Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
Mitől jelentős egy megbízatás? Pártcsoport-értekezlet a Kner Nyomdában Bőőr Kálmán és Rá ez János a forntákészítőben, Czigléczki János, Bperjessy József, Flender János az ofszet-gépteremben, Cset- neki János a magas-nyomó, Kalmár Sándor a mélynyomó gépteremben. dolgozik. De Opausz- ki Jánosné meg Bállá Já- nosné is ritkán találkozik munka közben a többiekkel, no meg Szarvas Jánossal, aki Békéscsabán a Rner Nyomdának megint egy másik részlegében művezető. Mi hozta most mégis október 15-én délutánra egy csoportba őket? Az, hogy együtt alkotják a Kner Nyomda IX. pártalap- szervezetének egyes csoportját A különös alkalom pedig az, hogy munkájukról kellett számvetést készíteniük. És ez nem jelentett kevesebbet, mint értékelni a csoporthoz tartozó párttagok tevékenységét, megvizsgál ni teljesítették-e megbízatá- | s 'kát. valóban kommunistához j méltóan tettek-e mindent meg a párthatározatok végrehajtásáért a kötelességeik és a célíkitűzé- sek valóra váltásának frontján. Előreléptek-e a politikai képzettségben, hogy minél aktívabb ráhatással alakíthassák közvetlen környezetüket. A kívülállóban talán felvetődik a kérdés: mit mondhat egymásnak tíz olyan ember, aki egy nagy vállalat öt—ihat. kü- ű^böző munkahelyén, részlegében dolgozik. Erre azt mondhatnánk, hogy a kommunisták gondjai közösek, nem tapadhatnak csupán a szőkébb kömye- 5 * apró nehézségeihez. De kínálkozik az ellenérv is: a pártszervezeteknek, a pártcsopor- tokmak és párttagoknak egyik igen fontos feladata a közvetlen munkahely tevékenységének. termelésének segítése. Ha jól megvizsgáljuk a fenti két állítást, észrevehetjük, hogy korántsem mondanak ellent egymásnak. A rész és egész vi- I szonyát fejezik ki. Ez egyéb- [ ként az idézett pártcsoportér- I tekezleten is bebizonyosodott. Szarvas János pártcsoportvezető és pártcsoportjának tagjai az összefüggést nagyon jól megér- j tették. Hiszen a csoport tagjait, magát a csoportot és a pártszervezet vezetőségét értékelő vitában mindvégig érvényesült ez a szemlélet. | A munka mérlegét megvonó pártcsopont-értekezletem. sok mindenről szó esett. Az ifjúságipolitikai és nőpolitikái határozatok helyi végrehajtásának kedvező tapasztalatairól éppen úgy, mint ezek ^hiányosságairól. Megállapították, hogy lakásvásárláshoz vállalati kölcsönt elsősorban fiatal munkások kapnak, ugyanakkor a fiatalok választott vezetői szükség esetén nem mindenkor tudják megfelelően mozgósítani a vállalat ifjúságát. Igaz az is, hogy a szocialista brigádok folyamatosan teljesítik kongresszusi felajánlásaikat,, de a verseny értékelése hellyel- közziel mágg mindig formális. A pártcsoport véleménye szerint az alapszervezet politikai egységét a „rázós” esetek — ahogy Böör Kálmán fogalmazott —, az időközi áremelések sem bontották meg. Legélénkebb vita mégis — érthető módon — akkor alakult ki a Kner Nyomda II. pártalap- szervezete egyes pártcsoportjának tagijai között, amikor az üzemi demokrácia került szóba. Érthető módon — mondtuk —, rr-_rt a közélet’’, az üzemi, a pártdemokrácia az. amely fejlődésében mind szélesebb teret enged arra, hogy a hatalom birtokosai, a munkások a lehető legközvetlenebbül vegyenek részt saját sorsuk alakításában. A vita során — bár az is bebizonyosodott, hogy különböző szinteken e témában még naz-től, amikor Győr helyett a 1 ’máromi piacra szekereziték a Dereglve-hidon át. Bármennyire csodálatos volt a város, legjobban a mezőn «■•roTtp magóL Alig látszott ki a magas füvek közül, máris buzgólkodnia kellett. Nem hiába nevezték így a hajdani szülők a cseperedő gyermeket: ,.t;s szolgám”. Eleinte a libákra vigyázott de ötéves korától már a csikókra. Addig-addig rakon- cátlankodott a nem kevésbé rakoncátlan csikókkal. míg az egvik kirúgta a fél' tucat fogát. Felső ajka is csúnyán felrepedt, olyannyira, hogy a sebhely örökre megmaradt, csak a serkenő bajusz takarta el úgy, ahogy. Az öntudatlan gyermekkor meseszerű világában csakugyan akadt olyan élmény is, ami a mesébe való- szénát gyűjtöttek a falutól távoli mezőn, s őt, mint legkisebbet, vízért küldték a csordakútra. Alig-alig bírta a teli csobolyót. Küszködvén a teherrel, észrevette, hogy négylovas hintő robog feléje. Menekült volna, de a kíváncsiság marasztalta. Megállt mellette a hintó, jószagú urak és finom kisasszonyok termettek mellette, szórójukat oltották a csobolyóból. Egy petákot, azaz két krajcárt nyomtak a pórfiú markába, s már iramodott is tovább a négy paripa a fényes hintóval. Kik voltak, honnan teremtek ott — soha nem tudta ■meg Stancsics Mihály. Csak a látomás vésődött örökre az. emlékezetébe. Meg a nagyszerűség. hogy igazi fehér zsemlét és medyeeukrot kapott a két krajcárért a falu boltosától. Ám a természet gyakrabban megajándékozta mint az egy- szervelt urasáeok. Vadmadarak tojásait itta amúgy nyersen, szamócát csemegézett az erdőn, vadon termő cseresznvét, alr>’*h körtót szüretelt kedvére, miközben pajtásaival együtt vigyázta j a jószágot. Még nyulat is fogott ! — álmában lepte meg az óriá- ■ si tapsifülest, az egész falu ! őszinte ámulatára. Végtére is j a vadnyúl roppant óvatos, éber ! állat, puszta kézzel megfogni, : méghozzá apró gyereknek, bi- j zony ritka cselekedet volt. ■ Arra biztatták, kínálja oda • zsákmányát a v falu papjának, j Elszaszer Ferdinand plébános ! úrnak, akiről széliében tudták, ; hogy nagy kedvelője a nyúlpe- jj csenyének. El is cipelte a fiú jj a papiakba a rúekaoáló állatot, jj tisztes jutalom reményében. De S a plébános úr bizony csak két 5 garast adott, holott Mihály leg- ; alább egy ezüstre számított. ; Ezzel aztán végképp a rossz ! emberek közé sorolta Elszaszer ; Ferdinándot. Annál inkább si- * került ez, mert a papra az is- * kólából is haragudott. Hiába : volt magyar Ácsteszér többsé- jj ge, s a kevés német ajkú is ■ mind beszélt magyarul a plébé- ■ nos csak német nyelven oktat- ■ ta a hittant. Még agg korában jj is szemrehányóan panaszolja fel ! Táncsics Mihály ezt az elfogult- jj ságot. Viszont a parányi falusi : iskoláról, amely egyetlen tante- 5 rémből állott, s még a földes jj padlóján is zsúfolva üldögélt a ” sok falusi gyerek, végtelen ! gyengédséggel beszélt. Végtére jj is itt tanulta meg a tudás leg- : fontosabbját, az írást és az ol- : vasásit. Akkoriban nem létezett : egységes oktatási törvény asze- jj rint folyt és addig tartott a ta- ■ nítás, ahogy az iskolamester jó- ; nak látta. Áesteszéren Márton jj napján, november 11-én kezdő-! dött a tanév, és március végén jj fejeződött be. Amikor a kisli- « bák kikeltek. Ez jelezte a do- 5 logidő kezdetét, amikor’ is a pa- j raszti gazdaságok a legapróbb * munkáskezekre is igényt tartót- jj tak. (Folytatjuk) * gyón sok a kérdőjel — kitűnt, hogy a Kner Nyomdában az üzemi négyszögek példáján egészen az üzemrészekig, a géptermekig lebontva létrehozták a „mini négyszögek” rendszerét, növelve a munkahelyi, politikai és tömegszervezetek felelősségét, szerepét. Csetneki János és Czigléczki 'János Szarvas Jánossal, Rácz Jánossal meg Böőr Kálmánnal egyetértve hangsúlyozta, hogy a párt vezető szerepe nemcsak az irányításban dolgozó kommunisták révén biztosított a Kner N’ omdában. A mini négyszögekkel megteremtődött annak lehetősége is, hogy a nyomda pártszervezetének valamennyi tagja, valamennyi pártcsoport „ott lehessen” a fontos kérdések eldöntésénél. Ez .azonban még csak a forma. A formát tartalommal telíteni ez esetben megint elsősorban a kommunisták feladata. Mégpedig nem is kis feladata, mivel — a pártcsoport tagjainak egyöntetű véleménye szerint — a Kner Nyomdában még nagyon sokat kell tenni a dolgozók aktivizálásáért. E feladatnak, akárcsak a többinek, a párttagok és pártcsoportok úgy tehetnek eleget, ha a kommunista normák betartásával és betartatásával megállás és szünet nélkül fáradoznak a párthatározatok étvényre juttatásán. Természetesen megköveteli az eddiginél is gyakoribb számvetéseket és beszámolókat, hiszen a megbízatások teljesítésének jelentőségéből sokat levon, ha az értékelés elmarad. Ráadásul ez a gyakorlat vezet a közös érdek egyéni érdekekre való fel- aprózódáséhoz. Holott az utóbbiak csupán az előbbi megvalósulásának függvényében juthatnak érvényre társadalmunkban. És erre is a kommunistáknak kell első helyen vigyázniuk. Márpedig ez az önként vállalt megbízatás is elvesztheti a fontosságát a kapottakéval együtt, ha a megbízást, a tennivalók körülhatárolását nem követi számadás, beszámoltatás. Ebben a Szarvas János vezette pártcsoportnak is van pótolni valója. Mindent egybevetve, az elmondottakon kívül még egy fontos dologra hívja fel a figyelmet a Kner Nyomdia tíz párttagjának értekezlete. Arra, amit a most folyó számvetések idején egyetlen csoportnak sem szabad elfelejtenie: a XI. kongresszushoz közeledve sem szabad a X-től „eltávolodni”. Kőváry E. Péter Tudományos ülésszak a múzeumi munkáról Az oázis újjászületése Üzbég szakemberek elkészítették egy Kizil-Kum sivatagbeli régi oázis helyreállításának tervét. Ez az oázis több mint 3 ezer évvel ezelőtt virágzott a sivatagban. A vizet az Amu-Darja folyóból vezetik ide az 500 kilométer hosszú öntözőrendszeren keresztül, s ezáltal több mint 30 000 hektárnyi terméketlen földet tehetnek termővé. Az új földeken gyapottermesztő gazdaságokat létesítenek. A gyapot ugyanis a köztársaság legfontosabb mezőgazdasági növénye. A szovjethatalom évei alatt az öntözött földek területe Üzbegisztánban három és félszeresére növekedett és ma már eléri a 3 millió hektárt. A talajjavító munkálatokat a köztársaságban — akárcsak mindenütt a Szovjetunióban — az állam támogatja, Tegnap, október 16-án, szerdán két kiemelkedő eseménye volt az idei múzeumi és műemléki hónap Békés és Hajdú- Bihar megyei közös rendezvénysorozatának. Délben a debreceni Agrártudományi Egyetem díszudvarán Liptálc Pál békéscsabai festőművész kiállítása nyílt meg, A csabai alkotó gyűjteményes tárlatát a közelmúltban láthatta Békéscsaba közönsége a Munkácsy Mihály Múzeumban. Délután három órakor a MTESZ debreceni székházában tudományos ülésszak kezdődött, amelynek témája a Békés megyei múzeumok tudományos tevékenysége, munkája volt. Az ülésszakon többek között Dér László megyei múzeumigazgató, Vass István igazgatóhelyettes, Beck Zoltán és Juhász Irén muzeológusok, valamint Nagy Gyula orosházi és Tábori György békési múzeumigazgató ta -tolt előadást. Prágai szimfonikusok Békéscsabán mm 5 1914. OKTOBER II. Az Országos Filharmónia második bérleti hangversenyén október 23-án. 1 szerdán este fél nyolc órakor a békéscsabai zeneszerető közönség a prágai szimfonikusok koncertjét hallgathatja meg a Jókai Színházban. A hangversenyt a „Cseh zene éve” alkalmából rendezik meg. A nemzetközi hírű egy üt- , test Frantisek Vajnar karmester vezényli, a csabai előadáson közreműködik Petr Messie- revr hegedűművész (képünkön). A hangverseny műsorán Janécek: Szvit vonószenekarra, Suk: g-moll fantázia és Dvorak: e-moll (Űjvilág) szimfónia című müvek szerepelnek. fi ■ Mezőgazdasági üzemek, figyelem! ■ ■ Az őszi betakarítási munkák szállítási problémáinak meg- ! oldása, a szállítási kapacitások bővítése céliából az alábbi j áruféleségekre : 1974. december 10-ig m m 20 °lo-o s árengedményt adunk U—650—M traktor, MBP— 6,5 pótkocsi RT, RM—i pótkocsi, EB—7/70 pótkocsi, KBP—5 pótkocsi, ÓTA—7,5 pótkocsi, MBP-—6,5 pótkocsi. Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy jelentkező igényeikkel vállalatunk géposztályát megkeresni szíveskedjenek. ! BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT ' AGROKER ■ ! Szerdahelyi űt. — Telefon: 12—217 / as«««*a«««>sss<i«ici>RBmg<ii8sse«ii«cia8g«ii«sei(9Maeiii;í(B*(«siac8afcis9aa»(
