Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
Közlemény párt- és kormányküldöttségünk Szovjetunióban tett látogatásáról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével 1974. szeptember 25—30. között hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség szovjetunióbeli tartózkodása során járt Leningrádban, ipari és mezőgazdasági létesítményeket tekintett meg, találkozott a dolgozók képviselőivel, a párt- és állami szervek munkatársaival, közéleti személyiségekkel. A le- ningrádi Kirov-gyárban magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak, amely nagy erővel demonstrálta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti megbonthatatlan egységet. A magyar párt- és kormányküldöttséget mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban részesítették, ami a magyar és a szovjet népet összekötő mély testvéri érzelmek újabb tanúbizonysága. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke; Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, K. F. Katusén, az SZKP KB titkára, N. K. Bajbakov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke, V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A tárgyalásokon jelen volt: K. V. Ru- szakov, az SZKP KB tagja, az SZKP főtitkárának munkatársa, N. N. Rogyionov, az SZKP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, G. A. Kiszel- jov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és N. N. Szikacsov, a Külügyminisztérium V. európai osztályának vezetője. A szívélyesség és « kölcsönös megértés légkörében lezajlott tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy magas színvonalúak a két ország politikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatai. A gyümölcsöző magyar—szovjet együttműködés a szocialista internacionalizmusra, valamint barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben lefektetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi megvitatott kérdésben megerősítették a két párt és ország nézeteinek és állásipanitjánák teljes egységét. A szovjet küldöttség tájékoztatást adott a szovjet népnek a kommunista társadalom építésében elért sikereiről, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, a Szovjetunió gazdasági erejének növekedéséről, a szovjet társadalom szociálpolitikai és szellemi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a kommunista építés jelenlegi szakaszát a /.ovjet nép magas fokú munka- aktivitása, a szocialista munkaverseny újabb fellendülése jellemzi, amely biztosítja a termelési tervek sikeres teljesítését. A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységéről, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram megvalósításában elért sikerekről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kommunizmus építésében. az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésében. a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bizottság kiemelkedő szerepét, :»lentőségét e sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy értékelik. hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram valóra váltása kedvezően befolyásolja a nemzetközi helyzetet. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békeszerető lenini, külpolitikáját,. hozzájárulását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldásához. az enyhülési folyamat elmélyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió, és hasonlóképpen az összes testvéri szocialista ország szerepe abban a világot átfogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjének, szabadságának, függietlenségének biztosításáért és az imperialista reakciónak a haladás, a béke és a népek biztonsága ellen irányuló támadásai visszaveréséért folyik. A magyar párt- és kormányküldöttség tájékoztatást adott a magyar népinek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Népköztársaság fejlődését az jellemzi, hogy erősödik a társadalom erkölcsi-politikai egysége, tovább növekszik a párt és a munkásosztály vezető sze-. repe. Tökéletesedik a tervezés és gazdaságirányítás rendszere, fokozódik a pártnak az ideológia, a kultúra és az oktatás területén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő, XI. kongresz- szusának jelentőségét, amely meghatározza a szocialista építés további feladatait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész magyar dolgozó nép lelkes hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongresszusra, és a fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azokat az eredményeket, amelyeket a testvéri magyar nép a ’ szocialista társadalom építésében, az ország termelőerőinek további növelésében, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt; és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága hatékony és alkotó vezetésének köszönhetők. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentős mértékben hozzájárul a szocialista államok egyeztetett külpolitikai irányvonalának eredményeihez. A Magyar Népköztársaság eredményesen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szervezeteiben — a Varsói Szerződés Szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP a töb bí párttal együtt, következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erősítéséért, és korunk összes an ti imperialista erőinek gyarapításáért. 0 A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységének erősítésére, sokoldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehangolására. Ez a nemzetközi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat megszilárdításának egyik legfontosabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezetének, a baráti országok politikai együttműködése kollektív szervének jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP-nek és az SZKP-nak más testvérpártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harcnak a kommunista munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást tanúsított és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerősödött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének és összeforrottságának további erősitését a marxizmus— leninizmus «Ivei alapján. Mindkét párt határozottan sfkraszáll az antikommunizmus, a naciona- lizmüs és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását. o Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irányában végbemenő mélyreható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd kibontakozásában, valamint több más fontos eseményben és jelenségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti — a békés egymás mellett élés elvei alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülését, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét — és következetes végrehajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét lehetővé tevő jelentős fordulatot. A felek kijelentették, lehetséges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világméretű enyhülési folyam mat megszilárdításában és visz- szafordithatatlanná tételében is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. 'Ügy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az összeurópai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be és zárÓ6zakaszára a legmagasabb szinten kerüljön sor. o A felek véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára ál_ tál vezetett szovjet párt- és kor mányküldöttség 1972. évi magyarországi hivatalos, baráti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösztönzésit adott a magyar—szovjet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország kormányzati és törvényhozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fej lesztésének. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi pártós társadal mi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak. megyéinek és városainak kapcsolatai. A felék megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés jelenlegi helyzetéről és távlatairól, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti áruforgalom dinamikus növekedéséről. Kedvezően értékelték a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén végzett munkát. Kiemelték a két ország fűtőanyag- és energiahordozó-tartalékainak további kiaknázására, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére hozott közös intézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülönböztetett. figyelmet ketl fordítani a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott új, korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői kiemelték, hogy a magyal-—szovjet műszaki-tudományos megállapodás— amelynek az idén ün_ nepelték 25 évfordulóját —. mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kutatásban és a tervező munkában megvalósuló együttműködés további bővítésére. a koordináció további tökéletesítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudomány os együttműködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, amelyet a testvéri szocialista országok foly_ y tatnak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítására. Megállapodtak : megbízzák illetékes szerveiket, hogy fokozzák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasználják az egyes kulcs_ ágazatok és termékfajták közős tervezésének lehetőségeit, szélesítsék a termelési és műszaki- tudományos együttműködést a hatékonyság fokozására és országaik népgazdasági fejlődésének meggyorsítására. A magyar és a szovjet küldöttség megelégedéssel állapította meg. hogy „ két ország kapcsolatai jelentősen bővültek aa ideológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kultúra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elősegítsék e kapcsolatok továbbfejlesztését, » két ország tudományos és művészeti szervezetei, intézeted és intézményei között szoros együttműködés tökéletesítését Aláhúzták a marxista— leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemelték: eredményesen fejlődik a magyar— szovjet együttműködés a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok területén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalatokat, és állást foglalták amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munka- találkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosságnak és testvéri együttműködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind teljesebb mértékben felhasználják a szocializmus és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot. © A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, hogy az európai politikai enyhülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1974 áprilisában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. Annak az elvnek az elismerése, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága. sem károsodhat — figyelembe véve az összes európai állam biztonságát —, teljes mértékben lehetővé (Folytatás a 3. oldalon.)
