Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

A kiskert őszi hasznosítása | Az állatorvos Irjas I A sertések bélférgességéről A tavaszi fóliás fialtatás eflő- nyei ma már széles körben is­mertek. Egy kis leleményesség­gel és viszonylag egyszerű mód­szerekkel 2-3 hetes előnyt ér­hetünk él a szabadföldi ter­mesztéssel szemben. A zöldség- szezon meghosszabbításának másik módja — a másodvetés — ugyan nem újdonság, terv­szerűen és a sokféle lehetősé­get kihasználva, mégis kevesen csinálják. Ezúttal a július hó­naptól vethető és palántázható konyhakerti növényekről szó­lunk röviden. Borsó, őszi szedés céljára július végéig, augusztus ele­jéig vethetjük § rövid te­nyészidejű fajtákat. Ha talaja száraz, tömörífcsük vetés után. Bab. Másodnövényként júli­usban már csak a bokorbabot érdemes vetni. Válogatott és csávázott magot használjunk. A bab, noha nitrogéngyűjtő nö­vény. a borsóval ellentétben, frissen trágyázott területet kí­ván. Az öntözést különösen vi­rágzás idején igényli, de szá­A változatosabb táplálkozás igénye folytán a salátafogyasztás is mind nagyobb teret hódít Írá­sommal fel szeretném hívni a sa­látakedvelők figyelmét az endi- viára. Étrendi hatása kitűnő, ősz­szel és télen is fogyasztható. Tő­lünk nyugatabbra minden iiázi- kertben megtalálható, és köz­kedvelt piaci áru. Igényeinek ugyan a csapadékosabb, hűvö­sebb klíma jobban megfelel, de némi gondossággal nálunk is termeszthető. Lehetőleg előző évben trágyá­zott, jó tápanyag-ellátottságú ta­lajon termesszük. Tapasztalat szerint a szárazabb évjáratban legjobb helybe vetni, majd ké­sőbb ritkítani Június—júliusban vethetjük, attól függően, mikor akarjuk fo­gyasztani. A magvakat vetés előtt lehetőleg valamilyen por­csávázószerrel, (TMTD-vel), Or_ fchociddal stb.) rázzuk össze. Ön­tözése« viszonyok közepette pa­lántázható is. Az ajánlható sor- és tőtávolság 40x30 centiméter. A palánták ne kerüljenek mé­lyebbre, mint ahogyan előző he­lyükön voltak. A növényápolás a fejes salátáéhoz hasonló: gyom- lálás, kapálás. Ügyeljünk a ka­páláskor, hogy a gyökerek ne sé­rüljenek meg. Talaja állandóan nyirkos legyen. Ritkábban, de bőségesen öntözzünk, majd szak­leadás után sekélyen kapáljunk. Tűző napsütésben ne öntözzük.. A reggeli és a késő délutáni ön­tözés a leghasznosabb. ráz időben a locsolást festhe­tem® célszerű megismételni. Ha hajtatni akarjuk, a vetést au­gusztus folyamán végezzük eL, a fóliasátrat . vagy ágyat a fa­gyok beállta előtt helyezzük rá. Káposzta. A rövid tenyészide­jű fajták palántáit július vé­géig ültethetjük. Öntözés nél­kül csak jó vízgazdálkodású talajon termeszthető. Különösen augusztus hónapban kíván sok vizet. Karalábé. Kiválóan alkalmas utótermesztésre. Vetését legké­sőbb július végéig, kiültetését augusztus elejéig végezzük el. Erre a célra a hosszú tenyész­idejű fajtákat válasszuk. Karfiol. A hosszú és rövid tenyészidejű fajták palántáit is július végéig kell kiültetni. A siker fő feltétele az öntözés rendszeres ismétlése. Mivel a karfiol a magas hőmérsékletet és a száraz levegőt nem kedve­li, a nedvességpótló öntözésen kívül frissítő öntözéssel nö­veljük a levegő páratartalmát Ä rövid (90 napos) tenyész­idejű fajták inkább őszi fogyasz­tásra valók, a hosszabb (100 na­pos) tenyészidejűek télire is el­tarthatok. A növény fejlődése után a levélzetet kössük össze, így azok meghalványoknak, és elvesztik kesernyés ízüket. Egy­heti halványítás után már fo­gyasztható is. A nagyobb fagyok előtt (ok­tóber végén, november elején), száraz időben, gyökerestől szed­jük fel a növényeket és rakjuk el valamilyen alkalmas helyiség­be, szorosan egymás mellé. Ha nedves időben szedjük fel, ha­mar romlanak. Tárolására alkalmas lehet pin­ce, verem, esetleg a szabadban valamilyen fal melletti rész is, megfelelően takarva. Egyesek friss, kissé nyirkos homoktalpra helyezik a töveket, de a nem tel­jesen száraz, földes padló is al­kalmas homokterítés nélkül is. Sötét helyiségben szükségtelen a levelek összekötözése. Szakszerű tárolás esetén még januárban, februárban is kerül­het asztalunkra ez a kitűnő sa­látafajta. Legjobban eltartható fajta a nálunk is beszerezhető Zöld en- divia (Escariol zöld). Elkészítése ugyanolyan módon történik, mint a fejes salátáé. Kissé ropogós, ezért az időseb­bek részére vékonyra szeletel­hetjük. Csak tálalás előtt ízesít­sük, ecettel, olajjal. és csökkentsük • levegő hő­mérsékletét. Saláta. Szeptember végi sze­dés céljára július közepétől állandó helyre, vagy szabad­földi ágyba vethetjük a mago­kat. A kiültetés időpontja a vetés utáni 4-5. hét Az áttele- lő saláta magjait augusztus kö­zepétől vessük él, a kiültetés­re ez esetben október végién kerülhet sor. Spenót. Őszi szedésre augusz­tus elejétől a hó második har­madának végéig véleményez­zük. A téli spenót vetésideje augusztus közepétől szeptember közepéig tart. Ezt a munkát a biztonságos átteleiés érdekében tanácsos 2-3 szakaszban elvé­gezni. Sóska. Augusztus végén, szep­tember elején vethető. Mivel lassan csírázik, sorjelzőként sa- iátamagot keverjünk közé. Hagyma. Zöldhagymatermesz­tés céljára a júliusi vetés ajánl­ható. Kedvező esetben már a tél folyamán is szedhető árut kapunk. Sárgarépa. Másodnövénynek július végéig vethetjük a rövid tenyéstzidejűeket. Az öntözés a keléshez feltétlen szükséges. Retek. A téli retek magját július végéig, augusztus elejéig kell elvetnünk. A keléseket 10— 15 centiméterre ritkítsuk ki. Az őszi és téli retekszedés ide­jét a lomblevelek sárguló szí­néről állapíthatjuk meg. A kertbarátok gyakorta bosz- szankodnak, amikor sehol sem tudnak vásárolni a kiválasztott gyümölcsfákból és díszcserjék­ből. Viszonylag könnyen segít­hetnek e gondjukon, ha augusz­tus elején alvószemzéssel szapo­rítanak kedvelt növényeikből. Az sem baj, ha nem telepítet­tünk ősszel dugványokat alany­nak, mert minden kertben akad olyan magról kelt fiatal suháng, vagy idős fák tövéből előtörő vadsarj, vagy olyan 8—10 éves fa, amire rászemezhetünk. Ezt előtte a fajták igényének meg­felelően válasszuk ki. Az alanyokat kb. 8—10 nappal a szemzés előtt alaposan öntöz­zük be. « A szemzőhajtást termőkorú, bőtermő. egészséges fákról, díszcserjékről, díszfákról (ezek közül a gömb alakú és csüngő növésűeket szaporíthatjuk így), szedjük meg és azonnal hasz­náljuk fel. Megszedés után a le­veleket úgy vágjuk le, hogy fél, egy centiméteres levélnyelvek maradjanak. A fiatal alanyokat gyökér­nyakban szemezzük be, az idő­sebb fáknál viszont a korona vesszőibe szemezzünk. Szemzés előtt az alanyt úgy bontsuk ki, hogy a gyökérnyak A malackorban jeüentkezsS gyulladásos gyomor- és bél­megbetegedések mellett a gyo­mor- és bélcsiatoma különböző élősködőkkel való fertőződése csökkenti az állomány- gazdasá­gos termelését. Ezek közül az úgynevezett parazitás betegsé­gek közül a legjelentősebb az i orsóférgesség. Az orsoférgek kártételének megértéséhez is- » mernünk kell fejlődési viszo­nyaikat j A férgeik peték útján ssapo­I nodnak. A gazdaál lat ezeket a petéket szedi fél a talajtól, vagy szopás közben a bélsárral szennyezett csecsbimbókróL A szervezetben az emésztőned­vek hatására a petékből szemmel nem látható féreglár­vák szabadulnak ki, majd vándorútra indulnak a szerve­zetben. Eközben átfúrják a bél falát és a máj tokját, a májból a véráram útján a tüdőbe ke­rülnek, amelynek állományát vándorlásukkal szintén károsít­ják. Innen a hörgőkön keresz­tül a garatba és a nyélőcsövön keresztül a gyomor-, bélcsator­nába jutnak. Ezután rohamos fejlődésnek indulnak, néhány hét alatt több centiméter hosz- szúságot elérnek, miközben nagy mennyiségű tápanyagot vonnak él a gazdaállat szervezetétől. A kártétel tehát kettős: egy­részt a vándorló lárvák által okozott szövetroncsolás, mely­nek nagyobb számú petével történt fertőzés esetén vérsze­génység, lesoványodás, csökkent ellenállóképesség és elhullás a következménye, másrészt a ki­fejlett férgek által elvont nagy mennyiségű tápanyag, mely a lassúbb fejlődésben és rosisz takarmányértékesítésben nyil­A nyár eleji csapadékos idő­járás kedvező életfeltételeket nyújtott gyümölcsfáink kóroko­zói számára. Főként azok for­dultak éló nagyobb számban, melyek egyébként időszakosan, vagy csak a csapadékosabb or­szabadon álljon ki a földből, gondosan törölgessük le a szeny- nyeződést. Ezután éles szemző- késsel T alakban- vágjuk be úgy, hogy a T vízszintes szára kb. 2 cm, a függőleges 5 cm legyen. Ezután az alany héját vigyázva emeljük fel, válasszuk el a fa­résztől. Ezután készítsük el a 2,5—3 cm hosszú szempajzsot. A ne­meshajtást csúcsával fordítsuk magunk felé és a csúcs irányá­ban egyetlen húzással úgy metsz- szűk ki, hogy a szempajzs köze­pére kerüljön a rügy. A T ala­kú nyílásba a szempajzsot úgy csúsztassuk be, hogy a rügy a T-metszés függőleges szárának közepére jusson, a pajzs felső ré­sze pedig a T vízszintes szárá­val kerüljön egy vonalba. A szemzést ezután szorosan, de óvatcean úgy kössük be keskeny- re vágott műanyag fóliával vagy raffiával, hogy a rügy szabadon maradjon. Az eredést majd a levéliiyél csonkjának sárgulása és érintés­re történő leválása mutatja. Ha a szemzés megrekedt, kb. 3 hét múlva a fóliakötözést la­zítsuk meg, s teljes összeforra- dás után távolítsuk el. Szent-Miklóssv Ferenc vánul meg. Az állattartók több­sége csak az orsóférgesség má­sodik szakaszában fordul állat, orvoshoz, pedig a nagyobb kár­tétel, főleg szopós malacok esetében a vándorló lárváiknak tulajdonítható. Hogyan védekezzünk az orsó-' férgesség ellen? Ma már több olyan gyógyszerrel rendelke­zünk, amelyek elpusztítják a kifejlett férgeket és a lárvá­kat. Viszont nem rendelkezünk olyan szerekkel, amelyek a bu­rokkal körülvett petéket egy­értelműen elpusztítanák. A védekezésnek tehát egyrészt a fertőződés megakadályozására kell irányulnia, másrészt a már fertőzött egyedek fiéregte- lenítésére. Így elérhető az, hogy viszonylag rövid időn belül egy állomány féregmentessé válik, s az újrafertőzés lehetősége ás csökken. Jól bevált a gya­korlatban a következő eljárás: a vemhes kocákat, amennyiben azok fertőzöttek, vemhességük félideje táján féregtelenítő szgv rel kezeljük. A kezdés után néhány napig, naponta több­ször eltávolítjuk a petékkel fertőzött trágyát, majd az így kezelt kocákat alaposan kita­karított és fértőtleruített fiazta- tóban helyezzük eL Így érhető eL hogy újszülött malacok nem fertőződnek féregpetékkel, vagy ha igen, az csak kisfokú Wr A tisztán tartott és könnyen tisztítható sertésólak nemcsak a gyulladásos gyomor- és bél­megbetegedések lehetőségét csökkentik, hanetp a parazitás megbetegedések f feltételeit is. Dr. Kiss Pál állatorvos szágrészeken — főleg a Dunán­túlon — károsítanak rendszere­sen. E betegségek főleg a leve­leket támadják meg, s különbö­ző foltosodást idéznek elő. Jár­ványszerű fertőzésük korai lombhullást idéz elő, amely ká­ros a fa életműködése, a ter­més és a vesszők beérése, vala­mint a rügydifferenciál ódái szempontjából. A körtefalevél fehérfoltossá­ga, Kórokozója, a Mycosphaerel- la sentina, főleg a körtét tá­madja meg, de előfordul az al­mán és a birsen is. Fertőzése következtében 2—3 mm nagy­ságú, fehérszürke foltok kelet­keznek a leveleken, majd a bámuló szélű, kifehéredő feö- zepű foltokon apró fekete pon­tok jelennek meg, a gomba ivartalan szaporítótestei. A kajszi gnomóniás levélfol- tossága (kórokozója a Gnomó- nia erythrostoma) a kajszin kí­vül a cseresznyét és a* megy- gyet is károsítja. A cseresznye- és meggyfáról — eltérően a kajszitól — nem hullanak le a fertőzött, halványbama foltok­kal tarkított levélek, hanem a tél folyamán is rajta marad­nak. Az ismertetett kórokozók át­telel ését, életben maradását, a tavaszi elsődleges fertőzések létrejöttét a lehullott, fertőzött növénymaradványok teszik le­hetővé. Életmódjuk e sajátossá­ga folytán az ellenük való vé­dekezés legegyszerűbb és leg­eredményesebb módja a lehul­lott levelek, illetve dióburkok azonnali összegyűjtése és meg­semmisítése (elégetés vagy ta­la jbeforgatás). Fontos, hogy a munkát ne hagyjuk tavaszra, mert a tél folyamán összetöre­dezett, korhadó levélrészeket akkor már nem tudjuk össze­gyűjteni, így a kórokozók sza­porodását nem akadályozhatjuk meg. SZEGHALMI ÜZEMÜNKBE FELVESZÜNK szakképzett VARRÖGfiPMÜSZF.RßSZT, vizsgázott kazánfűtőt, Orosházi THERMOPRESS 0.5 atm. kisnyomású, gőzüzemű, gázolajfűtésű kazánokhoz, valamint elektromos emelővillás targoncakezelői vizsgával rendelkezőket. FŐVÁROSI RUHAIPARI VÄLLALAT Termesszünk endivíát! Kulin Imre Segítsünk magunkon! Szaporítóanyag-előállítás — alvószemzéssel Gyümölcsfáink levélfoltossága

Next

/
Thumbnails
Contents