Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-10 / 211. szám
! T t-jegyzet Hajnali négykor | A tömegkommunikáció hatását lemérni talán a legjobban az autóbuszon, az utcán, a mozi- előcsarnokban lehet. Kicsit profánnak tűnhet a kijelentés, de ha például egy tv-ben vetített filmről az utcán beszélnek, akkor annak a filmnek a mondanivalója valamiért megfogta a nézőt, az embereket. Mert a szombat éjszaka vetített filmnek visszhangja volt. Ki iróniával, ki dühvél utasította el a „Hajnali négykor” vetítésénél jogosultságát, mások kimerítő magyarázatba kezdtek: mitől szép, megkapó a kesernyésen drámai paralellek hármasa? A film, igaz, Cannesban nagydíjat kapott, s mindennek közel tíz éve már. Angol alkotás, mi közünk hozzá? A rendező éleve kizártnak vett minden általánosítást. A nagyító, amelyen az emberi élet alapvető egyenletejt vizs- gálgatta, más és más dimenzióban torzított. Az eredmény egy érdekesen pergő dokumentum a Themze vagy akár a Szajna, a Duna partjáról. Egy hajnali tájkép furcsán kevert, szürkés színekkel megfestve. S hogy mi közünk mindehhez? A válási, öngyilkossági statisztikában Eur ópa-vi szonyla tban „előkelő helyet” foglalunk el. A negatív csúcsokhoz vezető utak bemutatása, ha nem is intő példával, de legalább figyelmeztetővel szolgálhatnak. Néhány „apróságot” villantott fel ez az alkotás a morbidba hajló közömbösségről, a függetlenség és a lekötöttség boldogságot mérgező paradoxonjáról, a vak ragaszkodás, a kapcsolat- keresés fájó pillanatairól. Ezért érdekes talán még ma is a film. Nem halhatatlan műremek, ahogyan hétköznapjaink 'sem azok. És magunkat látni nem hiábavaló — még akkor sem, ha torzult a kép. (Nemesi) „Azt hiszem, nincs nála boldogabb apa” Látogatás az orosházi kórház szülészeti osztályán Anyu! Anyu! — A hang irá-1 nyába figyelek. Egy alig /két- ! éves szö6zi kislány kiáltott, mert meglátta édesanyját, s apját, aki egy csomagot tart a kezében.' Amikon közelebb érnek a szülök, a kislány látja, hogy a csomagban mozog valami... Ujjong, tapsol kis kezével, hiszen ez a várva várt kistestvérke. Hamar taxiba szállnak, együtt indulnak haza a kis jövevénnyel. Dr. Zelenka Lajos, az orosházi kórház szülészeti osztályának vezető főorvosa adatok felsorolásával kezdi a beszélgetést. — 1973 első felében 776, az idén ugyanebben az időszakban 878 gyermek született. Ez nemcsak arra vezethető vissza, hogy az 1951—1954-es születésű nők most érték el a szülés idejét. Sokat nőtt a szülési kedv a népesedéspolitikai határozat életbe lépése óta. Előreláthatóan még ennél is nagyobb „forgalom’ várható. Ezért mi is elkészítettük az úgynevezett riadótervet, amely szülészetünk ágyszámának növelését tűzte ki céljául. Ügy tervezzük, ha szükség lesz rá, más osztályok kórtermeit vesz- szük majd igénybe. — Az abortuszok száma hogy alakult? — Sokat csökkent. Tavaly, az év első felében több mint kétszer annyi művi vetélés volt, mint az idén. Ennek nagyon örülünk, mert így több helyünk van a kismamák elhelyezésére. Ezelőtt néha naponta 8—10 asz- szony is kérte terhességének megszakítását. Most, hogy szigorították az abortuszt, sokkal többen használják a fogamzás- gátlót. Sok család szeretne babát. Nemegyszer előfordult már az is, hogy a szülőágyon azt mondta a mama, de jó, hogy nem vették el... Sajnos gyakran a férj vagy az anyós szól a születendő gyerek ellen: „Nem mentek így semmire”, vagy „aztán majd rám marad”. Tudja még mi a baj? Véleményem szerint veszélyesen emelkedik a dohányzó nők száma "Sokan még terhességük ideje alatt sem mondanak le szenvedélyükről, pedig jól tudják, hogy ezért több a koraszülések és a kis súlyú csecsemők száma. A szoptató mamákról nem is beszélve. Gyakran rájuk szólok a folyosón és elmagyarázom, hogy a tejen keresztül a baba szerve- ! zetébe jut a nikotin, hiába... Beszélgetés közben fehér köpenyt vesz elő és felém nyújtja. Felveszem, hogy mindenütt körülnézhessünk. Végighaladunk a tágas folyosón, benézünk a négyágyas szobákba, a korszerű műtőbe, s a _ — most csendes — szülőszobába. : Néha elsétál mellettünk egyegy asszony, akik most teszik az első lépéseket szülés után. Lassan járnak, kicsit meggyötörtek, de a szemükben öröm csillog. Tóth Lajosné most készül haza, A baba még a nővérkénél van. Kis keze ökölben a feje mellett. Fekete haja tarajosra fésülve, alszik. Ö még nem tudja, milyen szeretettel várták. — Az első gyerek? — kérdem az édesanyától. — Nem. A nagyobb lányom már hétéves. Nagyon várta már a kistestvért, 28-án aztán „megérkezett”, kislány lett, Krisztinának neveztük el. A férj gyengéden belekarol feleségébe: — Menjünk. Az egyik kórteremben egy férfi ül Cseh Mihályné mellett. Éjszaka háromnegyed egykor született első gyerekük, Krisztina. — Igaz, a férjem fiút akart. — mondja mosolyogva az ifjú édesanya! —, de most azt hiszem, nincs nála boldogabb apa. — van lakásuk? Hova viszik a kicsit? — Most albérletben lakunk, de november 7-én adják át az új házat. A 30 ezer forintos kedvezmény, amit a kicsi után kapunk, sokat könnyített a lakás- vásárláson. — Szeretnének még egy gyereket? — Az éjjel megtagadtam — mondja nevetve —, de azóta mindent elfelejtettem. Még egy babát akarunk majd. — Kiveszi a gyermekgondozásit? — Igen. Három évig nem megyek dolgozni, a kislányommal töltök majd minden időt Elbúcsúzunk.-A kismamát nem zavarhatjuk tovább, pihennie kell. , A kórtermekből halk beszélgetés szűrődik ki. Tervezgetnek, hogy nevelik majd az apróságokat, akiket alig néhány órája, napja hoztak a világra. Az újszülöttosztály csendes, most volt szoptatás, a picik jóllakottan alszanak. Nagy Agnes Levelező tagozatos képzés a gyógypedagógiai tanárképző főiskolán Az oktatási miniszter az érdekelt főhatóságokkal egyetértésben utasításban szabályozta .a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező tagozatán folyó képzést. Az utasítás aláhúzza: ennek célja a gyógypedagógiai intézmények szakképzett pedagógusokkal történő jobb ellátása, illetve a gyógypedagógusszükséglet gyorsabb kielégítése, valamint a nevelőotthonok és a nevelőintézetek szakember-igényének biztosítása. A főiskolán egyéves tanulmányi idő alatt — gyógypedagógiai tanári diplomával — kiegészítő szakos, kétéves tanulmányi idő alatt — pedagógus képesítéssel! — meghatározott munkakörök-1 ben egyszakos, négyéves tanul- j mányi idő alatt kétszakos gyógy-1 pedagógiai tanári képesítés szerezhető. A kiegészítő szakos képzésre gyógypedagógiai tanári oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek. Kétéves tanulmányi idővel egyszakos képzésre — munkahelyüknek megfelelő szakra —* azok jelentkezhetnek, • akiknek általános iskolai vagy középiskolai tanári oklevelük van, akik felső-, vagy középfokú tanítóképzőben, illetve, akik felsőfokú óvónőképzőben szereztek pedagógus képesítést, és gyógypedagógiai intézményben, nevelőotthonban, nevelőintézetben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben pedagógusként dolgoznak. A főiskola levelező tagozatára 1 az ország egész területéről lehet I jelentkezni. (MTX) I A főnöknek sok a dolga,,« Az elmúlt napokban megyénk egyik nagyközségének üzemébe^ szerettem volna riportot készíteni. Kerestem az igazgatót, hogy engedélyezze az üzem területére való belépésemet A titkárnő kedvesen fogadott hellyel kínált, s már indult is bejelenteni érkezésemet. Néhány pillanatig volt bent csak, majd közölte: — Várnia kell egy kicsit, inert az igazgató elvtársnak munkája van. Ha már így van — gondoltam —, kiolvasom az újságot, s már nyúltam is az asztalon heverő sajtótermék után. Hirtelen megszólalt a házi telefon: — Kedvesem! Hozza be a mai újságokat! A titkárnő mosolyogva felállt s elnézést kérve, a kezemben levő újságot is bevitte. Az ajtórésen át láttam, hogy egy idősebb férfi gyúródeszka nagyságú asztalnál, orrára, tolt szemüveggel karosszekben elnyúlva ült. Időközben a folyosóról idős munkás lépett be. Bal kezében svájcisapkáját szorongatta. — Tessék majd holnap jönni! — szólt köszönés helyett a titkárnő. — Egész héten csak ide séta- fikálok... mormolta az öreg, s dohogva kilépett a helyiségből. A hölgy csiripelte: — az öreg nyugdíjba megy a jövő hónapban, de szükség van rá az üzemben, s ezt akarják megbeszélni, de a főnöknek sok a dolga. Eltelt negyven perc, amikor megjelent három sötét köpenyes férfi. Köszönték, s már indultak is be a „dirihez”. Kicsit meglepődtem, de a titkárnő „megnyugtatásomra” beszólt a házi telefonon: — Az elvtárs még várja Önt, Igazgató elvtárs! — Mondja meg neki, jöjjön máskor! S értettem, hogy ez nekem szólt. Miközben összeszedelőz- ködtem, a következő mondat ütötte meg a fülemet: — Az MTK-t itthon megverjük, meglátjátok! Hát ez volt a fontos megbeszélés. Az igazgatóval sem én, sem a* öreg munkás nem találkozott,- Talán majd legközelebb? „■■■■»••H»Hnninimm»n»iii«n>ninn«uimi>nniiiiiiNiiHiH«unilllllmmilinnilW nmttlfm Utah és tévút ah a ho »művelődésbe Azonnali belépéssel felveszünk • gépíró! • raktári segédmunkásokat • vas* és műszaki eladó szaksegédeket • lakatost (lehet nyugdíias is} • éjjeliőrt (lehet nyugdíjas is) m adminisztrátort • takarítót Kedvező munkakörülmények, heti 44 órás munkahét, szabad szombat. Jelentkezés helye: VIDIA Dél-m. Vas- és Műszaki Kér. V. Kirendeltsége. Békéscsaba, Szerdahelyi út. Az MSZMP Központi Bizottságának a közművelődés továbbfejlesztéséről hozott márciusi határozata új fejezetet nyitott a közművelődés és a társadalom egyéb területei közötti kapcsolatok alakulásában. Megteremtődött annak a politikai-társadalmi lehetősége, hogy a közművelődés nagyobb mértékben vegyen részt a társadalmi változások, elsősorban az új életforma és életszemlélet alakításában. A határozat megjelenése óta eltelt néhány hónap is elegendő ahhoz, hogy felfigyeljünk az annak értelmezésében tapasztalható hiányosságokra, félreértésekre. A téves nézetek lényegében két szélsőséges álláspontra vezethetők vissza. Az egyik elképzelés szerint a közművelődés feladata minél többféle társadalmi igény kielégítése, azaz a továbbfejlődés egyenlő a’ köz- művelődés nyújtotta szolgáltatások mennyiségének növelésével. A vezetők közül sokan úgy vélik, ha néhánnyal emelik pl. a munkások számára szervezett ismeretterjesztő előadások számát, tökéletesen eleget tettek a közművelődési határozatnak, pedig az ilyen szellemben fogant állásfoglalások nyomán még jobban szétaprózódik a népművelésre szánt pénz és a népművelők energiája is. A másik szélsőséges nézet bizonyos fokig ennek tagadásaként jött létre. Lényege az, hogy mivel a társadalmi egyenlőtlenségek egyre inkább a művelődés területén jelentkeznek, a közművelődésnek az itt jelentkező problémák megoldására kell koncentrálni minden erejét. Ez nyilvánvalóan azt jelentené, hogy a művelődés a társadalom formálásának eszközéből annak céljává lenne és olyan problémák megoldására is pazarolná erejét, amelyek ugyan a művelődés területén is jelentkeznek, de nem annyira művelődéspolitikai, mint inkább szociálpolitikai és egyéb eszközökkel oldhatók meg. A művelődés társadalmi szerepéről is két szélsőséges nézet alakult ki. Elsősorban a művelődésben dolgozók között vannak hívei annak a téves nézetnek, miszerint a művelődés a társadalmi élet legmagasabbrendű területe, amely meghatározó szerepet játszik a társadalom fejlődésében. Főként a termelésben dolgozók körében találkozhatunk a másik szélsőséges nézettel, amely — mivel csak a napi termelés szemszögéből nézi — mélyen lebecsüli a művelődés jelentőségét. A társadalom fejlődését alapvetően nyilvánvalóan a termelés határozza meg: de a termelés és a művelődés is a társadalom olyan viszonylagos autonómiával rendelkező részei, amelyek dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással, fejlődésük csak akkor zökkenőmentes, ha összhang van közöttük. Saját eszközeivel mindkettő a társadalmi fejlődést szolgálja. Valamennyi téves nézet és állásfoglalás gyökere a közművelődésnek a társadalmi folyamatoktól elkülönítetten történő vizsgálata vagy szemlélete. A közművelődés szempontjából is a leglényegesebb társadalmi változás, hogy a társadalom fejlődése a dolgozók széles rétegei előtt megnyitotta a korszerű életforma kialakításának lehetőségét. Az anyagi lehetőségek mellett a társadalom legaktívabb rétegeinek (25—40 év közöttiek) zöme rendelkezik a társadalmi élethez és személyiségének továbbfejlesztéséhez szükséges alapképzettséggel. A korábbi évek elsősorban iskolapótló és szórakoztató jellegű népművelésével szemben ezért szükségszerűen erősíteni kell a köz- művelődés személyiségformáló funkcióját, az új életforma,
