatják meg. A kapcsolatok ilyen nyilván­valóan lendületes fejlődésére, valamint a nyugatnémet sajtó jelentéseire hivatkozva a Prav­da csütörtöki kommentárja megállapítja: a Német Szövet­ségi . Köztársaság pol'Skai és üzleti körei, valamint az ország közvéleménye nagyfokú érde­keltséget tanúsítanak a Szov­jetunióhoz fűződő sokoldalú és kölcsönösen előnyös kapcsola­tok fejlesztésében. ,,Ily módon minden alap megvan ahhoz, hogy reméljük: „Helmut Schmidt küszöbönálló moszk­vai látogatása ezt a célt szol­gálja majd a bét ország népei és az európai béke nevében”. Schmidt szovjetunióbeli látogatása előtt LESZERELÉS Nincs más alternativa A z ENSZ-közgyűlés most véget ért általános po­litikai vitájában 132 ország küldötte fejtette ki kor­mányának álláspontját a leg­fontosabb nemzetközi kérdések­ről, egyebek közt a világ min­den népét érintő leszerelési tárgykörről. Külügyminiszterünk a köz­gyűlési vitában elhangzott, nagy figyelmet keltő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetkö­zi élet eseményei a politikai enyhülés örvendetes haladásá­ról tanúskodnak. A politikai enyhülést azonban követnie kell a katonainak is, mert csak így lehet tartóssá, megingathatait- lanné tenni ezt a folyamatot, amelyben elsőrendű fontossága van a fegyverkezés csökkenté­sének és megszüntetésének, az általános és teljes leszerelésnek. Utalt rá, hogy a szovjet kor­mány legújabb kezdeményezése élvezi nemcsak a szocialista or­szágok, de a világ közvélemé­nye nagy részének támogatását is. Kormánya nevében Andrej Gromiko a közgyűlés elé ter­jesztette annak a nemzetközi konvenciónak a tervezetét, amely törvényen kívül helyez­né a környezet katonai célokra történő felhasználását. E kon­venció megakadályozná új had­viselési eszközök megjelenését és egyidejűleg segítené az egész emberiségre kiterjedő feladat megoldását: a környező közeg védelmét A szovjet külügymi­niszter rámutatott: főnix» lenne késedelem nélkül kidolgozni a leszerelési világkonferencia ösz- szehívásának indítványaira vo­natkozó javaslatokat. A Szovjetunió említett kezdeményezése egye­nes folytatása a szo­cialista országok évtizedek óta folytatott következetes békepo­litikájának, amely mindig is abból indult ki, hogy korunk­ban nincs más ésszerű alter­natíva, mint az általános és teljes leszerelés. A haditechnika mai fejlettsége mellett a fegy­verkezési hajsza milliárdokat emészt fel anélkül, hogy a leg­csekélyebb biztonságot is terem­tené az érintett országok vagy a világ népei számára. A Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok már régóta hirdetik a fegy­verkezési hajsza megszüntetésé­nek szükségességét, s minden alkalmait megragadva kezde- ményezőleg lépnek föl a fegy­verkezés korlátozására, a le­szerelés útjainak egyengetésére. Az első gyakorlati lépések- megtételének egyik feltétele volt a szovjet—amerikai kap­csolatokban az utóbbi években beállott változás. Kezdettől nyilvánvaló volt, az események pedig erősítették azt a felfo­gást, hogy a szovjet—amerikai viszony kulcs jelentőségű az egész nemzetközi helyzet szem­pontjából. A két ország között évtizedekig tartott feszültség magában hordta a robbanás ve­szélyét. Csak a hetvenes évek­re változott a helyzet. Éreztet­te hatását a nemzetközi erő­arányokban végbement változás és a szocialista diplomácia bé- keoffenzívája. Átalakult a szov­jet—amerikai kapcsolatok jelle­ge. A két ország rendeződő vi­szonya, a létrejött egyezmények rendszere a nemzetközi enyhü­lés legfőbb biztosítéka lett, s lehetővé tette a továbblépést az olyan bonyolult kérdésekben is, mint a fegyverkezés és a fegy­veres erők korlátozása. Az 1972- es moszkvai, az 1973-as washing­toni, majd az idei újabb moszk­vai szovjet—amerikai csúcsta­lálkozókon olyan eredmények születtek, amelyek sok tekin­tetben felülmúlták az előzetes várakozásokat, s még a pesszi­mistákban is elismerést keltet­tek. A szovjet—amerikai megálla­podások rendszerében kétségte­lenül azok a legjelentősebbek, amelyek a fegyverkezési ver­seny fékezését szolgálják. A leg­utóbbi moszkvai csúcstalálkozón például elhatározták, hogy a hadászati fegyverek korlátozá­sáról 1972-ben kötött ideiglenes egyezményt állandóval váltják fel. Tovább fejlesztették az atomcsendegyezményt is. A Pravda ezzel kapcsolatos cikke rámutat: ma még felbecsülhe- tetten jelentőségű, hogy — a már említett egyezményeken kí­vül — tárgyalások folynak a leszerelési kérdésekről Genfben, a közép-európai haderőcsökken - tűsről Becsben, s hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közösen kívánnák fellépni a ha­lált okozó legveszélyesebb vegyi fegyverek alkalmazását eltiltó nemzetközi konvenció előkészí­téséért. A z ENSZ-közgyűlée 29. ülésszakának általános politikai vitájában el­hangzott felszólalások és más események is arról tanúskod­nak, hogy a világ közvéleménye támogatja a leszerelést szorgal­mazó szovjet javaslatokat. Mind többen ismerik fel — a tókés világ józan gondolkodású po­litikusai közül is —,. hogy a fegyverkezési hajsza nem foly­tatható az emberi munka gyü­mölcseit, az egész civili­zációt fenyegető veszély növe­kedése nélkül. K. A Mitterrand Kubába érkezett Havanna Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt első titkárá­nak meghívására Francois Mit­terrand, a Francia Szocialista Párt első titkára, öttagú dele­gáció élén, hivatalos baráti lá­togatásra — magyar idő szerint csütörtökön hajnalban — Ha­vannába érkezett. A delegáció tagjai között találjuk Gaston Gefferre-t, Marseille polgár­mesterét. Regis Debray írót és politikust, a kubai forradalom nagy barátját, aki együtt har­colt Che Guevarával a bolíviai hegyekben. A vendégeket a Jósé Marti | repülőtéren Fidel Castro, vala­mint Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes. Vilma Espin, a nőtanács elnöke fo- j gad*a. A kubai sajtó első kommen- I tarjai arra mutatnak rá, hogy Mitterrand mindig rokonszenv- vel figyelte a kubai folyamato­kat, s ez pozitívan hat a két párt kapcsolatainak szélesíté­sére. Az a tény — mutatnak rá megfigyelők —. hogy Debray is (aki az első titkár latin-amerikai tanácsadója) helyet kapott a küldöttségben, többre utal, mint a Kuba iránti udvariassági gesztusra. Az első hivatalos Fidel—Mit­terrand megbeszélésre csü­törtök délelőtt kerül sor. (MTT) 1974. OKTOBER 18. ™

Next

/
Thumbnails
Contents