Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

♦ Ideges gyermekek S ok szülő szájából hangzik el naponta ez a panasz; ideges a gyerek! Nem bí­rok vele! Makacs, felesel, csa­varog, konok, nem tanul jól, stb... önkéntelenül is felmerül a kérdés, mi történhetett, hogy a régebben kedves gyermek így megváltozott? Faggatja a szülő, de hiába. Legtöbbször konok hallgatás a választ Ideges a gyermek —, de ide­ges a szülő is. Sokszor még a testi fenyítéstől sem riad vi sz­aza. Pedig eszel még tovább rontja a helyzetet A konok gyermekajkak még jobban össze záródnak. A szülő ezen az úton soha nem talál el gyermeke szí­véhez. A szakadék mind mé­lyebbé válik közöttük. Nagyon sokszor más jelensé­gek is kísérik ezt a magatar­tást: remeg a gyermek keze, minden hangos szóra összerez­zen, izzad a tenyere. Iáiba, fél, kerüli a pajtásait, súlyosabb esetben éjjel ágyba vizel, ránga- * tódzik az arca, néha dadog. ; Mi okozhatja ezeket a tüne- jj teket? A legtöbb szülő tanács­talan. Kétségek között gyötrő­dik, hol hibázta el a nevelést, s a beteg gyermeket hol gyógy­kezeltesse? Az orvostudománynak van egy olyan ága — a mentalhygie_ nia. lelki egészségügy —, amely ezekkel a problémákkal foglal­kozik. A Fővárosi Gyermek- mentalhygieníai Központ SZTK- rendelője Budapesten, a Rosen- berg-házaspár utcában van. Itt szakszerű választ kaphat min­den szülő gyermekének lelki­egészségügyi problémáira. (Van­nak hálózati intézetei is.) A gyermekeket a körzeti vagy is­kolaorvos irányítja ide, ahol először általános orvosi vizsgá­latra küldik, azután pszicholó­gus foglalkozik vele. Eközben megismeri a gyermek személyi­ségét, kutatja, mi okozhatta a lelki válságot? A gyerek ezt nem is veszi észre, hiszen csak azt kérik tőle, játsszon az elébe rakott játékokkal, vagy rajzol­jon az eléje tett lapra, mesél­jen különböző történeteket, játsszon bábszínházát. Közben a pszichológus kér­dezget. A játék, ahogy a gyer­mek összerakja a figurákat, színeket, vagy a rajzban a csa­ládot elhelyezi, a színek alkal­mazása és egyéb — laikusnak jelentéktelennek tűnő mozza­natok — a pszichológusnak igen sokat mondanak. Megállapítá­saikat ezután kiegészítik a szü­lőkkel történő beszélgetés során, m összeáll a kép. Sajnos leggyakrabban a csa­ládon belüli konfiijsusok, viszá­lyok okozzák a lelki problémát. Például: iszákos apa; szülők kö­zötti viszály; válás; haláleset stb. De lelki válságba kerülhet az a gyermek is, akinek családi környezetében ugyan nem for­dulnak elő ilyen sajnálatos esetek, de életéből hiányzik a szeretet, az otthon melege, a szülői törődés, vagy sokat van egyedül. Sokszor előfordul az is, hogy féltékenység váltja ki ezt az ál- .lapotot, például egy újonnan született kistestvér vagy egy idő­sebb testvér, aki esetleg kitűnő tanuló és állandóan példaképül állítják elé, míg az ő képessé­geit, szorgalmát lebecsülik, elé­gedetlenek vele. Így a gyermek, nek már nincs ereje testvéré­vel felvenni a „versenyt”. De adódhat féltékenység egy má­sodszor kötött házasság miatt is, a gyermek nem kap elég szere- tetet, és úgy érzi, „kilóg” a csa­ládból, feleslegessé vált, érzel­mileg bezárul, elmagányoeodik. A pszichológus felkutatja az okot. mitől rendült meg a gyer­mek lelki egyensúlya. Ezután meghatározza a gyógyítás mód­ját. A gyógymód azonban csak akkor lesz sikeres, ha megszün­tetik a lelki betegséget előidéző okot is. A szülőnek az orvos­sal, pszichológussal szorosan együtt kell működnie a gyer­mek gyógyulása érdekében, erre részletes útmutatást is kap. Pél­dául, ha a lelki egyensúly meg­bomlását a testvér iránti félté­kenység okozta, akkor a szülő­nek változtatni kell addigi ma­gatartásán. A beteg gyermeknek éreznie kell, hogy egyformán szeretik testvérével, és ha ő nem is képes olyan eredményeket elérni' az iskolában, mint test­vére, azért egyformán fontosak a szülőknek mind a ketten. a lelki betegségeknél is, — mint minden más beteg­ségnél — legfontosabb a megelőzés, a meghitt családi légkör, pósi Katalin RECEPTEK Karfiol túróval. 25 dkg túrót 1/8 1 joghurttal és annyi tejjel elkeverünk, hogy mártás sűrűsé­gű legyen. Ízesítjük sóval, tö­rött borssal, apróra vágott zöld­petrezselyemmel. kevés snitt- linggel. A karfiolt sós vízben megfőzzük, majd a lecsurgatott karfiolt a túrómasszára tesszük, tetejére keménytojás és sonka­szeleteket teszünk, leöntjük tej­fellel és előmelegített sütőben 5—10 percig sütjük. Sajttal és sonkával töltött pa­radicsom. A paradicsomokat ki­vájjuk, majd összekeverjük re­szelt sajttal, apróra vagdalt son­kával, kevés mustárral, metélő­hagymával, adunk hozzá pici sót, törött borsot, apróra vágott főtt tojást. Megtöltjük a paradicso­mokat, a tetejét zöldpaprikával díszítjük, újhagymával, barna kenyérrel és Nektár sörrel tá­laljuk. Utána gyümölcsöt kíná­lunk. i9a9B9Bcaaaaases3Ba*ssssaaKaaesss9aea»as99a»aeaaa3t’)ssa9Ba«i!93E«£9ss&9airBac9aai Az ősz első napján SZEPTEMBER 23-A az ősz első napja. Gondolkodtál e már azon, hogy mi az oka az évsza­kok, illetve a napszakok válto­zásának? Miért van éjszaka és nappal, ősz és tavasz, tél és nyár, miért hosszabbak nyáron a nappalok s télen az éjszakák? Az ősz első napján különösen időszerű, hogy ezekre a kérdé­sekre megkeressük a választ, A fenti jelenségek oka boly­gónknak a Naprendszerben va­ló mozgása. A gömb alakú Föld ugyanis egy, a sarkokat össze­kötő képzeletbeli tengely körül forog, másrészt pedig ellipszis alakú pályán kering a Nap kö­rül. A napszakok váltakozásának oka a Född tengelyforgása. Ezt könnyen megértheted, ha el­végzed az alábbi egyszerű kí­sérletet: Végy egy ernyő nélkü­li olvasólámpát és egy labdát. (Ha van otthon földgömbötök, akkor természetesen azzal kí­sérletezz.) Jelöld meg a labdán krétával az Északi- és a Déli­sarkot, az Egyenlítőt (azt a ne­vezetes vonalat, mely egyenlő távolságra van mind az Északi-, mind a Déli-sarktól) és az Egyenlítő és az Északi-sark kö­zé mintegy fél távolságra tegyél egy pontot. Legyen a kísérlet­ben a lámpa a Nap, a labda a Föld és a megjelölt pont a la­kóhelyed. Ne túl erősen szorítsd jobb kezed mutatóujját az Észa­ki-, bal kezed mutatóujját a Dé_ li sarkra, és tartsd a labdát a lámpa félé úgy, hogy a fény a megjelölt pontot ne világítsa meg. Lakóhelyeden ilyenkor éj­szaka van, mert a Nap a gömb alakú Föld másik oldalát vilá­gítja meg. Most jobb kezed hü­velykujjával lassan es ügyesen kezdd el forgatni a labdát, bal­ról jobbra (Ny—K-irányban). MEGFIGYELHETED, hogy a krétapont közelít a labda meg­világított részéhez, és egyszer csak kikerül a fényre. Ilyenkor lakóhelyeden hajnal, majd reg­gel van. Ezután a pontnak egy­re fokozódik a megvilágítása (délelőtt). Amikor éppen szem­be kerül a lámpával, akkor a legerősebb a megvilágítás (dél), majd a labdát tovább forgatva, a pont egyre jobban elfordul a fénytől és elérkezünk arra a ha­tárra, ahonnan megint árnyék­ba kerül (délután, este, éjsza­ka). A leírt folyamatot a Föld­ről úgy látjuk, hogy a Nap az égbolton egy félkört ír le. AZ ÉVSZAKOK változásának oka a Föld Nap körüli ke­ringése. A keringés során a Föld képzeletbeli tengelye nem merőleges (90 fok) az ellipszis alakú pálya síkjára, hanem az_ zal 66,5 fokos szöget zár be. Mielőtt a kísérletet elvégeznéd, két nagyon fontos dologra hív­juk fel a figyelmedet: 1. Egy 1 terület annál jobban felmeleg­szik, minél nagyobb szögben érik a napsugarak. 2. A Föld tengelye a keringés során irá­nyát mindig tartja. Tartsd ugyanúgy a labdát, mint az előző kísérletnél, és egy majdnem kör alakú pályán járd körül a lámpát. A lámpa körül­járása egy évnek felel meg. Tehát nyáron a Föld északi, télen déli felével fordul a Nap felé. így már érthető, hogy mi­ért van nálunk nyáron meleg, télen pedig hideg. Ha a Föld tengelye keringésének síkjára merőleges lenne, akkor a Nap mindig az Egyenlítő fölött de­lelne, merőlegesen és nem ala­kulnának ki az évszakok. A tengelyferdeség következtében azonban a Nap az Egyenlítő kö­rüli területeik fölött egy látszó­lagos utat tesz meg. Szeptember 23-án a Nap éppen az Egyen­lítő fölött deled merőlegesen. Ilyenkor az északi és a déli fél_ teke egyenlő arányban kapja a fényt, ezért a Földön mindenütt egyforma a nappalok és az éj­szakák hossza. (Szeptemberi napéj egyenlőség.) HA DERÜLT IDŐ VAN, er­ről magad is meggyőződhetsz! Mérd meg szeptember 23-án a napfelkelte és a napnyugta között eltelt időt! Szeptember 28-a után a Föld északi félte­kéje egyre jobban elfordul a Naptól, olyannyira, hogy de­cember 22-én a Nap már az Egyenlítőtől 23,5 fokra délre, a Baktérítő fölött delel. Ezután fokozatosan és lassan növeked­ni fog az északi félteke megvi­lágítása. A tavasz első napján (március 21-én) a Nap megint az Egyenlítő fölött delel merő­legesen, majd látszólagos útját Észak felé folytatva, június 22- én (a jövő nyár első napján) már az Egyenlítőtől 23,5 fokkal északabbra, a Ráktérítő fölött fog merőlegesen delelni. HA EZT A CIKKET figyel­mesen elolvastad és a kísérlete­ket elvégezted, próbáld meg, válaszolj magadnak a következő kérdésekre: Szeptember 23-án azonos idő­ben delel-e a Nap Sopronban és Debrecenben? Milyen napszak lehet Buda­pesten, ha a) Moszkvában dél, b) Tokióban éjfél van? Milyen évszak van hazánkban, ha a Déli féltekén a) tavasz, b) ősz, c) nyár, d) tél van? Berend Mihály Páni Hona—Zsillé Zsigmondité: Keresztszemes hímzésminták A keresztezemes hímzés igen népszerű a világ minden táján. Valószínűleg azért, mert a ke­resztszemek kivonásához nincs szükség különösebb kézügyesség­re, hímzőkészségre, mégis ezzel az egyszerű varrással szinte kor­látlanul állíthatunk elő díszíté­seket. a néhány öltéses minták­tól a pompás, gazdag szónhatá- sú szőnyegekig. Nagy előnye még, hogy a népi és a modern minták egyaránt készíthetők ilyen technikával. A kézimunkázó nők jól isme­rik a magyar keresztszemes né­pi motívumokat, hiszen az évek során csak a Minerva Kiadó gondozásában több ilyen tárgyú kötet látott napvilágot. A Ke­resztszemes hímzésminták című könyvből — most elsősorban a szomszéd népek sokszínű, vál­tozatos mintáiból, ezenkívül litván, észt, ukrán stb. népi mintákból válogathatunk. A keresztszemes minták ki­szerű — szükségünk van né­hány gyakorlati jótanácsra. Ezeket a könyv bevezetőjében megtaláljuk. A motívumok al­kalmazásához pedig ezt írják a szerzők: „A kötetben közölt ere­deti népi mintákat igyekeztünk az illető országban kialakult és megszokott színezéssel közölni. Ezektől a színektől azonban — véleményünk szerint — indokol­tan és jó ízléssel — eltérhetünk. Végtére is nem az a fontos, hogy az általunk készített kézimun­ka pl. a bolgár harisnyaszár pontos mása legyen, hanem sok­kal inkább az, hogy a ma készí­tett darab mintában, színben, formában jel illeszkedjék búto­rainkhoz, derűs színfoltot képez­ve otthonunkban.” Orosz törülközőszél mintája a Keresztszemes hímzésminták című kötetből. A motívumok tetszés szerinti ismétlésével na­gyon szép, két színből varrott faliszőnyeget készíthetünk belő­le. varrásához is — bármilyen egy­Csendet kérünk! Tarthatunk „<esendhűrákat99 is A korszerű módszerekkel vég­zett tudományos kutatások so­rán megállapítást nyert, hogy a civilizációval együtt járó, folytonosan növekvő zaj súlyo­san károsítja az emberi szerve­zetet. Például; egy idő után nemcsak halláscsökkenést okoz­hat, hanem súlyosan károsítja az idegrendszert, ezzel kapcso­latosan keringési, emésztőszer­vi, szívműködési panaszokat is okozhat, sőt depressziót is ki­válthat. A zaj azért is veszedelmes ellensége egészségünknek, mert tudat alatt rombolja a szerve­zetet. Megszokjuk az utca za­ját és mégis káros a szerveze­tünkre. Még alvó állapotban is zavarja a nyugalmunkat; A zajártalom csökkentésére már eddig is elég sok társadal­mi intézkedés történt: így pél­dául Budapesten nem szabad az autóknak dudálni, a villamo­soknak csengetni stb. Egyes zajos munkahelyeken vizsgálják a zaj szintet és intézkedések tör­ténnek annak lehetőség szerinti csökkentésére. Ez azonban nem elég. Egyénileg is küzdenünk kell ellene. Mit tehetünk? Nagyon sokat, mert magatar­tásunk megváltoztatása is nagy lépéssel vihetné előbbre a zaj elleni harc ügyét. Néhány pél­da: kerüljük a túl hangos be­szédet; az ajtók csapkodását; a rádió- és tv-készülékemk böm- böltetését, és még sorolhat­nánk... Különösen ártalmas a hangos beszéd, a kiabálás a gyermek- nevelésben. Ne a hang ereje, hanem a mondanivaló súlva 5 gyakoroljon hatást a gyermek­■ re. Az a gyermek, akivel ott­■ hon kiabálnak, gyenge idegze- • tűvé válik, fél a szüleitől, fél ! a felnőttektől, fél a sötétben, s 5 ez a félelmi érzés sokszor egész 5 életén át elkíséri. Az otthon légköre is egészen más lesz, ha a családtagok hal­kan, kellemes hangon beszél­nek egymással. Ugyanígy a munkahelyen is. A harsány hang sehol sem kívánatos és célszerű; A csend regenerálja a szerve­zetet, pihentet, felüdít. Kirán­duljunk gyakran, legyünk távol a nagyváros, a közlekedés za­jától. De otthon is tarthatunk „csendkúrákat”, amikor a csa­lád apraja-nagyja csendben pi­hen, olvas vagy kézimunkázik. Ilyenkor ne szóljon a rádió sem, vagy csak nagyon halkan. Jó ilyen csendben lenni. Próbáljuk ki; egy félóra vagy egy negyed­óra is elég, ha nincs több időnk. A szervezet regenerálódása érdekében fontos a nyugodt al­vás. Ha olyan helyen lakunk, ahol behallatszik éjjel is az utca zaja, védekezzünk fülel­záró dugó behelyezésével vagy tegyünk a fülünkbe egy kis vattát. Természetesnek tartjuk, hogy a környezeti ártalmak ellen vé­dekezzünk. A zajártalom ellen azonban csak napjainkban kez­dődik komoly formában a véde­kezés. Egyénileg, magunkkal és má­sokkal szembeni kötelességünk, hogy magatartásunkkal előse­gítsük a zajártalom elleni küz­delem sikerét. Nemcsak orvosi várótermek­ben, hanem minden munkahe­lyen időszerű lenne kitenni egy táblát: „Csendet kérünk.’” Fási Katalin 11 BÉKÉS Hitman ■ ■ 1974. SZEPTEMBER 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents