Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

I Minisztertanács tárgyalta Fejlődésünk ős feladataink Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette dr. Raul Roa Gardának, a Kubai Köztársaság külügyminiszterének au­gusztus 31. és szeptember 7. között hazánk­ban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló jelentést. A Minisztertanács megtárgyalta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének jelentését a nép­gazdaság 1974. I. félévi fejlődéséről. A jelen­tés megállapítja, hogy a népgazdaság az első fél évben dinamikusan, s — a beruházások kivételével — gyorsabb ütemben fejlődött, mint ahogyan azt a terv előirányozta. A tő­kés világpiacon végbement változások okozta nehézségek és veszteségek ellenére a gazda­sági munka hatékonyságának további céltu­datos növelésével az 1974. évre kitűzött cél­jaink teljesíthetők. A kormány a jelentést elfogadta. A munkaügyi miniszter jelentést tett az idei első félévi munkaügyi helyzetről, ame­lyet kiegyensúlyozott fejlődés jellemez. Az ipari termelés emelkedésének túlnyomó ré­sze a munka termlékenységének növekedé­séből származott. Javult a hatékonyság. Az előirányzott bérpolitikai intézkedések meg­valósultak. A tervezettnél jelentősen több fi­atal jelentkezett szakmunkástanulónak. A Miniszteirtanáes a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését az 1974. I. félévi termékforgalom helyzetéről és a termékforgalomban alkalmazott kontin­gensek teljesítéséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, 1 A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter jelentést tett a nyári betakarítási mun­kákról, valamint az őszi mezőgazdasági mun­kákra és a felvásárlásra való felkészülésről. Megállapította, hogy a gabona betakarítására való felkészülés az idén jobb volt, mint ed­dig bármikor. A termés meghaladja a ta­valyit. Az őszi munkákban a késői érés mi­att jelentős torlódás várható. A feladatok si­keres végrehajtása érdekében nagyfokú szer­vezettségre van szükség. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és elismeréssel fogadta, hogy a mezőgazdasági dolgozók feladataikat összekapcsolják a kong­resszusi versennyel Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot tett a korábbi intézkedések nyo­món megindult kedvező folyamatok erőtel­jesebb kibontakoztatása érdekében — a bu­dapesti agglomeráció fejlesztésével és szabá­lyozásával kapcsolatos feladatokra. A kor­mány határozatot hozott a szükséges intéz­kedések megtételére. A Minisztertanács a Magyar Rádió és Te­levízió műsorai hatékonyságának növelése, irányításának, a műsorkészítés politikai és műszaki feltételeinek javítása, valamint a műsorfejlesztés tervszerűbbé tétele érdeké­ben úgy határozott, hogy a Rádió és Televí­zió a jövőben önálló intézményként folytassa tevékenységét. A kormány határozatot hozott Állami Rádió és Televízió Bizottság létreho­zására, amely a kormány tanácsadó, vélemé­nyező, koordináló és ellenőrző szervei A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Huszonöt év alatt háromszorosára emelkedett acéltermelésünk Sz 1974. év eddigi tapasztala­tai a népgazdaság további dina­mikus fejlődéséről tanúskodnak. Jellemző például, hogy a mun­ka termelékenysége az iparban 7,1, az építőiparban 6,3 százalék­kal haladta túl ez év első hét hó­napjában a tavalyi azonos idő­szak szintjét. A mezőgazdaság túlszárnyalva tavalyi kiemelke­dő eredményeit, várhatóan 5 szá­zalékkal növeli termelését 1974. ben. Nagymértékben növekedtek az áruszállítási feladatok, áldo­zatos munkával különösen a vas­úti teljesítmények fokozódnak: A népgazdaság idei eredmé­nyei jó alapot szolgáltatnak a lakosság életszínvonalának az előző éveknél némileg gyorsabb ütemű emeléséhez. A reáljöve­delmek 5—5,5, a reálbérek 4 szá­zalékos emelése várható 1974- ben. Javult az áruellátás, az ipar átlagát meghaladó mértékben növelte termelését a híradás- technikai, a bútor-, s az idén elő­ször az építőanyagipar az év első hét hónapjában. Ugyanezen idő­szakban 14 százalékkal több új lakás készült el, mint tavaly jú­lius végéig. A takarékbetétállo­mány eddigi mintegy 6 milliárd forintos növekedése főleg felké­szülés a nagy értékű családi beru­házásokra, és kevésbé az áruhi­ány, a vásárlások elhalasztásá­nak következménye. Jellemző, hogy újabban egyre több sze­mélygépkocsi-típus kapható sor­baállás. előjegyzés nélkül. A negyedik ötéves terv vala­mennyi fő célkitűzése reális és teljesíthető. így összegezték a Minisztertanács csütörtöki ülésén a tervidőszak utolsó előtti évé­nek eddigi tapasztalatait, kilátá­sait. De szóba kerültek a gon­dok, a problémák, s tennivalók is. Az építőipar például az idei mintegy 7 százalékos termelés­növekedés ellenére sem elégítette ki maradéktalanul a beruházási igényeket. A tervhez képest le­maradás tapasztalható az állami, azon belül is elsősorban az egye­di nagy beruházásoknál. Az idei év és a jövő esztendő egyik fon­tos feladata tehát az építőipar fejlesztése általában és az álla­mi kivitelező vállalatok műsza­ki gazdasági színvonalának eme­lése, szervezettségének fokozá­sa. Bár a külkereskedelmi árufor­galom egészében véve az idei terveknek megfelelően alakul, az ország tőkés deviza elszámolásai mégis a vártnál kedvezőtleneb­bek. Noha a terv eleve a külke­reskedelmi cserearányok romlá­sával számolt a nem szocialista piacokon, ennek mértéke azon­ban lényegesen nagyobb, mint az várható volt. Amíg a magyar exportcikkek árszínvonala dol­lár viszonylatban átlagosan 24 százalékkal volt magasabb 1974 első félévében, mint egy eszten­dővel azelőtt, addig az importé 43 százalékkal. Vagyis a tőkés világpiaci infláció nagyobb mér­tékben érintette az importot, fő­leg az energiahordozókat, az alapanyagokat és a kőolaj-szár­mazékokat. Az így képződő ár­veszteség 1974-ben igen jelentős­nek mutatkozik, szinte egy aszá­lyos, rossz mezőgazdasági év ter­méscsökkenésével azonos hatású lehet. Az árveszteség nemcsak a tőkés fizetési mérlegben okoz hi­ányt, hanem az állami költség- vetés deficitét is növeli, mivel a hazai árstabilitás fenntartása vé­gett előreláthatóan mintegy há­romszorosára nő az import ár­támogatás összege. (Még rágon­dolni is rossz, hogy milyen vesz­teségek, hiányok képződtek vol­na akkor — ahogyan ezt hazánk­nál gazdagabb, fejlett tőkés or­szág példája mutatja —, ha az energiahordozók és alapanyagok túlnyomó többségét nem a szo­cialista országokból, főleg a Szovjetunióból szerezzük be az idén is, csakúgy mint 1975-ben _ r ögzített áron!) A feladat kettős. Egyrészt ma­ximálisan takarékoskodni kell az energiahordozókkal, a tőkés piacokról származó importanya­gokkal. Másrészt pedig nem ál­talában kell a termelést és a kivitelt mindenáron szorgalmaz­ni — főleg a gépiparban tapasz­talhatók jelenleg ezzel ellentétes törekvések —, hanem a gazdasá­gos tőkés exportot kell fokozni, megteremtve az importban mu­tatkozó árveszteség és mérleghi­ány fedezetét. Máris több rugal­mas intézkedés szolgálja e célok elérését. A hatásos vállalati ér­dekeltséget azonban csak az 1975. januárjában életbe lépő termelői ár-, illetve bizonyos szabályozó, eszközmódosítások teremtik majd meg. Ám a vállalatok és szövetkezetek intézkedései, erő­feszítései nem tűrnek halasztást. Jóllehet a vállalatok és a szövet­kezetek nyeresége az idei első félévben 25 százalékkal volt na­gyobb, mint egy esztendeje, nép- gazdasági szinten azonban máris hiányok és veszteségek mutat­koznak. S a tartalékok feltárását egyébként sem lehet naptári idő­szakhoz kötni, előre kell őket tervezni és folyamatosan kihasz­nálni. A kibontakozó kongresszusi és jubileumi verseny, a munkások, a műszakiak tömeges kezdemé­nyezése máris sok helyen az energiával és a nyugati 'importtal való takarékosságra, a termékek versenyképességének fokozására irányul. A jövő év és az új öt­éves terv feladatainak kidolgozá­sa pedig jó alkalmat kínál arra, hogy mindenütt mélyrehatóan és távlataiban elemezzék az új helyzetből adódó feladatokat. Bár a prognózisok ugyan a tőkés vi­lágpiaci árhullámzás csillapodá­sát, de a cserearányok további, bár mérsékeltebb arányú romlá­sát jelzik. Az idei esztendő nagy tanulsága, hogy a tervezésnek a jövőben jobban kell számolnia a bizonytalansági tényezőkkel. Egyebek közt több tervváltozat összeállításával is szükséges fel­készülni az előre pontosan nem látható negatív hatások ellensú­lyozására. A magyar népgazdaság és a KGST-országok mind szorosabb összefogásának eredményeként, élve a szocialista tervgazdálko­dás előnyeivel dinamikusan fej­lődik. Képes erőteljesen korlá­tozni a rendkívüli mértékű tő­kés infláció és válságjelenségek zavaró hatásait. Hazánkban sen­kit nem fenyeget létbizonytalan­ság, sőt az életszínvonal az idén gyorsabban emelkedik, mint az előző években. S az előzetes el­képzelések szerint mind a reál- jövedelmek, mint a reálbérek 1975-ben is ilyen felgyorsult ütemben emelkednek tovább. Tőlünk függ, hogy időben meg­teremt jük-e a fokozódó jólét szilárd anyagi fedezetét. K. KISZ-védnökségi tábor nyílt Tatán A KISZ Központi Bizottságá­nak rendezésében csütörtökön nemzetközi nehézipari védnök- ségi tábor nyílt Tatán. Mintegy 500 fiatal érkezett a táborba, azok az alapszervezeti KISZ- titkárok, aktivisták és szocia­lista brigádtagok, akik a KISZ védnökségével épülő beruházá­sokon dolgoznák. A magyar fiatalokon kívül részt vesznek a tábor munkájában több szo­cialista ország ifjúsági szövetsé­gének képviselői, azok, akik saját országukban hasonló véd- nökségi akciót kezdeményeztek. Az egyhetes tábor első nap­ján a KISZ Központi Bizottsá­gának képviselői beszámoltak a magyar fiatalok védnökségeinek eredményeiről. Elmondották, hogy a KISZ-esek sokat tesznek a jelentős nehézipari beruházá­sok meggyorsításáért. Az egyik legsikeresebb védnökségválla­lási a leninvárosi, ahol az olefin- mű, a kőolajipari vállalat és a hőerőmű építésének szorgalma­záséira kötöttek szocialista szer. ződéseket. E hatalmas beruhá­zás felett vállalt védnökségben 54 tervező, beruházó, kivitelező és üzemeltető vállalat KISZ- szervezete, mintegy 15 000 fiatal vesz részt. Becsülettel, nagy fe­lelősséggel dolgoznak, s nem kis részük van abban, hogy a be­ruházások összességében nincs lemaradás, sőt az olefinműben határidő előtt kezdhetik meg a próbatermelést. A KISZ Köz­ponti Bizottsága példamutató­nak tartja azt a módszert, aho­gyan megismertették .az itt dol­gozó ifjúmunkásokkal az egész leninvárosi beruházás gazdasági, politikai jelentőségét. Hasonlóan eredményesnek ígérkező véd- nökségvállalá.s bontakozik ki a „Testvériség’’ gázvezeték építé­sénél is. A XI. pártkongresszus tiszteletére a szovjet és magyar kivitelező vállalatok fiataljai szerződésben vállalták a vezeték határidő előtti elkészítését. A tábor 500 résztvevőjének tájékoztatására összegezik a védnökségi akciók nemzetközi tapasztalatait. Tájékoztatók hangzanak el a KGST 25 éves történetéről, komplex program­jának megvalósításáról. A magyar—szovjet műszaki­tudományos együttműködési megállapodás 25. évfordulója alkalmából csütörtökön Dunaúj­városban kétnapos országos vaskohászati szimpozion kez­dődött. A jubileumi szimpozi- ont Borovszky Ambrus, a Du­nai Vasmű vezérigazgatója nyitotta meg, majd Gácsi Mik­lós kohó- és gépipari miniszté­riumi államtitkár bevezető elő­adásában a vaskohászatban és gépiparban kialakult magyar-— szovjet együttműködés eredmé­A fokozottabb energiatakaré­kosságról az év elején hozott kormányhatározat alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a TOT-taJ egyetér­tésben — rendeletben kötelezte a tárca felügyelete alá tartozó vállalatokat, gazdaságokat éves energiatakarékossági intézkedési terv összeállítására. A rendelet — amely előírja, hogy a takarékossági intézkedési tervet évenként, az éves tervvel egyidejűleg, első ízben 1975-re kell készíteni — felhívja a válla­latokat, üzemeket: gondoskodja­nak elsősorban a folyékony ener­giahordozók felhasználásában el­érhető megtakarítás, valamint az üzemanyag-veszteségeket okozó tényezők megszüntetésének mód­jairól. A miniszteri rendelet vo­natkozik a MÉM vállalatain, az élelmiszergazdaság szakigazgatá­si intézményein túl az állami gazdaságokra, a mezőgazdasági és a halászati szövetkezetekre, valamint ezek társulásaira is. A miniszteri rendelet kiadásá­ra a mezőgazdaság sajátos hely­zete miatt került sor. A minisz­térium takarékossági irányelvei nyeít összegezte. Elmondotta, hogy a háború után az iparág szinte valamennyi nagyüzemét szovjest segítséggel építettük újjá, a hazánkban termelésbe állított szovjet gépek, berende­zések értéke pedig felbecsülhe­tetlen. A magyar—szovjet műszaki- tudományos együttműködés eredményeként például a ma­gyar acéltermelés 25 év alatt több, mint háromszorosálra emelkedett és 1974-ben eléri az évi 3,5 millió tonnát. ugyanis — a gazdaságirányítás rendjének megfelelően —, a ter­melőszövetkezetekre nem köte­lező érvényűek. Bár a mezőgazda, ságban eddig is törekedtek az energiatakarékosságra, a rende­let most ennek fokozására hívta fel az üzemeket, gazdaságokat. Miután a mezőgazdaság évi mintegy 12 000 milliárd kiloka­lória energia-felhasználásának 80 százaléka a termelőszövetke­zetekre jut — s akár egy-két százalékos megtakarítás is száz­milliókat hozhat a népgazdaság­nak —, nem közömbös, hogy a közös gazdaságok a maguk te­rületén kötelesek szervezési és egyéb műszaki intézkedésekkel is elősegíteni az energia-takaré­koskodást. A MÉM felkérte az állami energiafelügyelet területi szer­veit, hogy nyújtsanak segítséget a gazdaságoknak az intézkedési tervek kialakításához és ellen­őrizzék végrehajtásukat. A mi­nisztérium ugyancsak rendszere­sen vizsgálja majd az intézkedé­si tervek megvalósítását, amit figyelembe vesz a gazdaságok munkájának értékelésénél is. AZ ERDŐGAZDASÁGI FŰZ- ÉS KOSÁRIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet a békési kosárgyára adminisztratív vezető (főkönyvelő) munkakör betöltésére. Az elvárás: számviteli főiskola vagy mérlegképes könyvelői oklevél, megfelelő szakmai gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. A pályázótól rész­letes önéletrajzot kérünk az alábbi címre: ERDŐGAZDASÁGI FŰZ- ÉS KOSÁRIPARI VÁLLALAT. 1251 Budapest. Pf.; 30. x Energiatakarékosság a mezőgazdaságban Miniszteri rendelet intézkedési tervek készítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents