Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. OKTÓBER 12„ SZOMBAT Ára: 1 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM MR: BÁROM VÁROS KÖZÖTT <5. oldal) TAPASZTALATOK A MUNKAIDŐ- CSÖKKENTÉSNÉL, (i oldal) SZERKESSZEN VELÜNK <7. oldal) A hallgatás ára Ás IndokolaflesKri gyanú- sítgatókat, az alaptalanul rágalmazókat, a rosszhiszemű bejelentőket a törvény erejével is felelősségre vonja a társadalom. Senki nem ütközik meg, ellenkezőleg, helyesléssel fogadja, ha egy rágalomhadjárat elindítója elnyeri példás büntetését Jogos a védekezés, hiszen az áskálódás van annyira veszélyes, mint a csalás vagy a lopás, fölér a társadalmi tulajdon megkárosításával- A rágalom fölboly- dítja a nyugodt munkahelyi légkört, embereket sodor méltatlan helyzetekbe, időt energiát vom el a hasznos tevékenységtől, tehát végső soron forintokban kimutatható kárt okozL, De igaz ugyanennek a tor dítottja is. A kár semmivel sem kevesebb, ha a látszólag nyugodt légkör fenntartásáért tények, megalapozott vélemények elhallgatásával kell megfizetni. Nagy ár a hallgatás. Roncsolja az egészséges munkahelyi légkört, akár a meggondolatlan fecsegés. Baljós feszültséggel telíti meg a levegőt, sérelmeket halmoz, szabad utat biztosít a törtetőknek és a hatalmukkal visz- sza élőknek, teret enged a hibák halmozódásának. A kezdetben még kigyomlálható hiba gyökerei megerősödnek, élburjánzik, mint az éLősdi növény, alattomosan terjeszkedik. Fejlődését a hallgatás táplálja. Növekedését azok segítik elő, akik maguk is viselik következményeit. Az óvatosságból, kényelmességből kimondatlanul maradt szavak előbb-utóbb maguk is a legnagyobb kényelmetlenséget okozzák. A hibákat újabb hibák tetézik, eltemetik a tisztességes szándékot, s nem marad más megoldás, mint erőszakos beavatkozással megszabadulni tőlük. Ilyenkor azután, hiába a halogatás, nemcsak a vétkesek, a néma szemlélők is kénytelenek megszólalni. A bírósági tárgyalásokon, a fegyelmi eljárások során egyszerre kiderül: a történtek nem okoztak meglepetést, látható előzményéi voltak, sokan észre is vették a jeleket, csak éppen nem szóltak miatta. Egyszerűbbnek vélték a hallgatást, meggyőzték magukat, hogy amit észrevették, nem rájuk tartozik, elég, ha a saját dolgukkal törődnek. A kisebb-nagyobb ügyekben elszántan hallgatók többnyire az ilyen esetek során jönnek rá, hogy hallgatásuk tárgya igenis a saját dolguk. A rákérdezésre megoldódik a nyelvük, mintha csak a biztatásra vártak volna. Megszűnik az óvatoskodóé, van véleményük, gyakran az adott ügytől független észrevételeket, sérelmeket is fölsorolnak. Legfeljebb akkor hallgatnak el ismét, ha azt is megkérdezik tőlük: miért nem szóltak idejében? Erre a kérdésre valóban nehezen lehet választ találni. A hallgatók nemcsak a szájukra ügyelnek, hanem úgy tűnik, a fülüket, szemüket is becsuk- j ják, nem hajlandók észrevenni a társadalom számos biztatását. Bebújnak óvatoskodásuk bástyái mögé és csak akkor lépnek elő, ha név szerint hívják őket, kíséretet adnak melléjük. Mintha nekik lenne okuk félelemre, restél- kedésre, nem azoknak, akik a hibákat elkövetik- Hiába zárják ki önmagukat környezetük életéből a hallgatással, hiába próbálnak megmene- kedni a felelősségtől. Előbb vagy utóbb kötelességmulasztókká lesznek, ha akarják, ha nem. Bekövetkezik, amitől tartottak, mert rájuk nehezedik a hallgatás súlya. Senki nem ismeri be szívesen saját gyávaságát, a közömbösség sem erény, sokáig nem lehet károsodás nélkül ilyen tulajdonságokkal élni, dolgozni. Aki mindenekelőtt a saját kényelmét, nyugalmát tartja fontosnak, egy idő után magára marad. Elveszti kapcsolatát munkatársaival, úgy érzi, kiszolgáltatottjává lett az eseményeknek, mert nem vesz részt alakításukban. Az üzemi demokrácia fejlesztése, az egyéni véleményeket közös álláspontra hozó munkahelyi közösségek kialakítása ma minden gyárban, hivatalban az érdeklődés, a figyelem középpontjába került. Gyakorlása közben nyílt, bátor szókimondást várnak az emberektől, mert nincs más módja, hogy egyetértő légkörben, a célokra összpontosított energiával, a munkában örömet találva lehessen dolgozni. Akik hibákat látva is némák maradnak és saját vélt érdekeiket fontosabbnak tartják a mulasztások helyrehozásánál, a hibák kijavításánál, ennek az egész társadalmat átfogó törekvésnek szegülnek ellen. A közösség életére, munkájára bármilyen formában kiható ügyekkel kapcsolatban mindenki rendelkezik a szólás jogával. És vétkessé válik, ha jogát nem gyakorolja Viszontlátásra Penzában..«, Elutazott szovjet testvérmegyénk küldöttsége Kassai bábosok előadása Békéscsabán A bábjátszás a művészetek egyik legcsodálatosabbika. Ki az, aki nem vágyik csodát látni, színes, ezerfényű csodát, meséset, szépet? A jó mese gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt kedves. Talán ezért is előztq meg ply nagy várakozás a Kassai Állami Bábszínház békéscsabai bemutatóját, amelynek, csütörtökön, a két előadáson közel ezer, javarészt gyermeknézője volt. S a nézőjf elismeréssel tapsoltak, köszönték meg a messziről jött vendégek csodaszép ajándékát Békéscsaba évek óta a bábművészet nemzetközi seregszemléjének ad otthont, így talán mondhatjuk is: szakértelemmel tekint e város közönsége a paravánra, A kassaiak játéka minden ízében a csodát varázsolta élénk. Bár szlovák szövegű volt az előadás, a finom mívű játék teljesen érthetővé te,tte a játszópajtás nélkül maradt kislány álomban átélt történetének minden eseményét. Külön ki kell emelni Csajkovszkij zenéjének illő alkalmazását, a bámulatra méltó bábkoreográfiákat. A történet kitűnően illeszkedett a szép zenéhez; írója Bedrich Svaton. A sziporkázóan szellemes technikai és művészi megoldások sorozata igaz, nagy élménnyé emelte az előadást. Bízunk benne, hogy a szlovák nemzetiségiek lakta Békéscsaba közönsége nemsokára ismét találkozhat a kitűnő együttes egy újabb műsorával, <N. L.) Egyhetes eseménydús, gazdag program után elutazott a fel- szabadulás 30. évfordulójára megyénkbe érkezett Penza testvérmegye csaknem 100 tagú küldöttsége. A kedves vendégeket pétiteken délelőtt Debrecenben, a MÁV pályaudvaron búcsúztatta Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának propaganda- és művelődésügyi osztályvezetője, Richweisz Ferenc, a pártbizottság munkatársa. Ott voltak a búcsúztatón Magyar József és Kollár János, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának titkárai. A penzai delegáció nevében K. A, Fedorovics, a Penza megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezetője mondott köszönetét a baráti fogadtatásért, a sok szép és tartalmas élményért, amelyben a magyar testvérmegye városaiban, falvaiban részesülték. A küldöttség vezetője egyebek között megköszönte a baráti meghívást majd így folytatta:. — Küldöttségünk valamennyi résztvevőjének nevében szólok. Nagyon nagy szeretettel köszönjük a meleg barátságot, amely- lyel testvérmegyénk lakossága lépten-nyomon kísért minket Mindenütt felejthetetlen élményben volt részünk, de hadd emeljem ki a megyeszékhely, Békéscsaba szerepét. Ügy éreztük magunkat állandóan, hogy őszinte, igaz barátok közé jöttünk. Ez a melegség, meghittség nagyon jólesett nekünk. — Külön öröm számunkra, hogy együtt ünnepelhettünk a 30. évfordulón a szabad Békés megye lakosságával. Három évtizeddel ezelőtt Magyarországon elsőnek a mi testvérmegyénkből űzték ki a német fasiszta hadsereget. Ma erre nagyon büszkék vagyunk. Tudjuk, hogy a saovje* nép sok harcost adott Magyarország felszabadításáért Az önök jóvoltából nemcsak a testvér- megyében, hanem Budapesten és másutt is láthattuk, hogy a felszabadítók vére nem omlott hiába. Az Önök hazájában nagy tisztelettel adóznak azoknak a harcosaknak, akik életüket adták a magyar nép felszabadításáért. — Láttuk a szépen gondozott emlékműveket hősi sírokat a kegyelet friss virágait Igaz barátok között éreztük magunkat s mi ezt soha nem feledjük el. Külön szeretnék szólni arról is, hogy nemcsak a megye, a városok és falvak vezetőivel, hanem elsősorban a rtiunkásem- berek százaival ismerkedtünk meg. A mi delegációnk résztvevői zömmel üzemi dolgozók. Jólesett a munkásokkal közvetlenül találkozni, ismerkedni, tapasztalatokat gyűjteni. A delegáció több tagját magánházák- hoz is meghívták, orosz nyelven beszélő barátok segítettek az ajándékvásárlásban, könnyítettek munkánkban. — Megismertük az Önök kulturális, gazdaságii eredményeit örülünk, hogy jól sáfárkodtak a szabadsággal, s igen szép sikereket értek el az élet különböző területén Külön élmény volt számunkra, hogy a közelmúltban járt Kádár János elvtárs a Szovjetunióban. Az ott lezajlott baráti tárgyalások itthoni jó hatását mi is személyesen élveztük. Remélem, hogy ez a találkozó tovább mélyítette a magyar <§ö szovjet nép, közte Békés és Penza megye lakóinak megbonthatatlan, örök barátságát Megyénk lakossága nevében Nagy Jenő elvtárs kívánt jó utat, erőt egészséget a penzaiaknák. A búcsú pillanataiban a debreceni pályaudvar sióit
