Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

Egv év után

Javult-e a cipőellátás?

Tavaly ősszel számoltunk be olvasóinknak egy megbeszélésről, melynek résztvevői az UNI- VERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat, a Tiszántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat és a megyei tanács kereskedelmi osztályának képviselői voltak. A tárgyalásra a cipőellátás javításának érdekében került sor. Az ott elhangzott problémák, a cipőgyártást ért kifogások megoldásáról -beszélgettünk most, egy év után Kíszely Andrással, az UNIVER- ZAL ruházati osztályénak vezetőjével.

— Sok nehézséget okoztak a szállítások, melyek főleg a bér- fuvaroztatásból adódtak. Sikerült-e megszűntetni őket?

— A kezdeti (átszervezés mi- s*

atti) szállítási gondok enyhül- j tek. Most már saját gépkocsi- • val, célfuvarral szállítanak, meg- I rendelés után egy héttel megjön I a kért áru. A csabai raktárból { is tudunk venni úgynevezett f standard-árukat (például gumi- j csizmát). Nemcsak a békéscsabai ! mintateremből ' vásárolunk, ha- S nem más lerakatokból is. Szege- i den, Kecskeméten. Részletes elő- ■ rendeléseket adunk fel, amely • ebben a félévben csaknem száz- | ezer pár cipőre szólt. :

— Mi a helyzet a választék- 1

kai? '

— Lapos sarkú, kényelmes •

női cipő (nyári) volt, de nem • annyi, amennyire szükség lett : volna, bár a tavalyinál lényege- : sen jobb ellátásról beszélhetünk. : Férficipőkből, a flotex-árukból ■ (U árny elven: 'műlakk) hiány van, ! mert az alapanyag külföldről • származik. Javulás október végé- : re várható. :

Menyasszonyi cipő nincs, fe- ; hér cipőt viszont még engedmé- ; nyes áron is adtunk. '

Szúrópróbaszerű telefon az : Tstván király téri cipőboltba; ; ötféle fehér magas sarkú cipőt • tódnak adni, Van kényelmes, la- ; pos sarkú, főleg idős asszonyok- j mák való fűzős cipőből is. Flo- j texből három fekete, két színes : fajtából áll a választék — : eyvik sem körömcipő.

— A minőségben van jaou- ‘

lás? •

— A minőséggel továbbra is ! ba i van — sok a jogos reklamá- : cio. Ezek többnyire rejtett gyári ;

hibáik, amit használatban lehet észrevenni. (Elválik a talp, törik a felsőrész).

— Nemrég esett át a kereskedelem a tanévkezdéssel járó csúcsforgalmon. Tornacipőből ki tudták elégíteni az igényeket?

— Az iskolaszezonra külön felkészültünk, több mint 20 ezer pár tornacipőt értékesítettünk. Olyan előfordult, hogy egyes mé- retekbő] átmeneti hiány keletkezett, de csak néhány napra, s a szállításokkal gyorsan megszüntettük.

**•

Az egy év előtti helyzethez képest kétsé Jelenül van javulás, ami főleg a kis- ás nagykereskedelem között rendszeressé vált, havonkénti személyes találkozásoknak, a célszerűbb ügyintézésnek köszönhető. Jó lenne, ha végre mór az annyi bosszúságot, többletmunkát okozó minőségi kifogások is lekerülhetnének a nanirendről!

örvendetes a bővülő méretválaszték is, de mint hallottuk,, hosszabb-rövidebb időre néhány számból még előfordulnak hiányok. Ezek megszüntetése természetesen a kereskedelmi vállalatok mellett az Iparon ts múlik.

Mindenesetre számíthatunk rá. hogy ecyre ritkábban jövünk ki a ei nőüzletből üres kézz«1 —, netán bosszúsan. (Erőss)

INGYENES

házgyári és általános könnvügépkezeiö- tantolyam indul

az évm Által korszerűsített KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN

I

Jelentkezhetnek: női, férfi segédmunkások, akik vonzalmat éreznek a különböző típusú építőipari, házgyári gépek kezeléséhez.

A tanfolyam vizsgája országos érvényű.

Költségeit a vállalat fizeti.

A tanfolyamra jelentkezők a tanfolyam elvégzése után 1 évig kötelesek a vállalatnál dolgozni.

Helye: Kecskemét, Házgyár.

Kezdete: 1974. október 7. Tartama: 10 hónap.

Felvétel: 18—45 éves életkor, 8 általános iskolai

végzettség.

A tanfolyam ideje alatt és után folyamatos munkát, jó kereseti lehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosítunk.

Különélési pótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk Minden héten szabad szombat.

Jelentkezés személyesen vagy írásban.

bacs megyei Állami építőipari vállalat

KECSKEMET, KLAPKA U. 34.

429895

Bucsa község vízgondjainak megszüntetésére 1972-ben önkéntes alapon társulást hoztak létre, amelybe az érdekelteknek 82 százaléka lépett be. Meg abban az évben hozzákezdtek az építéshez. Az átadást 1874. november 7-rc tervezik. Ezzel a község vizgondjní megszűnnek (Fotó: Oravszki)

A KA MURÁK — 1 MÖGÖTT

Néhány esztendeje Kossuth- : díjas művészünknek — a forga- ■ tókönyv szerint — az ablakon át ; kelleti elhagynia a forgatás szín- * helyet. Természetesen a díszlet j ablakon. A ,,nagy ugrás” sikere : érdekében a mintegy vállmagas- ■ ságú ablakpárkány mögé jókora * laticel-köteget helyeztek el. ; Többszöri próba következett. * Ment minden, mint a karikacsa- : pás. Ugrás, rugalmas érkezés. A ; művész biccentett, ami annyit is ■ jelentett: felvétel, Indits. A stáb ■ felállt, a rendező intett és már- j ts jött — mint a Izarikacsapás — ! a minden eddiginél sikeresebb : ugrás. S a következő pillanat- ■ ban: hatalmas ordítás az ablak ■ mögül. Ez „kissé meglepett min- 5 denkit, kiáltásról ugyanis szó : sem esett a forgatókönyvben. ; Csakhamar kiderült, mi volt a \ fájdalmas ,rögtönzés” nyitja: ki- • tűnő művészünk a puszta földön jj tapogatta kezét-lábát, a háttérbe : húzott laticelen pedig az igazak ■ álmát aludta egy valahonnan \ Odakerült pityókán jómadár.

!BBCBaBiBssa»ss»i>SB«B9aasaE£sasB99sstaaaBB«aBS9a

Kultúra és korszerűség

LÉTEZNEK mindig időszerű témák. Ezek közé tartozik a kultúra és a korszerűség viszonya is. Mi avult el abból, amit régen általános kultúrának tekintettek és mi minden új járult az általános kultúra törzsanyagához? Mindezek olyan problémák, melyeket csaknem minden időszakban felvet magának minden társadalom.

Nem olyan régen éles vitákban megkísérelték a kultúra és korszerűség új megfogalmazását nyújtani. Volt olyan álláspont — például Snow angol író képviselte ezt —, mely szerint két egymástól szétszakítható kulturális terület van: az egyik a humán, a másik a technikai kultúráé. S ez utóbbi egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. Más álláspontok viszont éppen azt mutatták ki: a technikával semmire sem megy az ember olyankor, amikor életének döntő fordulatairól kell határoznia. Max Frisch svájci író Homo Faber című regénye azt bizonyítja, hogy az elektrotechnikai szakember a döntő életkérdésekben felkészületlennek mutatkozik, s ezért képtelen elviselni a legegyszerűbb megrázkódtatásokat is, A vita természetesen nem lezárt.

Az az érzésem, hogy van egy bizonyos szint, ahol a vita már értelmetlen. Emlékeztetem az olvasót arra, hogy nem olyan régen a televízióban több Nobel- díjas tudós is megszólalt. Aki akár Wigner Jenő, akár pedig | Szent-Györgyi Albert szavait j hallgatta, a két kultúra dilemmáját mindenképpen ál-dilem-' mának kellett tekintenie. Miért? i Mert Wigner Jenő, aki az első atomreaktor megteremtésének részese volt, tiltakozott az ellen, j hogy a tudományt, a fizika és ] kémia fejlődését Newtontól, illetve Daltontól datálják. Éppen arra hivatkozott, hogy a nagy klasszikus filozófus, Platon és Arisztotelész sok tekintetben több indítékot adtak a modern tudományos gondolkodás számára, mint a legkiválóbb újkoriak. Továbbá azt fejtette ki, hogy valószínűleg azért szokták Newtontól, illetve Daltontól számítani a természettudomány úgynevezett kezdetét, mert azóta használják fel gyakorlatilag is a tudományt.

Hasonlóképpen Szent-Györgyi Albert számára is elválaszthatatlan a természettudományos kutatás fejlődése és az a munka, amit egykor Szegeden egyetemi tanárként pl. a színjátszás vagy a szabadtéri játékok terén kezde-1 ményezett. Levonhatjuk tehát a következtetést: az igazán magas | tudományos szint számára nem lehet kérdéses a kultúra egysége, nem lehet kérdéses az, hogy a | művészeti fejlődés összefügg a tudományos fejlődéssel és sem- j miféle szembenállás nem létezik úgynevezett klasszikus és úgynevezett modern kultúra között.

A KORSZERŰ kultúra fogalmán belül csak azok gondolat- világában jöhet létre egymást kizáró ellentmondás a kultúra kü- \ lönböző területei között, akik a | kultúrát és a tudást a közvetlen j hasznosíthatósággal azonosítják. Nyilvánvaló, hogy például egy j sokoldalú és amatőr zenei isme-! rét vagy egy sokoldalú történeti I ismeret közvetlenül nem váltha- i tó át semmiféle pénznemre és közvetlen alkalmazhatósága egy- j általán nem evidens. Azonban j a kultúra mindig azt jelentette, j hogy az ember olyan dolgokkal is foglalkozik, melyeknek értékesítése a közeljövőben nem lehetséges. Foglalkozik tehát azzal is, ami a napi szükségletekből fakad, de folytat olyan megismerő vagy más aktív tevékenységet, melynek látszólag nincs megtérülése. Nem térül meg például az, ha valaki megtanul a maga élvezetére zongorázni; ha átnéz egy értékes képzőművészeti albumot — mindez csak akkor válik számára fontossá, ha egy adott élethelyzetben az 1

az intelligenciafinomodás, mely a művészettel való kapcsolatából született, érzékennyé teszi differenciálásra. Látszólag jelentéktelen árnyalatokat is meg tud különböztetni egymástól emberi, munkatársi viszonylatokban is.

Nagyon „korszerűtlenül hangzik mindez, pedig a kulturált embert minden időben az jellemezte, hogy olyan dolgok felé is érdeklődéssel fordult, melyek közvetlenül nem az ő „profiljába” vágtak vagy ki v ölestek

munkakörén. Nemcsak 6aját feladatait akarta tehát megismerni, hanem a világot is. Vagyis a kulturált ember azonos a valóság iránt érdeklődő emberrel. A korszerűséget tehát nem az jelenti, hogy valamiféle hasznossági elv, utilitarisztíkus szemlélet alapján válogatunk a megismerés különböző területei között. Egyre inkább bebizonyoso-, dik, hogy az elavultnak, a klasz- szikusnak „becsmérelt” ismeretek minden szempontból szükségesek a ma embere számára.

MÉGIS, mi az a plusz, ami a korszerű kultúrafelfogást jellemzi? A legfontosabb e téren az, hogy egyáltalán nem ismer leszűkítést, tehát nem ismer olyan műveltséganyagot, amelyet — a műveltség más területeitől elszigetelten — mértéknek jelenthetne ki. Volt időszak, midőn a klasszikus nyelvek ismerete ilyen kizárólagos mértéket jelentett, g ha ezzel valaki rendelkezett, akkor el lehetett tekinteni például a legelemibb egészség- ügyi, biológiai Ismeretektől. Ma ez a kör nagymértékben bővült. Tehát nem lehet művelt embernek tekinteni azt, aki például nagy nyelvtudással rendelkezik, de fogalma sincs például az elektromos berendezésekkel kapcsolatos szükséges elővigyázatosságról Vagyis a műveltség köre a modern időkben rendkívül kitágult. Ezért van szükség egy egyre erőteljesebb és dinamikusabb közművelődésre. Ezért lehetetlen még a műveltség szempontjából is a tokba bújt ember figurája, s ezért lehet a korszerű műveltséget a múlthoz viszonyítva sokoldalúbb műveltségnek tekinteni.

A fentebb leírtak egyszerűen az élet követelményei. Üj fogalmak százai rohanják meg az embereket, s ezek között a fogalmak között — mint amilyen például az urbanizálódás, az ökológia, a sugárveszély stb. — az embereknek tájékozódniuk kell. S ezzel már ki is mondtuk: a korszerű műveltség nem más, mint a máj világban, a mai életben való tájékozódás előfeltétele és képessége. S a művelt emberre is vonatkozik a régi latin mondás: „docendo discimus”,

vagyis tanítva tanulunk. S ez azt jelenti, hogy a művelt ember önkénytelenül is, beszélgetés közben, embertársaival való érintkezés közben terjeszti a műveltséget, vagyis terjeszti a valóságban való orientáció (eligazodás) feltételét. Röviden így is kifejezhetnénk: magábanvaló műveltség nincs. A művelt ember az, aki művel. Műveli önmagát és művel másokat.

EZÉRT fontos kérdés napjainkban a műveltség korszerűsége és ezért fontos tudatosítani azt: akárhol kezdjük is el az ismeretek megszerzését, ha mélyen és sokoldalúan akarunk valamit megismerni, akkor ismereteink szükségképpen átnyúlnak más területekre. Minden tudás útja végül is. amennyiben igazi tudás, az általános műveltséghez, a kultúra egységéhez vezet.

n. j

Bimmmsrr

1974, SZEPTEMBER 1*.

5