Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

Világ proletárjai\ egyesüljetek ! NÍPUJSAC AUGUSZTUS 30., PÉNTEK. XXIX. ÉVFOLYAM, 203. SZÄM Ara: 80 fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nagyobb erőösszevonással dolgoznak a gyula—sarkad! vasútvonal helyreállításán Országos jelentőségű öntözési tanácskozás Szarvason Szenzációs sikerre számíthat az ÖKI új öntözőgépe 3te Srvtz következtében erő­sen megrongálódott a Gyula és Sarkad közötti vasútvonal, mintegy 3 kilométer hosszú szakaszom. Az ár levonulása után a MÁV is hozzákezdett a helyreállításhoz, ami mér csak azért is lassan haladhatott, mert igen sok anyag: född. és egyebek helyszínre szállításáról kellett és kell jelenleg is gon­doskodni. A földet például még Gyulaváriból is szállítják te­herautókkal. amibe bekapcso­lódott a Volán is, kotró- és egyéb földmunkagépeket vontak össze a munkálatok gyorsabbá tétele céljából. A nagy igyekezet érthető, hiszen már eddig többhetes ki­esésről van szó. A személy- szállítást több-kevesebb zavar­ral sikerült megoldani vonat­pótló buszjáratokkal Gyula— Sarkad, valamint Sarkad—Bé­késcsaba viszonylatában, meg­oldhatatlan volt viszont teher­vonatok közlekedtetése nemzet­közi viszonylatba!*. A ki- és befelé haladó üres és rakott szerelvények fogadására a nyá­ri személyforgalom mellett elégtelennek bizonyult Lölkös- háza és Biharikeresztes, ez is indokolja a megrongálódott sza­kasz mielőbbi, lehetőleg a sze­gedi igazgatóság rendelkezései­nek megfelelően a szeptember 15-re történő helyreállítást. Ennék elősegítésére érkezett hétfőn a Budapest Ferencváro­si pályaudvarról lakókocsikkal és minden szükséges szerszám­mal felszerelve az országos elő- munkás tanfolyam negyven résztvevője, hogy csatlakozva a pályamesteri szakaszok dolgo­zóihoz, még nagyobb erővel folytassák a megrongálódott szakasz helyreállítását. Elírnék a határidőnek a betartása most már az időjáráson múlik, egyet­len esős nap ugyanis két nap­pal hátráltatja a munkálatokat. A Magyar Agrártudományi Egyesület mezőgazdasági, víz­gazdálkodási és takarmányter- mesztési szakosztálya, az Öntö­zési Kutató Intézet, a Debrece­ni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai kara közös rendezésében tegnap, augusztus 29-én kétnapos öntözési tanács­kozás kezdődött Szarvason. Az ország különböző részeiből 250 mezőgazdasági szakember érke­zett a magyarországi öntözéses gazdálkodás tudományos köz­pontjába. Ott volt Váncsa Jenő J mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, aki az egye­sület nevében köszöntötte a megjelenteket. Megnyitó szavai­ban arról beszélt, hogy a hazai mezőgazdaság növénytermeszté­se a különböző korszerű tech­nológiák alkalmazásával milyen nagy lépést tett előbbre az utóbbi években. Az V. ötéves terv a: mező- gazdaság intenzív továbbfej­lesztését irányozza majd elő, s ebben jelentős helyet kap az öntözéses gazdálkodás szervezé­se. A Tisza II. kiskörei vízlép­cső vize eljut Szolnok, Hajdú- Bihar és Békés megye legter­mékenyebb körzeteibe. Az öntö­zővíz fogadására, gazdaságos felhasználására már most szük­séges megtenni az intézkedése­szak öntözéses gazdálkodásának várható feladatait, a program további részében a szarvasi ku­tatók szólaltak fel. Dr. Németh Sándor, az ÖKI igazgató-he­lyettese A kukorica öntözéses termesztése, dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora, az ÖKI igazgatója A lucerna öntözéses termesztése, dr. Mihályfalvy István, a főis­kolai kar igazgatója A cukor­répa öntözéses termesztése, dr. Posgay Elemér, az ÖKI főosz­tályvezetője A burgonya öntö­zéses termesztése címmel mond­ta el vitaindító előadását. A szója öntözéses termesztéséről Petries Pál, a rákóczifalvi Rá­kóczi Tsz elnökhelyettese be­szélt. Az előadások után a külön­böző témákkal kapcsolatban több szakember fejtettg ki véle­ményét A tanácskozás résztvevői ma újabb előadást hallgatnak a korszerű öntöző-berendezések­ről, majd az ÖKI kísérleti tele­pén megtekintik az öntöző-be­rendezéseket, köztük a szarvasi ÖKI-ét is, melyet dr. Marjai Gyula osztályvezető kollektívá­ja alkotott. Ez a berendezés ta­lálmányi oltalom alatt áll. Hoz­zá hasonlót sehol a világon nem üzemeltetnek. Kiválik a többi Társadalmi összefogás segíti a remetei nevelőotthon megnyitását Békéscsabai dolgozók példamutatása Szeptember másodikén kitár­ják kapuikat az iskolák, elkez­dődik az új tanév. A nyári nagytakarításokat, felújításokat elvégezték, befejeztek, frissen meszelt tantermek várják a ta­nulókat. Tennivaló természete­sen akad még, de ezeket „me­net közben” is megoldják. Egyetlen gyulai intézet, ahol változatlanul sok a gond, a re­metei nevelőotthon, bár ott is várják már a tanév kezdetét. Az utolsó árhullám levonulása, majd az épület és környékének víztelenítése után először is az Apor téri kollégiumból tértek haza a tanulók, majd a Keszt­helyen nyaralók hazatérte után nevelőik vezetésével nagy len­dülettel hozzákezdtek a taka­rításhoz, az iszap, a pocsolyák eltávolításához, az emeletre men­tett iratok, könyvtár, berende­zések visszaszállításához. A tönkrement szobákban, termék­ben most még javában parket­táznak, aztán festenek de bár­hogyan is, Sizeptember 2-án 7 nevelővel és 80 tanulóval el­kezdi tevékenységét az otthon. Megoldani való persze to­vábbra is aíkad bőven. A leg­elsők közé tartozik az otthon lakóinak be- és visszaszállító­Rendkívüli segély - a tanév kezdete előtt A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága az iskolai tanév kez­dete előtt rendkívüli segélyezés­ben részesítette a nagycsaládos dolgozók közül a legrászorul- tabbakat. Tizenhat család ré­szesült 500, illetve 1000 forint tiyes. jellegű juttatásban. sa. A tanulók ugyanis a most kezdődő tanévtől kezdve az I- es iskolában végzik tanulmá­nyaikat. Az otthon vezetősége a Volánnal folytatott tárgya­lást ebben az ügyben, az elő­zetes számítások szerint erre a célra havi -42 ezer forintot kell fordítania az intézetnek. Az évi összegért vásárolhatna az otthon felújított autóbuszt. Most várják az új berende­zéseket. A TANÉRT Vállalat­ról szinte meghatottan beszél az igazgató. Megbízottaik Veszprémben, Zircen, Újpes­ten jártak, hogy szeptember első napjaira biztosítaná tud­ják az annyit szenvedett ott­honnak a szükséges felszere­lést. A legégetőbb kérdések közé tartozik a vízhiány megoldása. Jelenleg ugyanis az otthonnak nincs vize, a régi kút telje­sen kiapadt, szivattyúzás talán segítene. A vízügyi igazgatóság vagy a békési kútfúrók támo­gatását kérik, mert víz nélkül nem létezhet az otthon. Egyébként a társadalmi ösz- szefogás szép példáit tapasztal­ta most is a remetei nevelőott­hon. Az állami építőipar, a Békés megyei tanácsi építő­ipar brigádjai falakat húztak, jönnek helyreállítani a villany- hálózatot, ugyancsali Békéscsa­báról női brigád érkezik a hét végén, hogy segítsenek a ta­karításban, az ajtók, ablakok lemosásában, legutóbb pedig a textilfeldolgozó vállalat Go­gol brigádja jelentkezett azzal, hogy a 80 növendék részére el­készítik a sportszatyrokait. az anyagról is ők gondoskodnak. Örvendetes, hogy a két ré- j gebbi gyulai kollégium mellett | az új 100 ágyas is fogadhatja az első diákokat, miután a mű­szaki átadás ezt kisebb hibák javítása után lehetővé teszi. két. Miután dr. Kovács Imre. a MÉM termelés- és műszála fej­lesztési főosztályának vezetője felvázolta a következő tervidő­Jó néhány napja Gyula va­ros különböző utcáin, terein ta­lálkozhattunk ízléses vasvázas virágállványokkal, rajtuk a ker_ tészeti és városgazdálkodási vál­lalat plakátjaival, amelyek az augusztus 'SO-án megnyitásra kerülő kiállításra és virágköté­szeti versenyre hívják fel az ér­deklődők figyelmét. Ez a fi­gyelem és érdeklődés minden­képpen indokolt, már csak j azért is, mert a hosszú évekkel | ezelőtt rendezett hasonló kiál­lítás és verseny megérdemelt I közül minimális energiaigényé­vel, nagyfokú hatékonyságával, ezért a jövő öntözőgépei között már most szenzációs sikerre szá­míthat. 0. k. közönségsikert aratott és jó előjel, hogy a mostani kiállí­tásra a megyéből hat vállalat, kör és szakiskola, a virágköté­szeti versenyre pedig 26 sze­mély jelentkezett, nevezett be. A kiállítást ma, pénteken délután 3 órakor dr. Vidó Ist­ván tanácselnök nyitja meg a Dürer Teremben. A kiállított dísznövények és virágkötészeti alkotások bíráló bizottságának elnöki tisztét dr. Radó Dezső, a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója tölti be. Ma nyitják meg a virágkiállítást Épül: KISZ védnökséggel Ä szocialista munkaverseny a dolgozók legöntudatosabbjainali olyan mozgalma, amelyben mil­liók termelnek többet és jobbat az elvártnál és ezáltal számotte­vő többlettel járulnak a szocia­lizmus építéséhez. A munkaver­senyben a fiatalok különböző kollektív és egyéni formában vesznek részt. Mintegy ötszáz­ezren dolgoznak a szocialista brigádban, évente csaknem száz­ezren vesznek részt egyéni szak­mai vetélkedőkön, s több mint százötvenezren részesei a KISZ védnökségi mozgalmának. Mun­kaverseny — vetélkedők — védnökség, egymástól látszólag távol álló fogalmak, a valóságban azonban nagyon is összetartoz­nak, hiszen a védnökség egyesí­ti magában a munkaversenyt, a fiatalok továbbképzését, nevelé­sét. Mit is jelent a KlSZ-védnök- ség? A szocialista munkaverseny mozgalomban különböző formáit összesítő komplex ifjúsági ver­senyforma, amely mindig egy konkrét gazdasági célhoz (egye­di nagyberuházás, fejlesztési kormányprogram) kötődik, annak megvalósítását’ segíti úgy, hogy közben alakítja, formálja a résztvevő fiatalokat. A mozga­lomban részt vehet minden ifjú­kommunista és KISZ-en kívüli fiatal, az ifjúság minden rétege, minden kollektíva, amely a védnökséggel megvalósuló be­ruházáson , vagy programban dolgozik. Védnökségről azonban csak ott lehet szó, ahol a fiata­lok eleget tesznek napi kötelezett­ségeiknek és azon túl vállalkoz­nak a mozgalom keretében olyan többletre, amely méltán nevez­hető szocialista munkaverseny­feladatnak. Ott segítünk, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalokra jellemző tettrekészségre, ifjukammu- nista helytállásra — ezzel a mondattal indult útjára 1960-ban a KISZ V. kongresszusán a véd­nökségi mozgalom. Azóta össze­sen ötven, népgazdaságilag je­lentős beruházás felett vállalt védnökséget a KISZ, minden­kor kapcsolódva a párt és a kor­mány gazdaságpolitikájához, az új beruházások és fejlesztések programjához. így épült KISZ- védnökséggel a Borsodi és a Ti­szai Vegyikombinát, a Dunai és a Beremendi Cement- és Mészmű, a Lenin Kohászati Művek dur­vahengerművének rekonstruk­ciója, a Gagarin Hőerőmű, a Thorez külíejtéses bánya. Az utóbbi években a megyei KISZ- bizottságok, az üzemi ifjúsági szervezetek a helyi védnökségek kialakításával szélesítették a mozgalmat. A KISZ VIII. kongresszusa 1971 decemberében feladatként szabta meg;: a KISZ-tagok te­gyenek meg minden tőlük telhe­tőt a tervezett gyártási, szállí­tási, építési és szerelési határ­idők betartásáért, a minőségi és balesetmentes9 munkavégzésért. Takarékoskodjanak az anyaggal, az energiával ég becsüljék meg a társadalmi tulajdont. Bővít­sék politikai látókörüket és szak­mailag képezzék tovább magu­kat. A kongresszus akkor befe­jezettnek nyilvánított nyolc központi védnökséget és öt újabb program megvalósításának segít­ségére kérte fel az ifjúságot; a számítástechnikai programhoz, a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztéséhez, a leninvárosi iparj koncentrációhoz, húsprog­ram megvalósításához, az okta­tási, nevelési feltételek javításá­hoz. E feladatok megvalósításá­ban nagy szerepet vállaltak a fiatalok, s az eddigi eredmények biztosítékai a jövő sikereinek is. Jelzik a KISZ védnökségének társadalmi hasznát, fontos szere­pét a szocializmus építésében. Ezért is tiszteletre méltó a meg­határozás: — Épül: KISZ véd­nökséggel! E. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents