Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-14 / 215. szám
Sisszílyzeti munka a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a közelmúltban végrehajtási rendeletét adott ki a személyzeti munkáról. Ez az intézkedés a Minisztertanács egy korábbi rendelete alapján, az ágazat egészét egységesen érinti, tehát a vállalatokat, az állami gazdaságokat, a termelőszövetkezeteket, a szövetkezetek szövetségeit stb.; a mezőgazdaságot egységesen. Az intézményes személyzeti munka a téeszekben egy idő óta már kötelező. Az egységes szabályozással azonban a szövetkezetekre vonatkozó normák is szigorúbbak lettek. ' Üjra szabályozták példáiul az erkölcsi bizonyítványokkal kapcsolatos előírást A büntetlen előélet kötelezettsége ma már nem csupán a szövetkezeti vezetőkre, de mindenkire vonatkozik, aki érdemi munkát végez. Függetlenített brigádvezetőig bezárólag minden gazdasági vezető, minden érdemi ügyintéző, de még a bizalmas iratokat kezelő titkárnő, az ellenőrző bizottság és a döntőbizottság elnöke, a mezőőr, az éjjeliőr, a kapus és a kocsikísérő is köteles büntetlen előéletét igazolni. Sajnos számos konkrét eset tette szükségessé ezt a szigorítást, - nemcsak a termelőszövetkezetekben, de az állami vállalatoknál is. Az erkölcsi bizonyítvány beszerzése alól a megyei tanács elnöke felmentést adhat, de akit népgazdaság vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt ítéltek el, az ilyen felmentést nem kaiphat. Azt a személyt, aki a felsorolt munkakörökben büntetett előéletű személyt alkalmaz, a felügyeleti hatáság szabálysértés miatt feljelentheti. Érdekes intézkedés, hogy annak a személynek, akit majdan tsz-elnöknek jelölnek, a választás előtt 30 nappal a megyei tanács elnökétől igazolást kell kérnie arról, hogy az elnöki tisztség betöltésére erkölcsileg alkalmas. Előfordulhat persze, hogy a tagság magán a közgyűlésen jelöi valakit és meg is választja elnöknek. Ilyen esetben 15 napon belül, utólag kell kérni a megyei tanácselnöktől az igazolást és amíg az meg nem érkezik, addig a megválasztott személy az A gyomai Győzelem Tsz-ben évek óta rendszeresen nagy gondot fordítanak a gyepterületek hasznosítására. Ebben az esztendőben tízszer akkora fűhozamot értek el, mint négy évvel ezelőtt. Ahogyan felemelték a tej fel- vásárlási árát, a jól tejelő egye- déktől kifejik a tejet, a borjút pedig a rosszul tejelőkhöz daj- kaságba adják. Így egy tehénre évente 1,8 borjú felnevelése jut. és majdnem 360 kiló borjúsúlygyarapodás a választásig. Az endrődi Lenin Tsz-ben hasonló a helyzet. Az ősgyep hasznosítását itt is példamutatóan oldották meg. A műtrágyázás és az öntözés meghozta az eredményt. Hektáronként 50 mázsa szénát takarítanak be onnan, ahol évekkel ezelőtt csak 5—6 mázsa termett. A megyében 34 ezer hektár olyan ősgyep van, melynek sorsával érdemes lenne foglalkozni az endrődi és a gyomai példa nyomán. Erről volt szó azon a legelőgazdálkodási tapasztalat- cserén. melyet szeptember 12-én a gyomai Győzelem Tsz-ben és az endrődi Lenin Tsz-ben tartottak 140 mezőgazdasági szakember részvételével. Dr. Nagy elnöki tisztséget nem gyakorolhatja. Ugyancsak az eddiginél „komolyabban vétetik” az erre előírt kategóriába tartozók minősítése is. Meghatározott időn belül minden érdemi munkakört betöltő termelőszövetkezeti dolgozóról minősítést kell készíteni. Ennek elkészítéséért az elnök vagy az általa kijelölt személy felelős. A minősítés elkészítésébe be kell vonni a dolgozó vezetőjét, a személyzeti vezetőt; kérni kell közvetlen munkatársai, sőt beosztottai és az illetékes párt- és társadalmi szervek véleményét. A minősítés szövegét az illető dolgozóval meg kell ismertetni. A minősítést végül a vezetőség hagyja jóvá. Nem „titkos” tehát az eljárás, de nem végezhető felületesen, hebehurgyán sem. Már ma is minden termelő- szövetkezetben személyzeti ügyintéző, más elnevezéssel személyzeti vezető dolgozik. Ez csali a nagy létszámú közösségekben, kizárólag erre a feladatra függetlenített ember. Az esetek többségében, nagyon helyesen, összekapcsolják a személyzeti vezetői, valamint az oktatási felelősi tisztséget. A kis létszámú szövetkezeti közösségekben a személyzeti vezetőnek emellett még egyéb feladatokat is el kell látnia. Az új miniszteri rendelet magasabb fokra emeli a személyzeti vezető tekintélyét is, miközben pontosabban meghatározza munkakörét. Előírja például a rendelet, hogy a személyzeti vezetőt tanácskozási joggal minden vezetőségi ülésre meg kell hívni. Egyébként pedig feladata az ügyek előkészítése, a nyilvántartások vezetése, a külföldi utazásokkal kapcsolatos személyzeti feladatok ellátása, a személyzeti jellegű panaszok megvizsgálása stb. Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy az ügyek előkészítése a „káderes” feladata. Az ügyeket ugyanis nem ő intézi, a döntéseket nem 6 hozza. A termelőszövetkezeti személyzeti munkával kapcsolatos döntéseket a vezetőség hozza, az előterjesztésért és a végrehajtásért pedig az elnök felelős. F. B. Zoltán kandidátus A korszerű gyephasznosításról mondott vitaindító előadást, melyhez többen hozzászóltak. Gajdács György, a megyei tanács osztályvezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szarvasmarha-tenyésztési program megvalósítása során valamennyi üzemben keresik az utat az olcsó tömegtakarmány-bázis megteremtésére. A legelő, az ősgyep kiválóan alkalmas erre, amennyiben intenzív kezelésbe vonják. A megyében levő legelőterületek csaknem 50 százaléka öntözhető vagy öntözhető lesz, ha megépül a Sebes-Körösön is a duzzasztómű. Köztudott ugyanis, hogy a legtöbb ősgyep a Sebes- Körös és a Berettyó vízgyűjtő- területén helyezkedik el. Az állam megyénk közös gazdaságainak minden esztendőben ötmillió forintot juttat a gyepgazdálkodás színvonalának emelésére, melyet ha következetesen használnak fel, akkor a gyomai és az endrődi eredményeket lehetne elérni a megye más településein Í6 D. K. A gesztiek egyik büszkesége: A településeket megyénkben i is regionális szerepkörüknek megfelelően rangsorolták. Így létezik felsőfokú, középfokú, részleges középfokú, kiemelt alsófokú, alsófokú és részleges alsófokú központ. Jó néhány pedig, amely fekvésénél, vonzásánál fogva nem juthatott nagyobb szerepkörhöz, az a rangsor végére került. Falu. Persze ez nem azt jelenti, hogy ők a „mostohagyerekek”. Ilyen község a 27 település között a gyulai járásban a határ mentén húzódó. Geszt. A Tiszák ősi fészkének valamikor jelentős, mondhatni országos szerep is jutott. A zord kastély - falak között bel- és-külpolitikai kérdésekben döntöttek a vadászatokra, úri murikra ideérkező főurak. Ott beszélgetünk a kastély valamikori bejárata melletti ház előtt. Nem tudom honnan kerültek ide az asszonyok, ott álltak az utcaajtóban, s csak úgy odakívácncsiskodbam melléjük. Hogyne tudnák, ki az idegen, hisz alig laknak ebiben a faluban 1300-an. Méregetnek, kiféle vágj-ok, miért jöttem. Nem kérdezik meg. Amikor később mér egy kicsit jobban összemelegjedtünk, közlékenyebbé váltak. — Látom, nemrég nevezték el ezt az utcát Arany Jánosról. Nagyon új még a tábla. — Volt ennek már sok neve — mondja egy anyóka, de mi . csak úgy hívjuk, hogy Egysor utca, így szoktuk meg. Aztán fordul a beszélgetés fonala, megérkezik Sújtó István is, aki a tsz nyugdíjasa. Itt lakik ebben a házban. Dicsérem: szép kis ház. Azt válaszolja rá, hogy nem volt ez mindig ilyen — még 1910-ben épült. — Régebben nem a ház volt az elsődleges, hanem a föld. Inkább azért dolgoztak, látástól vakulásig. össze is kuporgat- tunk néhány holdat Dehogy gondoltuk volna, hogy másképpen is meg lehet élni. Persze, a jószág most sem hiányozhat, mert az hozza a pénzt. Havonta 740 forint nyugdíjat kapok a tsz-től, megélünk. Erdei Imre, a Hazafias Népfront községi bizottságának az elnöke: — Harminchatan vannak a bizottságban, az elnökség pedig héttagú. Nemrégiben állapodtunk meg a tanáccsal, hogy rendezünk egy együttes ülést, ahol megvitatjuk közös tennivalóinkat. Hamarosan falugyűlésen ismertetjük majd, mit is akarunk.. .. Nem panaszkodhatunk a község lakóira. Amikor épült a vízmű, kiásták és betemették az árkokat, ennek értékét olyan 60—80 ezer forintra i becsültük. Ezenkívül rendszeresen gondozzák a vízlevezető árkokat, virágokat ültetnek, fásítanak, parkosítanak. * Erdei Lajos a községi tanács elnöke: — Ünnepi tanácsülést tartunk a falu felszabadulásának évfordulóján. Ügy tervezzük, hogy erre meghívjuk a volt földosztó bizottság tagjait, a veteránokat —, akik még élnek közülük. 1945 márciusában már felosztottuk a nagy birtokot, ha ebben a kunyhóban, a hatalmas Arany János jól emlékszem. 443 család kapott földet. Igaz, mi a rangsor végén vagyunk, de azért nincs mit szégyenkeznünk nekünk sem, hiszen a 30 szabad év nálunk is sokat lendített a falu „szekerén”. Hogy csak a legfontosabbakat említsem. Minde_ nütt van villany — és ezt tartom talán a legfontosabb eredménynek —, hiszen enélkül nem lehetnének tv-k, rádiók és háztartási gépek a községben. A másik ilyen jelentős dolog, hogy ivóvize van a falunak. Minden ház előtt ott húzódik a hálózat vagy 12 kilométer hosszúságban. Minden utcában járda van. Ennek hossza is meghaladja a 15 kilométert. Kulturális élet? Nem volt bizony itt a felszabadulás után semmilyen szórakozási lehetőség. Most van presszó, 1954-öen átalakítottuk a kastélyt, s kialakítottunk egy művelődési termet. Jó a könyvtárunk, nemcsak sok jó könyv van benne, sok az olvasó is. Szorosan ehhez kapcsolódik az oktatás. Valamikor két tanterem volt a faluban és két pedagógus. Most már 13-an oktatják a gyerekeket. akiknek nem kell délután járni iskolába, elférnek délelőtt is. Nagyszerű, felszerelt óvodánk van, minden gyereket el tudunk helyezni. Nagy fejlődés, ha arra gondolok, milyen istenhátamögötti hely volt Geszt, a legközelebbi vasútállomás 18 kilométerre volt és lovas kocsin közlekedtek az emberek. Aztán nagy volt az öröm, amikor kaptunk egy autóbuszjáratot. Ahogy tel- tek-múltak az évek, már ez sem volt elég. Most már nyolc-nyolc járat köt össze bennünket a megye valamennyi városával. Az alapvető élelmiszerek ellátásában nincs baj, de a divatos cikkekből nem tudunk megfelelő választékot biztosítani. Most nemcsak Gyulára, Békéscsabára, Budapestre, Szegedre járnak el innen vásárolni — mondja mosolyogva, hanem még Novy- Sadra is. Kisiparosból is van elegedő, egy jó villanyszerelő azonban elférne. Ennyi jó után hadd mondjak valami kedvezőtlenebbet is. Abban látom hátrányát a szerepnélktúiség- nek, hogy a fiatalok nemigen telepednek le. Tavaly is mindössze két építési engedélyt adtunk ki. Hova is járnának, hiszen nálunk egyedül a tsz van, ahol dolgozni lehet... * Balogh Lajos a helyi Egyetértés Tsz elnöke. Fiatal ember, az év elején került az elnöki posztra. Azelőtt a végrehajtó bizottság titkára volt. ■ — öregszik a tagság. Papíron 407 tagunk van, de közülük 210-an dolgoznak. Igaz, alig valamivel több, mint kétezer 200 hektár erdő, 45 hektár rét. Tavaly kezdtünk ed nagyobb méretekben foglalkozni zöldségtermesztéssel, amit 44 hektáron termelünk. Ez pedig igen munkaigényes. A napi átlagkereset! 97 forint körül van. Nagyon becsületesen dolgoznak á tagok- A zöldségtermesztésben nemrég alakult két szocialista brigád, valamennyi tagja nő. i kastély árnyékában lakott Ökrös István, az általános iskola igazgatója is betoppan a két óra közötti szünetben. — A hatodik onztályban csak tizenegyen vannak, az első osztályban 24-en, jövőre még tovább csökken a számuk. Arra viszont büszkék vagyunk — és ez pedagógusaink jó munkáját dicséri, hogy minden 8. osztályt végzett gyerek továbbtanul. Eljárnak Sarkadra, Gyulára, Békéscsabára, Szeghalomba, Szabadkígyósra. Jelenleg ketten tanulnak főiskolán, ketten tanár-képzőben, hárman pedig egyetemen. Azt hiszem, az is sokat mond, hogy amikor 1937- ben idekerültem, csak két gyereknek volt középiskolája. A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő alatt 100-an szereztek diplomát. Tudja, minek örülök én nagyon? Alig-alig vannak már, akik a templomban esküsznek vagy tartják a keresztelőt. A nagy többség már társadalmi ünnepségen nősül, házasodik és a tanácsházára hozzák az újszülötteket is névadásra. Sokait változott a faluban élő emberek szemlélete, nekem elhiheti, hiszen legtöbben tanítványaim voltak. Dr. Hanzéros Géza más oldaláról ismeri jobban a falu népét. 40 esztendeje már, hogy orvosként tevékenykedik. — Fogy a falu népe — sóhajtja két rendelés közötti beszélgetésünkkor —, a harmincas években, amikor idekerültem, még 1500 volt a lélek- szárn. Évről évre kevesebben lesznek. Igaz, a legújabban bevezetett népesedéspolitikai határozatok már kezdik éreztetni jótékony hatásukat. Valamelyest mintha emelkedne máris a szü_ lések száma. Csecsemőlhalottunk olyan régen volt, hogy nem is emlékszem rá. mikor. * Gonda János a párt községi bizottságának titkára: — Nem vesszük mi olyan tragikusnak azért a szerepnélküliséget. Az embereknek itt is élni kell, nem is rosszabbul, mint ahogy máshol élnek. Persze, nem mondom, elférne nálunk is némi célcsoportos beruházás, de hát ha nincs, azért az élet nem állhat meg. A falu lakossága azért megtalálja számítását és helyét Geszten is. Nézzen körül a faluban, láthatja, semmivel sem rosszabb itt a helyzet, mint' másutt. Egyre több a személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár pedig majd minden házban van. Nem sok házról hiányzik a tv-amten- na sem, egyre több a háztartási gép a lakásokban, épülnek a fürdőszobák és egyre nagyobb az igény a gázra is. Ha nem is épül sok új ház, mindenütt csinosítják a regit, korszerűsítik és a felszereltségük is olyan, mint az újaké. Lehetőségeink vannak, ha szerepünk nem is nagy. Az ellen nem tehetünk semmit. De azért sokat tehetünk, hogy a lakosság semmiben se szenvedjen hiányt. S ez pedig „főszerepet” követel minden vezetőtől, akik felélések a falu sorsáért- , Béla Ötté Legelőgazdálkodás! tapasztalatcsere Gyomén és Elnködön Á szerep nélküli falu
