Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
ÉLET A SZIKEK Kettős vásár zárja ma kapuit Budapesten Jól sikerült az őszi BNV — Több tízezer látogató az AGROMASEXPO 74-en A Békéscsabai MEZŐGÉP a kiállítók között A Békéscsabai MEZŐGÉP kombájnadaoterei és elektronikus vetéselle'őrzője az AGROMASEXPO ’74-en Is felkeltette a szakemberek érdeklődését (Fotó: Demény) Tapasztalatokban és sikerekben gazdagon zárja ma kapuit egy hét után az őszi > Budapesti Nemzetközi Vásár s vele együtt a vásárközpontban megrendezett AGROMASEXPO ’74, a Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép-és Műszer, kiállítás is. Rövid számvetést készítve első, fogyasztási cikkeket bemutató szakvásárunkról, érdemes megjegyezni, hogy a vásáron összesen 313 hazai vállalat és mintegy 30 ország 300 cég» mutatta be korszerű és divatos fogyasztási cikkeit. A hat szakcsoportban megrendezett, kiállításon a 313 vállalat között 13 Békés megyei mutatta be legkeresettebb, legkorszerűbb termékeit. Az elmúlt napok folyamán beszámoltunk arról, hogy g vásár magyar élelmiszer-bemutatóján sikerrel szerepeltek megyénk élelmiszeripari vállalatai, ame_ lyek közű] a Békéscsabai Hűtő- ház a gyorsfagyasztott leves- családjával nagydíjat nyert. Könnyűipari vállalataink és ipari szövetkezeteink az „öltözködés-kultúra 74” és az „Otthon” kiállító-csoport tagjainak méltó partnereiként mutatták be divatos ruha-s cipőmodellje- iket, illetve a lakáskultúra fejlesztését szolgáló termékeiket. Békés megyei kiállítóval találkoztunk a BNV-vel egy időben megrendezett AGRŐMiAS- EXPO ’74-en is, amelyről eleddig tudósításainkban még nem sóik szót ejtettünk. E mulasztást pótolva hadd mondjuk el most itt, hogy az AGROMASEXPO ’74, a második Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítós és Vásár már tavaly, megrendezése első alkalmával i* igazolta lét jogosultáé gát Az AGROMASEXPO T4 tulajdonképpeni célja: bemutatni a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet, a faipar rendelkezésére álló újdonságokat azokat a gépeket gépsorokat és géprendszereket, amelyeket a magyar és a nemzetközi ipar a legutóbbi időkben állított elő. Ezenkívül feladata az is, hogy megismertesse a szakembereket a legkorszerűbb technológiáikkal. illetve, hogy lehetőséget nyújtson a korszerű berendezések megvásárlására a gazdaságoknak. . A Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Gép_ és Műszerkiállítós és Vásár elsősorban ugyan az iparszerű nagyüzemi termesztést szolgáló gépeket és géprendszereket népszerűsíti, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a kiállítás a kisüzemi gazdaságokról, a háztájiról megfeledkezik. A nagy teljesítményű, több célú és komp_ lex gépsorok mellett nemcsak az érdekesség kedvéért jelentek meg a kiskerfci gépek is — írja tájékoztatójában a vásári katalógus —, hanem a termelés fon_ tog szereplőiként mutatták őket. Az AGROMASEXPO ’74 kiállítói között szerepelt egyébként a Békéscsabai MEZŐGÉP is, amely köztudottan a majoron belüli szállítógépek és berendezések géprendszereinek, a k©m- bájnadapterek, elektromos és elektronikus automatikai elemek, valamint mezőgazdasági gépek és berendezések alkatrészeinek gyártásával, szerszámgépek és adagoló villamos egységek felújításával tette ismertté nevét (Köváry) kosárfonó és a Férfi fehérnemű- gyár részlegei foglalkoztatják. A rohamosan fejlődő Karcagnak jó munkaerőforrása a szomszédos kisközség. De járnak dolgozni Bucsáról a fővárosba, Szegedre, Szolnokra és Siófokra is. Nagy György, a kosárfonó hsz elnöke így beszél az új fűztelep megalakulásáról és a bu- csai kosárfonó részlegről: — Rengeteget költöttünk a fűz telepítésére, mert nincs az országban fűztermelő gazdaság. Bucsa határában a rossz talaj és az időjárás komoly erőpróbát jelentett. De az új telepítés most már megmaradt, s erre alapoztuk az itteni telep egymillió forintos tervét. Eddig több mint 80 embert tanítottunk be kosárfonásra. AJ^k itt maradtak, eredményesen dolgoznak, a keresetükkel is elégedettek. Szabó Gyuláné óvónő elmondta. hogy az óvodába járó gyerekeknek mindkét szülője dolgozik, s az idén csupán a háztartásban dolgozó édesanyák gyermekeit nem tudták felvenni. Igaz, van még mit fejleszteni az óvodában, hogy a háztartásban dolgozó édesanyák apróságai is elhelyezést nyerjenek. Az alig 50 négyzetméteres óvodai konyha is bővítésre szorul. Tanítási időszakban mintegy 220 személyre főznek ebben az egy helyiségben, s a konyhai dolgozóknak nincs külön öltözőjük. Mosdás! lehetőséget is csak a konyhában levő fali kút ad a személyzetnek. A község kommunális, egészségügyi és áruellátásáról Nyilas Péter tanácselnökkel beszélgetünk. Bucsán 1973-ban 7 millió forintos költséggel a vízműtársulat megkezdte a vízmű építését. A tervek szerint elkészült 18 kilométeres hosszúságú vízvezetéket még átadás előtt két kilométerrel bővítették, és növelték a közkifolyók számát is. A tanács 520 ezer forintért fúratott egy új artézi kutat, így csúcsidőben is biztosított a község vízellátása. A lakosság is komoly segítséget nyújtott az építéshez, mintegy 570 ezer forintnak megfelelő földmunkát végeztek. A vízmű ugyan elkészült, de átadni még nem lehetett. Ahhoz, hogy üzemeljen, beépítésre vár még az a gázelválasztó készülék, aminek csak a prototípusa készült el. Az egészségügyi ellátás akadozik. Fogászatra Füzesgyarmatra kell utazniuk a betegeknek, ami 20 kilométerre van Bucsától. Fogorvos hiányában helyben nem lehet megoldani még a foghúzást sem. Egyéb szakrendelésre Karcagra, Szeghalomra és Gyulára utaznak a betegek. A kereskedelmi hálózat jónak mondható. Három önkiszolgáló élelmiszerüzlet és egy iparcikkbolt gazdag készlettel várja vevőit. A legkisebb árutól a tartós fogyasztási cikkekig csaknem minden kapható. Igaz, a vásárlók részéről elhangzott olyan igény, hogy a tartós fogyasztási cikkekből bővíteni kellene a választékot. Az alapvető élelmiszerekből a község önellátó. A jó minőségű kenyeret helyben sütik, s az állandó húsellátást az ÁFÉSZ hizlaldájából biztosítja. Tervek? Természetesen vannak. Szeretnék a községben fejleszteni az ipart, a jó egészség- ügyi ellátást megvalósítani, az életszínvonalban megközelíteni a városét. A Bucsán élő embereket is örömök, bajok veszik körül. S jövőjük természetesen nem közömbös számukra. De bíznak saját magukban. Elért eredményeik elég erőt adnak ahhoz, hogy gondjaikkal sikeresein megbirkózzanak, s még szebb élet virágozzék a sziken. Szekeres András Békés megye határán terűi el Bucsa. A községen keresztülvezető műút mentén régi és új családi házak sorakoznak. Az utcán gyerekek szaladgálnak, a kiskapukban tereferélő asszonyok veszik szemügyre az idegent. Bucsa mezőgazdasági település, 3 700 lakossal. A környéke elszikesedett. erősen kötött, réti talaj. Néhány évtizeddel ezelőtt még a legegyszerűbb sziki növény is nehezen élt meg ezen a tájon. Az itt lakóknak a rossz minőségű földön minden kiló terményért kemény munkával kellett fizetniük. Hogyan élnek ma, és milyen az élet a hajdani sziken? 1949- ben 12 kisparaszt néhány hold rossz minőségű földön a községben megalakította az első termelőszövetkezetet. A fejlődés törvényszerűsége és a helyi eredmények is bebizonyították: a korszerű gazdálkodással a legmostohább földön is életet lehet teremteni. A későbbiek során még néhány kisebb tsz működött, s 1961-ben ezek egyesüléséből alakult meg a mai Üj Barázda Termelőszövetkezet. Mintegy 480 családnak biztosít megélhetési lehetőséget a 4170 hektáros közös gazdaság. A gazdálkodásukat a növénytermesztés és az állattenyésztés szakosodása jellemzi. Kenyérgabonából a községben 38,5 mázsás rekord- termést takarítottak be hektáronként, noha a föld mindössze 9,4 aranykoronás. Ez majdnem hatszorosa a felszabadulás előttinek. Kukoricából hektáronként 85 mázsás termést várnak az idén, de van olyan tábla, amelyik százmáasás terméssel kecsegtet. Állattenyésztésben a szarvas- marha és a juhászat a legjelentősebb. A tsz saját erőből és kivitelezésben 21 millió forintos költséggel korszerű takarmány- feldolgozó-telepet, s mintegy 1,5 kilométer hosszú bekötő utat épít. Az elmúlt években a szövetkezetben az egy tagra jutó jövedelem mintegy 30 ezer forint volt. A község iparát az idetelepített könnyűipar adja. A me 5- gazdaságból felszabadult mintegy 150 leányt és asszonyt a Csaba szőnyegszövő, a békési 1972-ben épült az új posta A község művelődési haza As óvoda udvarán 1974. SZEPTEMBER, 22.
