Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

Megvet munkajogi bizottságok alakulnak Félidejénél tart a megyei ta­nácskozások szeptemberi soro­zata, amely megelőzi a munka­ügyi döntőbizottságok elnökei­nek október végére tervezett HL országos tanácskozását, A legutóbbi tanácskozás óta csaknem hat esztendő telt el, s ez idő alatt jelentős változások következtek be a vállalati mun­kaügyi döntőbizottságok irányí­tásában; 1973. január elsejével a területi munkaügyi döntőbi­zottságok hatáskörét a munka­ügyi bíróságok vették át. A másfél éves tapasztalatok alap­ján dolgozták ki a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányel­veit a munkaügyi döntőbizott­ságok munkáját segítő- megyei munkajogi bizottságok megala­kításához es működéséhez. Ezek tagjai részint egyes területi szervek delegáltjai lesznek, ré­szint olyan szakemberek (vál­lalati munkaügyi osztályvezető, jogtanácsos, mdb-elnök, munka­ügyi bírósági ülnök stb.), akiket a megyei (fővárosi) tanács vég­rehajtó bizottsága és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa er- se felkér. Részben az (0 Bizottságok megalakítása, részben a 25 esz­tendős jubileum teszi idősze­rűvé a tanácskozás ee évi ösz- szehívását; A munkaügyi döntőbizottsá­gok sajátos igazságszolgáltatási szervek, üzemi demokráciánk sajátos intézményei. Munkáju­kat a jogszabályok rendelkezé­sei alapján vállalati keretek kö­zött, a dolgozók közreműködésé­vel, és ellenőrzése mellett vég­zik. A jelenlegi több mint 7000 munkaügyi döntőbizottságban a dolgozók által saját kollektívá­jukból választott mintegy 50 ezer tisztségviselő, illetve tag dönt évente mintegy 100 ezer panaszügyben, (MTI) Száztízmillió forintos kárt okozott az árvíz - ft helyreállítási albizottság zárójelentése — Munkajogi bizottság alakul ülést tarolt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ä megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 17-én tartotta ülését Békéscsabán Kla- ukó Mátyás elnökletével. A ko­rábban hozott vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentés el­fogadása után a megyei kórház területi szakorvosok ellenőrző és irányító tevékenységéről dr. Buda István kórházigazgató számolt be. A végrehajtó bizott­ság jónak értékelte a szakorvo­sok ellenőrző és irányító mun­káját, amely eredményesen szol­gálja megyénk dolgozóinak egészségvédelmét. Felhívta azon­ban a figyelmet néhány szakíő- 'orvoK tevékenységében mutat­kozó hiányosságra, s ezzel kap­csolatosan az egészségügyi osz­tály hatékonyabb ellenőrző munkájára. A jelentést a testü­let tudomásul vette. Ezt követően a végrehajtó bi­zottság intézkedési tervet foga­dott el a megyei tanács és an­nak szervei tevékenységének to­vábbfejlesztésére vonatkozóan. A továbbiakban a testület meg­vitatta a helyreállítási albizott­ság zárójelentését az 1974. évi árvízi károkról és a helyreállí­tás jelenlegi helyzetéről. Az al­bizottság a károk felmérésével az újjáépítési és helyreállítási munkálatok megkezdésére tett intézkedéseivel befejezte tevé­kenységét. A felmérés szerint több, mint 110 millió forintos kár keletkezett a mezőgazdaság­ban. az erdőgazdaságban, a vé­dőtöltésekben, valamint a közút, vasút és a lakóházakban össze­sen. A károk végleges pontosítá­sa azonban csak az Állami Biz­tosító kárfelmérő munkája után lehetséges. Az már bizonyos, hogy jól haladnak a helyreállí­tási munkák. Gyula város terü­letén a közvetlen árvízkárt szen­vedett lakóépületek közül 33 új­jáépül és 26-ot helyreállítanak. Az újjáépítéshez szükséges cse­retelkeket a városi tanács biz­tosította. A városerdei üdülőte­lep felmérése is megtörtént. A tulajdonosok közül 64-nek volt biztosítása. Az Állami Biztosító a károk kifizetését megkezdte. A felmért növénykár 50 százalé­kát —, mint kártérítési összeget —csaknem teljes egészében kifi­zették. A megyei Vöröskereszt a károsultak listái alapján az in­gatlanban és az ingóságban ke­letkezett károk arányában a se­gélyek összegét megállapította. A helyreállítási albizottság ja­Csű tortok tői Napi három Békéscsabán Augusztus 19-töl, csütörtöktől mindennap három előadást tar­tanak a békéscsabai Brigád és Szabadság mozikban. A Brigád moziban délután fél négytől Mikszáth Kálmán nagy sikerű regényéből készült színes ma­gyar filmet, a Szent* Péter eser­nyője című alkotást, a fél hat­kor, illetve a fél nyolckor kez­dődő esti előadásokon pedig a Francia kapcsolat című új amerikai bűnügyi filmet vetí­tik. A Szabadság filmszínház­ban mind a három előadáson a Nincs idő című színes magyar filmet játsszák. CEBMiznzzHSZzzxzMMnaamaMOM»HiaoatMMStt**z: •aaazazisauMraaaaaaMaaaafiaafzitazazsMsaa'taaaafnNNHasMrfaBaa&sssB : most mégsem teszem, annak magyar vonatkozása is van. Tamperében vendéglátóim meg­mutatták a fiatal finn építőmű­vész, Reima tervezte Kaleva templomot, amely modernségé­ben sincs híján a régi katedrá- lisok hangulatának. Amikor a szószék mellett leültettek, a magnetofonból ízes magyarság­gal felhangzott a néhány éve el_ hunyt Pavo Viljanen esperes hangja: „Isten hozta önöket, kedves magyar testvéreim”. Kép­zeljék el. hogyan hat ez az em­berre, távol a hazától, a messzi Északon, Pavo Viljanen Sopron­ban végezte az evangélikus teo­lógiát, ott tanulta meg nyelvün­ket. Magyarországot második hazájának tekintette, koporsójá­ba magyar földet is tettek. A szalag, amely megőrizte hangját, bemutatja a templomot, majd elmondja, hogy Skandináviában, az észífki sark csillag alatt nem szokás a déli harangszó, csupán itt, a Kaleva- templomban hang­zik fel mindennap 12 órakor a nándorfehérvári győző tiszteleté­re. Mielőtt a hangot őrző mag­netofon kikapcsolna, így fejezi be szavát: „Isten hozza közénk önöket máskor is. Isten áldja meg a magyart!” * # * A Finn-öböl partján épült Helsinkiben a klasszicista stílusú épületek mellett jól megférnek a csupa üveg — csupa fény ma­gas épületek. A Szenátus téren, ha rátekintünk az államtanács palotájára és a katedrálisra. mintha Leningrádban éreznénk magunkat. Az Alvar Aalto által tervezett Finlandia-ház, amely Tampere a finn ipar szíve. A Kaleva az európai biztonsági konferen­cia zárószakászának is színhelye lesz, egész másfajta modern mél­tóságot áraszt. A finn építészet magas színvonalának élő bizony­sága Espoo város 9 kilométer­re Helsinkitől. Ott van a Tapiola városnegyed, ahol a természetes környezetet érintetlenül hagyva építették fel a házakat és Ota- niemit, az egyetemi várost. Ta­piola centrumában, egyetlen épü­letben 65 különböző üzlet talál­ható az élelmiszer-áruháztól a könyvesboltig, a banktól az autó­várus centruma templommal középütt a szalonig. A végső impresszió: olyan itt minden, mintha üdülő­övezetben lennénk. A magyart finn földön minde­nütt testvérként, barátként üd- vözlik. s bár a történelem távolra sodort egymástól, a modern vi­lág közlekedési’ eszközei közel hoznak bennünket. Ma már he­tente kétszer magyar, iletve a finn légitársaság közvetlen jára­tai szállítják az utasokat — ví­zum nélkül. Boros Bél» vasíata alapján a végrehajtó bi­zottság egyetértett azzal, hogy az érdekelt tanácsok a deltában tevő közigazgatási területekre vonatkozóan teljes építési tilal­mat rendeljenek el. Az arre vo­natkozó feltételeket és a méltá- nyolás lehetőségeit a testület meghatározta. A helyreállítási albizottság munkáját a végrehaj­tó bizottság jónak értékelte és elismerését fejezte ki az abban közreműködő szerveknek. A helyreállítás további feladatai­val a helyi tanácsokat bízta meg'. Ezt követően a testület az SZMT közgazdasági munkabi­zottsága és a megyei munka­ügyi bíróság bevonásával — a szakmai szakszervezetek megyei bizottságának javaslatát figye­lembe véve — megyei munka­jogi bizottság létrehozását hatá­rozta el. A húsz tagból álló munkajogi bizottság a közeljövő­ben tartja alakuló ülését. Több kérelem érkezett a vb- hez tanulmányi szerződéskötés­re. A személyzeti és oktatási osztály javaslata alapján Szom­bati László Vésztő, Kiss Gizel­la Biharugra, Gellei Valéria Bé­késcsaba, Kmetykó Andrásné Békéscsaba tanulók kérelmét el­fogadta, akikkel a szerződést még e hónapban megkötik. Vé­gül a Hazafias Népfront elnök­ségének javaslata alapján dön­tött a végrehajtó bizottság a „Márki Sándor alapítvány” oda­ítéléséről, majd ülését bejelen­tésekkel zárta. —ár. Nő a vasúti teherforgalom A békéscsabai vasútállomási» 1973 őszén bonyolították le a legnagyobb teherforgalmat. Eb­ben az évben az áruszállítás (időarányosan) tovább nő. Kü­lönösen a Békéscsabán feladott és ide érkező vagonok, vala­mint azok a szerelvények je­lentenek sok munkát a vasuta­soknak, amelyeket az állomá­son rendeznek. Szeptember 5-től tart a cu­korrépa-szállítás a két Békét megyei cukorgyárba, de irá­nyítanak répavonatot Sárvárra is. Sarkadra az árvíz idején megrongálódott vasútvonal mi­att szeptember 14-ig Gyomén— Szeghalmon—Vésztőn át jutott el a cukorrépa. Nagy gondot jelent, a békés­csabai vasutasoknak a szállítás­hoz szükséges üres vagonok el­juttatása a környező szárnyvo­nalak állomásaira. Ezenkívül Záhonyba is rendszeresen keB küldeni vagonokat. A növekvő teherforgalom kö­vetelményként írja elő a (szom­baton és vasárnap is) jól szer­vezett ki- és berakodást, hogy a vagonok mielőbb felszabadul­janak. Ez érdekük a szállítta- tóknak is, mert az időbeni ki-, illetve berakás után a MÁV kedvezményt biztosít, míg a késés miatt az előírásnak meg­felelő (kocsiálláspénzt) bírságot szab ki. Nagy Zoltán állomáslönök- helyettes tájékoztatása szerint a vagonok gyors ki- és beraká­sában jó példát mutat a Bé­kés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat, valamint a Bé­késcsabai Konzervgyár, míg a hűtőház iparvágányán rakodó szállíttatok sokszor késnek. Elsőként Békéscsabán Jól sikerült a fiatat vadászok fóruma Tizenegy tagú küldöttség utazik az országos találkozóra Szeptember 14-én, szombaton délelőtt az országban, elsőként Békéscsabán tartották meg a fi­atal vadászok megyei fórumát. A Szakszervezetek megyei Ta­nácsának székhazában megren­dezett találkozón a Békés me­gyei vadásztársaságok 30 éven aluli tagjai vettek részt. A békéscsabai ankéton a MAVOSZ Békés megyei intéző bizottsága mellett működő ifjú­sági bizottság felkérésére két előadás hangzott el. Dr. Kolter Mihály, a MAVOSZ főtitkára a vadgazdálkodás időszerű kérdé­seit taglalva többek között el­mondta. hogy a Békés megyei fiatal vadászok tették meg első­ként azokat a lépéseket, ame­lyek az ifjúság mozgósításával közelebb visznek a vadásztár­saságok előtt álló feladatok megoldásához. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy ma a mezőgazdaság gépesítésének idejében a nagy­üzemi parcellák kialakulásával megváltozott, megnőtt a vad- gazdálkodás jelentőségé, soka­sodtak a vadtenyésztéssel, élő­vadbefogással, vadetetéssel és vadmentéssel kapcsolatos fi­zikai erőkifejtést igénylő mun­kák. Az utóbbiak elvégzését egyre inkább a fiatalokra kell bízni. Jól képzett, jól felkészült fiatal vadászokra van szükség, akik felelősséggel viszik tovább a haladó hagyományokat. Koller Mihály előadását kö­vetően Szabó József, az Orszá­gos Ifjúsági Vadászbizottság tit­kára köszöntötte a példát adó Békés megyei ankétet, majd részletesen beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket a MAVOSZ az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásában ért el. A két tájékoztató után Kár­páti József, a Békés megyei If­júsági Bizottság elnöke ismer­tette a bizottság célkitűzéseit és azokat az elképzeléseket, ame­lyeknek valóra váltásával so­kat lehet tenni megyénkben, a vadásztársaságok okszerű fiata­lításáért, a 30 éven aluli vadászok számának nö­veléséért. Hangsúlyozta, nagyon sok még a tennivaló a fiatalok mozgósításában is, hiszen a mostan} megyei találkozón sem képviseltette magát mind a 43 Békés megyei vadásztársaság fiatalsága. Befejezésül bejelen­tette, hogy a fiatal vadászok november 16—17-i egei-—gyön­gyösi országos fórumára 11 ta­gú Békés megyei küldöttség utazik majd. A Békés megyei ankét mun­kájában részt vett a Pest me­gyei Ifjúsági Vadász Bizottság háromtagú delegációja is, Imre János titkár vezetésével, aki a bizottság nevében meghívta a Békés megyei fiatal vadászok képviselőit a szeptember 28-1 Pest megyei fórumra. A szombat délelőtti előadá­sok és a vita után a találkozó résztvevői különbusszal Békésre utaztak, ahol a Békési Október 6. Vadásztársaság vendégeiként keronglövészeten mérték össze tudásukat. A vendéglátó va­dásztársaság vadászmesterének. Bartha Istvánnak vezetésével lezajlott lövészeten a 70 ver­senyző közül Tokai Mihály bé­kési. László László lökösházi. Plavecz Pál mezőberényi, Káro­lyi Sándor füzesgyarmati és Ösziács István zsadányi ifjú va­dászok szerezték meg az első öt helyezést. Az első Békés megyei ifjúsá­gi vadásztalálkozó szombaton, szeptember 14-én. este őzvacso­rával ért véget, K, E R,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents