Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

! Ciprusról tárgyalt a Biztonsági Tanács A Szovjetunió a törvénytelenségek megszüntetéséért NEW YORKBAN szerdán, közép-európai idő szerint 23.00 órákor összeült a Biztonsági Ta­nács, hogy megvitassa a genfi nyilatkozat alapján a Cipruson állomásozó ENSZ békefenntartó erőkre háruló feladatokat Az ülésen elsőként Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára emel­kedett szólásra és jelentést ter­jesztett elő az ENSZ Kéksisako­sainak tevékenységéről. A BT ülésén az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország képviselője felszólalá- . sában méltatta a genfi hármas ' konferencián létrejött megálla­podást Görögország képviselője ■ felszólalásában azt mondottá, hogy „húsz órával a genfi meg­állapodás aláírása után még mindig súlyos tűzszünetsértő ak­ciókra” kerül sor Cipruson é6 azt állította, hogy török csapa­tok fenyegetnek számos kisebb települést. A török delegátus ez­zel szemben arra hívta fel a ta­, nács figyelmét, hogy a török nemzetiségek lakta falvak to-, . vábbra is a görög fegyveres erők j fenyegetése alatt állnak. Kije­lentette, hogy Törökország nem szegett meg egyetlen általa alá­írt szerződést 6em, és csupán a ■ ciprusi török közösség biztonsá­gának és jogainak védelmére tö­rekszik. A Biztonsági Tanács ülésén Nagy-Britannia képviselője ha-. tározati javaslatot terjesztett elő, amely minden közelebbi megha­tározás nélkül, csupán nagy ál­talánosságban érintve az ENSZ békefenntartó erők funkcióinak nagy fontosságú kérdését, felha­talmazta volna az ENSZ-főtit- kárt, hogy „tegyen megfelelő in­tézkedéseket”. A szovjet delegá­tus rámutatott, hogy egy sietős határozat elfogadása erről a nagy horderejű kérdésről — a genfi nyilatkozat megfelelő ala­pos tanulmányozása híján — csupán lejáratná a magas ENSZ- fórumot. A szovjet delegátus kérte, hogy ne tegyék fel szava­zásra a brit határozati javasla­tot, amíg nem kap megfelelő instrukciókat kormányától. Ami­kor a Biztonsági Tanács ehhez a szovjet kéréshez nem volt haj­landó hozzájárulni, a szovjet küldött kényteleh volt vétójo­gával élni. A szavazást követően Wald­heim tájékoztatta a tanácsot ar­ról, hogy a Cipruson állomásozó török fegyveres erők parancsno­ka kérte, vonják ki az ENSZ­csapatokat a török ellenőrzés alatt álló területekről,, mivel a kéksisakosok siker esen teljesítet­ték feladatukat. Waldheim beje­lentette, hogy a török kérés nyo­mán megfelelő utasításokat adott az ENSZ békefenntartó erők pa­rancsnokának. * * * ÜJ DELHIBEN R. K, Szinha. az Indiai Kongresszus Párt parla­menti képviselője a TASZSZ tu­dósítójának adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy a cip­rusi válság idején a Szovjetunió elvszerüen és következetesen ki­állt a demokratikus szabadság- jogok védelmében. A Szovjet­unió, amikor követeli a Bizton­sági Tanács Ciprusra vonatkozó határozatának haladéktalan megvalósítását és azt, hogy ad­ják meg a lehetőséget a Maka- riosz elnök vezette törvényes ciprusi kormánynak hatalma kor­látlan gyakorlásához, nem csu­pán a ciprusi görög és török kö­zösségek érdekeit védelmezi, ha­nem mindazokét az államokét is, amelyek az el nem kötelezettség útján haladnak és védelmezik függetlenségüket, nemzeti szuve­renitásukat. Ebben a szovjet bé­Hármas megegyezés Ciprusról A görög nép demokráciát vár A Reuter angol hírügynökség a görög belpolitikai helyzet vár­ható alakulásával foglalkozó tu­dósításában emlékeztet arra, hogy Karamanlisz miniszterel­nök kormányának megalakítá­sakor a demokratizálódással '- összefüggő minden lépés elébe "helyezte a ciprusi konfliktus tiásndezését. a genfi megállapo­dás után a görög nép most azt várja, hogy Karamanlisz jelezze á demokráciához való visszaté­résre irányuló szándékait. Az egyik első számú eldön­tésre váró kérdés az, hogy az ország továbbra is elnöki igaz­gatású köztársaság maradjon-e, " vagy visszatérjen a monarchiá­hoz. Egyes megfigyelők szerint karamanlisz régóta olyan am­bíciókat táplál, hogy a francia modellhez hasonló, megnövelt hatáskörű elnöki pozícióval ren­delkezzen. Lambriasz tájékozta­tásügyi államtitkár azt mondot­ta, hogy hat hónapon belül az országban választásokat fognak tartani. Egyes athéni megfigye­lők úgy vélik, hogy erre akár korábban is sor kerülhet; Ka­ramanlisz ugyanis ily módon tudná kamatoztatni jelenlegi népszerűségét, mint olyan sze­ntélyét, aki egyedül képes az or­szágot egységesen felsorakoztat­ni maga mögé. Az érvényben levő alkotmányt a katonai jun­ta dolgozta ki és szavaztatta meg, „korrektségéhez és törvé­nyességéhez azonban kétségek fűződnek”. Az AP amerikai hírügynökség kormányforrásokra hivatkozó je­lentésében azt'írja, hogy a Ka- ramanlisz-kormány az új alkot­mány kidolgozásával lényegében visszatérne az 1952-es alkot­mányhoz, a monarchiára vo­natkozó cikkeit viszont függő­ben hagynák, amíg egy nénsza- vazás nem dönt a kérdésről. Napirenden a portugál gyarmatok függetlensége Mario Soares, a portugál ide­iglenes kormány külügyminisz­tere, a Portugál Szocialista Párt főtitkára beszédet mondott egy szocialista gyűlésen. A többi kö­zött kijelentette: Portugália tel­jes mértékben rendezni akarja kapcsolatait a kelet-európai szo­cialista országokkal, együtt kí­ván működni velük. Ugyanak­kor az ország kész az együtt­működésre Nyugat-Európa álla­maival, a Közös Piac tagjaival. Soares beszédében ismét ki­tért a .gyarmati háború befeje­zésére, s leszögezte, hogy az ideiglenes kormány minél előbb be akarja fejezni az úgynevezett „dekolonizációt”. Péntekre várják Lisszabonba Kurt Waldheimet, az ENSZ fő­titkárát. A főtitkár látogatását eredetileg a hét elejére tervez­te. de a ciprusi fejlemények mi­att kénytelen volt elhalasztani azt, Waldheim előreláthatólag vasárnapig marad a portugál fővárosban, ahol Mario Soares külügyminiszterrel és az ideig­lenes kormány több más veze­tőjével tárgyal. Az ENSZ-főtit- kár látogatása a portugál veze­tésnek azzal a döntésével függ össze, hogy elismeri az afrikai portugál gyarmatok népének önrendelkezési jogát, független­ségét. Waldheim látogatása során konkrét megbeszéléseket foly­tat arról, hogyan kívánja a lisz- szaboni kormány a gyakorlat­ban megvalósítani ezt a szán­dékát. Szó van arról, hogy Por­tugália a Waldheim-látogatás során tesz majd formális nyilat­kozatot Bissau-Guinea függet­lenségéről. Egy gépírni tudó adminisztrátort, — egy emelővillás targonca vezetőt és segédmunkásokat felvesz a Budapesti Likőripari Vállalat gyulai telepe. Gyula, Április 4. tér 9 A genfi Ciprus-konferencia részvevőinek kézfogása a megálla­podás aláírása után. Balra Mavros görög, mellette Callaghan angol és Güneg török külügyminiszter. Mögöttük, a kép jobb szélén Roberto Gruyere, az ENSZ főtitkár-helyettese (Telefotó—-AP—MTI—KS) Elutazott az Olasz Szocialista Párt küldöttsége keszerető internacionalista kül­politika alapelvei tükröződnek — állapította meg az indiai képvi­selő. R. K. Szinha befejezésül em­lékeztetett az indiai kormány hi_ vatalos nyilatkozatára, amelyben a szovjet kormány követelései­hez hasonlóan sikraszállt a cip­rusi törvénytelenségek haladék­talan megszüntetése és a BT jú­lius 20-i határozatának végrehaj­tása mellett Lapzártakor érkezett jelentés szerint az ENSZ ciprusi béke- fenntartó haderőinek szóvivője csütörtökön sajtótájékoztatón közölte, hogy délelőtt a Kyrenia melletti Lapíthosz falú közelé­ben kiújult a tüzérségi pár­baj a török haderők és a ciprusi görög alakulatok között. Mind­két fél v a másikat teszi fele­lőssé a harcok újrakezdéséért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására július 29—augusz­tus 1 között látogatást tett ha­zánkban az Olasz Szocialista Párt küldöttsége: Pietro Lezzi és Luciano de Pascalis, az el­nökség tagjai, valamint Enzo Maggi, a párt külügyi osztályá­nak munkatársa. A küldöttséget fogadta Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. A delegá­ció megbeszéléseket folytatott dr. Bérecz Jánossal, a KB kül­ügyi osztályának vezetőjével, valamint a Központi Bizottság több más képviselőjéveL A ba­ráti légkörben lefolytatott meg­beszélések során a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi helyzetről és a pártkap. csolatok kérdéseiről. «aaaa«cac«s«aacaaaais«aaaBBaiaaaaaa»«aaa I Magyar—szívjei gazdasági ! és mííszaki-tudományas együttműködés : 1949, július 2ü-án, huszonöt • évvel ezelőtt, Magyarország és ! a Szovjetunió kormánya egyez- I ményt kötött a két ország mű- I szaki-tudományos együttműkö­• dósérői. Ennek irányítására ; magyar—szovjet műszaki-tudo­■ mányos együttműködési blzott- ! ság alakult, amely koordináló ; tevékenységével elősegítette az ; országok rokon profilú intéz- ; menyei között az együttmükö* • dés kialakítását, majd erősíté­• eét. egymás tudományos és : technikai eredményeinek köl­■ csönös hasznosítását. .Az eltelt : negyed évszázad alatt mindkét • ország , számára eredményes, • gyümölcsöző volt az együtt- ’ működés, s a műszaki színvo­• nal növekedése nagymértékben • hozzájárult a gazdasági, társa- \ dalmi fejlődéshez. : Kezdetben főként hazánk ; -kapott a Szovjetuniótól nagy ■ segítséget a szocialista ipar ; alánjának megteremtéséhez, • majd iparunk dinamikus fej- ! lesztéséhez, később mindin- i kábh kölcsönössé vált az ■ együttműködés, amióta mi is • tudunk hasznosítható műszaki • eredményeket átadni a Szov- : jetuniónák. I Huszonöt év alatt a szovjet­• unió összesen 2932 ipari doku­mentációt adott át hazánknak félhasználásra, s ugyanakkor a magyar- ipar eredményeit tartalmazó 1797 leírás jutott el a Szovjetunióba. Tapasztalat- szerzésre, a fejlett tudomá­nyos és termelési eredmények megismerésére 10 375 magyar szakember utazott negyed év­század alatt a baráti országba, s 3294 szovjet tudományos munkatárs, mérnök, közgáz- dász fordult meg hasonló cél­lal Magyarországon. A fejlődés során létrejöttek a magasabb szintű együttmű­ködés feltételei: 1964-ben meg­alakult a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság. A KGST-országok gazdasági integrációjának szel­lemében előmozdítja az ágaza­tok távlati terveinek egyezte­tését, a népgazdasági jelentő­ségű szakosításokat és. koope­rációkat. Ez a folyamat a ma­gyar és szovjet intézmények, vállalatok közvetlen kapcsola­tára is kiterjed. Eddig mint­egy 200 hazai és 250 szovjet vállalat és intézmény között jött létre közvetlen együttmű­ködés, amelynek célja, hogy a mostani ötéves tervidőszakban legalább 400 tudományos-mű­szaki problémát közösen old­janak meg, lerövidítve ez^l sok kutató-, tervezőmunkát. A műszaki-tudományos együttműködés eredményeit az árucsere-forgalom növekedése is jelzi: eddig évente átlag 70 millió rubellel növekedett a két ország kölcsönös árucsere- forgalmának értéke, s idén már meghaladja a 2,1 milliárd rubelt. Energ'a-kooperáció. A ma­gyar—szovjet közvetlen ener­getikai együttműködés kibon­takoztatásénak emlékezetes dátuma 1962, amikor megkez­dődött a szovjet kőolaj üzem­szerű szállítása a Barátság I. vezetéken, és bekapcsolták a magyar villamosenergia-rend- szerbe a nyugat-ukrajnai ára­mot szállító, Munkács—Sajó- szöged—Zugló között épült 220 kilovoltos új távvezetéket. Az átadás évében 150 millió kilo­wattóra szovjet villamos ener­giát kapott Magyarország, s az idén már ennek 28-szorosa, 4,2 milliárd kilowattóra ez az áram-import, amely a hazai szükséglet egyhatodát fedezi. A tervszerű szállítással napjain­kig — tehát 12 és fél év alatt — csaknem 28 milliárd kilo­wattóra szovjet áram segítet­te a népgazdasági ágazatok és a lakosság ellátását. Néhány évvel ezelőtt megépült a 400 kilovoltos távvezeték a munká­csi és a gödi alállomás között, s a következő nagy lépés a KGST egyesített villamosener- gia-rendszer szu perleszulteegü.

Next

/
Thumbnails
Contents