Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-13 / 214. szám
Lojalitás —- vagy valami más? A lojalitás kifejezés mai tartalma szerint több árnyalatú, egyik jelentése: alattvalói hűség. Legelőször is ez jutott eszembe, amikor nemrégiben a megye egyik szövetkezetében .járva, a főkönyvelő — az elnök távollétében — enyhén szólva, vonakodott tájékoztatni a szövetkezet életéről, mondván: ezt a jogot kizárólag az elnök tartja fenn magának. Nos, elgondolkoztam az általánosnak éppen nem mondható, de mégis előforduló gyakorlaton, hogy a vállalatoknál, a szövetkezetekben egy-két vezetőnek — példánkban csak egynek — van joga a kívülről érdeklődők tájékoztatására. Mindenki más köteles megtagadni minden információt. Ezt azzal indokolják: a tájékoztatás pontos, reá- l;s és helyes legyen, személyeket érintő ügyekben pedig ne kaphasson hangot semmiféle intrika. Ha csakugyan ez volna az említett korlátozás célja, egy szót sem szólhatnánk ellene, minthogy lelkesen helyeselhetnénk, ha a lojalitásban a vállalat iránti hűséget, a munkában tanúsítandó odaadást és helytállást, a kollektívához fűződő erős köteléket értenék. Másról van Itt szó: sok vezető azért ragaszkodik a nyilatkozás monopóliumához, mert az az elve: a vállalatról vagy jót, vagy semmit. Ezért tekinti a még szőrmentén tett, ám az ottani viszonyokat bírálóan érintő megjegyzéseket is a vállalati szennyes kiteregetésének. a betyárbecsület elleni véteknek. Ha pedig egy dolgozó a vállalaton kivül próbálja kikaparni vélt vagy valódi igazát, ezt gyakran hűtlenségnek, árulásnak tekintik, a panaszkodó! összeférhetetlenséggel vádol jak. „Nem engedhetjük, hogy befeketítsék s széthordják a vállalati titkokat” — halljuk ilyenkor. Ki tudja, miért vállalati titok az, ha elhanyagolják a balesetvédelmet, ha értékes eszközöket és anyagokat pocsékolnak el. S ha a konkrét panasz igaz, ez miért befeketí- tés? A dologhoz tartozik: olyan vállalatoknál is ez az álláspont érvényesül, ahol egyébként a dolgozók az üzemi demokrácia különböző fórumain nyíltan szóvá tehetik a kifogásaika*. A kapukon belül igen, de kifelé egy szót se! Ez a jelenség az egészség'elen, túlhajtott csoportérdek egyik erkölcsi vetülete. Ez a fajta lojalitás, a károkozó hibákkal való szolidaritás kötelezettsége: hamis elv. idegen a szocialista társadalomtól. Ezért hiába ütik rá a kollektíva ösz- szetartásának bélyegzőjét, nem érthetünk egyet és nem békül- hetünk meg vele. A legtöbb „vállalati ti'ok”, amit ezzel a hamis lojalitással takargatnának, igenis a tágabb közösségre, a társadalomra tartozik, Azért is, mert minden hibának és mulasztásnak együtt fizetjük meg az árát, s azért is, mert együtt könnyebben, hatásosabban tudjuk orvosolni. — seres — Kereskedelmi napok gazdag programmal Baltonván Az országban elsőnek felszabadult Baittonyán a 30. évforduló tiszteletére eseményeikben gazdag kereskedelmi napokat rendezett az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Ezekben a napokban mutatja be a helyi ÁFÉSZ, hogy milyen sokoldalú a tevékenysége. A lakosságot nemcsak elegendő áruval igyekszik ellátni, de igen választékos is az árukészlet. A kiállítássorozat élelmiszeripari bemutatóval kezdődött Itt ismerhették meg a vásárlók a konzerveket, a nyersárut, az ételeket, italokat, de bemutatták a. korszerű tisztálkodási eszközöket is. A kereskedelmi napok alkalmából egyebek között bútor, lakberendezési, ruházati és más jellegű kiállítás reprezentálja a battonyai ÁFÉSZ sokoldalú tevékenységét A feliratokból. szakmai beszámolókból megtudhatja a lakosság: az elmúlt 30 év alatt új étterem, cukrászda, áruház és számos más egység épült, korszerűsítették a régieket. Az áruellátással, szolgáltatással, felvásárlással ma már a központban és a peremkerületekben összesen 100-nál több egység foglalkozik. Legújabb vívmány a kerttársulás létrehozása. A fólia alatti zöldségtermelésre berendezkedett gazdáknak 150 ezer forint hitelt adott az ÁFÉSZ. Az elkövetkező hónapokban, bővítik a kerttársulást, igyekszenek friss zöldséggel ellátni a falu lakosságát az ÁFÉSZ által patronált háztáji portákról. A. A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET (Békéscsaba, Vörös Október sor.) felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: — 1 fő belső ellenőr — 1 fő teljesítmény-elszámoló — titkárnő — 1 fő gépírni tudó adminisztrátor, valamint — egy takarítónőt, — asztalos szakmunkásokat, — asztalosüzembe férfi, női segédmunkásokat, — vasbetonszerelő szakmunkást, — festő, mázoló szakmunkásokat — éjjeliőröket. — kőműves szakmunkásokat, — kőművesek mellé segédmunkásokat 44 órás munkahét, minden szombat szabad Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: fenti címen, a személyzeti előadónál, 352013 Országos elismerést vívlak ki — Exportra is termőinek — Magas színvonalon elégítik ki a lakossági igényeket Megerősödtek Orosháza ipari szövetkezetei A tervek időarányos részének teljesítését az év első felében Orosháza öt ipari szövetkezetében sok egyéb mellett időszakos anyaghiány is nehezítette. Ennek ellenére a szövetkezeti ipar orosházi vezetői jó szervezéssel, gondosan előkészített áthidaló megoldásokkal elérték, hogy a termelő kollektívák a rájuk háruló feladatoknak eleget tudtak tenni, és sikerült az éves célkitűzések teljesítésének feltételeit is biztosítaniuk. A VAS- MŰANYAGIPARI SZÖVETKEZET első féléves termelési értéke meghaladta a 33 millió forintot. Így 15 százalékkal lett több a tavalyi eredménynél. A termelés növekedésében az első hat hónapban nagy szerepet játszott a termelékenység több mint 4 százalékos emelkedése. A szövetkezet 29 millió forintos árbevételéből egyébként mintegy 7,5 millió származott exportból. Az idén 16 millió forint értékben szállítanak vákuum formázó gépeket a Szovjetunióba. A termelés további növelésére korszerű precíziós öntödét létesítenek, ezzel az öntöde termelése 5 millió forinttal növekszik majd. A szövetkezet megerősödése ugyanakkor nemcsak a beruházáshoz teremtett alapot, hanem lehetővé tette azt is, hogy az idén már az év első felében is több mint 500 forinttal emelkedjék a dolgozók átlagkeresete. Nagy beruházásba kezdett még az elmúlt esztendőben ros levegőtisztasági programjában is. Ennek alapján rövidesen orosházi kazánok biztosítják majd a Vidám Színpad, a Szovjet Kultúra Háza és a Corvin Aruház fűtését is. A megnövekedett kereslet kielégítésére a szövetkezet 1972-ben kezdődő beruházással négyszeresére növeli műhelykapacitását. Országos hírnév dolgában az ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET sem marad el a kazánjavítók mögött. A szövetkezet szakmunkásai, gázszerelői olyan megbízhatósággal építik át a szén- tüzelésű kazánokat gázfűtésűre, hogy munkájuk híre már régen túljutott a járás határain. A szövetkezet brigádjai a Dunántúlon ugyanúgy kapnak megbízásokat, mint hazánk északi iparvidékén, vagy a fővárosban. A gázszerelés mellett az Orosházi Építőipari Szövetkezet nagy gondot fordít a lakáskarbantartó szolgáltatások fejlesztésére is. Csupán a nyári hónapokban az iskolák, napközi otthonok és a kórház karbantartásával az egész éves tervnél is többet teljesítetlek ezen a területen. A felsoroltak mellett ebben az évben házgyári kerámia panelből 24 kísérleti sorházat építettek az állami építőipari vállalattal együttműködve. Ugyanakkor a jelenlegi tervidőszakban mintegy negyven lakás felépítésével teremtettek lehetőséget a város cigány lakossága szükséglakásainak felszámolásához. összességében az építőipari szövetkezet öt szocialista címért küzdő brigádja vállalásainak teljesítésével biztosította, hogy a szövetkezet ez évi célkitűzéseinek eleget tehessen. A szocialista brigádok a cipész szövetkezetnél is mindent megtesznek azért, hogy a megye legrégibb szövetkezete végre valóban megerősödjék. A korábban már működő két brigád mellett az elmúlt fél évben megtartott munkahelyi ifjúsági parlament után alakult meg a szövetkezet harmadik szocialista brigádja, az ifjúsági brigád. Ez a brigád a felszabadulás, illetve a szövetkezet megalakulása 30. évfordulójának tiszteletére célul tűzte ki, hogy a munkaerő-vándorlás csökkentésére igyekszik a szövetkezetben dolgozó fiatalokat törzsgárdatagok- ká nevelni. (kőváry) A LAKATOSIPARI SZÖVETKEZET IS. A korábban kialakított autószervizük már az 1969-es megnyitásakor szűknek bizonyult. A kétállásos javítóműhelyben nem győzték a járás egyre szaporodó autóit „kezelni”. Közismert, hogy Orosházán, illetve az orosházi járásban külön autószerviz nem épült, ezért a lakatos szövetkezetre várt és vár a város 600 és a járás 400 gépkocsijának szervizellátása. A 12 millió forintos új szervizben 1975-től már a legkorszerűbb műszerekkel, gépekkel, szerszámokkal felszerelt 16 állásos javítócsarnok, háromállásos festő-fényező, diagnosztikai műhely, mosó, zsírozó várja 37 szerelővel a „beteg” járműveket. A beruházás egyébként előreláthatólag legalább 10—15 évre megoldja a környék autószerviz-gondjait. Míg a lakatosipari szövetkezet erőit a fenti nagy beruházás köti le, A KAZANJAVÍTÓ Éc SZERELŐ IPARI SZÖVETKEZETBEN je’enleg az okoz fejtörést, hogyan növeljék, bővítsék a termelést hiszen a jelenlegi kapacitásaikkal már 1975 minden munkanapjára megvan a feladatuk. A jövő esztendőben mintegy 10 millió forint értékben szállítanak külföldre azokból a termonressz kazánokból, amelyek hamar elnyerték a hazai vásárlók elismerését is. A gyorsan. pontosan és megbízhatóan dolgozó orosházi szövetkezet méltán kapott megbízatást többek között a Magyar Távirati Irodától, a Berettyóúifalui Tejporgyártól. a Budalakktól. illetve a Videotontól, a kazántelepek rekonstrukciójának végrehajtására. Az úi termopres.sz kazán jelentős szerephez jutott a fővá1974, SZEPTEMBER 13 Mérlegen a szabad szombat Társadalomtudósok vizsgálják a munkásság szabadidő-kihasználását Négy évig tartó szociológiai jellegű vizsgálódások eredményeit értékelik társadalomtudósaink. Dr. Fukász György egyetemi tanár, a Zeneművészeti Főiskola filozófiai tanszékének vezetője és munkacsoportja azt igyekszik felderíteni, hogy a kétmillió embert érintő munkaidő- csökk 'ntés eredményezett-e alapvető változásokat a munkásság életmódjában. Kiváncsiak voltak arra, hogy a munkásosztály szűkebb rétege, a vasasok és gépipari fizikai dolgozók mire használják fel megnövekedett szabad idejüket: a szabad szombatok hogyan befolyásolják életvitelüket; hogyan élnek a részükre biztosított lehetőségekkel; valóban szabad idővé válik-e, nem pa- zarlódik-e el az így nyert időmennyiség. Fukász professzor elmondotta Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársának, hogy a megkérdezettek között 28 tevékenységből összeállított kérdőívet, időmérleglapokat osztottak szét, és személyes beszélgetések során kikérdezték őket: hétvégi szabad idejükben mi a leggyakoribb és mi a legkedveltebb elfoglaltságuk, mit tartanak hétvégi szórakozásnak általában, mire jut több idejük a szabad szombat bevezetésével. Az évenként megismételt „panel” vizsgálatok azt mutatták, hogy szabad szombatokon a legkedveltebb időtöltés a tv- nézés, ezt követi az újságolvasás ás a rádiózás. Idejüket egyre többen töltik kertészkedéssel, séta-kirándulással, hobby barkácsolással és hétvégi ki- kapcsolódásnak egyáltalán nem minősíthető építési, javítási munkálatokkal. Ugyanakkor meglepetésszerűen csökken a moziba járók száma, mérséklődött a sportrendezvényeken való részvétel. Az is kiderült, hogy a szabad szombaton sokan pihennek, „tétlenkednek”, viszont olyanok is bőven akadnak, akik a felszabadult időt jövedelemszerzésre használják: maszekolással, másodállással, „fusizással” töltik el. Érdekes, hogy a legszívesebben végzett tevékenységek között a szórakozás —tánc, színházba járás, vendégeskedés, kártya, sakk — a vártnál jóval kisebb arányban szerepel. Meglepő, hogy önképzésre sem használják fel kellően a többlet szabad időt. — A kutatások egyértelműen tisztázzák a további tennivalókat is — folytatta Fukász professzor. A szabad idő értelmes felhasználásának objektív feltételeit — megfelelő politikai nevelőmunkával egybekapcsolva — meg kell teremteni. Elsődlegesen a tömegközlekedést kell ugrásszerűen fejleszteni és a szolgáltatási rendszert kiépíteni. Főként a munkásnők és munkásfiatalok számára keli megfelelő feltételeket biztosítani, mert a munkásasszonyoknak a szabad szombat valódi szabad idő helyett egyelőre inkább a háztartási munkák megszaporodását jelenti. A jelenlegi korszerűtlen életmóddal szemben korszerű munkás-életmód kialakítására kell törekedni. Mert bár a szabad szombat bevezetésével még nem következtek be alapvető változások, a táblázatokba foglalt számok azonban már önmagukban is jelzik az életforma átalakulását mutató kezdeti eltolódásokat; az adatok a tapasztalható negatívumok ellenére alapjában kedvező előjelű változások kezdeteiről tanúskodnak. Azt jelzik, hogy a munkásság nem hosszú idő múlva, szabad idejével jól, kulturáltan és eredményesen fog, sáfárkodni. (MTI)
