Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

Tírr^ássk a Nicosia—Ankara -Athén háromszögben A ciprusi kormány szerdán nyilvánosságra hozott közlemé­nyében bejelentette, hogy a tö­rök invázió következtében a szigetország nemzeti össztermé­kének mintegy felét veszíti el. A harcok eddig 60 millió cip­rusi font sterling veszteséget okoztak, a napi veszteség 2 millió font. A közlemény sze­rint a török csapatok a sziget görög lakosságának 40 száza­lékát, mintegy 200 000 embert űztek el otthonából. A mene­kültek siralmas körülmények között élnek, rosszul tápláltak. A "kormány mindent megtesz, hogy szavatolja életben mara­dásukat, de ez meghaladja pénzügyi és cselekvési lehető­ségeit — hangsúlyozza a cip­rusi 'kormány közleménye. • * * A török kormányt és hadse­reget arra szemelték ki. hogy megvalósítsa az Egyesült Ál­lamok és a NATO terveit: Ciprus szigetének felosztását és a NATO katonai támasz­pontjává változtatását — álla­pítja meg a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának a ciprusi helyzettel kapcsolatos nyilatkozata. A nyilatkozat felszólítja a török hadsereg hazafias érzel­mű tagjait: szánjanak síkra Törökországnak a NATO-bói való kilépése, az imperialista államokkal kötött szerződés fel­mondása és a Törökországban lévő N ATO-támaszpontok fel­számolása mellett. * * * Konsztantin Karamaniisz kor­mánya elnöki rendelettel Dio­Maxikói kommunisto plénum A Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának legutób­bi plénuma nyilatkozatot foga­dott el, amely az ország helyze­tével kapcsolatban a következő­ket állapította meg: az ország­ban a társadalmi konfliktusok kiéleződnek. Fokozódik a tömeg elégedetlensége a kormány gaz­dasági és szociális politikájával kaocsolatban. A legutóbbi hónapok munkás­harcai olyan tényezőt jelentenek, amely kedvező feltételeket te­remt a dolgozók mozgalmának kibontakozásához. Rendkívül fontos, hogy a független mun­kásmozgalom minden csoportjá­nak magatartása egységes le­gyen. A plénum óva intette a munkás- és demokratikus moz­galmat attól, hogy alábecsülje a jobboldali szélsőséges tendenciá­kat. A népi mozgalomtól való fé­lelem és Chile példája a reak­ciót ..preventív puccsra” ösztö­nözheti. nissziosz Arbuzisz tábornokot nevezte ki a fegyveres erők fő- parancsnokává. a szárazföldi hadsereg új főparancsnoka Ioannisz Davosz tábornok lett. Az elnöki rendelet értelmé­ben azonnali hatállyal nyugál­lományba helyeztek tíz tábor­nokot, köztük a fegyveres erők volt főparancsnokát, Grigoriosz Bonanosz tábornokot is. Görög kormányforrások el­fogadhatatlannak minősítették Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszternek azt a vádját, hogy Görögország zsarolja az Atlanti Szövetséget. Görögor­szág senkit sem zsarol — mon­dotta a szóvivő. Athén azért lé­pett ki a NATO katonai szer­vezetéből, mert a szövetség képtelennek bizonyult megaka­dályozni a két tagja közötti nyílt konfliktust. Magyar párt- és kormányküidoüség Románia ielszabadulási ünnepségein A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa és á román kormány meghívására szerdán párt- és kormányküldöttség utazott a Ro­mánia felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre. A küldöttséget Lázár György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese ve­zeti. A küldöttség tagjai: Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára és Martin Ferenc, hazánk bukares­ti nagykövete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ko­rom Mihály igazságügy-minisz­ter, dr, Hetényi István tervhi­Gör5gorsz*g több városában Amerika.ellenes tüntetések rob­bantak ki. Képünk a szál on i ti tüntetést mutatja. A tüntetők által vitt felirat szövege: „A CIA a bűnözés szervezete" (Telefotó—AP—MTI KS> Gerald Ford Rockefellert választotta Gerald Ford amerikai elnök hivatalba lépése után 11 nap­pal, rövid televíziós beszédben jelentette be, hogy Nelson Ro­ckefeller volt New York-i kor­lisszaboni intézkedések a törvényesség érdekében Törvényerejű rendeletet ho­zott a portugál minisztertanács arról, hogy különbizottságot ál­lítanak fel a fasiszta rendszer funkcionáriusai által elkövetett visszaélések, erőszakosságok és korrupciós cselekmények ki­vizsgálására. Ugyaniak elha­tározta a minisztertanács, hogy a katonai törvényszékek hatás­körébe tartozó ügyekben fel­függesztik az olyan jogszabá­lyok érvényességét, amelyek korlátozzák a vizsgálati fogság ideiét és lehetőséget biztosíta­nak a letartóztatottak számára kibúvók keresésére. Az utóbbi intézkedés elsősor­ban a fasiszta rezsim vizsgálati fogságban levő tisztségviselőire és kiszolgálóira vonatkozik. Minthogy a fasiszta rendszer idején elkövetett népellenes bű- Bőkre vonatkozóan még nem alkottak tételes törvényt, a fe­lelősségre vonás elhúzódik. Az új intézkedés lehetővé teszi, hogy a népellenes bűnök elkö­vetőit a bírósági eljárás -meg­kezdéséig vizsgálati fogságban tartsák. A minisztertanács korábbi határozata értelmében elkészült az új portugál sajtótörvény ter­vezete, amely — kodifikálva a sajtószabadságot — messzeme­nő szabadságot biztosít a la­poknak és az újságoknak. A ter­vezetet nyilvános vitára bocsát­ják. Elkezdődtek a munkálatok a politikai pártokkal kapcsolatos alaptörvény megalkotására is. A tervezet szerint minimálisan 15 ezer taggal kell rendelkez­nie minden olyan csoportosu­lásnak, amelyet politikai párt­ként vesznek jegyzékbe. mányzót választotta maga mel­lé az Egyesült Államok alel- nökévé. A bejelentés előtt Ford közölte döntését kormányának tagjaival és a kongresszus ve­zetőivel. Az elnök hangsúlyozta, hogy „hosszú töprengés”, valamint a demokrata és a republikánus párt vezetőivel folytatott kon­zultációk után választotta ki az alelnöki tisztségre Nelson Ro­ckefellert, „akinek a kormány­ban és másutt hosszú időn át végzett eredményes tevékenysé­ge közismert”. Elkötelezte ma­gát a vllágbéke ügye és a sza­bad vállalkozások rendszere mellett”. Nelson Rockefeller rövid vá­laszbeszédében ígéretet tett ar­ra, hogy alelnökként híven kép­viseli majd az amerikaiak ér­dekeit, elismeréssel szólt Ge­rald Fordról és derűlátóan nyilatkozott „az amerikai nép jövőjéről Ford elnök vezetése alatt”. Rockefeller alelnöki kinevezé­sét még jóvá kell hagynia a képviselőháznak és a szenátus­nak. Mindkét házban egyszerű szótöbbség elegendő. Washing­tonban biztosra veszik, hogy ez nem ütközik akadályokba. vatall államtitkár és dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Ott volt loan Cotot, Románia budapesti nagykövete. (MTI) Koszigin Bukarestbe utazott Szerdán Romániába utazott az a szovjet párt- és kormánykül­döttség, amely részt vesz a Ro­mánia felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából rendezen­dő ünnepségeken. A szovjet kül­döttséget Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke vezeti. Három évtized Románia a felszabadulás után A Romén Szocialista Köztár­saságban ezekben a napokban emlékeznek meg az ország fel­szabadításának, hivatalos meg­jelölés szerint a „némzeti anti­fasiszta fegyveres felkelés" ki­törésének 30. évfordulójáról. A szovjet csapatok 1944 au­gusztusában fnár elérték Iasi térségét és feltartóztathatatlanul nyomultak nyugat felé. A ro­mán burzsoázia és hadvezetés számára egyértelművé vált, hogy a hitleri Németország a háborút elvesztette. Mihály ki­rály augusztus 23-án beje'en- tette, hogy Románia beszünteti a hadiállapo ot a Szovjetunió­val és felszólította Némétorszá- got, hogy csapatait vonja ki Románia területéről. A román hadsereg szembefordult a né­met hadigépezettel és a győze­delmesen előrenyomuló szovjet haderőknek értékes segítséget nyújtott Románia, sőt Magyar- ország és Csehszlovákia felsza­badításához. 1944 októberének végén az ország területéről a fasiszta szoldateszka utolsó ala­kulatait is kiűzték. Románia felszabadult és megnyílt az út a demokratikus kibontakozáshoz, a nép köve­teléseinek kielégítéséhez. Vég­rehajtották a demokratikus for­dulatot, a termelőeszközök ál­lamosításával létrejöttek a szo­cializmus építésének feltételei és megkezdődhetett az új tár­sadalmi rend építése. A Ro­mán Kommunista Párt vezeté­sével három évtized alatt tör­ténelmi feladatokat oldottak mag: a parasztok földet kap­tak, a munkások a gyárak tu­lajdonosaivá váltak, jogokat adtak az együttélő nemzetisé­geknek. Harminc év elteltével Románia dinamikusan fejlődő iparra és szocialista alapokon termelő mezőgazdaságra tá­maszkodva kezdheti meg a munkát a kitűzött cél eléréséért — a sokoldalúan fejlett szoci­alista társadalom felépítéséért. A megtett út nem volt sima, sem könnyű. A gyorsabb elő­rehaladást olyan tényezők gá­tolták. mint a régi rendszertől öröklött szegénység. elmara­dottság és tudatlanság. A fel- szabadulás előtt a lakosság csaknem fele írástudatlan volt, a falvak többségében nem is­merték a villanyvilágítást. Ipar alig volt, s ha volt, csak egyes nagyobb városokban. A kisszá­mú munkásosztálv nem rendel­kezhetett kiterjedtebb tapasz­talatokkal és a felszabadulás után a falvakból kiáramló tö­megek hígították fel sorait. Az új társadalmi rendre, minde­nekelőtt a Román Kommunista Pártra várt az a hallatlanul nehéz feladat is, hogy a nem­zetiségek között ’tudatosítsa az egymásra utaltság érzését. ' Románia haladó erői tehát igen bonyolult és ellen imondá- sos körülmények között kezd­ték meg az új élet megterem­tését. A kommunista párt és a köréje tömörülő demokratikus erők azonban fokozatosan úrrá lettek a nehézségeken. 1945- ben Petru Groza vezetésével megalakult az ország első, va­lóban demokratikus kormánya. Egyik első intézkedésként ál­talános földreformot hajtottak végre. 1947-ben Mihály király lemondott, demokratikus alkot­mányt fogadtak el és kikiáltot­ták a Román Népköztársaságot. 1948-ban végrehajtották a ter­melőeszközök államosítását. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése 1949-ben kezdődött, és 196?-ben fejeződött be. 1965- ben hívták össze a Román Kommunista Párt emlékezetes IX. kongresszusát, amely bizo­nyos tekintetben új időszak kezdetét jelzi Romániában. Ek­kor hirdették meg a nagysza­bású és ambiciózus iparosítási politikát, kiáltották ki a Román Szocialista Köztársaságot és vá­lasztották Nicolae Ceausescut a Román Kommunista Párt főtit­kárává. E sorok íróia az MTI buka­resti tudósítójaként az utóbbi két évben a helyszínen követ­hette figyelemmel a Román Szocialista Köztársaság fejlődé­sét, tanulmányozhatta az újabb és újabb termelési sikereket hírül adó hivatalos és optimis­ta jelentéseket. Naponta elol­vasta a szocialista társadalom építésén munkálkodó dolgozók újabb felajánlásairól szóló ri­portokat. Meghallgatta a Ceau- sescuról szóló verseket és kantátákat, a róla költött ..új keletű” népdalokat. Nagygyűlé­seken vett részt, ahol a tömeg perceken át vastaps kíséreté­ben skandálta az ország első férfiújának nevét, transzparen­seket. emelt a magasba a követ­kező feliratokkal: „Ceausescu — a nép!”, „Ceausescu — a párt!” A valóság megismerése, a bo­nyolult jelenségek közti eliga­zodás nem bizonyult könnyű feladatnak. A szocialista énítés általánosan érvényes törvény- szerűségei Romániában a kiala­kult sajátos körülményeknek megfelelően, sajátos formában érvényesülnek. (Folytatjuk! Marton László : SzekiilM a közgazdász WlágkongresszBscn Kétnapi plenáris ülés után szerdán munkacsoportokban folytatták tanácskozásukat a bu­dapesti közgazdász világkong­resszus résztvevői. A tíz szekció-, ban megvitatják a gazdasági in­tegráció fokának és fejlődésének mérésével, az Ipartelepítéssel és műszaki fejlődéssel, a munka­erő-áramlás és a munkaerőpiac integrációiéval kapcsolatos kér­déseket. Tárgyalnak a szektorá- lis integrációról, a nemzetközi tőkemozgás és a tőkepiacok in­tegrációjáról, valamint az integ­ráció pénz- és költségvetés-poli­tikai kérdéseiről. Elemzik az in­tegráció társadalmi-politikai vo­natkozásainak és intézményeinek problémakörét, a különböző fe.1- I lettségű" területek integrációjá­nak témáját, és megvizsgálják a terv, illetve a piac szerepét az inteeráriő fölvamatában.

Next

/
Thumbnails
Contents