Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

I

Ünnepi megemlékezés a Parlamentben

[ Wobyiatas cg í. oldalról) f kazár György megnyitó sza- tijabb lendületet ad céljaink el- f v~cU után Huszár István, az ejtéséhez, valanueimyl testvéri j MSZMP Központi Bizottságá- otszág sokoldalú fejlődéséhez, s nak tagja, a Minisztertanács élről szolgálja a béke és az em- nökhelyettese mondott ünnepi déri haladás ügyéit. I beszédet.

Huszár István beszéde

Haszá* listván emlékeztetett arra. hogy még a KGST megalakításának évében, 1949 nyálán írta alá a magyar és a szovjet kormány a két ország közös munkáját segítő tudományosműszaki együttműködési egyezményt, amely a szovjet tudómé- j nyos ismeretek és termelési ta- j pasztalatok 'gazdag tárházát j nyitotta meg előttünk és biztos alapot adott a fiatal népi demokratikus ország nagyszabású terveinek megvalósításához. Kezdetben a meglevő tudományos ismeretek és műszaki eredmények^ tervek, kutatási módszerek átadása és gyors meghonosítása volt az együttműködés fő formája. Az egyezmény keretében az aláírás óta több mint 3000 műszaki dokumentációt kaptunk a Szovjetuniótól, s Magyarország mintegy 1800 műszaki leírást adott viszonzásként. Ugyancsak kezdettől fogva érvényesült az együttműködés másik formája, a szakemberek cseréje, kölcsönös látogatása. Napjainkig több» tízezer magyar szakember, ipari, építőipari szakmunkás, mérnök, kutató, növénytermesztő és állattenyésztő vett részt szovjetunióbeli tanulmányúton, és sok ezer szovjet szakember szerzett személyes szakmai tapasztalatokat korszerű magyar technikai megoldásokról.

A Szovjetunió rendkívül sok segítséget nyújtott hazánk szocialista nagyiparának megteremtéséhez. E támogatással Magyarország mentesült a szellemi kapacitását meghaladó sok időt és pénzt rabló kutatási, fejlesztési munkától. A -berendezéseket, a tapasztalatokat készen kapta a Szovjetuniótól, s igy rövid idő alatt rendkívül gyorsan növelhette számos iparág technikai, műszaki színvonalát

A magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító legnagyobb létesítmények megteremtésében is közreműködött a Szovjetunió. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatainak kivitelezésében épülő lakásoknak majdnem a felét a Szovjetuniótól vásárolt házgyárak adják, évente jelenleg 14—15 ezer lakást.

Az együttműködésben az ötvenes évek második felétől mindinkább előtérbe került a közös kutatás, a kooperáció, a tudományos és műszaki ismeretek közös gyarapítása, amely lehetővé teszi, hogy az erőfeszítések egyesítésével lépést tartsunk a világméretű tudományos-technikai forradalommal. A közös kutató-fejlesztő munka módot nyújt a szakosodásra, a kutatásokra fordítható anyagi, szellemi erők legjobb hatásfokú összpontosítására. Ezeket az előnyöket érvényesítettük a magyar—szovjet kétoldalú kapcsolatokban és á KGST-orsZágok közötti sokoldalú együttműködésben is.

A magyar és a szovjet intézetek és vállalatok között kialakult kutatói- fejlesztői munkában számos, nemzetközileg is kiemelkedő találmány született. s a közös alkotást megtestesítő gép, berendezés vagy műszer gyártására egy-egy magyar vagy szovjet gyár szakosodott. Az első sikerek közé tartozik a „Barátság’, a „Druzsba” rádiórelé-hálózat ki- fejlesztése, amelynek körszerű nagy teljesítményű berendezéseit a magyar ipar készíti és szállítja a Szovjetuniónak.^ A két ország kutatói közösen dolgoztak ki új, kombinált " leve- gókondcixzator berendezést a

hő- és atomerőművekhez, szoros együttműködésben hpztak létre korszerű gépsorokat az élelxqi- szeriparban, a kábelgyártásban, a lámpagyártásbajx és még számos iparágban.

A kétoldalú tudományos-műszaki együttműködés eredményei a mezőgazdaságban is id- emelkedőek. A nagy hozamú szovjet búzafajták meghonosítása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy kenyérgabona-termelésünk 1960. évi 16 mázsás hektáronkénti átlaghozama több mint kétszeresére emelkedjen.

A kenyérgabona termelőterületünk 80—85 százalékán szovjet búzafajtákat vetünk; Be- zosztáját, Avrorát, Kavkázt. Jelenleg közös kutatómunkát végzünk a hibrid búza létrehozására, a kukorica fehérjetartalmának növelésére, a különböző mezőgazdasági termények komplex gépesítésének fejlesztésére. Számottevő a Szovjetunió segítsége a foszfor- és kálium-műtrágya igényeink fedezésében, s jellemző az együttműködésre, hogy a magyar mezőgazdaság traktor állományának 40, kombájn-parkjának ski százaléka szovjet gyártmányú gép.

Gyümölcsöző kapcsolatok J bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos intézetei között. Jelenleg a természettudományok és a társadalomtudományok körében több mint 80 témában folytatnak közös kutatómunkát. Ebben az együttműködésben most már magasan fejlett formák alakultak ki. s így egy-egy célprogram végrehajtására vagy egyetlen tudományterület állandó kutatására jól felszerelt, hatalmas nemzetközi laboratóriumban összpontosul a nemzeti kutatógárdák színe-java. E fontos nemzetközi kutatóbázisok sorát a Dubnái Atomfizikai Kutató Intézet nyitotta meg 1956-ban.

A széles körű tudományos programok kialakítását segítette az oktatásban és általában a szakemberképzésben létrejött hatékony együttműködés. A jelenleg dolgozó, alkotó magyar értelmiségből több mint , 3 ezren a Szovjetunióban kapták diplomájukat, vagy ott szerezték tudómányos fokozatot, csaknem 700 szovjet szakember pedig a magyar egyetemeken és főiskolákon végzett. Az atomenergia békés felhasználását szolgáló tudományt teljes egészében a Szovjetunióban tanulta a magyar tudósgárda. Az izotóp-technikához, ' a korszerű vegyiparhoz, a számítástechnikához, a félvezető-iparhoz, az alumínium-kohászathoz szükséges alapvető ismeretek nagy j részét is a Szovjetunióban sajátíthatták el tudósaink, kutatóink. így már nagyon nehéz j áttekinteni, hány ponton érintkezik a magyar és a szovjet j tudósok, mérnökök kutatómun- 1 kaja. A negyedik ötéves terv- i ben 350—400 nagyobb kutatási és fejlesztési témán dolgoznak együtt a különböző szakterületeken. A következő ötéves tervidőszak kutatáái programjainak egyeztetésekor pedig már eddig is mintegy 150 újabb téma közös kidolgozásának gondolata merült fel.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa és az MSZMP X. kongresszusa [ egyaránt hangsúlyozta e folyamat rendkívüli jelentőségét a szocialista világrendszer további fejlődésében, amikor' a nemzetközi munkamegosztásban rejlő valamennyi előny maximális kihasználására ^íívta fel I a figyelmet, Ennek jegyében I

egyeztetik már a hosszabb távot felölelő terveket, s ezt a munkát teszik hatékonyabbá a tagországok közötti gazdaság- politikai konzultációk.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődésében rendkívül jelentősek a külön szakosítási és kooperációs egyezmények. Az alumínium- termelésben létrejött magyar— szovjet kooperáció lehetővé tette, hogy a legésszerűbb és népünket legjobban gyarapító módon gazdálkodhassunk a magyar ezüsttel, s az egy lakosra jutó alumínium-felhasználás tekintetében már utolértük a legfejlettebb ipari országokat. A nagyszabású gépkocsiipari kooperáció keretében az Ikarus tíz év alatt csaknem hússzorosára növelhette az autóbusz-termelést. A Zsiguli- program pedig módot nyújt, hogy mindjobban kielégíthessük a gyorsa» növekvő hazai gépkocsikeresletet. A magyar— szovjet OLEFIN-megállapodás alapján mindkét ország olcsóbb végtermékhez jut, mintha csak saját szükségletére hozott volna létre kisebb termelői kapacitásokat. A hosszú lejáratú államközi egyezmények szerint kialakított termelési együttműködés tehát szilárd alapot nyújt egy-egy ágazat fejlesztéséhez és hatékonyan szolgálja az anyagi és szellemi erők koncentrációját.

Huszár István elmondotta, hogy a kétoldalú terv-konzultációk alapján most már kibontakoznak a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés legközelebbi jövőjének, az 1976— 80-as tervidőszaknak, sőt az 1990-ig terjedő időszaknak fő irányai is. Így a Szovjetunió fedezi kőolajszükségletünk nagy részét, s ezenkívül 1980-ban már 3,8 milliárd köbméter földgázt is kapunk. Nem kevésbé fontos, hogy növekvő villamos- energia-szükségletünket is biztosítja a Szovjetunió. Ugyanak- | kor eldőlt már az is, hogy 1980-ig 2,5 millió tonnára növeli — fémtartalomban a vasérc szállítását, s így szükségletünket teljes mértékben fedezzük. Tisztázzuk az együttműködés lehetőségeit a legna- | gyobb gépipari üzemekre vo- j natkozóan, a gépipar, vegyipar! minden fontos ágában, a fel-1 dolgozó ipar csaknem vala- i mennyi területén. Ez a munka ! tehát feltárja és megalapozza 1 a két ország közötti gazdasági | kapcsolatok fejlődésének táv- j latait és szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a magyar—szovjet műszaki-tudományos kapcsolatok továbbra is töretlenül bővüljenek és hazánk egész fejlődésének szilárd pilléréül szolgáljanak.

Huszár István beszéde után

V. A. Kirillin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese szólt az ünnepi ülés részvevőihez.

V% Am Kirillin beszéde

V. A. Kirillin bevezetőül rámutatott, hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt megállapodás a proletár internacionalizmus elvein alapul és a két nép barátságának erősítését szolgaija. E megállapodás tette lehetővé, hogy széles körben kibontakozzék a tudományos-műszak! és termelési tapasztalatok cseréje, hogy a két ország tudósai, szakemberei egyesítsék erőiket a tudomány és a technika legfontosabb problémáinak megoldására. Ez az együttműködés mind szélesebb körre terjed ki. érezteti hatását a színesfém-kohászatban, a vegyiparban és a híradástechnikában ugyanúgy, mint az energetikában, a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a könnyűiparban. Közös kutatómunkával oldottak meg olyan jelentős feladatokat. mint az izotópok textilipari alkalmazása, az elektronikus programvezérlésű telefon- központok kifejlesztése, a száloptikai fényvezetők alkalmazása, s egész sor más területen is eredményeket értek el, amelyek mindkét országban elősegítették a népgazdaság fejlesztését

Az utóbbi években a két ország tudományos-műszaki

együttműködésében már a • komplex programban ajánlott új szervezeti formák is kialakultak, j Kormányközi és főhatóságok kö- j zötti egyezmények alapján egy- | re több olyan közös munka van j folyamatban, amelyek különféle | népgazdasági problémák komplex megoldását szolgálják a kutatástól és a műszaki tervek készítésétől egészen a termelési kooperációig, a szakosításig, sőt sok esetben a termékek kölcsönös szállításáig. Egész sor tudományos kutatási és tervezői együttműködés alakul ki szerződéses alapon. Közösen dolgozunk ki tudományos-műszaki prognózisokat, s általában bővülnek a két ország minisztériumai, főhatóságai és egyéb szerkezetei közötti közvetlen kapcsolatok. Napjainkban már gyakorlatilag Magyarország és a Szovjetunió valamennyi minisztériuma és főhatósága közvetlen kapcsolatot tart fenn. Az együttműködés új formái lehetővé teszik, hogy a szocialista munka- megosztás alapján jobb hatásfokkal dolgozzunk.

V; A- Kirillin fontos eredivényként értékelte, hogy a tudományos-műszaki kapcsolatok jó feltételeket teremtettek új technológiák alkalmazására, s új műszerek, gépek gyártásában a gazdasági együttműködésre. így jött létre a két ország között az együttműködés autóbusz részegységek gyártásában, a Druzsba rá- diórelé-rendszer kialakításában és berendezéseinek gyártásában, számítástechnikai berendezések gyártásának szakosításában és egy sor más területen.

Az együttműködést újabb jelentős lépésekkel vitte előre, hogy 1965 óta a két ország rendszeres konzultációkat folytat tudományos-műszaki fejlesztési terveinek egyeztetésére, ennek különösen hosszú távon van jelentősége az együttműködés terv-1 szerű megalapozásában

A szovjet tudomány fejlődésé- j ről szólva elmondotta, hogy az' ország tudományos kutatóintéz-j ményeiben és főiskoláin jelen-: leg több mint 1 millió 100 ezer < tudományos munkatárs és elő-I adó dolgozik. Közülük több mint j 300 000 a tudományok doktora, I illetve kandidátus. Különösen aj matematika különböző ágazatai-! ban, a magfizikában, a szilárd-1 test és plazmafizikában, a kvan- j tummechanikában és az űrkuta- j tásban értek el igen jelentős eredményeket a szovjet tudósok, j A tudomány és a műszaki hala- j dás a termelés fejlesztésének j legfontosabb eszközeivé váltak, a 1 tudomány egyre nagyobb mértékben válik közvetlen termelő- j erővé.

A tudományos kutatások gya- \ korlati eredményéi tették lehe-1 tővé a munka termelékenységének gyors növelését. 1960-ban még 267 munkaórát fordítottak a Szovjetunióban 1 millió rubel: értékű bruttó társadalmi termék előállítására, ugyanennyi érték i megtermeléséhez 1970-ben már I

.....................M .............. ,

c

sak 150 munkaóra volt szükséges, 1975-ben pedig várhatóan 110 órára csökken a ráfordítás. Ez a fejlődés egyébként elengedhetetlen is, hiszen 1975-ben 32 'millió új dolgozóra lenne szüksége a Szovjetuniónak a tervek teljesítéséhez, ha a termelékenység 1970 óta változatlan maradt volna.

Az utóbbi időben jelentős sikereket értek el a Szovjetunióban az asztrofizikával foglalkozó tudósok is, ami az új megfigyelési eszközöknek, a nagyméretű optikai és rádióteleszkópoknak köszönhető. Űj nagy lehetőségeket kínálnak a kozmikus kutatási eszközök, a Fölrjön kívül működő teleszkópok. Ma még nehéz volna pontosan megmondani, hogy milyen gyakorlati eredményeket hoz az űrkutatás,, de máris bizonyos, hogy nagymértékben korszerűsítik a rádió-, televízió- és telefon-összeköttetéseket, biztonságosabbá teszik az időjárási prognózisokat, s nagy gyakorlati lehetőségeket kínál a mező- és erdőgazdaságban, a geológiában, a halászatban és egész sor más területen.

A legutóbbi években a molekuláris biológiában is igen jelentős sikereket értek el. Pontosabbakká váltak az élő anyag szerkezetéről, az öröklés mechanizmusáról alkotott korábbi elképzelések.

Már á legközelebbi időszakban jelentős gyakorlati eredményeket hozhatnak a reaktortechnikában elért eredmények, a gyorsszaporítóreaktorok, amelyek lehetővé teszik, hogy a természetes uránt az eddiginél sokkal hatékonyabban használják^ ki. Az atomenergetika jövőbeni fejlődése nagymértékben ezektől a reaktoroktól függ. A szakemberek többsége úgy véli, hogy még ebben az évszázadban létrehozzák azokat a reaktorokat, amelyekben megvalósulhat az irányítható termonukleáris reakció. A nagy hatásfokú termonukleáris reaktorok létrehozása az energetikai tartalékok problémájának teljes megoldását jelentené, mivel a termonukleáris reakció „üzemanyaga” gyakorlatilag kimeríthetetlen. A szovjet tudósok nagy eredményeket értek el ezen a területen, s a munka gyors ütemben folytatódik.

— Reálisan értékelve a szovjet tudomány és technika eredményeit, nagy lehetőségeinket, .azt is világosan látjuk — mondotta —, hogy erőinket egyesítve sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el a tudományosműszaki haladás valamennyi ágában’. Ezért hasznos a magyar —szovjet együttműködés is, mégpedig mindkét ország számára, mert meggyorsítja a tudományos kutatásokat és egyben az eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazására .-ösztönöz. Ezért mindkét országnak érdeke, hogy tudósaink, szakembereink tovább mélyítsék együttműködésüket, s ezzel a szocialista országok integrációs programjának megvalósítását is segítsék elő Ez a szocialista világrendszer további erősítésének közös ügyét is szolgálja.

Az ünnepi megemlékezés kazár György zárszavával, majd az Intetnacionálé hangjaival ért véget A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi nisztertanácsa a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából ezután fogadást adott a Parlamentben. (MTI)

Kádár János fogadta V. A. Kirillint

Kádár János, az MSZMP Köz-1 ponti Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Via- j gyimir Alekszejevics Kirillint, a [ Szovjetunió Minisztertanácsának \ elnökhelyettesét. A szívélyes, ba- j ráti légkörű eszmecserén részt I

vett Övári Miklós, az MSZMP KB titkára. Huszár István, a Mi- inisztertanács elnökhelyettese, 1. N. Makarov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és V. J Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, (MTI)