Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

Harmincmillió tojás (Fotó: Demény) A bflcéscsabal Lenin Tsz to­jótelepe valóságos tojásgyár, hi­szen a telep 120 ezer tojóba­romfija évente mintegy har­mincmillió tojással örvendezteti meg gazdáit Így a szövetkezet 100 millió forintos termelési ér­tékéből 40 milliót tulajdonkép pen a tyúkok „állítanak elő”. Felvételünkön a telep egyik ba_ rom fitenyésztője látható tojás szedés közben. Egy baromfine­velő egyébként 9 ezer tyúkot gondoz a békéscsabai Lenin Tsz tojásgyárában. Módszervásár Gr omán A megyei klubtanács augusz­tus 25-én, vasárnap 11 ifjúsági és speciális klub részvételével rendez „módszervásárt” Gyo­mén, a művelődési központban, A klubtalálkozó résztvevői be­mutatják, milyen új ötletekkel, módszerekkel kívánják folytatni munkájukat az 1974—75-ös klub-évadban. — Jól van, akkor nem verlek meg. De akkor mondjátok szé­pen a Bubu mamának, hogy: „Kukk! Itt vagyunk!” — Kukk! Itt vagyunk! — Így ni! De most aztán jók legyetek, irgum-burgum, büdös kölykek i Bubu tudta persze, hogyne tudta volna, hogy én voltam a két bábu eldugója. De egy pil­lanatra se haragudott érte, mi­helyt játéknak vette. Ö is szokta velünk játszani, hogyha rosszat csinál — kilöty- tyenti a padlóra a teát vagy ki­borítja Anyja varródobozát —, s tettetett méreggel kérdezzük tőle. ki volt az, szemrebbenés nélkül feleli: — A rossz farkas. ö csak jót csinál mindig. A többit a rossz farkasra fogja. Ez is afféle bújócska. Mi is annak vesszük, és nevetünk. — Azt a büdös rossz farka­sát! Ha egyszer elkapom, úgy eidöngetem! Nem láttad, mer­re ment? — Nem! — Nem a Bubu bőrébe bújt? Hopp, itt a rossz farkas, itt a rossz farkas, megfogtam. — Nem én vagyok! Én » Bubu vagyok! — De csak a bőröd! Belül ott a rossz farkas. — Nincs Ott; — No, majd megnézzük. Tátsd ki a szád! De jól tátsd ki! Kukk! Ott a rossz farkas! És így tovább, nincs ennek végé-hossza, ha egyszer bele­zökkentünk a hozzá való han­gulatba. Mindez persze meg is fordít­ható. Mi is egyre több mindent fogunk a rossz farkasra. Ha véletlenül — vagy akarattal, játékból — megbökjük-lőkjük a Bubut, akkor éppúgy a rossz farkas lesz a bűnbak, mint hogyha elpukkantjuk a lég­gömbjét, vagy elveszítjük a fel­húzós játékának a kulcsát. Hazugságra tanítjuk a lá­nyunkat? Legzsengébb Ifjúsá­gában? Még személyes rossz példát is mutatunk neki? Nincs miért mosakodnom. Aki mindezt hazugságnak ve­szi, az úgyis olyan ésszel gon­dolkodik, amellyel soha meg nem' érthet se engem, se egyet­len kisgyereket. Talán még a saját szülöttjét se. Bubut éppen ezek a mesés­játékos évődések segítették ed- digelé oly átlátszóan tiszta és őszinte lénnyé nevelnünk. Nem fél tőlünk, mégsem akar úgy­szólván semmit ellenünkre ten­ni, előlünk rejtegetni. Nem a rettegés tartja vissza, nem a büntetés. Ezért nincs benne úgyszólván egy szemernyi dac se. Az egész gyerek csupa jó­szándék. Mi lesz belőle később, nem tudom. Az első fiunk, Andris, épp az ellenkezője volt. Csupa kihívás, csupa dac, csupa elle­nünk szegülő akarat. Igaz, hogy ő ridegebb nevelést ka­pott. Fiú volt, és annak is szi­laj, vad természetű. Mi pedig — akkor még —■ kevésbé ta­pasztalt szülők. Idők múltán azonban ő Is megtelt jószándékkal. Pusztító, romboló, a nála gyengébbeket gyötrő hajlamai épp az ellen­kezőjükre váltottak át. Ezért is mondom: előttem is titok, mi lesz a mi egészen másféle, talán már túlságosan is jó, túlságosan is védett, túl­ságosan is szeretett kicsi lá­nyunkból, mire felnő. A vég­eredmény mindig kiszámíthatat­lan. De hát hisz az ember, mert mit is tehetne, és remél. (Folytatjuk) : ■ ■ ■ : ■ I I ■ ■ ■ : ■ ■ ■ : ■ • : : » ■ ■ : ■ : ■ a j BNV—szeptemberben! Jó az áruellátás Szarvason Szarvasom az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat 12, a Békés megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat 11, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ pe­dig 29 kiskereskedelmi és 28 vendéglátóipari egységgel áll a lakosság szolgálatában. A nem­régiben megnyílt Bizományi Áruházzal és az OFOTÉRT-tal a szarvasiak régi vágya telje­sült. Az üzletek számának növeke­désével arányosan nőtt a for­galom is. 1972-ben az új ABC- áruház megnyitása 15 százalé­kos forgalomnövekedést ered­ményezett és 1973-ban már 31 millió 200 ezer forint volt az évi bevétel. Az Univerzál üzletek 1973-ban 92 millió forintos forgalmat bo­nyolítottak le az élőzó évi 81 millióval szemben. A kiskereskedelmi vállalat szocialista szerződést kötött az állami gazdasággal, így jobb és folyamatosabb lett a különböző húsáru-készítmények szállítása. Az öreg — kilencvenéves szü­letésnapját ünnepli most a Ke­leti — indiai cédrusfacölöpökön áll. KI tudja, hogy cölöpökön, cédruscölöpökön nyugszik? Ugyanis építésének kezdetekor kiderült: a terület nemcsak hogy egyenetlen, poros, vizenyős Is. Emiatt hosszabbodott meg kerek esztendővel építkezésének Ideje. Talaját is ki kellett cserélni — nem pesti talajon áll a Keleti pályaudvar —, hónapokon át a vagonok ezrei hozták az ország más területéről a kemény, szi­lárd alapot adó földet. Nemcsak az egyik legfonto­sabb vasúti csomópontja, de a főváros sajátos dísze, ékszere is. Születésekor egyik ismert mű­történész ezeket írta róla: „Leg­nehezebb volt és legjobban si­került a főhomlokzat megoldá­sa. Az a pont ugyanis, ahová az új pályaudvar főbejárata került, Budapest egyik legszebb távlatú pontja, szinte a Dunától már lát­ni lehet a kapuzatát.” A nyolcvanas években került napirendre az új pályaudvar építése. Addig a vasúti személy- forgalom a mai józsefvárosi zsú­folt indóházból indult. A Ma­gyar Államvasutak is olyan „impozáns, kényelmes” pálya­udvart akart építtetni, mint amilyen az osztrák vasúttársasá­gé — a Nyugati pályaudvar — volt. Az 1881-es esztendő a hely­keresés éve. Hol legyen? Csakis a város szívében, hisz a példa­kép, a Nyugati is ott volt. 1882- ben kezdődött meg a munka. A cölöpözés, a feltöltés, a döngölés. 1883-ban aztán nagy ütemben megindult az építkezés. 1884 a teljes befejezés esztendeje: négymillió 880 ezer „békebeli” forintba került. Ez „ vásár a miénk lesz. a fo- j gyasztóké. a nagyközönségé. S a vállalatok, a termelők az idei ég a jövő évi kínálatokat mutatják be. De nem az elérhetetlen „jö­vőt”, hanem rövidesen megve­hető. hordható, használható da­rabokat A Budapesti Nemzetközi Vá­sár-központban feszített munka folyik Az építők a vásár-épü­letek végleges kialakításán dol­goznak. A dekorációsok már a szeptember 14-én nyíló fogyasz­tási javak vásárára készülnek. S mivel a vásár-rendezőség jó­val több érdeklődőre számít, mint amilyen a tavaszi beruhá­zási javak vásárán volt — kibő­vítik a főbejáratot és a II. ka­put. , A nagyközönség számára megnyitják a III. kaput és az idén több pénztárban árulják a jegyeket. Növelik a parkosított területet, bővítik a szolgáltatá­sokat. kulturált étkezőhelyeket, büféket, vendéglőket nyitnak. (A vidékről a vásárra utazóiknak Rochlitz Gyula, az államvasu­tak főfelügyelőjének tervei sze­rint készült, magyar kivitelezés­ben. Az építési hirdetményben, vagyis a pályázatban így 6zólt az első kikötés: „Csakis hazai vállalkozó nyerheti meg és csak­is hazai munkásokat alkalmaz­hat...” A főhomlokzat legfelső párkányzatát hét méter magas­ságú szoborcsoport díszíti: Nep­tun és Vulkán közül emelkedik ki a fiatal nő alakja, a gőz géni­usza. A kapuzat felső részének mélyedésében két szobor áll: Watté, a gőzgép és Stephensoné, a vasút feltalálójáé. Az első szerelvény — 1884. au­gusztusának egyik kora reggelén, 6 óra 10-kor érkezett Zimonyból és tíz perccel később futott ki az üres csarnok alól az első vo­nat Rutka felé — Imicze János főművezető indította. A Keleti megnyitásának ide- ■ jén naponta 52 vonat közieke- \ dett. Most — a nyári hónapok S hétvégein — 240 vonatpár, hét- : köznapokon 210. Vágányhálóza- ; tának hossza: 26 kilométer, j Ugyanannyi, mint kilencven év- ! vei ezelőtt volt. : Hajdan évente egymillió utast ■ fogadott a Keleti csarnoka. ! Most: tíznaponként ennyit! Na- S ponta 100—120 ezer utas fordul i meg a már nem füstös csarnok • alatt. Ez a MÄV forgalmának • napi tíz százaléka. Vagyis az ! egész ország állomásforgalmá- i nak tíz százalékát a Keleti adja. ; 24 óra alatt — mai adat ez — ■ 28 nemzetközi gyors érkezik és » indul, negyven belföldi gyors és j expressz, s ezek mellett még " 142 helyi vonat A Keletinek m1ndö66ze 780 dolgozója van. K. Gv. ezúttal is biztosítanak utazási kedvezményt a vasúton.) Ami a látnivalókat illeti — abban sem lesz hiány. Hat té­makörben ismerkedhet a látoga­tó a fogyasztási cikkek széles skálájával. Öltözködés címet vi­seli az a kiállítási részleg, ame­lyen a textil-, a ruházati, a bőr-, a cipő- és a szőrmeipar vonul­tatja fel termékeit Itt a sok száz női, férfi- és gyermekruha. kötött holmi, téli és nyári vise­let közt kapnak helyet az öltöz­ködés-kiegészítő és divatcikkek — órák, ékszerek, díszműáruk, kajapok, kesztyűk. A kötszövőipar pavilonjának közepén —. a könnyűipar egé­szét reprezentáló — gyermekvi­lág és divatirány című bemuta­tókat láthatunk E területeken való részvételre pályázatot írt ki a minisztérium. s a korsze­rű, a témának megfelelő termé­kekből kerülnek ki a kiállítási tárgyak. Több pavilonban és óriási szabad területen helyezik el a leglátványosabb, legizgalmasabb, „Otthon” címet viselő kiállítást. Itt a családiház-építéstől kezd­ve a berendezésig minden meg­található, ami az otthonnal, a lakással kapcsolatos. Lakástex­tilek. világító berendezések, sző­nyegek, függönyök, dísztárgyak, népművészeti cikkek sorakoz­nak majd. Fürdőszoba- és kony­haberendezések, bútorok nem­zetközi bemutatója gazdagítja a kiállítást Szorosan kapcsolódik a témakörhöz a „Háztartás” cí­mű kiállítási egység Ebben a szakpavilanban háztartási gépek, felszerelések, üveg. és kerámia­cikkek. fém és műanyag áruk, fűtő, melegítő-szellőző, légkon­dicionáló berendezések, háztar­tásvegyészeti és kozmetikai sze­rek, festékek, lakkok, zománcok szerepelnek. Az „Élelmezés” pa­vilonban újfajta fagyasztott és mélyhűtött élelmiszerek, kon- zervek, italok, élvezeti cikkek s a különböző országok speciális enní-innivalói találhatók. Kicsi­nyeknek. nagyoknak ötletet ad. segédeszközöket kínál pihenés­hez, szórakozáshoz, kirándulás­hoz a „Szabad idő” című kiállí­tás. Szabadtéren és fedett 'csar­nokban tornaszereket, sportfel­szereléseket, utazási és kemping­cikkeket, tv-ket, rádiókat, le­mezjátszókat, magnetofonokat, könyveket, hanglemezeket, bar. kács-szerszámokat. kézi és kerti eszközöket mutatnak be- A fo­gyasztási cikkek vásárának ha­todik témaköre a közlekedés. Vízi és szárazföldi járművek, autóápolási és járműfelszerelési cikkek bő választékával. A kiállítás programját a nagy- közönségnek szóló szakmai be­mutatók, kezelési tanácsadások színesítik Tartanak divatbemu­tatót, közvéleménykutatást, pro- paganda-ankétot. főzési bemu­tatót, kóstolóval. Külföldről is érdeklődtek az őszi fogyasztási javak vására iránt. Huszonhat országból je­lentkeztek kiállítók — legtöbben az otthon és a háztartás téma­körben vonultatják fel terméke­iket. A vásár már megtelt — bár még le se zárult a jelent- * kezesi határidő. K M ■ ■■■■■ ■»■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■•■■ ■■■■■■■•■■*«••••!■■■■■■■■■«*■ Kilencvenéves as „öreg”! Az újjáépített pályaudvar: lépcsősorok az alul- A pályaudvar homlokzata a Baross téren az járórendszerből a csarnokba aluljárórendszer és a metróállomás átadása után (MTI Fotók — US)

Next

/
Thumbnails
Contents