Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-28 / 200. szám
A Kalocsai D—601-es A Zöldségtermesztés! Kutató Intézet kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomásán szépen fejlődik a Kalocsai D—U01-es csők- ros fűszerpaprika. Képünkön: Greksa Zsuzsanna és Lakatos Tiborné az öntözési kísérleti parcellákon a termés fejlettségét méri (MTI Fotó — Fehérvári Ferenc felvétele — KS) & Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat makói telepén tyúkhús- leves-konzerv készítésére rendezkedtek be. Az újonnan felszerelt gépi berendezések kipróbálását megkezdték és — a tervek szerint — még az idén mintegy 15 vagon Űjházy tyúkíhúsl« ves-konzervet gyártanak. A kedvelt ételkülönlegességet félkilós dobozokba töltik. Egy adag négy ember részére elegendő. A külföldön is ismert és keresett magyar leveskonzerv nagy részét Ausztriába és a Német Demokratikus Köztársaságba exportálják. zást nyernek a tudományos kutatás területén. A határoizott célkitűzésekkel, s egyre nagyobb és koncentráltabb intézetekben folytatott kutatói munka tehát tudatosan vállalja magára a technika és technológia fejlesztésének feladatát Ennek következménye, hogy ma már egészen leszűkült az az időrés, amely egy-egy elméleti felfedezés és ennek technikai hasznosítása között található. Tudósok, szakemberek es kutatók milliói működtetik miaazt a tudományos gépezetet, amely a tudományos-technikai fejlődés belső logikájából eredően minden elért szintet csupán átmenetinek tekint egy még magasabb szint felé. E gépezet bővülésével, a termelés tudományos alapokra helyezésével egyre nagyobb mértékben van szükség képzett, a termelési folyamatokat áttekinteni és ellenőrizni képes munkaerőre. Ugyanakkor az is világossá válik, hogy a folyamat dinamikája, a fejlődés lehetséges üteme nagy mértékben függ a munkaerő kezdeményező kedvétől és aktivitásától. Az ember ezzel az iparosítási korszak további tendenciájával szemben a termelés döntő fontosságú elemévé válik. Azonban az elmondottakból világos, hogy a termelési tényezők közül döntővé váló emberi munkaerő korántsem azonos a korábbi korszakok munkaerejével. Szakképzettségében nagy teret foglalnak el a tudományos elemek. Értékek és célok A tudomány és a technika eszköz az ember kezében, hogy jövőjét messze a múltat mag- íwüadó színvonalon formálja és égasfca Korántsem az a rosst szellem tehát, amely — kijutván a palackból — uralja a világot. Ugyanakkor Hirosima és Nagasaki példája figyelmeztet, hogy a tudomány vívmányait nem csupán az emberiség javára lehet felhasználni. Ezazon_ ban nem a technika ellen szól, inkább arra figyelmeztet, hogy az említett gépezet életre hívása és működtetése elsőként a tőkés árutermelés belső követelményei alapj án történt meg, s részben még ma is ennek a rendszernek a szolgálatában áll. Ezért azután a tudomány és a technika nagyon is racionális és értelmes világát állandóan körüUengi egyfajta képtelenség, valamiféle irracionalitás. Persze ott, ahol az emberiség legnagyobb vívmányai szembekerülnék az alapvető emberi értékekkel, a széles tömegek érdekeivel — ez a hangulat szükségszerűen fellép. De éppen ez az ellentmondás cáfolja azt a polgári nézetet, hogy a tudományos-technikai forradalom idejét múlttá teszi a marxizmus és a szocializmus kérdését. Valójában ezek az eszmék a nagy horderejű változások révén új, korszerű tartalommal telítődnek. Azt a világot jelentik, amelyben az emberiség vívmányai ténylegesen a társadalom egyéneinek a szolgálatában állnak, amelyben megtörténik ezeknek az „emberi lényegi erőknek” (Marx) az értelmes és teljes emberi élet követelménye szerinti működtetése. Ekkor mindenki számára megmutatkozik majd, hogy a technika és a tudomány „retteneté” egy olyan világ és társadalmi rend rettenete volt, amelyből éppen ezek az egyetemes emberi célkitűzések hiányoztak. Hülvely István Pályázeíi felhívás az erdőtüzek megelőzésére Az országban évről évre több millió forintos kárt okoznak az erdőtüzek, amelyek után a környezet mikroklímája tó megváltozik. A tüzek megelőzésére az erdőgazdaságok, a tűzoltóság és a társadalmi szervek,már eddig is számos intézkedést tettek, a jelenleg alkalmazott eljárások azonban — a jelek szerint — nem elégségesek a tűzesetek számának és kártételének csökkentésére. A MÉM erdőrendészeti főosztálya és az Erdő- és Fagazdasági Egyesülés ezért pályázatot hirdet az erdőtüzek megelőzésére. A pályázaton egyének és csoportok vehetnek .részt. A pályázatnak komplex módon tartalmaznia kell a tűz megelőzésének, elhárításának valamennyi teendőjét, valamint a tűz oltásának anyagait, eszközeit. Olyan megoldást, amelynek megvalósításához repülőgép igénybevétele vagy tőkés importból származó gép, eszköz, anyag felhasználása szükség«, a pályázat nem tartalmazhat. A pályázatot részletesen kell kidolgozni, olyan formában, hogy alapul szolgáljon a későbbi intézkedések kiadásához A beküldés határideje: 1974. december 31. pályadíjak: I. díj 10 000 forint, II. díj 5000 forint, III. díj 3000 forint. IV. díj 2000 forint. A pályázat jeligés, a nevet és a pontos lakcímet tartalmazó zárt borítékot a pályázathoz kell csatolni. A pályázatot a MÉM erdőrendezési főosztályának (Budapest, V. Kossuth Lajos tér 11.) kell három példányban beküldeni. A pályázatokat bizottság bírálja el, az eredményt 1975 februárjában közlik a szaklapok. (MTI) Kaszinótojás mandulaszemmei Középtermetű, szemüveges férfi. Éhes. Bemegy a büfébe. Végignézi a kínálatot. Kaszinótojást kér, kenyeret, joghurtot, kólát. Az eladónö kiveszi a hatalmas hűtőszekrényből a nagy tálcát. Hosszú pengéjű késsel kistányérra rakná róla a rendelt ennivalót. Aztán — mert sehogy sem akar sikerülni a művelet — kézzel is „besegít". Majd a kenyeret ráteszi a tojáshalom tetejére. Mellé a horpadt, szakadt tetejű jog- hurtospoharat. A vevő kanalat kér — valamivel csak kell ennie. Aztán szalvétáért folyamodik. Nem feleslegesen — hiszen mivel mással törölhetné le a kanálról a csokoládé- maszatot. Mindezek ellenére nem hangoskodik, nem kér ki magának semmit. Nem, mert csinos a felszolgáló, hamvas arcú, mandulaszemű. Még akkor sem méltatlankodik, amikor pohár nélkül kapja a kólásüveget — miközben az eladónő ugyanabban a pillanatban önmagának pohárba tölti ugyanazt az italt. Mert hát szemüveggel is jól lát a férfi — és tényleg nagyon szemrevaló a pult mögött a mandulaszemű. Nincs szíve rászólni: kislány, nem jól van ez így! Ezért aztán a kislány azt hiszi, hogy jól van ez így. De eltelik majd tíz vagy húsz év. A karcsú derék megvastagszik. A hamvas arcot ráncok barázdálják. A mandulaszem nem lesz olyan varázslatos, mint amilyen ma. Akkor a vendég rárivall: ne fogja meg kézzel az árut! Szalvétában adja a kenyeret! Nem hallott még tiszta kanálról? Hol van az üveg mellől a pohár!? Csodálkozik majd a mandulaszemű ... (d—ő) Betakarítás elnök nélkül Lsem- és munkaszervezés a mezőgazdaságban Az idei aratás dandárjában egy jókora termelőszövetkezetben kerestem az elnököt. Mondták, hogy forduljak a növénytermesztési üzemág- vezetőhöz, mert az elnök szabadságon van. Néhány esztendővel ezelőtt még nyilvánosan, dörgedelmes glosszában róttam volna meg azt a tsz-elnököt, aki a nyári betakarítás idején vezetés nélkül hagyja szövetkezetét. Most azonban bemutatkoztam az üzemágvezetőnek és a riportom simán el is készült, A helyzet ugyanis néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott. Korábban az elnök — a párttitkár és a főagronó- mus társaságában — „egy kézbő. irányította a munkákat, jeler volt minden reggel, amikor az emberek indultak. Napjainkban azonban az üzem- és munkaszervezés fejlett módszereinek az alkalmazása nem csupán divat, de elemi és az év minden szakában jelentkező kényszer valamennyi gazdaságban. Szövetkezeteink — és általában mezőgazdasági üzemeink — ma már nagyméretűek. Pillanatnyilag csak az átlagos téesz üzemnagyság valahol a háromezer hektár körül tarthat. Ekkora üzemeket „zsebből” vezetni már nem lehet. A helyileg legmegfelelőbb szervezési sémák, i-endszerek alkalmazása szükséges. A módszereket oldalakon keresztül ismertethetném, de úgy gondolom, erre itt nincs szükség. Az üzem- és munkaszervezés két azonos adottságú, szomszédos gazdaságban sem egyforma. A helyes formát odahaza kell megkeresni. A megoldások két fő típusba sorolhatók, egyik az' ágazati, másik a területi szervezés. Az első modell; külön megbízott, önálló vezetők irányítják a növénytermesztés (esetleg külön a kukorica és külön a többi növény), az állattenyésztés (esetleg külön a sertéstelep és a többi állat), a kertészet, a melléküzemágak stb. tevékenységét. A második modell; a nagy területű szövetkezetekben önálló, felelős vezetője van egy-egy. határrésznek. aki az adott területen valamennyi munkát irányít. A lényeg a lépcsőzetes szervezés és az önálló egységek kialakítása. Tehát, ha elromlik egy kombájn, akkor ne kelljen az elnökhöz, esetleg még a főmérnökhöz sem szaladni, legyen egy felelős személy, akinek szólnak és aki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő. Ne kelljen az elnöknek — esetleg még az ágazatvezetőnek se — eldönteni, hogy vágható-e már a búza egy táblán vagy indulhat-e a szántás. Ez a brigád- vezető feladata', ha önállóan nem tudja eldönteni, akkor le kell váltani. A szövetkezet vezetése — amit ma már sok helyen „törzskamak” neveznek — a fő kérdéseket tartja kézben, az önálló egységek munkáját hangolja össze. A betakarítási terv elkészítése még együttes ügy, maga a betakarítás és az eközben jelentkező problémák megoldása már a beosztott vezetők feladata. Az elnök nyugodtan mehet szabadságra. Mindez persze korántsem oly egyszerű, mint ahogy az újságíró érzékeltetni próbálja. Ama bizonyos séma, modell elkészítőjének ugyanis rengeteg szempontot kell figyelembe vennie. Az üzem- és munkausäjsms^ 3 1974, AUGUSZTUS 38, ” i szervezés célja, hogy minden munkát a maga idejében elvégezzenek, a meglevő eszközöket a lehető legjobban kihasználjanak; a termelékenység növekedjék, tehát kevesebb munkaerőre legyen szükség; a szervezés eredményeként csökkenjenek a költségek is; és nem utolsósorban az emberek megfelelő körülmények között, magasabb jövedelmet érjenek el. Ehhez a tételhez még egy másik hasonló „szentírás” is csatlakozik; a szervezés biztosítsa az arányosság, az összehangoltság, az ütemesség és a folyamatosság követelményeit. Tehát a gazdaságban éppen annyi gép legyen és ezek mellett éppen annyi ember, ameny- nyi nem sok és nem kevés. Néha pokoli idegtáncot követel ennek a kétfajta, sok tényezőjű követelménynek a teljesítése. Mindez pedig nem a gépekért, nem valami öncélú produktumért, hanem az emberekért van. Mindig az emberekért, de különösen azokért kell legyen most, amikor túl vagyunk az aratáson és egy újabb — sokkal nagyobb — munkafolyamat, az őszi betakarítás. egyáltalán, az őszi munkák elvégzése következik. Helytelen dolog ugyan, de aratásban még elképzelhető, hogy csak a gépekre gondol a szervező. Az aratás ugyanis főleg gépek ügye. Az őszi munka már nem. Lehet, hogy a kukoricát komplex gépsorok takarítják be, lehet, hogy a cukorrépát is gépek emelik ki és fejelik le, de aligha van olyan gazdaság, ahol az ősz teljesen a gépek ügye. Mert vannak kézi munkára alapozott kultúrák és ősszel kell gondoskodni a háztáji földek betakarításáról is. Ez már nem néhány vezető és néhány tucat ember, hanem szinte az egész tagság ügye. Itt kerül előtérbe a szervezés harmadik „szentírása”, az. hogy a technikai és az emberi oldalt mindig össze kell hangolni. De a tagság tudtával és a tagsággal egyetértésben. Ha még két körlevélre, ha még húsz röpgyűlésre van szükség, akkor is el kell érni, hogy a tagság maradéktalanul tisztában legyen az őszi feladatokkal és egyetértésen a megoldásokkal. Valószínű, hogy a nagy gépsorok működését teljesen el kell különíteni. De maradjon gép vagy fogat arra, hogy kiszolgálja a gyalogmunkásokat és a megigért időben hazajuttassa a háztáji föld termését. Lehet, hogy a háztájiknak várniuk kell addig, amíg a zárt rendszerben termelt kukorica magtárba nem kei-ült. A tagok azonban csak akkor fognak nyugodtan várni, ha ezt előre tudják. Sok feladatot megoldottunk már, sokat kitűnően, nagyon jó lenne, ha — nem utolsósorban az üzem- és munkaszervezés sínre helyezésével — az idén ősszel a technikai és az emberi oldal összehangolásából is jelesre vizsgáznánk. Földeáki Béla Új nádtetők készítésére, nádtetők felújítására 1975. évi kivitelezésre megrendelést elfogadunk, 1974. évi munkákra nádat értékesítünk. Tiszai Nádgazdasági Vállalat, CSongrád, Darányi u, 4. sz. ______________________149217 T yúkhúsleves-konzervet
