Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-17 / 217. szám
Hazánk és Finnország kapcsolatairól A közeli napokban Budapestre érkezik Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke, aki — mint jelentettük — Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást Magyarországon. Ez alkalomból érdemes áttekinteni Magyarország és Finnország kapcsolatainak alakulását, jelenlegi helyzetét. Politikai kapcsolatok tekintetében huzamosabb ideje kölcsönösen kifejezett barátság és jóakarat, s közvetlen szívélyesség jellemzi a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság viszonyát. Már szinte minden lehetséges szinten kialakultak a kapcsolatok, amelyek a folyamatosság jegyében fejlődnek. A magvar—finn kapcsolatok alakulásában a legjelentósebb ffy.Rogylonov látogatása A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának meghívására Nyikolaj Rogyionov, a Szovjetunió külügyminiszter- helyettese szeptember 11—16 között hazánkban tartózkodott és megbeszéléseket folytatott Marjai József külügyminisztériuma államtitkárral a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről. Nyikolaj Rogyionovot fogadta Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Púja Frigyes külügyminiszter. (MTI) Dr. Korom Mihály Mongóliába utazott Donoln Pürev, a Mongol Nép- köztánsaság igazságügyminisztere meghívására hétfőn igazságügyi küldöttség utazott Mongóliába dr. Korom Mihály igazságügyminiszter vezetésével. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Markója Imre Igazságügyi államtitkár, valamint a minisztérium vezető munkatársai búcsúztatták. Jelen volt az elutazáskor Sagdarszüren, a Mongol Népköztársaság magyarországi nagykövete is. állomás volt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának finnországi látogatása 1973 szeptemberében. Államközi vonalon azóta élénkültek mindinkább kapcsolataink, hogy 1963-ben Urho Kekko- nen köztársasági elnök nem hivatalos látogatáson járt Magyar- országon, s a finn államfő 1909 szeptemberében hivatalos látogatást tett hazánkban. Eddig három alkalommal — 1967-ben, 1970-ben és 1973-ban — rendeztünk Magyarországon finn—magyar, illetve Finnországban magyar—finn barátsági hetet, amelyek során magas szintű politikai delegációk mellett 300—300 tagú csoportok kölcsönös látogatására került sor. Elénk testvérvárosi kapcsolat alakult ki kilenc magyar, illetve finn város között. Rendszeresen együttműködnek a szakszervezetek, az ifjúsági, a sport- és a nőszervezetek is. 1950 óta eredményesen működik a finn—magyar társaság. Külkereskedelmi forgalmunkat az 1968-ban kötött és az idei év végéig hatályos hosszú lejáratú megállapodás szabályozza. Ezt a megállapodást váltja fel az idén májusban miniszteri szinten aláírt- megállapodás a kereskedelmi akadályok megszüntetéséről. 1969 októberében kötöttük meg hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásunkat. Ezt az öt évre szóló megállapodást egy új. gazdagabb tartalmú és tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodás váltja fed, aminek aláírása most szeptemberben történt meg Budapesten, Közös a törekvés arra, hogy a következő években még sokrétűbbé és hatékonvab_ bá tegyük gazdasági együttműködésünket. Kultúráiig - egyezmény alapján formálódnak, fejlődnek kapcsolataink oktatási, tudományos. művészeti területen. Finnországgal 1959-ben kötöttünk államközi kulturális egyezményt, amelyet azóta kétévenként rendszeresen megújítunk. Magyar—finn kulturális vegyes bizottság koordinálja az országaink közötti kulturális cserék sokféle formáját. Építőipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felvess vili anyaterelő, fütéaaterelö, vitaterelő, könnyűgépketelő atakmunkáaokat Jelentkezés: Budapest, X.. Venyige út 1.. valamint Óbuda. Csepel, Lágymányos, Kőbánya, Zugló es újpalotai szállóinkra fűtöket, fűtő aegédmunkáaokai, takarítónőket, konyhalányokat, portáaokat• kalandereaekei, udvari aegédmunkáaokat Jelentkezés: Budapest. XI., Bartók Béla út 152., IV. emelet 401. ajtó. ifc Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedveimén vés üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk Kommunista műszak a Férüfehérnemű- gyárban Vasárnap reggel fél 6-tól háromnegyed 2-ig kommunista műszakot tartott a Békéscsabai Fér. fifehérnemiű-gyár 402 dolgozója Az orosházi és a békéscsabai varrodák mintegy 6100 ruhadarabot készítettek el. A szabászat csaknem 6700, a speciálterem pedig 5650 darabot dolgozott fel. A vasaló-teremben is szépen haladt a munka, hiszen az ott dolgozók 7395 kész terméket vasaltak ki. A kommunista műszakon elért mintegy 480 ezer forintot három helyre ajánlják fel. Résziben a tanács útépítésre fordított költségvetését gyarapítják, részben a kollégiumokat segítik vele. A fennmaradó összegből pedig a ruhagyár bölcsődéjének játszóterét építik ki. A váltóműszak október 6-án rendezi meg kommunista műszakját az üzemben. Vasárnap Orosházán Megkezdődött a munkásőrség emlékversenye Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a munkásőrség országos parancsnoka Felszabadulási emlékversenyt hirdetett A verseny, mint a kiírás tartalmazza, a munkásőrök kommunista nevelésének eszköze, segíti a kiképzést, növeli az ismereteket, biztosítja a személyi állomány egészének aktív részvételét. A többfordulós ver_ seny a felszabadulási évfordulóra való felkészülés területe, amely tartalmában a proletár internacionalizmus elmélyítését, a politikai, szakmai ismeretek gyarapítását szolgálja. A verseny egyes fordulóit a jelentősebb évfordulókhoz kapcsolják. A felszabadulási emlékverseny megyénkben szeptember 15-én Orosházán kezdődött meg, amelyet megtekintett Tóth Pál megyei munkásőrparancsnok. Ezen a vetélkedőn a szakasz legjobb raja címért versenyeztek a kollektívák. összetett járőrversenyen tették bizonyságot politikai, szakmai felkészültségükről. Elsőiként a politikai témájú kérdésekre kellett választ adniuk, májd a szakmai feladatok következtek. Egy-egy rajnak 90 perc alatt kellett teljesíteni az összesen öt feladatot. A végig izgalmas. színvonalas versenyen a vidékiek közül a csorvási, a nagyszénás! és a tótkomlósi raj jutott tovább. Az orosháziak közül hat raj, a Faipari Vállalat, az Üveggyár, a MEZŐGÉP, a Pető. fi Tsz. a Dózsa Tsz, valamint egy szakalegységi raj volt a győztes. A nyertesek szeptember 29-én, a fegyveres erők napján Az egység legjobb raja címért vetélkednek, 6 az itt első helyezést elérő raj képviseli majd az orosházi zász. loaljt október 6_án a megyei versenyen. 3 m ** 1974. SZEPTEMBER 17. Az érdesnek köteleznek Az utóbbi években magas kitüntetést kapott megyénk egyik mezőgazdasági szövetkezete. A 25 év alatti kitartó közös munkát értékelve megállapították, hogy abban jelentős szerepet töltött be az elnök. Kapott megbízatását két és Bél évtizeden át arra használta, hogy a jobb sorsra érdemes, dolgos, szorgalmas emberek élete, a község tekintélye, becsülete növekedjen a megye és az ország közvéleménye előtt. Különböző tisztségeket vállalt és töltött be az elnöki megbízatáson túl is. Több társadalmi és tömegszervezetben dolgozott. Érez_ te, hogy elvhűségére, kommunista tenni akarására, a közélet alakítására példamutatása mennyire szükséges. Munka- módszere kiváló volt ahhoz, hogy az új falusi életforma kibontakoztatáséra fiafal és a gazdálkodáshoz jól értő, középkorú nemzedék sorakozzon fed a szövetkezet medlé. így ebben a faluban igen jó úton Haladt a szövetkezeti parasztság ügye. A környezetében élők máir- már ott tartottak, hogy személye köré, a közösség javára végzett munka alapján, legendákat szőttek. Mindez nem lett volna hiba, hiszen sok-sok szövetkezeti vezetőről, társadalmi életünk irányítóiról, szervezőiről számos ilyet tudunk. Az emberek és a vezetők is különböző karakterűek. Van köztük olyan, aki jót derül a hallottakon és azt mondja: még szigorúbb mércét állítok magam elé. A legenda ugyanis azt jelzi. hogy a közösség a mindennapi életben is elfogadta az illetőt Vezetőnek. S aki józanul, kellő politikai érzékkel fogja fel a körülötte élő világot, semmi esetre sem vonhat le olyan következtetést a feléje áradó elismerésekből, hogy mindez az ő nagy álmának beteljesedése. Valljuk, hogy az eredmények, a szocialista üzem építésében elért sikerek minden vezetőt és dolgozót a mégr jobb munkára ösztönöznek. Nem jogosíthatnak fel senkit az önteltségre, az elbizaikodásra, a munkatársak lenézésére, a szövetkezeti élet jól kialakított normáinak! megsértésére, a párt határozatainak — lévén szó párttag elnökről — mellőzésére, a szövetkezet választott testületéinek lebecsülésére, azok mellőzésére. szerénytelenségre a munkahelyen és a megbízatással járó tekintéllyel való visszaélésre, meghitt családi életek felbontására. Az utóbbi időben gyakran idézzük Kádár elvtárs nyíregyházi beszédének azt a részét, amely a kommunista vezetők elhivatottságát, népünk igaz ügyének hű szolgálásáit elemzi. Minden vezető, de elsősorban a párttagok mércéje fogalmazódott akkor ott. Teljes joggal, mert a szocializmus építéséért, a társadalom mind bővebb anyagi és kulturális alapjainak, a nép jólétének fokozatos emeléséért, a marxista ideológia minél szélesebb körű elterjedéséért a munkásosztály élcsapata, a párt,, a kommunisták felelősek. Ez a felelősség városon és falun elsősorban a párttagok, a kommunisták napi munkájában érvényesül, jut kifejezésre. Törődni az embereket helyben érintő kérdésekkel, a beosztás, a felelős posztra állítás súlyát érezve az emberek között élni, segíteni a jobb munkára vállalkozókat, serkenteni a le-1 maradókat, a párt politikájához formálni a közösségi tudatot. erősíteni az együvé tartozás szálait, elhinteni újra és újra a végzett munka alapján járó megbecsülés gondolatát. A párttagoknak ezekben a munkák- j ban élen kell járniuk, akárcsak I abban, hogy új barátokat sae-! rezzenek társadalmat formáló politikánknak, újabb elvtársakkal erősítsék a pártot, a fejlődés, az erősödés legnagyobb szervezőjét. Vagyis szolgálni az ügyet, s érte, nem pedig belőle élnit Mindert tudta, tudja a szóban forgó szövetkezet elnöke is. Mégsem art teszi, amit évekkel ezelőtt tanított vagy éppen a közelmúltban valamelyik társadalmi szervezet fórumán kifejtett. Valami feledtette előtte, hogy ki volt, honnan jött, s hová, miként hívta az embereket. Pedig nem szabadna elfelejtenie, hogy a nagy társadalmi átalakulás legforróbb perceiben hozza fordultak tanácsért: hogyan legyen? öt, az egykori cselédet kérdezték az újgazdák, a kis- és középparasztok, mitévők legyenek? És ő tanácsot adott, hite, meggyőződése, elve szerint. Aki vele tartott, nem csalódott. Most mégis összecsa- pódnak a hullámok az elnök feje fölött. Mintha megfakult volna szigorú önkoíttrollja. Egy kicsit a gazdálkodással is törődnie kellene, hiszen nem kevesebb, mint 50—60 millió forint hitel jár le egy-két éven belül. Vajon mi lesz ezzel, hogyan tudják visszafizetni. Minderről tájékoztatni kellene a tsz vezetőségét, az ágazatok dolgozóit, a közgyűlést, hogy a bajt, egy esetleges pénzügyi zavart elkerülhessenek. Csakhogy ebben a szövetkezetben a választott testületek korábbi színvonalas működtetése megrekedt. Fontos, a közösséget érintő ügyekben az elnök egymaga dönt. Mellőzi az embereket, véleményüket nem hallgatja meg. Mindebből arra lehet következtetni, hogy itt helyben veszedelem fenyegeti a szövetkezeti mozgalom legjelentősebb alap- vívmányait. E néhány sor. gondolat megjelenése előtt már három-négy testület is figyelmeztette az elnököt: megvadult lovakat haj\ bajiba keveredik, ha nem vált lépést, ö fogadkozott, sőt meg is köszönte a figyelmeztető szót és utána minden maradt a régiben, Folytatta és folytatja tév- utas munkáját, mire a falu népe ráragasztott egy igen mély- értelmű gúnynevet, amely a né. gi uralkodó osztály legelőkelőbb tagjainak rangja volt. A szövetkezetben dolgozó szakvezetők egy része, látva a kialakult helyzetet, felmondott. A tsz pártszervezete út nehéz helyzetbe került. Keresi, hogyan szerezhetné vissza az elnök a párttagság bizalmát, mit kell tenniük a kommunisták - nak ahhoz, hogy a gazdaság anyagi romlását elkerüljék, egységét megőrizzék. Teszik ezt az elnökkel szemben, aki a következtetések levonásában addig jutott, hogy korábbi bírálóinak most „betart”. Valami egészen furcsa dolog történik a faluban. Az elnök azok ellen támad, akik válluk- ra vették és vállukon viszik, néki segítő kezet nyújtottak élete legválságosabb napjaiban. A köszönöm, elvtársak, a nézzük csak, hogyan tovább helyett egy egészen másfajta, az emberek igazságérzetétől eltérő mércével akar mérni. Hátráltatja az elnököt önmaga felülvizsgálásában az is, hogy hízelgők is van. nak körülötte, akiknek ovációjától teljesen megszédült. A tények tények. Ha ezek mellé állítják az utóbbi hetek eseményeit, arra a következtetésre jutnak, hogy az elnök érté kJ télő képessége megbomlott. A kialakult helyzet tehát távolról sem egyszerű, nagyon is összetett, melyet végtére is rendezni kellene, hogy a szövetkezeti élet ne zökkenhessem Id a korábbi évek jó kerékvágásából. Duptsi Károly
