Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

Hazánk és Finnország kapcsolatairól A közeli napokban Budapestre érkezik Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke, aki — mint jelentettük — Fock Je­nőnek, a Minisztertanács elnö­kének meghívására tesz hivata­los látogatást Magyarországon. Ez alkalomból érdemes átte­kinteni Magyarország és Finnor­szág kapcsolatainak alakulását, jelenlegi helyzetét. Politikai kap­csolatok tekintetében huzamo­sabb ideje kölcsönösen kifeje­zett barátság és jóakarat, s köz­vetlen szívélyesség jellemzi a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság viszonyát. Már szinte minden lehetséges szinten kialakultak a kapcsola­tok, amelyek a folyamatosság jegyében fejlődnek. A magvar—finn kapcsolatok alakulásában a legjelentósebb ffy.Rogylonov látogatása A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának meg­hívására Nyikolaj Rogyionov, a Szovjetunió külügyminiszter- helyettese szeptember 11—16 között hazánkban tartózkodott és megbeszéléseket folytatott Marjai József külügyminiszté­riuma államtitkárral a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nem­zetközi kérdésekről. Nyikolaj Rogyionovot fogadta Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Púja Frigyes külügyminiszter. (MTI) Dr. Korom Mihály Mongóliába utazott Donoln Pürev, a Mongol Nép- köztánsaság igazságügyminiszte­re meghívására hétfőn igazság­ügyi küldöttség utazott Mongóli­ába dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter vezetésével. A de­legációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Markója Imre Igazságügyi államtitkár, valamint a minisz­térium vezető munkatársai bú­csúztatták. Jelen volt az eluta­záskor Sagdarszüren, a Mongol Népköztársaság magyarországi nagykövete is. állomás volt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának finnországi láto­gatása 1973 szeptemberében. Államközi vonalon azóta élén­kültek mindinkább kapcsolata­ink, hogy 1963-ben Urho Kekko- nen köztársasági elnök nem hi­vatalos látogatáson járt Magyar- országon, s a finn államfő 1909 szeptemberében hivatalos látoga­tást tett hazánkban. Eddig három alkalommal — 1967-ben, 1970-ben és 1973-ban — rendeztünk Magyarországon finn—magyar, illetve Finnor­szágban magyar—finn barátsági hetet, amelyek során magas szintű politikai delegációk mel­lett 300—300 tagú csoportok köl­csönös látogatására került sor. Elénk testvérvárosi kapcsolat alakult ki kilenc magyar, illetve finn város között. Rendszeresen együttműködnek a szakszerveze­tek, az ifjúsági, a sport- és a nő­szervezetek is. 1950 óta eredmé­nyesen működik a finn—magyar társaság. Külkereskedelmi forgalmun­kat az 1968-ban kötött és az idei év végéig hatályos hosszú lejáratú megállapodás szabá­lyozza. Ezt a megállapodást váltja fel az idén májusban mi­niszteri szinten aláírt- megálla­podás a kereskedelmi akadályok megszüntetéséről. 1969 októberében kötöttük meg hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműkö­dési megállapodásunkat. Ezt az öt évre szóló megállapodást egy új. gazdagabb tartalmú és tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt­működési megállapodás váltja fed, aminek aláírása most szeptemberben történt meg Bu­dapesten, Közös a törekvés ar­ra, hogy a következő években még sokrétűbbé és hatékonvab_ bá tegyük gazdasági együttmű­ködésünket. Kultúráiig - egyezmény alap­ján formálódnak, fejlődnek kapcsolataink oktatási, tudomá­nyos. művészeti területen. Finn­országgal 1959-ben kötöttünk ál­lamközi kulturális egyezményt, amelyet azóta kétévenként rendszeresen megújítunk. Ma­gyar—finn kulturális vegyes bi­zottság koordinálja az országa­ink közötti kulturális cserék sokféle formáját. Építőipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felvess vili anyaterelő, fütéaaterelö, vitaterelő, könnyűgépketelő atakmunkáaokat Jelentkezés: Budapest, X.. Venyige út 1.. valamint Óbuda. Csepel, Lágymányos, Kőbánya, Zugló es újpalotai szállóinkra fűtöket, fűtő aegédmunkáaokai, takarítónőket, konyhalányokat, portáaokat• kalandereaekei, udvari aegédmunkáaokat Jelentkezés: Budapest. XI., Bartók Béla út 152., IV. emelet 401. ajtó. ifc Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedveimén vés üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk Kommunista műszak a Férüfehérnemű- gyárban Vasárnap reggel fél 6-tól há­romnegyed 2-ig kommunista mű­szakot tartott a Békéscsabai Fér. fifehérnemiű-gyár 402 dolgozója Az orosházi és a békéscsabai varrodák mintegy 6100 ruhada­rabot készítettek el. A szabászat csaknem 6700, a speciálterem pedig 5650 darabot dolgozott fel. A vasaló-teremben is szépen ha­ladt a munka, hiszen az ott dol­gozók 7395 kész terméket vasal­tak ki. A kommunista műszakon el­ért mintegy 480 ezer forintot há­rom helyre ajánlják fel. Résziben a tanács útépítésre fordított költ­ségvetését gyarapítják, részben a kollégiumokat segítik vele. A fennmaradó összegből pedig a ruhagyár bölcsődéjének játszó­terét építik ki. A váltóműszak október 6-án rendezi meg kommunista mű­szakját az üzemben. Vasárnap Orosházán Megkezdődött a munkásőrség emlékversenye Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a mun­kásőrség országos parancsnoka Felszabadulási emlékversenyt hirdetett A verseny, mint a ki­írás tartalmazza, a munkásőrök kommunista nevelésének eszkö­ze, segíti a kiképzést, növeli az ismereteket, biztosítja a szemé­lyi állomány egészének aktív részvételét. A többfordulós ver_ seny a felszabadulási évforduló­ra való felkészülés területe, amely tartalmában a proletár internacionalizmus elmélyítését, a politikai, szakmai ismeretek gyarapítását szolgálja. A ver­seny egyes fordulóit a jelentő­sebb évfordulókhoz kapcsolják. A felszabadulási emlékverseny megyénkben szeptember 15-én Orosházán kezdődött meg, ame­lyet megtekintett Tóth Pál me­gyei munkásőrparancsnok. Ezen a vetélkedőn a szakasz legjobb raja címért versenyeztek a kol­lektívák. összetett járőrverse­nyen tették bizonyságot politi­kai, szakmai felkészültségükről. Elsőiként a politikai témájú kér­désekre kellett választ adniuk, májd a szakmai feladatok követ­keztek. Egy-egy rajnak 90 perc alatt kellett teljesíteni az össze­sen öt feladatot. A végig izgal­mas. színvonalas versenyen a vi­dékiek közül a csorvási, a nagy­szénás! és a tótkomlósi raj ju­tott tovább. Az orosháziak közül hat raj, a Faipari Vállalat, az Üveggyár, a MEZŐGÉP, a Pető. fi Tsz. a Dózsa Tsz, valamint egy szakalegységi raj volt a győztes. A nyertesek szeptember 29-én, a fegyveres erők napján Az egység legjobb raja címért vetélkednek, 6 az itt első helyezést elérő raj képviseli majd az orosházi zász. loaljt október 6_án a megyei ver­senyen. 3 m ** 1974. SZEPTEMBER 17. Az érdesnek köteleznek Az utóbbi években magas ki­tüntetést kapott megyénk egyik mezőgazdasági szövetkezete. A 25 év alatti kitartó közös mun­kát értékelve megállapították, hogy abban jelentős szerepet töltött be az elnök. Kapott megbízatását két és Bél évtize­den át arra használta, hogy a jobb sorsra érdemes, dolgos, szorgalmas emberek élete, a község tekintélye, becsülete nö­vekedjen a megye és az or­szág közvéleménye előtt. Külön­böző tisztségeket vállalt és töl­tött be az elnöki megbízatáson túl is. Több társadalmi és tö­megszervezetben dolgozott. Érez_ te, hogy elvhűségére, kommu­nista tenni akarására, a közélet alakítására példamutatása mennyire szükséges. Munka- módszere kiváló volt ahhoz, hogy az új falusi életforma kibonta­koztatáséra fiafal és a gazdálko­dáshoz jól értő, középkorú nem­zedék sorakozzon fed a szövet­kezet medlé. így ebben a falu­ban igen jó úton Haladt a szö­vetkezeti parasztság ügye. A környezetében élők máir- már ott tartottak, hogy szemé­lye köré, a közösség javára végzett munka alapján, legen­dákat szőttek. Mindez nem lett volna hiba, hiszen sok-sok szö­vetkezeti vezetőről, társadalmi életünk irányítóiról, szervezői­ről számos ilyet tudunk. Az emberek és a vezetők is különböző karakterűek. Van köztük olyan, aki jót derül a hallottakon és azt mondja: még szigorúbb mércét állítok magam elé. A legenda ugyanis azt jel­zi. hogy a közösség a minden­napi életben is elfogadta az il­letőt Vezetőnek. S aki józanul, kellő politikai érzékkel fogja fel a körülötte élő világot, semmi esetre sem vonhat le olyan kö­vetkeztetést a feléje áradó el­ismerésekből, hogy mindez az ő nagy álmának beteljesedése. Valljuk, hogy az eredmények, a szocialista üzem építésében elért sikerek minden vezetőt és dolgozót a mégr jobb munkára ösztönöznek. Nem jogosíthat­nak fel senkit az önteltségre, az elbizaikodásra, a munkatár­sak lenézésére, a szövetkezeti élet jól kialakított normáinak! megsértésére, a párt határoza­tainak — lévén szó párttag elnökről — mellőzésére, a szö­vetkezet választott testületéi­nek lebecsülésére, azok mellő­zésére. szerénytelenségre a mun­kahelyen és a megbízatással já­ró tekintéllyel való visszaélés­re, meghitt családi életek fel­bontására. Az utóbbi időben gyakran idézzük Kádár elvtárs nyíregy­házi beszédének azt a részét, amely a kommunista vezetők elhivatottságát, népünk igaz ügyének hű szolgálásáit elemzi. Minden vezető, de elsősorban a párttagok mércéje fogalmazó­dott akkor ott. Teljes joggal, mert a szocializmus építéséért, a társadalom mind bővebb anyagi és kulturális alapjainak, a nép jólétének fokozatos eme­léséért, a marxista ideológia minél szélesebb körű elterjedé­séért a munkásosztály élcsapa­ta, a párt,, a kommunisták fe­lelősek. Ez a felelősség városon és falun elsősorban a párttagok, a kommunisták napi munkájá­ban érvényesül, jut kifejezés­re. Törődni az embereket hely­ben érintő kérdésekkel, a beosz­tás, a felelős posztra állítás sú­lyát érezve az emberek között élni, segíteni a jobb munkára vállalkozókat, serkenteni a le-1 maradókat, a párt politikájá­hoz formálni a közösségi tuda­tot. erősíteni az együvé tartozás szálait, elhinteni újra és újra a végzett munka alapján járó megbecsülés gondolatát. A párt­tagoknak ezekben a munkák- j ban élen kell járniuk, akárcsak I abban, hogy új barátokat sae-! rezzenek társadalmat formáló politikánknak, újabb elvtársak­kal erősítsék a pártot, a fejlő­dés, az erősödés legnagyobb szervezőjét. Vagyis szolgálni az ügyet, s érte, nem pedig belőle élnit Mindert tudta, tudja a szóban forgó szövetkezet elnöke is. Mégsem art teszi, amit évek­kel ezelőtt tanított vagy éppen a közelmúltban valamelyik tár­sadalmi szervezet fórumán ki­fejtett. Valami feledtette előtte, hogy ki volt, honnan jött, s ho­vá, miként hívta az embereket. Pedig nem szabadna elfelejte­nie, hogy a nagy társadalmi át­alakulás legforróbb perceiben hozza fordultak tanácsért: ho­gyan legyen? öt, az egykori cselédet kérdezték az újgazdák, a kis- és középparasztok, mi­tévők legyenek? És ő tanácsot adott, hite, meggyőződése, elve szerint. Aki vele tartott, nem csalódott. Most mégis összecsa- pódnak a hullámok az elnök feje fölött. Mintha megfakult volna szigorú önkoíttrollja. Egy kicsit a gazdálkodással is törődnie kellene, hiszen nem kevesebb, mint 50—60 millió fo­rint hitel jár le egy-két éven belül. Vajon mi lesz ezzel, ho­gyan tudják visszafizetni. Mind­erről tájékoztatni kellene a tsz vezetőségét, az ágazatok dol­gozóit, a közgyűlést, hogy a bajt, egy esetleges pénzügyi za­vart elkerülhessenek. Csakhogy ebben a szövetkezetben a vá­lasztott testületek korábbi szín­vonalas működtetése megre­kedt. Fontos, a közösséget érin­tő ügyekben az elnök egymaga dönt. Mellőzi az embereket, vé­leményüket nem hallgatja meg. Mindebből arra lehet következ­tetni, hogy itt helyben veszede­lem fenyegeti a szövetkezeti mozgalom legjelentősebb alap- vívmányait. E néhány sor. gondolat meg­jelenése előtt már három-négy testület is figyelmeztette az el­nököt: megvadult lovakat haj\ bajiba keveredik, ha nem vált lépést, ö fogadkozott, sőt meg is köszönte a figyelmeztető szót és utána minden maradt a ré­giben, Folytatta és folytatja tév- utas munkáját, mire a falu né­pe ráragasztott egy igen mély- értelmű gúnynevet, amely a né. gi uralkodó osztály legelőke­lőbb tagjainak rangja volt. A szövetkezetben dolgozó szakvezetők egy része, látva a kialakult helyzetet, felmondott. A tsz pártszervezete út nehéz helyzetbe került. Keresi, ho­gyan szerezhetné vissza az el­nök a párttagság bizalmát, mit kell tenniük a kommunisták - nak ahhoz, hogy a gazdaság anyagi romlását elkerüljék, egy­ségét megőrizzék. Teszik ezt az elnökkel szemben, aki a követ­keztetések levonásában addig jutott, hogy korábbi bírálóinak most „betart”. Valami egészen furcsa dolog történik a faluban. Az elnök azok ellen támad, akik válluk- ra vették és vállukon viszik, néki segítő kezet nyújtottak éle­te legválságosabb napjaiban. A köszönöm, elvtársak, a nézzük csak, hogyan tovább helyett egy egészen másfajta, az emberek igazságérzetétől eltérő mércé­vel akar mérni. Hátráltatja az elnököt önmaga felülvizsgálásá­ban az is, hogy hízelgők is van. nak körülötte, akiknek ováció­jától teljesen megszédült. A tények tények. Ha ezek mellé állítják az utóbbi hetek eseményeit, arra a következte­tésre jutnak, hogy az elnök ér­té kJ télő képessége megbomlott. A kialakult helyzet tehát távol­ról sem egyszerű, nagyon is összetett, melyet végtére is ren­dezni kellene, hogy a szövetke­zeti élet ne zökkenhessem Id a korábbi évek jó kerékvágásából. Duptsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents