Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
A MEGYEI PART BIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. OKTOBER 17., CSÜTÖRTÖK Ära: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 243. SZA Huszonnyolc testvérpárt küldöttségének részvételével megkezdődött a varsói konzultatív találkozó Varsó Varsóban, a Lengyel Minisztertanács palotájának dísztermében szerdán délelőtt megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok képviselőinek konzultatív találkozója, amelynek megtartását a LEMP és az Olasz KP kezdeményezte. A találkozón huszonnyolc testvérpárt küldöttsége vesz részt. A delegációkat Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára köszöntötte, majd Edward Gierek, a LEMP KB első titkára mondott üdvözlő beszédet. Mint ismeretes, az utóbbi hónapokban több testvérpárt szorgalmazta az európai kommunista és munkáspárt újabb nemzetközi konferenciájának összehívását. A mostani konzultatív találkozó ezt a problémát tárgyalja meg. Ülései zárt jellegűek. (MTI) Kongresszusi munkaversenyben TáltelfesHi eredeti vállalását a Vetinai-termelteti és Ellátó Vállalat dél-magyararszági központja Munka és munkaidő A kérdésre — mennyi is a napi- vagy a heti munkaidő hossza Magyarországon? — voltaképpen roppant egyszerű a válasz: napi nyolc, vagy heti 44—48 óra, attól függően, hogy a szóban forgó munkahelyen már megvalósíthatták-e a munkaidő csökkentését, vagy még nem. A válasz már sokkal komplikáltabb, ha azt vizsgáljuk. hogy mennyi a napi vagy heti munkaidő hossza a valóságiban.? A napi fizetett félórányi ebédidőt éleve le kell vonnunk, mert ezalatt többnyire nem dolgozunk, viszont a törvényesen megállapított heti 44 vágj' 48 órás munkaidőben ez is beleszámít. Nérnj matematikai alap_ Ismerettel könnyedén kiszámolható. hogy a tényleges munkaidő máris heti 41. vagy 45 óra. Bár csak így lenne! — sopánkodnak). joggal, a munkaügyi szakemberek, a mfihelyfőnökök s általában mindazok, akiknek hivatali kötelmei közé tartozik a munkarend, a munkafegyelem, a munkaintenzitás figyelemmel kísérése, vagy éppen az ezzel kapcsolatos írott szabályok és íratlan normák betartatása. Hol az a munkahely, ahol mondjuk a reggel hat órakor kezdődő műszakot valóban hatkor kezdik, s hol az a hivatal, ahol reggel nyolckor, fél kilenckor mindenki munkával — értve ezalatt a produktív tevékenységet — kezdi a napot? A műhelyekben jó esetben is1 fél- egy óra telik él az anyagért, szerszámokért, alkatrészekért való futkosással, az irodák világában bevett szokás a reggeli kávézgatás. némi kis tercierével fűszerezve, s ezek a közjátékok átlag két-három óránként' megismétlődnek, további negyed- félórákkal csökkentve a valóságos munkaidőt. S ne csak a munkásokról és a beosztott alkalmazottakról essék szó. Néhány éve úgynevezett munkanapfényképezést végeztek egy iparág vezető beosztású alkalmazottai körében. Kiderült, hogy a vezetők is kénytelenek napi munkaidejük tekintélyes részét olyan tenni- / valókra fordítani, amelyek alaposan csökkentik a produktív munkaidőt Mindez csak némi adalék a kérdés megválaszolásához: mennyi is a munkaidő hossza Magyarországon? Ha nem. lenne szervezetlenség, ha lényegesen szilárdabb lenne a munka- fegyelem, ha megfontoltabb lenne p technológiai tervezés és a gyártáselőkészítés, ha racionálisabb módszereket alkalmazz nának az ügyvitelben, akkor a t valóságos — tehát a munkával eltöltött — idő feltehetően erősen megközelítené a törvényesen meghatározott heti 44 vagy 48 órát. De ha mindezeket figyelembe vesszük, s valamilyen módszerrel megpróbálnánk kiszámítani — és leszámítani —- az ilyen-olyan okokból adódó veszteségeket, akkor is bajba lennénk áz iménti kérdésre adandó válasszal. Wert _ bizony előfordul — nem is ritkán —. hogy valóban munkával múlik el a napi nyolc óra. Rendszerint a nagy túlórázások idején, amikor a napi műszak minimum 10, de inkább 12 óra hosszát tart. Vagyis lehetetlen megmondf ni, hogy mennyi is a valóságos munkaidő s ez a bizonytalanság alapvető szervezési hiányosságokra, ebből következően^ pedig mérhetetlen — és kiaknázatlan — tartalékokra utal. S utal a tennivalókra is. Igaz: nagyszabású, az egész munkamenetet felforgató rendszerszervezéseket végrehajtani nem tartozik a könnyen, gyorsan megoldható feladatok közé. De ha módszeresen kutatni kezdjük, hogy miért is rtr videbb a tényleges munkaidő a törvényesen megállapítottnál, akkor minden munkahelyen tucatnyi — különösebb erőfeszítések és beruházások nélkül is 1 végrehajtható r- tennivalóra bukkanunk. Orosházán a Vetőmag-termet, tető és Értékesítő Vállalat délmagyarországi központjában október 15-én, kedden értékelték a kongresszusi munkaverseny-vál- lalás és a szocialista brigádok harmadik negyedévi eredményeit. Schmidt János igazgató bevezetőjében a szocialista brigádmozgalom jelentőségéről, fejlődéséről beszélt. Elmondta, hogy míg 1972-ben kilenc brigád versenyzett a szocialista címért, az Idén már tizenkét kollektíva 160 tagja, vagyis a dolgozók 70 százaléka vesz részt a mozgalomban. Hogy milyen eredménnyel, arról Lestyán Mihály munkaver- seny-felelős adott tájékoztatót. A SZOT, a népfront és a KISZ felhívása alapján a területi központ is csatlakozott a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásénak 30. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyhez. A vállalások elsősorban a munka hatékonyságának növelésére, a gazdaságosság fokozására, a termelőüzemek és a lakosság jó minőségű vetőmaggal történő ellátására vonatkoznak. Ami a felvásárlást illeti, a gazdasági és kerti magvaknál öt- százalékos túlteljesítést vállaltak, ami 80 vagonos többletnek féléi meg. Az eredményességre jellemző, hogy a tervezettel szemben 169 vagon volt a többletfelvásárlás, amely 13 millió forint értékű. Itt elsősorban a területi központ Tessedik és Móra szocialista brigádja jeleskedett. A békési virágtelep három szocialista brigádja a hozamérték tíz- százalékos túlteljesítését vállalta, ami 300 ezer forintot jelent. Ennek teljesítését nehezíti ugyan az időjárás, de remélhető, hogy a három kollektíva eleget tud tenni felajánlásának. A vállalások másik csoportjába a társulások szervezése tartozik, s ezt már túl is teljesítették a kollektívák A ösztítőüzemekben dolgozó szocialista brigádok a gépek kapacitásának tízszázalékos növelését, a minőség javítását vállalták. Az orosházi üzem Kossuth szocialista brigádja már teljesítette vállalását, hasonlóan a Petőfi brigád is. Ugyancsak ez a két kollektíva vállalta az exportfel- ádat határidőre történő teljesítését. A szarvasi üzemben szintén a kapacitás tízszázalékos növelését és a minőség javítását irányozta elő a Május 1. brigád, s ezt teljesítette is. A vállalások között szerepei az értékesítés fokozása, a vetőmag-forgalmazás tízszázalékos túlteljesítése. Két megyében összesen kétszáz hold jobb ellátását jelenti e vállalás teljesítése. A vetőmagfelújítás növelése érdekében a területi központ Táncsics brigádja vállalta a kalászos és hibridkukorica-forgalmazás növelését, s ezt az előirányzott 12 millió forintnál jóval nagyobb értékben teljesítette, eddig 26 millió forint értékű a túlteljesítés, A kollektívák vállalták az árbevétel 3,5 millió forintos túlteljesítését, az elfekvő anyagok csökkentését, s számottevő az a társadalmi munka is, amelyet Orosházán, Szarvason és Békésen teljesítettek. A kongresszusi versenyvállalás összesen 22,6 millió forint értékű volt, amit már eddig teljesítettek s a várható többlet 30 millió forint körüli lesz. Mindezek alapján elismeréssel lehet szólni a brigádokról, amit bizonyít az is, hogy e tanácskozáson öt kollektívát jutalmaztak. Az orosházi Móra és Petőfi brigád 1500—1500, a Lenin 1000, a szarvasi Május 1. brigád és a békési Lippai brigád ugyancsak ezer-ezer forint jutalmat kapott.. S. F. I Október 19-én: Kommunista műszakot tartanak a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája kongresszusi felszabadulási munkaverseny keretében felajánlotta, hogy a vállalások teljesítésére, az 1974. évi terv végrehajtására, valamint net- mes célkitűzések anyagi támogatására az idei esztendő egyik szabad szombatján az összes munkahelyen kommunista műszakot tartanak. Most elérkezettnek találták az időt ahhoz, hogy valóra váltsák adott szavukat. Ezért a vállalat politikai, társadalmi és gazdasági vezetése felhívással fordult a vállalat dolgozóihoz. Ebben javasolják,- hogy október 19-én, szombaton reggel hat órától délután két óráig tartsák meg a kommunista műszakot. Egyúttal arra kérik a dolgozókat, hogy a kommunista műszakra eső bérüket ajánlják fel megyei gyermekintézmények, az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző intézet építésére és a vállalati munkásszálló bővítésére. A központi iroda dolgozóit arra kérik, hogy havi alapbérük két százalékát ajánlják fel a fenti ne,mes, közérdekű célok támogatására. ••••■■■■■■■■■■■■■■■«■■■••■■■■■■■■■■■■■■■■■9aassc8aaaaK»9**>*£aa>MMcamM«aBa«BSMBaBaBa»aaaaa«Baa«aaaa*««t»*caais*aa»asaasaBass3sea«fl0 Műanyag formásók exportra Az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet legkeresettebb terméke a műanyagfeldolgozó gép. Ezek zömét exportra gyártják, a szocialista államok és a fejlődő országok megrendelésére V. Cs,
