Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

I Ünnepi megemlékezés a Parlamentben [ Wobyiatas cg í. oldalról) f kazár György megnyitó sza- tijabb lendületet ad céljaink el- f v~cU után Huszár István, az ejtéséhez, valanueimyl testvéri j MSZMP Központi Bizottságá- otszág sokoldalú fejlődéséhez, s nak tagja, a Minisztertanács él­ről szolgálja a béke és az em- nökhelyettese mondott ünnepi déri haladás ügyéit. I beszédet. Huszár István beszéde Haszá* listván emlékeztetett arra. hogy még a KGST meg­alakításának évében, 1949 nyá­lán írta alá a magyar és a szov­jet kormány a két ország közös munkáját segítő tudományos­műszaki együttműködési egyez­ményt, amely a szovjet tudómé- j nyos ismeretek és termelési ta- j pasztalatok 'gazdag tárházát j nyitotta meg előttünk és biz­tos alapot adott a fiatal népi demokratikus ország nagysza­bású terveinek megvalósításá­hoz. Kezdetben a meglevő tu­dományos ismeretek és mű­szaki eredmények^ tervek, ku­tatási módszerek átadása és gyors meghonosítása volt az együttműködés fő formája. Az egyezmény keretében az alá­írás óta több mint 3000 mű­szaki dokumentációt kaptunk a Szovjetuniótól, s Magyaror­szág mintegy 1800 műszaki le­írást adott viszonzásként. Ugyancsak kezdettől fogva ér­vényesült az együttműködés másik formája, a szakemberek cseréje, kölcsönös látogatása. Napjainkig több» tízezer magyar szakember, ipari, építőipari szakmunkás, mérnök, kutató, növénytermesztő és állatte­nyésztő vett részt szovjetunió­beli tanulmányúton, és sok ezer szovjet szakember szerzett sze­mélyes szakmai tapasztalatokat korszerű magyar technikai megoldásokról. A Szovjetunió rendkívül sok segítséget nyújtott hazánk szo­cialista nagyiparának megte­remtéséhez. E támogatással Magyarország mentesült a szel­lemi kapacitását meghaladó sok időt és pénzt rabló kutatási, fejlesztési munkától. A -beren­dezéseket, a tapasztalatokat ké­szen kapta a Szovjetuniótól, s igy rövid idő alatt rendkívül gyorsan növelhette számos iparág technikai, műszaki szín­vonalát A magyar nép életkörülmé­nyeit közvetlenül javító leg­nagyobb létesítmények megte­remtésében is közreműködött a Szovjetunió. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatainak kivitelezésében épülő lakásoknak majdnem a felét a Szovjetuniótól vásárolt házgyárak adják, évente jelen­leg 14—15 ezer lakást. Az együttműködésben az öt­venes évek második felétől mindinkább előtérbe került a közös kutatás, a kooperáció, a tudományos és műszaki isme­retek közös gyarapítása, amely lehetővé teszi, hogy az erőfe­szítések egyesítésével lépést tartsunk a világméretű tudo­mányos-technikai forradalom­mal. A közös kutató-fejlesztő munka módot nyújt a szako­sodásra, a kutatásokra fordít­ható anyagi, szellemi erők leg­jobb hatásfokú összpontosításá­ra. Ezeket az előnyöket érvé­nyesítettük a magyar—szovjet kétoldalú kapcsolatokban és á KGST-orsZágok közötti sokol­dalú együttműködésben is. A magyar és a szovjet inté­zetek és vállalatok között ki­alakult kutatói- fejlesztői mun­kában számos, nemzetközileg is kiemelkedő találmány szüle­tett. s a közös alkotást megtes­tesítő gép, berendezés vagy mű­szer gyártására egy-egy ma­gyar vagy szovjet gyár szako­sodott. Az első sikerek közé tartozik a „Barátság’, a „Druzsba” rádiórelé-hálózat ki- fejlesztése, amelynek körszerű nagy teljesítményű berendezé­seit a magyar ipar készíti és szállítja a Szovjetuniónak.^ A két ország kutatói közösen dol­goztak ki új, kombinált " leve- gókondcixzator berendezést a hő- és atomerőművekhez, szoros együttműködésben hpztak létre korszerű gépsorokat az élelxqi- szeriparban, a kábelgyártásban, a lámpagyártásbajx és még szá­mos iparágban. A kétoldalú tudományos-mű­szaki együttműködés eredmé­nyei a mezőgazdaságban is id- emelkedőek. A nagy hozamú szovjet búzafajták meghonosí­tása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy kenyérgabona-ter­melésünk 1960. évi 16 mázsás hektáronkénti átlaghozama több mint kétszeresére emelkedjen. A kenyérgabona termelőterü­letünk 80—85 százalékán szov­jet búzafajtákat vetünk; Be- zosztáját, Avrorát, Kavkázt. Je­lenleg közös kutatómunkát vég­zünk a hibrid búza létrehozásá­ra, a kukorica fehérjetartalmá­nak növelésére, a különböző mezőgazdasági termények komp­lex gépesítésének fejlesztésére. Számottevő a Szovjetunió segít­sége a foszfor- és kálium-mű­trágya igényeink fedezésében, s jellemző az együttműködésre, hogy a magyar mezőgazdaság traktor állományának 40, kom­bájn-parkjának ski százaléka szovjet gyártmányú gép. Gyümölcsöző kapcsolatok J bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos intéze­tei között. Jelenleg a termé­szettudományok és a társada­lomtudományok körében több mint 80 témában folytatnak közös kutatómunkát. Ebben az együttműködésben most már magasan fejlett formák alakul­tak ki. s így egy-egy célprog­ram végrehajtására vagy egyet­len tudományterület állandó kutatására jól felszerelt, hatal­mas nemzetközi laboratórium­ban összpontosul a nemzeti ku­tatógárdák színe-java. E fontos nemzetközi kutatóbázisok sorát a Dubnái Atomfizikai Kutató Intézet nyitotta meg 1956-ban. A széles körű tudományos programok kialakítását segítet­te az oktatásban és általában a szakemberképzésben létre­jött hatékony együttműködés. A jelenleg dolgozó, alkotó magyar értelmiségből több mint , 3 ezren a Szovjetunióban kapták diplomájukat, vagy ott szerez­ték tudómányos fokozatot, csak­nem 700 szovjet szakember pe­dig a magyar egyetemeken és főiskolákon végzett. Az atom­energia békés felhasználását szolgáló tudományt teljes egé­szében a Szovjetunióban ta­nulta a magyar tudósgárda. Az izotóp-technikához, ' a korszerű vegyiparhoz, a számítástechni­kához, a félvezető-iparhoz, az alumínium-kohászathoz szük­séges alapvető ismeretek nagy j részét is a Szovjetunióban sa­játíthatták el tudósaink, kuta­tóink. így már nagyon nehéz j áttekinteni, hány ponton érint­kezik a magyar és a szovjet j tudósok, mérnökök kutatómun- 1 kaja. A negyedik ötéves terv- i ben 350—400 nagyobb kutatási és fejlesztési témán dolgoznak együtt a különböző szakterüle­teken. A következő ötéves terv­időszak kutatáái programjainak egyeztetésekor pedig már eddig is mintegy 150 újabb téma kö­zös kidolgozásának gondolata merült fel. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa és az MSZMP X. kongresszusa [ egyaránt hangsúlyozta e folya­mat rendkívüli jelentőségét a szocialista világrendszer továb­bi fejlődésében, amikor' a nem­zetközi munkamegosztásban rejlő valamennyi előny maxi­mális kihasználására ^íívta fel I a figyelmet, Ennek jegyében I egyeztetik már a hosszabb tá­vot felölelő terveket, s ezt a munkát teszik hatékonyabbá a tagországok közötti gazdaság- politikai konzultációk. A kétoldalú gazdasági kap­csolatok dinamikus fejlődésé­ben rendkívül jelentősek a kü­lön szakosítási és kooperációs egyezmények. Az alumínium- termelésben létrejött magyar— szovjet kooperáció lehetővé tet­te, hogy a legésszerűbb és né­pünket legjobban gyarapító módon gazdálkodhassunk a magyar ezüsttel, s az egy la­kosra jutó alumínium-felhasz­nálás tekintetében már utolér­tük a legfejlettebb ipari orszá­gokat. A nagyszabású gépkocsi­ipari kooperáció keretében az Ikarus tíz év alatt csaknem hússzorosára növelhette az autóbusz-termelést. A Zsiguli- program pedig módot nyújt, hogy mindjobban kielégíthes­sük a gyorsa» növekvő hazai gépkocsikeresletet. A magyar— szovjet OLEFIN-megállapodás alapján mindkét ország olcsóbb végtermékhez jut, mintha csak saját szükségletére hozott vol­na létre kisebb termelői kapa­citásokat. A hosszú lejáratú államközi egyezmények sze­rint kialakított termelési együtt­működés tehát szilárd alapot nyújt egy-egy ágazat fejleszté­séhez és hatékonyan szolgálja az anyagi és szellemi erők kon­centrációját. Huszár István elmondotta, hogy a kétoldalú terv-konzul­tációk alapján most már ki­bontakoznak a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés legkö­zelebbi jövőjének, az 1976— 80-as tervidőszaknak, sőt az 1990-ig terjedő időszaknak fő irányai is. Így a Szovjetunió fedezi kőolajszükségletünk nagy részét, s ezenkívül 1980-ban már 3,8 milliárd köbméter föld­gázt is kapunk. Nem kevésbé fontos, hogy növekvő villamos- energia-szükségletünket is biz­tosítja a Szovjetunió. Ugyanak- | kor eldőlt már az is, hogy 1980-ig 2,5 millió tonnára nö­veli — fémtartalomban a vas­érc szállítását, s így szükség­letünket teljes mértékben fe­dezzük. Tisztázzuk az együtt­működés lehetőségeit a legna- | gyobb gépipari üzemekre vo- j natkozóan, a gépipar, vegyipar! minden fontos ágában, a fel-1 dolgozó ipar csaknem vala- i mennyi területén. Ez a munka ! tehát feltárja és megalapozza 1 a két ország közötti gazdasági | kapcsolatok fejlődésének táv- j latait és szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a magyar—szovjet műszaki-tudományos kapcso­latok továbbra is töretlenül bő­vüljenek és hazánk egész fej­lődésének szilárd pilléréül szol­gáljanak. Huszár István beszéde után V. A. Kirillin, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese szólt az ün­nepi ülés részvevőihez. V% Am Kirillin beszéde V. A. Kirillin bevezetőül rá­mutatott, hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt megállapodás a proletár in­ternacionalizmus elvein alapul és a két nép barátságának erősíté­sét szolgaija. E megállapodás tette lehetővé, hogy széles kör­ben kibontakozzék a tudomá­nyos-műszak! és termelési ta­pasztalatok cseréje, hogy a két ország tudósai, szakemberei egyesítsék erőiket a tudomány és a technika legfontosabb problé­máinak megoldására. Ez az együttműködés mind szélesebb körre terjed ki. érezteti hatását a színesfém-kohászatban, a vegy­iparban és a híradástechnikában ugyanúgy, mint az energetiká­ban, a mezőgazdaságban, az épí­tőiparban vagy a könnyűipar­ban. Közös kutatómunkával ol­dottak meg olyan jelentős fel­adatokat. mint az izotópok tex­tilipari alkalmazása, az elektro­nikus programvezérlésű telefon- központok kifejlesztése, a szál­optikai fényvezetők alkalmazása, s egész sor más területen is eredményeket értek el, amelyek mindkét országban elősegítették a népgazdaság fejlesztését Az utóbbi években a két or­szág tudományos-műszaki együttműködésében már a • komplex programban ajánlott új szervezeti formák is kialakultak, j Kormányközi és főhatóságok kö- j zötti egyezmények alapján egy- | re több olyan közös munka van j folyamatban, amelyek különféle | népgazdasági problémák komp­lex megoldását szolgálják a ku­tatástól és a műszaki tervek ké­szítésétől egészen a termelési ko­operációig, a szakosításig, sőt sok esetben a termékek kölcsö­nös szállításáig. Egész sor tudo­mányos kutatási és tervezői együttműködés alakul ki szer­ződéses alapon. Közösen dolgo­zunk ki tudományos-műszaki prognózisokat, s általában bő­vülnek a két ország minisztéri­umai, főhatóságai és egyéb szer­kezetei közötti közvetlen kap­csolatok. Napjainkban már gya­korlatilag Magyarország és a Szovjetunió valamennyi minisz­tériuma és főhatósága közvetlen kapcsolatot tart fenn. Az együtt­működés új formái lehetővé te­szik, hogy a szocialista munka- megosztás alapján jobb hatás­fokkal dolgozzunk. V; A- Kirillin fontos ered­ivényként értékelte, hogy a tu­dományos-műszaki kapcsolatok jó feltételeket teremtettek új technológiák alkalmazására, s új műszerek, gépek gyártásában a gazdasági együttműködésre. így jött létre a két ország között az együttműködés autóbusz részegy­ségek gyártásában, a Druzsba rá- diórelé-rendszer kialakításában és berendezéseinek gyártásában, számítástechnikai berendezések gyártásának szakosításában és egy sor más területen. Az együttműködést újabb je­lentős lépésekkel vitte előre, hogy 1965 óta a két ország rend­szeres konzultációkat folytat tu­dományos-műszaki fejlesztési terveinek egyeztetésére, ennek különösen hosszú távon van je­lentősége az együttműködés terv-1 szerű megalapozásában A szovjet tudomány fejlődésé- j ről szólva elmondotta, hogy az' ország tudományos kutatóintéz-j ményeiben és főiskoláin jelen-: leg több mint 1 millió 100 ezer < tudományos munkatárs és elő-I adó dolgozik. Közülük több mint j 300 000 a tudományok doktora, I illetve kandidátus. Különösen aj matematika különböző ágazatai-! ban, a magfizikában, a szilárd-1 test és plazmafizikában, a kvan- j tummechanikában és az űrkuta- j tásban értek el igen jelentős eredményeket a szovjet tudósok, j A tudomány és a műszaki hala- j dás a termelés fejlesztésének j legfontosabb eszközeivé váltak, a 1 tudomány egyre nagyobb mér­tékben válik közvetlen termelő- j erővé. A tudományos kutatások gya- \ korlati eredményéi tették lehe-1 tővé a munka termelékenységé­nek gyors növelését. 1960-ban még 267 munkaórát fordítottak a Szovjetunióban 1 millió rubel: értékű bruttó társadalmi termék előállítására, ugyanennyi érték i megtermeléséhez 1970-ben már I .....................M .............. , c sak 150 munkaóra volt szüksé­ges, 1975-ben pedig várhatóan 110 órára csökken a ráfordítás. Ez a fejlődés egyébként elenged­hetetlen is, hiszen 1975-ben 32 'millió új dolgozóra lenne szük­sége a Szovjetuniónak a tervek teljesítéséhez, ha a termelékeny­ség 1970 óta változatlan maradt volna. Az utóbbi időben jelentős si­kereket értek el a Szovjetunió­ban az asztrofizikával foglalko­zó tudósok is, ami az új megfi­gyelési eszközöknek, a nagymé­retű optikai és rádióteleszkópok­nak köszönhető. Űj nagy lehető­ségeket kínálnak a kozmikus ku­tatási eszközök, a Fölrjön kívül működő teleszkópok. Ma még nehéz volna pontosan megmon­dani, hogy milyen gyakorlati eredményeket hoz az űrkutatás,, de máris bizonyos, hogy nagy­mértékben korszerűsítik a rá­dió-, televízió- és telefon-össze­köttetéseket, biztonságosabbá te­szik az időjárási prognózisokat, s nagy gyakorlati lehetőségeket kí­nál a mező- és erdőgazdaságban, a geológiában, a halászatban és egész sor más területen. A legutóbbi években a mole­kuláris biológiában is igen je­lentős sikereket értek el. Ponto­sabbakká váltak az élő anyag szerkezetéről, az öröklés mecha­nizmusáról alkotott korábbi el­képzelések. Már á legközelebbi időszakban jelentős gyakorlati eredménye­ket hozhatnak a reaktortechni­kában elért eredmények, a gyors­szaporítóreaktorok, amelyek le­hetővé teszik, hogy a természe­tes uránt az eddiginél sokkal ha­tékonyabban használják^ ki. Az atomenergetika jövőbeni fejlődé­se nagymértékben ezektől a re­aktoroktól függ. A szakemberek többsége úgy véli, hogy még eb­ben az évszázadban létrehozzák azokat a reaktorokat, amelyek­ben megvalósulhat az irányítha­tó termonukleáris reakció. A nagy hatásfokú termonukleáris reaktorok létrehozása az energe­tikai tartalékok problémájának teljes megoldását jelentené, mi­vel a termonukleáris reakció „üzemanyaga” gyakorlatilag ki­meríthetetlen. A szovjet tudó­sok nagy eredményeket értek el ezen a területen, s a munka gyors ütemben folytatódik. — Reálisan értékelve a szov­jet tudomány és technika ered­ményeit, nagy lehetőségeinket, .azt is világosan látjuk — mon­dotta —, hogy erőinket egyesít­ve sokkal nagyobb eredménye­ket érhetünk el a tudományos­műszaki haladás valamennyi ágában’. Ezért hasznos a magyar —szovjet együttműködés is, még­pedig mindkét ország számára, mert meggyorsítja a tudományos kutatásokat és egyben az ered­mények gyorsabb gyakorlati al­kalmazására .-ösztönöz. Ezért mindkét országnak érdeke, hogy tudósaink, szakembereink to­vább mélyítsék együttműködé­süket, s ezzel a szocialista or­szágok integrációs programjának megvalósítását is segítsék elő Ez a szocialista világrendszer to­vábbi erősítésének közös ügyét is szolgálja. Az ünnepi megemlékezés ka­zár György zárszavával, majd az Intetnacionálé hangjaival ért vé­get A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi ­nisztertanácsa a magyar—szov­jet tudományos-műszaki együtt­működési megállapodás aláírá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból ezután fogadást adott a Par­lamentben. (MTI) Kádár János fogadta V. A. Kirillint Kádár János, az MSZMP Köz-1 ponti Bizottságának első titká­ra csütörtökön a Központi Bi­zottság székházában fogadta Via- j gyimir Alekszejevics Kirillint, a [ Szovjetunió Minisztertanácsának \ elnökhelyettesét. A szívélyes, ba- j ráti légkörű eszmecserén részt I vett Övári Miklós, az MSZMP KB titkára. Huszár István, a Mi- inisztertanács elnökhelyettese, 1. N. Makarov, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettese és V. J Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents