Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

MA; MEGTERVEZETT PÁRBESZÉD (3. oldal) kongresszusi: VERSENYBEN <3. oldal) A KÖNYVTAROSNÖ (4. oldal) A barátság és egyűttműkOdÉs dokumentuma Sajtótájékoztató Békéscsabán a szovjet kulturális napok gazdag programjáról S3napon Ét az egész ország Moszkvára és Leningrádra fi­gyelt. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormánykül­döttség járt a Szovjetunióban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak nagyra- oecsültr vendégeként. A magyar közvélemény a te­levízió, a rádió és a sajtó köz­vetítésiével ennek a hivatalos baráti látogatásnak minden mozzanatát nyomon követhette. Tapasztalhatta, hogy Leonyid Brezsnyewel az élen a vendég­látók — párt- és állami vezető személyiségek éppen úgy, mint az üzemeik, intézmények dolgozói vagy a moszkvai, leningrádi utca járókelői —• mélyről fa­kadó baráti érzelmekkel, a szovjet emberekre olyannyira jellemző természetes melegség­gel vették körül a magyar nép küldötteit. Így aztán ez a lá­togatás nemcsak politikai, a hivatalos ügyek szempontjából volt páratlanul gazdag, hanem érzelmi vonatkozásban is. Ki­fejezte a magyar és a szovjet nép, a két testvérpárt, a két szocialista ország legteljesebb egyetértését, teljes összehan­goltságát, testvéri kapcsola­tait. Ezért emelhette ki a küldött­séget kísérő magyar újságírók­nak adott nyilatkozatában Ká­dár János, hogy bár „a két ország nagyságrendje nagyon is különböző”, minden szempont­ból egyenjogú, megbecsült barátként kezelnek bennün­ket s a szovjet emberek szá­mára „ugyanolyan értékes és drága a szovjet—magyar ba­rátság, mint nekünk a magyar —szovjet barátság”. A két párt és kormány ve- zetőinek legmagasabb szintű találkozói kiváló alkalommal szolgálnak arra is, hogy kicse­réljék véleményüket a kétol­dalú kapcsolatok állapotáról csakúgy, mint a nemzetközi kérdésekről. A látogatás és a tárgyalások eredményeit ősz- szegező közös közlemény fontos dokumentum, nemcsak a nem­zetközi közvélemény előtt de­monstrálja a két párt és or­szág nézeteinek és álláspont­jainak teljes egységét vala­mennyi megvitatott kérdésben, hanem eligazítást ad magyar és szovjet főhatóságoknak, vállalatoknak, intézményeknek és minden rangú és foglalko­zású dolgozónak is az együtt­működés fejlesztésének teen­dőire. A kiinduló megállapítás, amely mintegy az eddig meg­tett utat is értékeli, az, hogy „magas színvonalúak a két or­szágnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden te­rületére kiterjedő testvéri kap­csolatai”. Ezt a megállapítást a közös közlemény a továb­biakban részletezi, s egyben jelzi azt is, hogy milyen úton (kívánatos továbbhaladni. ,,Ha_ tékonyabbá váltak — hangsú­lyozza a közlemény — a két ország helyi párt- és társadal­mi szervezeteinek, minisztériu­mainak és főhatóságainak, me­gyéinek és városainak kapcso­latai”. A kapcsolatok fejlesz­tésének, az együttműködésnek ez a — mondhatnánk — „de­centralizálása” kétségtelenül hatásosabbá, elmélyültebbé tet­te a- munkát a különböző szin­teken. Behatóan foglalkoztak a tár­gyaló partnerek a gazdasági kapcsolatokkal. Az olyan nyers­anyagban szegény ország szá­mára, mint hazánk, a mai energiaválságos világban hat­ványozott jelentősége van a közös közlemény azon megálla­pításának, amely a két nép­gazdaság most készülő ötéves terveinek összehangolására ösz­tönöz, különösen a fűtőanyag- és energiatartalékok további kiaknázása céljából, Ugyancsak kölcsönösen hasznos és a haté­konyabb gazdálkodást szolgál­ja az a megjegyzés is, hogy a legfontosabb gépipari ágazatok­ban a szakosítás és kooperáció szélesítésére közös intézkedése­ket kell tenni. A gazdasági természetű irány­mutató megállapítások közül még kiemelendők a közös köz­leménynek a szocialista integ­rációs program fejlesztésére vonatkozó pontjak Általában hangsúlyt kapott a magyar— szovjet tárgyalásokon a két­oldalú (kapcsolatokon túlmu­tató együttműködés különböző területeinek és módozatainak vizsgálata. Ilyen együttműkö­désre hív fel a közös közle­mény a marxista—leninista el­mélet időszerű kérdéseinek ki­dolgozásában, a burzsoá ideoló­gia elleni harc fokozásában. A tárgyaló felek elhatározták azt is, hogy szélesítik a két kül­ügyminisztérium, valamint a két párt; Központi Bizottsága közt a külpolitikai konzultá­ciókat és munkatalálkozókat „Az MSZMP és az SZKP — hangoztatja a közös közlemény — nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspár­tok regionálisan és világmére­tekben végzett közös munká­jának. A két párt megerősíti készségé;, hogy elősegíti az er­re irányuló gyakorlati lépések megvalósítását”. A közös közlemény végül részletesen foglalkozik a két pártnak a napirenden levő nemzetközi kérdésekben val­lott, minden tekintetben telje­sen egybeeső, egységes állás­pontjával. A nemzetközi eny­hülés politikájának térhódítá­sában oroszlánrésze van az SZKP, a szovjet állam erőfe­szítésének, amely az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram átültetése a gya­korlatba. A tárgyalásokon is kifejezésre jutott, s a közös közlemény is megerősíti, hogy az MSZMP, a magyar kormány és egész népünk minden erővel támogatja ezt a politikát, ele­get tesz internacionalista kö­telességének és lehetőségei sze­rint hozzájárul ahhoz a nagy erőfeszítéshez, amelyet a Szov­jetunió, az SZKP fejt ki a vi­lág békéjéért, .biztonságáért és a társadalmi haladás győzelem­re juttatásáért. A magyar—szovjet barátság kiemelkedő hat napja volt a párt- és kormányküldöttsé­günk szovjetunióbeli látogatása. Most a szovjet—magyar ba­rátságnak és együttműködésnek dolgos hétköznapjai következ­nek. Ezekhez erőt, lendületet ad mindaz, amit küldötteink a Szovjetunióban, tapasztaltak. Az MSZMP megyei bizottságai, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­sága, valamint a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza október 5—11. között szovjet kulturális napokat rendez megyénkben. A gazdag program ismertetésére kedden délután sajtótájékoztatót tartottak Békéscsabán a Haza­fias Népfront megyei bizottságá­nak titkárságán. Ott volt többek között Bodnár Vlagyimir Lávrentyevics, a Szovjet Kultúra és Tudomány i Háza igazgatóhelyettese, Iván Vaskeba, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetsége magyaror­szági képviseletének titkára, a Békés megyei Népújság több rovatvezetője és munkatársa. A (vendégeket Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára köszöntötte, majd a szovjet elvtársak részle­tesen ismertették a programot. Hangsúlyozták egyebek között: Magyarországon még nem ren­dezett kulturális napokat a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Azért választották első­nek Békés megyét, mert itt'sza­badult fel az első magyar falu, ez a megye nyerte el elsőnek a szabadságot. A Viharsarok né- I pével együtt szeretnének ünne- peini a felszabadítók képviselői. | Az elmúlt színházi évadban békéscsabai rendező állította színpadra Bródy Sándor: A ta­nítónő című drámáját a penzai Lunacsarszkij Színházban. Vi­szonzásként most Szemjon Moj- szejevics Rejngold, a penzai színház főrendezője, a Szovjet­unió Érdemes Művésze viszi Az ünnepi megnyitóra októ­ber 5-én Szarvason kerül sor. Ezután a megye több, városá­ban, illetve községében rendez­nek kiállításokat, filmvetítése­ket, veterántalálkozót és egyéb összejövetelt. Megyénkben ven­dégszerepelnek a moszkvai Ope­rett Színház tagjai és szovjet ka­tari am űvészek. Arra törekedtek a rendező szervek, hogy a Vihar­sarok népe minél többet ismer­jen meg a Szovjetunió több mint 200 nemzetiségének kultú­rájából, népművészetéből, nép­szokásaiból. Szocialista tartalom, nemzeti forma jellemzi majd az eseménydús programot. A Szov­jet Kultúra és Tudomány Háza szeretettel várja rendezvényeire az elsőnek felszabadult megye lakosságát. A. Púja Frigyes Kew Yorkba utazott Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden New Yorkba uta­zott, ahol részt vesz az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitájában. A Ferihegyi repülő­téren Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár búcsúz­tatta. (MTI) színpadra a Jókai Színház no­vember 7-i ünnepi bemutatóját, egy mai szovjet szerző, Izidor Stok: Az élet megy tovább cí­mű színművét. Sz. M. Rejngold irányításával már folynak a da­rab technikai előkészületei, s ezen a héten megkezdődnek a próbák. F. Gy. Kiva kitüntetése A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság arany koszorús jelvényé­vel tüntettél! ki F. Gy. Kiva, * Szovjetunió kétszeres hőse, nyu­galmazott ezredest, aki 30 évvel ezelőtt részt vett a Battonya fel­szabadításáért vívott harcban. A kitüntetést kedden délután Budapesten az MSZBT székhá­zában ünnepélyes külsőségek kö­zepette adta át Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Az ünnepség gén ott volt többek között B. D. Sevikin követtanácsos, a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gének megbízott ügyvivője is. F. Gy. Kiva elvtársat as MSZBT aranykoszorús jelvé­nyének átvételére elkísérte Nagy Jenő, az MSZBT megyei bizott­ságának propaganda- és műve­lődésügyi osztályvezetője. Vontatóberendezés a Sarkadi Cukorgyárban fjr itSMStr _________________ __ ' ST' íz*?' r ssss * .> ^— ——~j A közelmúltban adták át a Sarkadi Cukorgyárban a cukorrépa kirakásánál alkalmazott csörlö- rendszeren alapuló vagonvontató berendezést (Fotó; Demény) Penzai vendégrendező a Jókai Színházban

Next

/
Thumbnails
Contents