Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

Tanácsok telepítés előtt Néhány hét múlva újra meg­nyílnak a faiskolai lerakatok, kjezdetét veszi a nagy őszi gyü- raölcsfavásár. Több éves tapasz­talat bizonyítja, hogy sok kert- tulajdonos felkészületlenül, kü­lönösebb megfontolás nélkül, csupán az árjegyzékekre ha­gyatkozva válogatja össze a kertjébe ültetendő szaporító­anyagot Az is megfigyelhető, hogy sokan nem fordítanak kel­lő gondot a faültetés előkészí­tésére és végrehajtására sem. Az évek múltán mutatkozó ba­jok megelőzése érdekében a te­lepítés néhány alapszabályáról szólunk ezúttal. Igaz. hogy a gyümölcsfélék többsége megél és produkálni is tud a különböző típusú és minőségű talajokon, talajvizs­gálat nélkül azonban nem sza­bad telepítéshez fogni. A helyszíni talajvizsgálat is sok mindent elárul, a labora­tóriumi elemzés még eredmé­nyesebb. Kétségtelen, hogy a minitagödör kiásása fáradság­gal. a vizsgálat pedig némi költséggel jár, de ne felejtsük, hogy nem egy-két, hanem 15— 20—40 éves kultúráról van szó. A talaj esetleges hibái — ame­lyek miatt éveken, át senyved- het, majd kipusztulhat a fiatal fa —ültetés előtt még kijavítha­tok, később csak részben vagy egyáltalán nem. Nagyon fontos követelmény az ültetés előtti alaptrágyázás. Ez sem pótolható később. A 60—80 centiméter mélyre ada­golt nagy mennyiségű szerves és műtrágya (legalább 4 mázsa szerves és mintegy 5—6 kilo­gramm káli és szuperfoszfát 100 négyzetméterre) hosszú időn át kielégíti majd a fejlő­dő fa tápanyagigényeit. A talaj szakszerű előkészítése az ültetést megelőző legfonto­sabb munka. Ennek módjai: a forgatás vagy a gödörásás, 60—80 cm mélységben. Ha csak az utóbbira van lehető­ségünk. az esetben tartsuk szem előtt, hogy a gyümölcsfák gyökerei nem annyira lefelé, mint inkább közel vízszintes irányban terjednek. Ezért men­nél kötöttébb kertünk talaja, annál nagyobb méretű gödröt készítsünk. Fák esetében a mé­ret minimum 120x120x60 centi­méter. A föld kitermelésénél a termőréteget és a nyers talajt külön-külön kupacba rakjuk, hogy ültetésnél a gyökerekhez termékeny talajt tehessünk. A kiásott gödröt néhány hétig ne temessük vissza, hogy a föld pihenhessen. A gödörbe való te­lepítésnél fánként legalább 5 ki­logramm szerves trágyát, 40 dkg szuperfoszfátot és 30 deka ká­lisót adjunk. A szerves trágyát és a műtrágyákat a gödör aljá­ra helyezzük. Az előbbit eset­leg össze is keverhetjük a ta­lajjal. de arra nagyon vigyáz­zunk. • hogy szerves- és műtrá­gya a fiatal gyökérzet közelé­be ne kerüljön. Felkészülten induljunk az olt­ványok beszerzésére. Legyünk tisztában azzal, bogy saját ker­tünk talaja milyen gyümölcs­nem, faj és fajta igényeinek fe­lel meg legjobban. Nem kö- afonbot, hogy milyen alanyú és törzsmagasságö csemetét vásá­rolunk. Gyenge gyökérzetű, rosszul összeforrt, sérült vagy fagyott szaporítóanyagot ne ve­gyünk át Követeljük meg az árucímkét, amely elárulja mindazt, amit a fa „előéletéről” (termelő fais­kola. alany, fajta, faalak, minő­ségi osztály) feltétlenül tud­nunk kell. Ezt az úgynevezett jel táblát ne dobjuk el, mert a későbbi azonosítás enélkül meg­oldhatatlan. Ha postán érkeznek oltvá­nyaink. vagy mi magunk hosz- szú úton szállítjuk, gyakran kissé megfonnyadnak. Ültetés előtt ilyen esetben rövid időre áztassuk vízbe a fácskákat. Ha már beköszöntött a fagyos idő, télire 50—60 centiméteres ár­kokba vermeljük el őket, a gyökérzet megóvása érdekéiben. Az ültetés előtt a csemeték gyökereit feltétlenül mess ük vissza úgy, hogy a metszett fe­lület a talajra ráfeküdjön. Vág­juk .le a törött, penészes gyö­kérrészeket, mert fertőzés for­rásai lehetnek. A metszett gyö­kereket mártsuk agyagos pépbe a kiszáradás ellen. Helyes, ha a pépbe egy kevés rovarölő szert is keverünk Az ültetést mindig legalább két ember végezze. A gyöke­rek közé morzsalékos talaj ke­rüljön, a szemzés helye legfel­jebb 3 ujjnyival kerüljön az eredeti talaj felszíne fölé. őszi ültetésnél nem szükséges öntöz­nünk. a felkupacolást azonban ne hagyjuk el. Kulin Imre Előző számunkban első tava- j szí virágaink közül az apró, hagymásokat ismertettük, te­kintettel az őszi ültetésre. Arról is hírt adtunk, hogy az idén nagy a választék az üzletekben hagymavirágokból. Sok örö­münk lesz, ha ültetünk belőlük, cserépbe,, tálba, kis ládába, ko­sárba vagy bármilyen alkalmas edénybe. A kedvelt jácint és tulipán 6—8 hét alatt gyökeresedik be, a fajtától függően. Ezalatt 8— 10 C-fokos helyen kell tartani, és mérsékelten öntözni. Amikor már a hajtáscsúcs növekedésnek indul, sötétítsük be fekete pa­pírral vagy más sötét anyag­gal, és 20—22 C-fokos helyen hajtassuk meg. Ha a virágbim­bók megjelentek, már nem kell sötétíteni, és elegendő a 15 C fok körüli hőmérséklet. Az ültetéstől a virágzásig te­hát legalább 2,5—3 hónapot kell számítanunk. A nárcisz és krókusz hajtató­|0 mMmm 1974. OKTOBER 15, Tanfolyam a ZBlíseghajtatásról A zöldségtermesztés napiren­den levő fejlesztésének egyik lényeges mozzanata a hajtatás. Az utóbbi időben sok új, érdek­lődésre számot tartó módszere alakult ki. Elsősorban természe­tesen a term^elés mennyiségét és gazdaságosságát egyidejűleg növelő módszerek kerülnek elő­térbe. A MÉM Mérnök- és Vezető­továbbképző Intézete s a Ker­tészeti Egyetem kertészeti ága­zatvezetők részére 1974. novem­ber 25. és december 7. között Budapesten bentlakásos tovább­képző tanfolyamot szervez. A részvételi jelentkezést a tovább­képző intézethez (1143 Buda­pest, Ida u. 2.) lehet beküldeni. Olvasóink szíves figyelmét — a szokástól eltérően —■ külön is szeretnénk felhívni erre a lehe­tőségre. Annál is inkább, mert a tanfolyamot a tárgy jelentő­sége miatt soron kívül indítják el, s eddig nem is hirdették meg sehoL A két hét alatt a résztvevők a növényházak, fóliasátrak kor­szerű berendezéseivel, azok cél­szerű üzemeltetésével ismerked­hetnek meg a szakma legkivá­lóbb elméleti és gyakorlati mű­velőinek irányításával. Az el­hangzó előadásokat üzemlátoga­tások, tapasztalatcserék egészí­tik ki. sa egyszerűbb, mert e fajokat az egész hajtatási idő alatt ál­landóan hűvös, sötét helyen kell tartani. Amikor már a hajtás­csúcsok 3—5 cm hosszúak, vi­lágos helyre, akár ablak közé is állíthatjuk. Tartós virágzá­sukhoz elegendő a 15 C-fokos hőmérséklet. A hagymákat úgy kell az edénybe ültetni, hogy felső har­maduk álljon ki a földből, il­letve az ültetőközegből. Erre a célra megfelelő a homok, a tő­zeg, a víz; nem szükséges táp­anyag A hajtatáskor a virág­hagyma saját tartalék tápanya­gát használja fel. Szép Anemone (szellőrózsa), törpe írisz és Scilla (csillagvi­rág) fajták is kaphatók az idén. Ezek hajtatásával is kísérletez­hetünk. Az apróbb hagymásokból egy nagyobb tálba négyet-ötöt is ül­tethetünk, sőt, különböző fajo­kat vegyesen is elhelyezhetünk. Dekoratív díszt kapunk a több­féle színű és fajtájú virágokból. Virágzás után a hagymákat vissza hagyjuk húzódni, és amint lehet, a kertbe kiültetjük, hogy fejlődhessenek. Üjból eze­ket nem hajtatjuk. Virágok a télben Növényvédőszer- maradványos must kezelése A törvényes előírások a szü­retet megelőző utolsó permete­zés idejét 30 napban határoz­zák meg. Mégis, rendkívüli idő­járás — mint az idei — eseté­ben előfordul, hogy a mustba kerülő növényvédőszer-marad- vány gondot okoz. Ekkor a te­endő a következő. 1. A gyorsan feldolgozott sző­lőből nyert mustot (ne hagy­juk a cefrét állni!) ülepítéssel feltétlenül tisztítsuk meg Elnnék módja a következőt 100 literenként 1—1,5 dkg (pe­nészes szőlő esetéiben 2—3 dikg) kristályos borkénnel kezeljük az erjedetlen mustot. A ként feloldjuk és mustban keverjük el. A kénezett mustot körülbelül egy éjszakán át (12 óráig) le­hetőleg hűvös helyen, erjedésr mentes környezetben állni hagyjuk. Az üledékről (ez az ülepítési idő hosszától függően 20—30 százalék) lefejtjük az ülepedett, tiszta mustot, A művelettel a veszedelmes anyagok nagyobb fajsúlyú ré­szeitől megszabadulunk. 2. A tiszta mustot gyorsan er­jedésbe hozzuk. Ilyenkor faj­élesztőből (beszerezhető: Szőlé­szeti és Borászáti Kutató Inté­zet, Budapest II., Herman Ot­tó u. 15.) az élesztőhöz mellé­kelt utasítás szerint anyaélesz­tőt készítünk. Vagy, ha már van erjedésben levő mustunk (ez természetes anyaélesztő), ennek felhasználásával nagy mennyiségű (5—10 százalékos, tehát 100 liter ülepített musthoz 5—10 liter) anyaélesztőt adunk. 18—20 °C fokos (nem mele­gebb!) helyiségben „ nagy lét­számban elszaporodott élesztő a mustot így órákon, belül hatá­rozott erjedésbe hozza Fontos az erjedés gyors megindítása, ég ellenőrzéssel (a hőmérséklet mérésével a mustban (max. 28—30 C-fok leheti. s a cukor-1 fogyás ellenőrzésével, kósto­lással. az esetleges ferde irá- I nyű erjedés időbeni felismeré­sével) egybekapcsolt lefolytatár sa Amint meggyőződtünk róla (vagyis fülünkkel már nem érzékeljük az erjedés hangját, az ún. széndioxid-pattogást és kóstolva a bort már gyakorlati­lag nem érezzük édesnek), hogy a must kierjedt, feltöltögetjüäs a hordót, tehát megszüntetjük az erjedési űrt. 3. A feltöltögerés után az új­bort 2 héten belül lefejtjük a durva seprőről. A bor termé­szetesen nem lesz tiszta, de ék­kor ez nem is fontos. Majd ké­sőbb megderül. Most az a lé* nyeges, hogy az erjedés során kicsapódott, veszélyes anyagok­tól borunkat haladéktalanul el­válasszuk. A fejtést megelőzően elvé­gezzük a bor törési próbáját. Félig töltött pohárban vagy vízfehér, ledugaszolatlan üveg­ben, szobahőmérsékleten 1—2 napig figyeljük a bort. Ha fér lül (a bor felszínén) barna gyű­rű jelenik meg. akkor a fejtést kénezéssel kell egybekapcsolni. Gyenge bamatörési hajlam ese­tében 100 literenként 2 dkg kristályos borként, erősebbnél 3—4 dkg-ot számítunk. Az egy hordóba fejtendő bor teljes mennyiségének megfelelő ként. 5—10 liter borban — ka- vargatás közepette —• tökélete­sen feloldjulki. Ezt a kénes bort a fejtésre előkészített, tiszta, üres hordóba öntjük. Erre rá­fejtve végezzük el az újbor fej­tését A tele hordóban még cél­szerű a ként alaposan elkever­ni (csövön, lopón levegőt fü­vünk bele, bottal, déri tő vassal megkeverjük, a kisebb bordót meghengergetjük). Az így kezelt bor lassan ön­magától is megtisztul. Ha per dig 2—3 hét múlva megderítr jük, evvel jelentősen siettetjük a tisztulását. Telepítésre javasoljuk: Nyárin Ima-fajták Termesztésűk házikertben könnyebb, kevésbé munkaigé­nyes, mint a téli almáké. Egy­szerűbb a növényvédelmük, ke­vesebb permetezés szükséges hozzá, s a korábbi érés követ-; kéziében kisebb a termelési kockázat (jég-, szélkár). Törpe­alanyon termőkaros orsónak és sövénynek is nevelhetők. Ma már a korábbi évek fajta- választékánál jóval több kiváló tulajdonságokkal rendelkező nyári fajtákat ismerünk és ajánlhatunk a termesztőknek. Ezek közül érési sorrendben is­mertetünk néhányat. Close. Az egyik legkorábban érő nyári alma. Már június vé­gén, július elején kezd érni, s ez 2-3 hétig elhúzódik. Gyü­mölcse nagy, átlagsúlya 150 g, alakja hosszúkás, héja sima, vi­aszos, felületét csaknem teljesen borítja a bordópiros fedőszín. Húsa fehér, szemcsés, kellemes, édes-savas. Fája közepes növe­kedésű, koronája szabályos gömb. Korán termőre fordul, elég jól terem. Genetikai adott­ságai folytán porzófajtaként nem vehető számításba (trip- loid). Lisztharmat, varasodásra nem érzékeny. Stark Earliest. Július első fe­lében érik, néhány nappal meg­előzi az Asztraháni pirost, de érése nem húzódik el annyira. Gyümölcse középnagy, lapított gömb. Sárgásfehér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpi­ros fedőszín borítja. Jellegze­tes az egész felületén jól látha­tó világosbarna pettyezettség. Húsa roppanó, lédús, édes, kel­lemes illatú. Fája középerős nö­vekedésű, korán termőre fordul, Lisztharxnatra, varasodáss» gyengén érzékeny. Ceglédi piros. Július közepén, augusztus elején, az Asztraháni pirossal egy időben érik. Gyü- 1 mölcse közepes nagyságú, alak­ja hengeres. Színe az egész gyü­mölcs felületén kárminpirossal fedett. Húsa fehér, félkemény, éretten ritka állományú, kásá­sodé, lédús, enyhén savanyítás. Éva. Érési ideje július máso­dik fele, augusztus eleje. Az év­járattól függően 6—10 nappal az Asztraháni piros után érik. Gyü­mölcse szabályos gömb alakú, középnagy, átlagsúlya 100 g kö­rüli, gyümölcsmérete kiegyenlí­tett, nagy része 05—70 mm nagyságú. Színe szép sötétpi­ros, a színeződés a gyümölcs egész «felületén egyenletes vagy enyhén csíkos. Húsa sárgásfe­hér, tömött Egri piros. Érési ideje augusz­tus közepe, szeptember eleje. Gyümölcse középnagy vagy nagy, átlagsúlya 135 g. Alakja gömbölyded, színe élénkpiros, éretten sötétpiros. Húsa fehér, íze kellemesen fűszeres. VOLÁN 8. SZ. VÁLLALAT felvételre keres férfi és női rakodóka! Jelentkezni lehet: Békéscsaba, szállítmá­nyozási kirendeltség, ör utca.

Next

/
Thumbnails
Contents