Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-20 / 220. szám
I ősz a Megyei Könyvtárban Egész napos nyitva tartás — Látogatók a tükör előtt — Brigádtagok és diákok Százhuszonháromezer könyv. Négyszázhuszonhatféle folyóirat. Hétezer-négyszáz beiratkozott olvasó, és fél év alatt százharminchétezer kölcsönzött kötet. Ezek a békéscsabai Megyei Könyvtár legjellemzőbb adatai. A legtöbb látogató diák. Ez mindig is így volt a könyvtárakban. Nemcsak a kötelező olvasmányok, hanem az életkori sajátosság — a minden iránt való érdeklődés miatt. Az utóbbi időben azonban a könyvtárlátogató munkásemberek száma is megnövekedett. Részben, mert felnőtt egy-két olyan korosztály az elmúlt harminc esztendő alatt, akiknek módjukban állt iskolás korukban megismerni a Megyei Könyvtárat; részben viszont azért, mert az idősebbek legtöbbje a szocialista brigádok tevékenysége során jutott el ebbe a nagy birodalomba, amiről talán azelőtt nem is volt tudomása. A könyvtár munkatársai azon fáradoznak, hogy minél több kétkezi munkás is igénybe vegye ezt a gazdag könyvgyűjteményt. — A szocialista brigádok a bázisaink — mondja Varija Gá- borné könyvtáros. — Kölcsönösen keressük egymást. A brigádtagok többhónapos szellemi vetélkedőikhez gyűjtik újabban a legkülönbözőbb témakörök adatait. A Balaton történetéről, politikai eseményekről, történelmi tényekről érdeklődnek. Egy alkalommal valaki az 1338 és 1387 között uralkodó Erzsébet magyar királyné miseruhájáról keresett irodalmat. Tavaly a Moziüzemi Vállalat szocialista brigádja a saját lakásépítésről és a lakberendezésről szóló folyóiratokat, könyveket böngészte át. Más munkahelyek asz- iszomybrigádjait a kézimunkaleírások, a gyermekneveléssel kapcsolatos könyvek foglalkoztatják. Az a véleményünk, hogy az első alkalommal nem a témaválasztás a fontos, hanem az, hogy új olvasó lépte át a könyvtár küszöbét! A kézimunka- konvvektől már fokozatosan el lehet jutni a klasszikusokig. A szocialista brigádok új olFél óra alatt elkészült vele az unoka. Hápogott dupla Károly, erősen veresedett a nyaka és a szavak akadozva bukdácsoltak ki belőle. — Hát... hát... hát... ez mi, Salap? — Alázatosan jelentem, a parancsot teljesítettem... — Guminyomóval!!! — Az volt a parancs, hogy kézzel... — Na és? — Alázatosan jelentem, kézzel nyomtam minden betűt... Mutatóujjával az ajtóra célzott és a szavával lőtt. Hullott nyomában a mész és a meglazult vakolat. — Pucoljon, de gyorsan, mert úgy a fenekibe rúgok, hogy a magasságos égben leveri az isten lábáról a papucsot... Tekergő...! A pislákoló lámpában feljebb szítom a belet, meglötyögtetem az öblönyben a petrót és körmötök tovább. Magarában pedig dupla Károly igazgató-főmérnök úrral foglalkozom. Nagyságos károlyhelyi Károly Károly okleveles mérnök, társulati igazgató-főmérnök, műszaki tanácsos. Nem magos, nem alacsony, nem húsos, de nem is cingár. Frontharcos, kisezüstöt, nagyezüstöt és sebesülési emlékérmet kapott, amiért a Piavén hidat vert. Az Űri Kaszinónak, a Polgári Olvasó Egy- letnek és a Római Katolikus Egyháznak örökös tagja. Hetente egyszer megy templomba és minden hétfőn e6te a zeogerajba, mert ilyenkor Olvasóinak sok mindent meg kell mutatni a könyvtárban. Legtöbbjük — érthető módon — nem tudja, hol és hogyan keresse meg a szükséges könyvet, adatot. Néhány alkalom után azonban már magabiztosan mozognak ők is az olvasóteremben. A könyvtárosok sajnos eddig nem minden esetben tudtak a kölcsönzési idő alatt segítségükre lenni, így egy ízben megtörtént. hogy egy húsztagú brigád együtt érkezett és iratkozott be, de soha többé nem látták őket. Néhányuk még soha sem járt könyvtárban, zavarban voltak és mivel senki sem jött élébük, megálltak az előszobái tükörnél. Ott várták meg a zárást, be sem léptek az olvasóterembe. Néhány napja azonban új nyitva tartási rend van a Megyei Könyvtárban, szombat kivételével mindennap reggeltől estig lehet az olvasótermet látogatni. A brigádok délelőttönként nyugodt körülmények között ismerkedhetnek a könyvtári szokásokkal, a környezettel. Nem ismétlődhet meg ezentúl az említett eset. A könyvtár tervezi, hogy kapcsolatot épít ki a szocialista brigádvezetők városi klubjainak tagjaival. Az igények alapján közösen készítenek olvasótervet, tudakozó-lapon gyűjtik ösz- sze a dolgozók kérdéseit, könyvtári rendezvényeket szerveznek a brigádoknak és — szükség esetén — téma^gyelő szolgálatuk a legfrissebb információkat bocsátja rendelkezésükre. Ezekkel a szolgáltatásokkal a szakszervezeti könyvtárak munkáját is segítik. A jövő könyvtáriátogatói a jelenlegi diákok lesznek. A Megyei Könyvtár munkatársai szeretnék. ha az általános és középiskolás tanulókon kívül a szakmunkástanulók is rendszeresen látogatnák a könyvtárat. A szakközépiskolák, gimnáziumok és általános iskolák gyakorta tartják tanítási óráikat a Megyei Könyvtárban, míg a szakmunkásképzők tanulói közül alig fordulnak meg itt néhányan. Igaz, komoly, saját iskolai könyvtáruk van. de jó, ha megismerkednek a nyilvános könyvtárral is, hiszen tanulmányaik befejezése után ott lehetnek majd könyvtári tagok. A diákok a Megyei Könyvtárban a katalógus kezelését is gyakorolhatják, így egyetemi tanulmányaik alatt majd a nagvkönyvtárak katalógus-termeiben is el tudnak igazodni. Ott ugyanis már nem szolgálják ki az olvasókat. Az iskolai tanév kezdetekor, az első napokban 52-en iratkoztak be a Megyei Könyvtárba. Sokan máris kikölcsönöztek a kötelező olvasmányokat, egyre több szakdolgozatíró, látogató érkezik délelőttönként, és egyre több hanglemez szólal meg a korongon. Az őszi csend, a hűvösebb idő és a hosszúra nyújtott nyitva tartás újra becsalogatja a könyv barátait az otthonos környezetbe. Rcthy István Békés megyeiek sikere az üzemtörténeti pályázaton Az elmúlt évben az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, a KISZ KB, a Hazafias Népfront, a Magyar Történelmi Társulat és a Szakszervezetek Országos Tanácsa az üzemek államosításának 25. évfordulója alkalsebb a forgalom. Két pengőt: fizet és húsz fillér harisnya- ; pénzt ad, ha kedvére buzgói- • kodik a lány. Ide szoktatta a ! keménykezű sors, eleinte ! ugyanis bejárókat fogadott éj- : szakára, de erre nagyon ráfize- : tett. Kiss Marinál oldalágról ; besegített á moslékos Balogh j Gábor fia, akitől azután négy • kiló negyven dekás fiúgyereke : született. Nem ugrott Mari a : kútba, lúgot sem ivott, hanem * a haszonbért dupla Károllyal ; fizettette meg. Kétezer pengőt ■ kapott készpénzben, mellé két- 5 szobás házat, háromszáz négy- : szögöl gyümölcsössel meg sző- ; lővel. Dupla Károly szíttá a fo- ■ gát, de fizetett és azután be- ■ iratkozott a Kiss Lajos-féle só- ■ goregyletbe pártoló tagnak. A munkában szerette a kato- ! nás rendet és a vasfegyelmet. J Ha szép szóval nem boldogult, : boldogult a káromkodással. A : szódáskocsisok az ablaka alá ; jártak tanulni. Néven emlege- I tett mindent. A jó emberek so- 5 rába soroltak a községben, csak jj a szájával nem voltak kibékül- : ve. Az istenfélő öregasszonyok ■ keresztet vetettek előtte és > utána is. Azt mondták, hogy az S ördögök a pokolban annyi tűz- : revalót elhasználnak, amivel a ; tengerek vizét fel lehetne for- • ralni... ; A gátőrök kedvelték, mert az j elve az volt, hogy élni és élni : hagyni... A kubikosokat is oda- \ engedte a fazék mellé, de csak ■ akkor, ha becsületes munkát 5 csináltak. A satnys munkáért • nagyon szűkön mérte a pénzt... ■ (Folytatjuk) « mából országos pályázatot hirdetett. A pályázat eredményeit az elmúlt héten ünnepélyes keretek között hirdették ki Budapesten, ahol Kiss Károly, a SZOT alelnöke nyújtotta át a pályadíjakat. Az első díjat egyik kategóriában sem adták ki. Az elbírált 56 üzemtörténeti pályamunka közül a legjobbakat a Magyar Történeti Társulat forrásmunkaként megőrzi, az érdekelt üzemeknek, vállalat toknak publikálásra javasolja. A Békés megyei helytörténészek több helyi üzem történetének megírásával pályáztak. Közülük Wegroszta Gyula a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnak, Szigeti Lajos a megye tégla- és cserépiparának, dr. Márai György pedig az 1912-ben alapított Sarkadi Cukorgyárnak a történetét írta meg. A három gyulai helytörténész üzem történetét is díjazták az országos pályázaton. Új épületbe költözött a növényvédő állomás Űj épületbe — Tarhosról Békéscsabáira — költözött a megyei növényvédő állomás. A 18 millió forintos költséggel épült központi telepet ma adja át ünnepélyesen dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. A megye székhelyén létrehozott modern központban egyebek között műszaki szervizszolgáltatásra rendezkedtek bé. Korszerű laboratórium, üvegház és rovarnevelő-telep segit abban. hogy az évszaktól függetlenül végezzenek kísérleteket a növényi és rovarkártevők elleni védekezés megsegítésére. Szocialista országok a BSSSV-n Az idei, őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron összesen 313 hazai vállalat és mintegy 30 ország 300 cége mutatja be korszerű és divatos fogyasztási cikkeit. A szocialista országok között is gazdagnak számító kiállítási anyaggal jelentkezett a Szovjetunió. A magyar látogatók a vásáron megismerkedhetnek a legújabb szovjet személygépkocsikkal, amelyeket a Szovjetunió a KGST komplex programjának keretében gyárt. De látható a lipcsei vásáron aranyérmet nyert filmfelvevő mellett jó néhány korszerű kivitelezésű, tetszetős háztartási és elektrotechnikai kisgép is. Külön említést érdemel az a vitrin, amely a szovjet népművészek fából, kőből és csontból faragott, világhíres műveit mutatja be. A lengyelek az idén hét külkereskedelmi vállalattal képviseltetik magukat az őszi BNV-n. Komplett lakás- és egyedi bútorokat, divatos férfi-, női ruhákat, kozmetikai cikkeket, háztartási gépeket, márkás lengyel italokat és sportcikkeket hoztak magukkal ezek a vállalatok a kiállításra. A bolgár—magyar kereskedelmi kapcsolatok lendületes fejlődését jól tükrözi a vásáron részt vevő nyolc bolgár külkereskedelmi vállalat kiállítása. Száz textilgyáruk újdonságait, programvezérlésű mosógépeket, híradástechnikai készülékeket mutatnak be a BNV-n, de nem hiányoznak a Magyarországon már jól ismert Pharmachim Vállalat által forgalmazott bőr- és hajápoló készítmények mellől a közkedvelt főzelék- és gyümolcskonzervek, valamint a Bulgar- tabak kitűnő cigaretta- és dohányfajtái sem a kiállítás anyagából. K. E. P. A Szovjetunió népművészeinek fából, köböl, csontból faragott világhíres műveit is bemutatja a kiállításon Sportcikkeket állítottak ki a lengyelek. Hogy jól rúgják a focilabdát, azt már bebizonyították. Most kiderült: a készítésében sem az utolsók Bulgária 25 éve partnerünk a KGST-ben. Az idén csaknem 47 millió rubel értékben exportál Magyarországnak (Fotó: Demény)
