Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

Kukoricabetakarítási bemutató az orosházi Üj Élet Tsz-ben Az elmúlt években, s különö­sen az 1973-ban elért termés- eredményeivel országos hírne­vet szerzett magának az ipar­szerű kukoricatermesztésbem az orosházi Üj Élet Termelőszövet­kezet. A közös gazdaság a zárt termelési rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatait szí_ vesen adja közre, ismerteti azokat a társgazdaságokkal is. Ezt bizonyítja az a kukoricabe­takarítási bemutató, amelyet október 16-án, tegnap rende­zett az Űj Élet Tsz és a Bá­bolnai Kukoricatermelő (CPS) Közös Vállalat a termelési rendszerhez tartozó taggazdasá­gok szakemberei számára A rendezvényt a termelőszö­vetkezet központjában Horváth Sándor, a Bábolnai Közös Vál­lalat körzetvezetője nyitotta meg, majd Szlovák György, az orosházi Űj Élet Tsz főagronó- mus-helyettese elmondta töb­bek közt, hogy az Üj Élet há­rom éve tagja a Bábolnai Ku­koricatermelő CPS Közös Vál­lalatnak. Az elmúlt három év eredményei meggyőzően bizo­nyították^ hogy a zárt termelé­Tegnap kaptuk a legfrissebb tájékoztatást a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóságtól. Elmondot­ták, hogy az október 16-ra vir­radó éjszakán az Anti vízmér­cénél mért adatok szerint a Fe­kete-Körösön az árhullám el­érte a másodfokú készenléti szintet. Az ugyancsak tegnap Romániából kapott adatok sze­rint a Körösök vízgyűjtő me­dencéjében az utóbbi időkben 7—21 milliméter csapadék hul­lott, s ez azt jelenti, hogy a következő napokban még to­vább tetőzik a Körösök vize. Megtudtuk azt is, hogy az el­telt hatvan esztendő alatt — ez is jellemző az ez évi szélsősé­ges időjárásra — október hó­napban nem vonult le ilyen árhullám a Fekete-Körösön. Nehezíti a vízügyi igazgatóság helyzetét, hogy a mostani vé­dekezés egybeesik a tavaszi ár­víz által okozott károk helyre- állítási munkáival, s így a dol­gozók nagy többsége ott tevé­kenykedik. Nagy gondot jelent, hogy nem tudnak elegendő idegen munkaerőt felvenni, il­letve biztosítani az árvízvédel­mi munkákhoz. Ezúton is kérik az illetékeseket, hogy nyújtsa­Segítenek a diákok A Gyulai Állami és Tangaz­daság almáskertjében — ahol legalább 42 vagon kiváló mi­nőségű alma termett — már eddig is sokat segítettek a szü­retelésben a diákok. Az elmúlt évekhez hasonlóan, egy-egy he­tet dolgoztak itt a sarkadi gimnázium és szakközépiskola, valamint a gyulai Nicolae Bal- cescu Gimnázium tanulói. Az esős időjárásra és a központi felhívásra mindkét iskola ta­nári kara, Csausz Vilmos és Budai János igazgatók kezde­ményezésére újabb napokat ajánlott fel almaszüretre. Vállalták azt is, hogy esős időben — amikor a fákról nem szedhetik a gyümölcsöt — cso­magolásban, válogatásban segí­tenek. Naponta legalább 140 diákra számíthat a tangazda­ság. Ugyancsak sokat köszön­het a gazdaság a Gyulai Kerté­szeti és a Szabadkígyósi Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola tanulóinak. « sí rendszeriben sokkal eredmé­nyesebben lehet dolgozni. A belépés előtt, 1970'ben hektá­romként 56 mázsa kukoricát ta­karítottak be átlagosan. 1973- ban már 72,3 mázsa volt a hek­táronkénti átlagtermés, az idén pedig 83 mázsa körül várható. Sajnos, a betakarításra rend­kívül kedvezőtlen a jelenlegi időjárás. A hatalmas, gumikere­kű kombájnok elboldogulnak ugyan a sáros talajon, a ter­mény beszállítása a földekről azonban naigyon körülményes. A járművek súlyos terhűkkel elakadnak. Eddig egyébként a kétezer hektár kukoricának mintegy húsz százalékát sike­rült betakarítani. A rendezvény ezután a határ­ban, a termelőszövetkezet Il-es kerületében folytatódott. Itt a CPS-s^erviz szakemberei be­mutatták a betakarításban részt vevő gépeket, ismertették azok műszaki adatait, teljesít­ményét. majd a vendégek mun­ka közben is megtekintették a betakarítási gépsort. Té' ’bolya nak segítséget a munkaerőgon­dok megoldásához. Nem sokkal rőzsásabb a helyzet a belvízvédekezésnél sem. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén október 1-től több helyen 120 millimé­tert is meghaladó csapadék hullott. Emiatt Gyulán, a del­tában levő Il-es szivattyútelep, valamint a békéscsabai kaná­lisi és borjúréti szivattyútele­peket üzembe kellett helyezni. Szintén a rendkívül szeszélyes időjárásra utal az a tény is, hogy 1965-ben az egész ok­tóberi hónapban mindössze egy milliméter csapadék hullott. A mostanit megelőzően a legcsa­padékosabb október 1972-ben volt, amikor a lehullott csapa­dék elérte a 80 millimétert. Napjainkban sok szó esik az üzemi demokráciáról. Jelentő­ségét senki sem vitatja. Ám ha a gyakorlati kivitelezésre ke­rül sor, nem egy esetben .za­varossá válik a víz. Még azok a vezetők is, akik a különböző üzemi fórumokon nyílt, egye­nes beszéddel élnek, ,tartózko­dóvá és bizonytalanná válnak. — így összegezte egy fiatal mérnök néhány éves tapaszta­latait a minap egy üzemi ta­nácskozáson. Majd az ellent­mondásokból adódó nehézségek alátámasztására egy példát is felhbzott.- Mi a helyzet akkor, ha egy vállalat termékei korsze­rűtlenek vagy éppen eladhatat­lanok, és ezt látva a vezetők a piacon értékesíthető, keresett termékek gyártására való át­állást indítványozzák, de ugyan­akkor falba ütköznek, mert a munkahelyi demokrácia fóru­main az indokolt átállást a többség leszavazta. Emiatt egy idő múlva hátrányos helyzetbe kerül a vállalat, s ugyanakkor csorbát szenved a társadalmi érdek is. A dolgozók néha a pillanatnyi előnyöket helyezik előtérbe. Mint ahogy néha ez a tapasztalat a munka- és az üzemszervezés korszerűsítése so­rán. Hamis sémáit Valóban elképzelhető ilyen eset. De nem csak ilyen! Az élet sokszínű. Az esetek több­sége egyedi. Mindegyik tartal­maz olyan sajátos vonást, ame­lyik más vállalatnál nem is­métlődik meg. Azt sem lehet előre általánosan meghatározni, hogy- a tényezők tarkaságában melyik lesz az irányadó. A fiatal mérnök a legnagyobb jóindulattal vetette fel a kér­dést. Érezhető volt a szavaiból, nagyon foglalkoztatja a téma. Abból a szempontból igaza volt, hogy ha a munkahelyi demok­rácia gyakorlati megvalósításá­ra sor kerül, akkor igen gyak­ran ellentmondásos gondolatok fogalmazódnak meg. Sok a bi­zonytalanság, még akkor is, ha azt nem teszik szóvá. A hamis sémák egyrészt ab­ból adódnak, hogy az üzemi demokráciát leegyszerűsítik, gyakran pedig abszolutizálják. Nemegyszer hallani különösen bizalmas beszélgetéskor, hogy ha a vállalatnál érvényesült volna az üzemi demokrácia, ak­kor ezek meg ezek a hibák nem következtek volna be. Sőt, keve­sebb lenne a probléma. Egy pil­lanatra sem lehet vitás a szem­lélet egyoldalúsága. A közvetlen demokrácia az üzemekben tör­ténelmi vívmány, de önmagá­ban nem oldhatja meg egy nagy vállalat vezetésének, irá­nyításának minden gondját. A nyílt fórumon sokféle elgondo­lások csapnak össze. A reális viszonyok sokszor bonyolultab­bak, -minisem hogy azokat egy minden előkészítést nélkülöző gyűlés által hozott döntéssel szabályozni lehetne. A beleszólási jog Talán éppen ennek az állás­pontnak ellentéteként jelentke­zik az a másik nézet, különösen egyes vezetők részéről, hogy a közvetlen demokrácia szükséges rossz, végső soron a munkafe­gyelem lazulásához vezet. Né­ha joggal vonják le ezt a kö­vetkeztetést. Előfordult, hogy éppen a fegyelem bon tők mond­ták a legsúlyosabb bírálatot az üzem vezetőiről. S azok, akik­re mindig számíthatott a vál­lalat. meg se mukkantak. Sok probléma abból adódik, hogy nem tisztázzák kellőképpen a beleszólási jog alapját. Nem fo­galmazták meg a fórumokon egyértelműen, hogy a munka­hely életébe való, beleszólás alapja a kötelességek teljesíté­se. A beleszólással nem lehet visszaélni, annak mindig a köz­érdeket kell szolgálnia. Ott, ahol ezt nem tisztázták, a politikailag képzett vezetők­ben is kialakult az a helytelen reflexió, hogy a felszólalásokat legjobb i figyelmen kívül hagy­ni. Van ezen a téren sajnálatos tapasztalat is. amiről ugyancsak szólni kell. Mert az előbb em­lített esetben még körmyű or­voslást találni. De akkor, ami­kor a vezetés valóban rossz úton jár, sőt a vezetők vissza­éléseket is követnek el, s ugyan­akkor a helyénvaló kritikát ép­pen olyan ember mondja el, aki a munkában az utolsó. Gyakran olyan hátsó indokkal, hogy a rajta esett sérelmeket megtorolja. Ilyen esetben nincs más megoldás,, a felsőbb szer­veknek kell beavatkozni. Nem lehet azt várni, hogy a közvet­len demokrácia révén majd he­lyére kerülnek a dolgok. Hi­szen, ha rossz a nevelés, a mun­kahelyi demokrácia sem tudott kibontakozni. Az alkotó energia A megvalósításban a legtöbb kárt a gondolkodás tisztázat­lansága következtében jelent­kező vadhajtások okozzák. Ta­gadhatatlan, a legjobb szándék mellett is a megvalósítás során jelentkezhetnek ellentmondások. Ám ezek nem áthidalhatatla- nok. Hiszen a vezetés átgondolt, tudatos állásfoglalása és az em- | bérek mindennapi tapasztalatai­ból összegeződö álláspontok kö­zött nem is lehet hosszabb tá­von ellentét. A pillanatnyi hely­zetből. különösen a helytelen felismerésekből, a téves infor­mációkból, a szűklátókörűség­ből fakadó szembenállások vi­szont éppen a dolgok termé­szetéből fakadóan érthetőek Ám, ha megfelelő az informá­ció-áramlás a vállalati vezetők és a dolgozók között, akkor ezek hamar megszűnnek. És ez a cél. Mert hiszen a munkahelyi de­mokrácia nemcsak egyszerűen a véleménynyilvánítást foglal­ja magában, hanem a vélemé­nyek átalakítását is. Arra is szolgál, hogy a dolgozók éppen az információk birtokában he­lyesen ismerjék fel saját érde- . keiket, és túllássanak válla­latuk kapuján. A tájékoztatás nem pluszmunka, hanem a szocialista vezetők elsőrendű alapkövetelménye. És szükséges is, mint ahogy ezt a mérnök által példaként felhozott eset megoldása is igazolja. Az a vál­lalat, amely hasonló probléma előtt áll, s a cselekvést a veze­tők felismerték, a dolgozók előtt kimerítően és alaposan indo­kolták, akkor a változás szüksé­gességét is érthetővé tettéit a dolgozók előtt. Van egy mások téves nézet, hogy az a vezető veszi komo­lyan a közvetlen demokráciát, aki körülhízelgi a munkahelyi közvéleményt. Erről szó sem le­het. Fel kell azonban karolnia, és támogatnia kell a dolgozók helyes kezdeményezéseit és be kell illesztenie azokat a válla­lati tervbe. Egyszóval a köz­vetlen demokrácia révén napvi­lágra került értékek haszno­sítása a vezetéstől aktív tevé­kenységet követel meg. Végső­soron a munkahelyi demokrácia' elengedhetetlenül feltételezi a széles alapokon nyugvó jó fiel- készültséggel rendelkező veze­tői apparátust Ugyancsak in­dokolja más szervek, így a párt és az állami hatóságok segíté­sét és felügyeletét Hiszen a spontán feltörő javaslatoknak nemcsak a vezetői tudatossággal, hanem a társadalmi érdekkel is kell párosulnia. Éneikül az üzemi demokrácia által felsza­badult alkotó energia kárba vészi Tiszte vizet a pohárba! —• így fogalmazott a lelkes fiatal mérnök —mert sok a szólam és az ünnepi pátosz. Kevés1 vi­szont a konstruktív vita, még kevesebb az alapos elemzés. Állítását még akkor sem le­het teljes egészében megkérdő­jelezni. ha a munkahelyi de­mokrácia fórumai léteznek és egyre jelentősebb szerephez ju­tottad az üzemekben. A javas­latok számontartása és az in­formációk cseréje az üzemi új­ságokon keresztül sokban hozzá­járul a kiteljesedéshez. Azon­ban a kimondott és igen gyak­ran a ki nem mondott szemléleti torzulások sok akadályt jelen­tenek. Ezeket csak őszinte vi­tákban lehet tisztázni. Ez is a munkahelyi demokrácia egyik fontos követelménye. Az őszin­teség! Információ a másodperc egymilliomod része alatt A KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai In­tézetében hét szovjet szakember segítségévei elkezdték ha­zánk első szovjet gyártmányú R—30-as típusú számítógépé­nek beépítését. Az új berendezés munkában. Műszerekkel vég­zik a számítógép beállítását Serédi János ÄFOR III. sz. gépkocsijavító üzeme, Nagyszénás felvesz < AUTÓSZERELŐKET, KAROSSZÉRIA-LAKATOSOKAT. LAKATOSOKAT, MŰVEZETŐKET, GONDNOKOT. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban vagy személyesen az üzemvezetőnél. Hatvan éve nem volt ilyen októberi árhullám Másodfokú árvízvédelem a Fekete-Körösön — Működnek a belvízvédelmi szivattyútelepek is Üzemi demokrácia és a vezetői tudatosság TISZTA VIZET A POHÁRBA!

Next

/
Thumbnails
Contents