Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
1974. október 9—31* Műszaki könyvnapok Békéscsabán Az idei évben október 9. és 31. között rendezik meg a műszaki könyvnapok eseménysorozatát. Békéscsabád a könyvek kiállítását, vásárját a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Radnóti Miklós és Áchim L. András könyvesboltjai végzik. A Radnóti Miklós Könyvesbolt a MTESZ helyi szervezeténél, a Kner Nyomdában, a Textilfeldolgozó Szövetkezetben, a Hűtőházban és a megyei Tervező Vállalatnál rendez szakkönyvkiállítással egybekötött könyvvásárt. A könyvesbolt ezenkívül még 20 csabai üzemben vállalta a könyvnapokra megjelent újdonságok terjesztését. Az Áchim L. András Könyvesbolt a könyvnapokon bizományosai segítségével terjeszti a csabai intézményekben, vállalatoknál a szakirodalmat. Többek között a megyei Állami Építőipari Vállalat, a Tégla- és Cserépipari Vállalat két csabai gyárának, a DÁV, a Forgácsoló Szerszámgyár, a Kötöttárugyár és a Konzervgyár dolgozói válogathatnak a könyvnapokon az üzemi könyvterjesztők szak- könyvkészleteiben. Az SZMT csabai Központi Könyvtára előadások szervezésével igyekszik érdekesebbé, hasznosabbá tenni a műszaki könyvek ünnepét. Október 22-én, délután 2 órakor két csabai üzemben tartanak előadást: a MEZŐGÉP gyárában Máikúti Jenő, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos főmunkatársa a kukoricatermesztés komplex gépesítéséről, a megyei Állami Építőipari Vállalatnál pedig dr. Kocsis Ferenc, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a korszerű termelésirányítási és programozási módszerek alkalrhazásáról beszél. Zsákszövödét létesítenek Eperjesen Az új üzem munkalehetőséget teremt Gádoros és Nagyszénás lakóinak is A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat — mely is-meíetes, hogy átfogja és felöleli az egész ország kenderiparát — előtt a vállalati átszervezéssel összefüggésben olyan feladatok megoldása jelentkezett, hogy egyszerre és többirányú átcsoportosítással tudja ezeket megoldani. Az átcsoportosításokat a vállalat általános termelési helyzete, különösen a szegedi munkaerőhelyzet egyre romló körülményed egyértelműen a közeljövőben sürgősen megoldandó feladataivá teszik. Ezek a meghatározó tényezők a szövődéi profil kérdéseit hozták előtérbe és így az illetékes szakemberek, illetve gyári. vállalati vezetők közreműködésével többoldalú és alapos konzultációk után az a javaslat született meg, hogy Eperjesre — egyelőre — 20 zsákszövő gépet telepítenek. Ezzel párhuzamosan az Űjszegedi Szövőgyárból kenderponyva, norvég postazsák ez egyéb len, kender típusú szövetek, az ehhez szükséges berendezésekkel együtt kerüljenek át a Szegedi Jutaárugyárba a már fentebb említett kitelepítendő zsák-kapacitás helyébe. A vállalati döntés figyelembe vette azt is. hogy Eperjesen és környékén — Gádoros. Nagyszénás községekben — milyenek az ott lakók munkalehetőségei. A két község illetékes tanácsi vezetői elmondották, hogy Gádoroson mintegy 900 azoknak a száma, aikik nap mint nap eljárnak a községből dolgozni a környék — elsősorban Orosháza adta munkahelyekre De Nagyszénáson is nagyon sokan vannak olyanok, akik még ennél mesz- szebbre is kénytelenek eljárni, vagy hogy a ma divatos szavával fejezzük ki — ingázni kénytelenek azért, hogy munkaalkalmat és megfelelő kereseti lehetőséget találjanak. A napi több órás kényszerű utazás sok éven keresztül rengeteg törődéssel, fáradsággal jár és ha ipartelepítési lehetőségeink, anyagi eszközeink megengedik, akkor világos, hogy segíteni kell az ott élő emberek gondjain, ami ugyanakkor a vállalat termelési helyzetén is javít, egybevágva a népgazdasági érdekeiekéi. A jelenlegi döntés ugyancsak 20 zsákszövő gép kitelepítéséről szól, de ez egyben megfontolt, lépcsőzetes program is, mivel ha a környék dolgozói megtalálják számításukat — munkakörülményeik javulásában, anyagiakban, több szabad időben —. akkor ez a program bővülni fog Ez a bővülés akkor már új üzemépületek építésével, a vele szorosan kapcsolódó más jellegű beruházások létrehozásával fog együtt járni, ami nyilvánvaló, hogy a két község iparosodásában nagy szerepet játszik majd, A vállalati döntés még ez év végi határidővel tűzte ki a szövődé létrehozását Eperjesen, ami a vállalati és gyári erők magas fokú igénybevételét jelenti tervezésben, kivitelezéseién és anyagiakban is. Gondoskodnak az új szövőnők betanításáról is, hogy időben a szakmát elsajátítva tudják termelő tevékenységüket megkezdeni. A betanítás ideje alatt a részvevők 1800 forint biztosított bért kapnak. Mivel a zsákszövés a szövésen belül az egyszerűbb esetek közé tartozik. ezért a betanulásra 2 hónapot szán a gyárvezetés, melynek ideje alatt Szegeden kulturált elszállásolást kapnak a jelentkezők. Ennek költségeit a vállalat fedezi. A betanulás után a szegedi bérek érvényesülnek Eperjesen és egy szövő.NE DOBJA EL, A MÉM textil hulladékot FELEMELT ÁRON VÁSÁROLJA Tiszta fehér háztartási pamuttextil-hulladék kg-onként 20 Ft, tiszta szines háztartási pamuttextil-hulladék kg-onként 10 Ft. Vegyes háztartási textilhulladék Ug-onkéni 1,60 Ft. nő a teljesítménytől függően 2000—2800 forintot tud majd megkeresni havonta. A szövőnők munkája mellett szükség lesz Eperjesen olyan műszaki képzettségű fiatalokra — fiúkra —, akik a művezetés szép, de egyben nehéz mesterségét kívánják elsajátítani. Rajtuk kívül nyilván olyanok is találnak munkaalkalmat, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek, de a szövés kisegítő munkaköreiben dolgozva a későbbiekben a szakmát is elsajátíthat ják. Csaknem 50 dolgozó betanításáról kell gondoskodni Szegeden a Jutagyárban és biztosítani elszállásolásukat, hétvégi hazaszállításukat. A vállalatvezetés figyelembe vette, hogy az eperjesi szövődé munkaerőellátását csakis a környék községeinek lakosaiból toborozhatja. Ezért úgy döntött, hogy külön autóbusszal szándékozik a dolgozók jobb közlekedését elősegíteni A felmérés és szervezés kezdeti szakaszában az érintett községek vezetőinek részéről a vállalati elgondolás a legnagyobb egyetértést váltotta ki es magas fokú támogatásra talált, ami eevben biztosítéknak látszik ahhoz, hogy az új eperjesi szövődé 1975. január 2-val üzemszerűen már részt vesz a mezőgazdaság zsákellátásában. A könyvtárosnő Hatvannyolc telén dedikálta egyik könyvét nekem Gergely Mihály, a szeghalmi járási könyvtárban. Író- olvasó találkozó volt, emlékszem, igen nehezen indult a beszélgetés. Amikor viszont Mező Margit könyvtáros elkezdte, belejött mindenki. A munkások életének krónikása alig győzte a válaszadást. Mező Margit még akkor is izgult, pedig már a sokadik anké- tot szervezte Szeghalmon, hiszen 1964-ben lett a könyvtár munkatársa. Mindig nagyon komolyan veszi feladatát. Ezért van az ismétlődő izgalom. És ezért is eredményes az, amihez hozzáfog. Három évig félállásban dolgozott, aztán teljes munkabeosztást kapott. Tavaly fejezte be tanulmányait Debrecenben, a népművelő-könyvtáros szakon. Az elmúlt tíz \év alatt jó barátságot kötött a törzsvendégekkel és sok új olvasót is szervezett. Beszélgetésekkel, könyvajánlásokkal, figyelemkeltő programokkal. A régiek ízlését már pontosan ismeri: Lakatos néni az írónők munkáját szereti, Tímár asztalos mestert a történelmi könyvek érdeklik ... Az újabbakat megkérdezi, mit olvastak eddig, milyen témákra lennének kíváncsiak. Sokszor persze a mozi, a televízió műsora előzi meg ajánlatait. Egy- egy könyvből írt film után ostrom indul az eredeti történetért. (A rekordot ‘Szeghalmon is a Forsyte Saga tartja.) A járási könyvtárban havonként egyszer jönnek össze a „Nők egymás között klub” tagjai. Mező Margit ,könyvkiállí- tást rendez előadásaikhoz. A diákoknak, a szocialista brigádvezetők klubjának dolgozatokhoz, illetve vetélkedőkhöz ad segítséget. A Csepel Autógyár helyi gyáregységében és a varrodában is létesítettek egy könyvtárat, ahol a műszaki könyvnapok programjának előkészítésében vesznek részt. legutóbb hazánk és a község felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére hirdettek olvasópályázatot. A pályázók a felsorolt könyvekből megismerhetik felszabadulásunk eseményeit, a jelenkor emberének társadalmi, emberi, erkölcsi problémáit és választ adnak majd a könyvekkel kapcsolatos kérdésekre. A könyvismertetőket tartalmazó pályázati kiírást Mező Margit állította össze. Központi könyvtárukon kívül egy fiók- és egy gyermekkönyvtár is van a nagyközségben; összesen 1800 olvasóval. Huszonötezer kötet könyv gazdái, amelyek raktári katalógusa még kezdeti állapotban van, és rendezésre vár. Sokan látogatják a hírlapolvasót, a zenei könyvtárat is, így a könyvtárosnőnek nemigen jut ideje a munkaidő alatti olvasáshoz. Pedig maga is nagyon szívesen kalandozik a mai és külföldi írók világában, de elsősorban Tolsztoj és V. Hugo történeteiben. Ezek a kalandozások mindig estére maradnak. Egymás után jönnek a délutáni vendégek. Mező Margit, a „Szocialista Kultúráért” kitüntetés új tulajdonosa kedves ismerősként köszönti valameny- nyit. Búcsúzóul azt kérdezem, mit szeretne elérni a közeljövőben. A válasz várható volt: egy új. modem könvvtárépüle- tet, és sok új beiratkozót R. L Irodalmi est Békésen Hétfőn este a békési könyvtárban a Körös menti kulturális hetek alkalmábó1 Kévés Géza kétszeres József Attila- díjas költő és Tóbiás Áron irodalomtörténész találkozott az irodalomkedvelő olvasókkal. Az est nagy érdeklődést váltott ki Békésen, és a vendégek is elismeréssel nyilatkoztak a könyvtár munkatársainak figyelmességéről, a kitűnő szervezéséről. — S itt mi újság? Mit mondjak. Elveszett a kiskés. a csatos üveget elnyelte a föld. Fejlődik a Hú, annyit eszik, mint hat szódás ló... Vége a nyárnak, jön az ősz... A vízmester úr szénája nem kelt el. Köti Bandi nem jelentkezett, Szűcs sem. lehet, hogy holnap már Dina Ferkó sem ... Ennyit mondtam csak. — Vagyunk, vagyogatunk ... Reggel hatkor indult. Ilonka tarisznyát készített neki Egy literes üvegbe bort, a lapos üvegbe egy kis pálinkát. Felkísértük a gátra és hárman néztük a hosszú lépéseit. A felkelő nap szembe kapta. Árnyékát hosszon háta mögé, a gát taposott útjára vetette le. Vele ment az is, a batyuba koszét, simítgatta ki az asztalon. SAS-behívó. Kozák Sándornak címezték. Szolnokra hívták. Ellenkező irányba ment. Arra. amerre a Nap bújt ki a jó meleg ágyából... Október 5. Ezzel kezdtem a naplót. Nem tudom miért, de kétszer aláhúztam. Csak másnap reggel értettem meg. Bezártuk a boltot, lehúztuk a rolót. Űj boltos következik, új bolt és új berendezés. Vajon milyen lesz a boltos. a bolt és a berendezés? Ezen a napon annyit tudtam bizonyosan, hogy gazdátlanul maradtunk. A teherautó elindult, a központban nem maradt senki. Milyen furcsa ez is... Esküt tettünk mindnyájan. A szolgálati helyünket nem hagyjuk el, szolgálatunkat mindenkor becsülettel ellátjuk, ha kell, éjjel-nappal ügyeljük a vizet, vigyázunk a gátra és vigyázunk a falvak, községek és tahyák világára, álmára ... Eny- nyit jelent az eskü? Az, hogy Isten engem úgy segéljen. Csak ennyi? Ellő a ponyvás teherautót és gyerünk. Nagy a világ! A gátat egye a fene, a falvakat és a tanyákat is... Mi meg mehetünk a saját fejünk után? Ki rendeli el a riadót? Az öreg Szeles, mint rangidős? Tegnap már nem beszélt. Szűcs sem. ma reggel már Dina sem ... Helyette az ágyúk szólaltak meg. Olyan tisztán hallottam, mintha csak itt rántották volna el a zsinórt az orrom előtt... Porzik a messzi határ. Tankok bújnak ki a fasorból, táróinak, fordulnak, füstölnek. Még picikék, de t mire ideérnek, nagyra nőnek és bújhatunk előlük a krumpliverembe... Egész nap csak őgyelegtem, kerestem a helyem. A szertár ajtaját kinyitottam, szellőztettem. Toliseprűvel leporoltam a szerszámokat. Egyiket, másikat megszámoltam. Húsz darab viharlámpa, ásó. lapát, kapa, gereblye, kisfejsze, nagy- fejsze, kalapács. harapófogó, súlyokverő négv_ és nyolckezes, egy mázsa drót, tíz kiló százas szeg. ugyanannyi hatvanas. A szerszámok sorban, állványon vagy szegen, az árvédelmi zsák meg rúdon, kerek ötszáz darab Ott nem éri el az egér, nem tudja kirágni. Két köbméter
