Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
annauiruMtMtiaadaauauauAtf • stceWtMsaaecai A kondoros! Dolgozók Mezftgazdasági Termelőszövetkezet 1949-ben.— 13 taggal — alakult meg. A mai napig tartó fejlődése négy szakaszra osztható: 1949-től 1953-ig: a szerveződés, a megalakulással járó nehézségek leküzdése, a nagyüzemi gazdálkodás útjára való ráté- rés. 1953-tól 1957-ig: Először 1953- ban, majd 1956-ban törés támad, de a szövetkezethez hű tagságunk megvédi a közös gazdaságot és 1957-ben, majd utána is folytatódik a mind eredményesebbé váló gazdálkodás. 1957-től 1961-ig: A taglétszám és a terület gyorsabb ütemben növekszik. Egyre fokozódik a törekvés a nagyüzemi termelési módszerek kialakítására. Saját gépparkunk nincs még, a gépállomás gépei dolgoznák. 1961-től 1974-ig: Kialakul a gazdaság jelenlegi taglétszáma és területe. A gazdálkodás mind eredményesebbé válik. A termelési szerkezetek egyszerűsödnek. Az időszak vége felé egyes ágazatokban megvalósul az iparszerű termelés. A szövetkezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából vessünk rövid visszapillantást a múltbal A 13 alapító tag már kezdetben a Iii-as típust választotta. Merészen vágtak neki a még ismeretlen újnak. Kik voltak ezek az emberek? Konyecsni György, az első elnök, Jantyik Pál, Hajdú Mihály, Hronyec Márton, Hronyec Mihály, Halász János, Majoros Pái, Majoros András, Szentesi György, Gáspár János, Máginyecz András, Lestyán Pál és Sonkoly Mihály. Egy évvel a megalakulás után húsz családra és 33 tagra növekedett a közösség, amely ekkor 118 hold földön gazdálkodott. 1950 végére pedig 85 család 144 tagja vallotta magáénak a közös gazdaságot. A következő évben, vagyis 1951-ben 175 tagja és 417 hold földje volt már a szövetkezetünknek. Állami segítséggel lehetővé vált az állatálloínány fokozatos növelése, A holdanként! átlagtermések az akkori viszonyokhoz képest nem voltak rosszak. A 25 holdon termesztett cukorrépa 236, a 217 holdon termesztett búza pedig 12,4 mázsát adott, míg a kukorica hol- dankénti hozama 16 mázsa volt. A szétszórtan levő földeket ebben az időben tagosították, ami elősegítette a kiterjedtebb táblák kialakítását, a gépállomás gépeinek gazdaságosabb kihasználását Ezt követően szövetkezetünk földterülete 640 holdra, a tagság létszáma 193-ra nőtt. Ettől kezdve az egyénileg dolgozó parasztság nagy figyelemmel kísérte szövetkezetünk gyarapodását és egyre többen léptek a közös gazdaságba. Ennek eredményeként 1951 végére a tagok száma 418-ra, a földterület pedig 1250 holdra növeke- lett Az új belépők a magukkal hozott állatállománnyal és szerszámmal jelentősen gyarapították a közös vagyont. Szövetkezetünk 1951-ben egy 60 méteres sertéshizlaldát és egy 18 méteres takarmánytárolót, a kertészetben pedig egy 16 méteres zöldségtárolót épített és átalakított egy 30 méteres szarvasmarha-istállót létesített még három karámot is. Ebben az évben volt már három aratógépünk, húsz lóvonta- tású ekekapánk, kellő mennyiségű fogasunk, boronánk, magtakarónk és két szivattyúmotorunk. A Nagy Imre-féle politika 1953-ban megtorpanást okozott a szövetkezet fejlődésében. A tagság egy része hátat fordított a közösségnek, az öntudatos emberek azonban becsülettel helytálltak. Az utóbbiak közé tartozott többek között Mráz Mihály, Hronyecz Mihály, Szentesi György, Dobrotka Pál, Macik Pál. Bohnyad György, Kovács Pál, Lestyán Pál, Paluska János, Kaskó János, akik a legtöbb áldozatot hozták a közös gazdaság újjászervezéséért. Abban az időben összetűzések is támadtak. A megtévesztett emberek közül egyesek erőszakosan próbáltak fellépni, amit azonban sikerült megakadályozni, A Nagy Imre-féle program végül is kudarcot vallott A szövetkezet újra talpra állt Az 195ß. évi ellenforradalmi események ismét nagy megpróbáltatások elé állították a szövetkezet tagságát, de sokan a legkritikusabb időkben életük kockáztatásával is készek voltak menteni a közös vagyont. Ebbe a csoportba tartoztak az egykori alapítók is. Az 1957-es esztendő a rendeződés időszaka volt és 1958-ban a tagság újra magára talált Visszatért a megértés a tagok, valamint a tagok és a vezetők között. Ettől kezdve töretlenül fejlődött szövetkezetünk, amit elősegített az is, hogy szakembereket hívtunk az egyre bonyolultabbá váló termelés szervezéséhez, irányításához. Eredményeink mindinkább felkeltették a kívülállók figyelmét is. Különösen akkor, amikor 1959-ben a tagság jelentős részének az egynapi keresete meghaladta a 109 forintot. A kollektivizálás 1960-ban befejeződött. A község lakosságának jelentős része a Dolgozók Tsz-be lépett, amely így nagy gazdasággá szerveződött. Szövetkezetünk közös vagyona ebben az évben már meghaladta a 15 millió forintot. A tagság szorgalmának, fegyelmezettségének, a jó vezetésnek, szervezésnek, az állam fokozódó támogatásának és a korszerű technológia alkalmazásának köszönhető, hogy a növény- termesztésben évről évre magasabb termésátlagokat ért el szövetkezetünk Fejlődött és mind gazdaságosabbá vált állattenyésztésünk. Szövetkezetünk a következő években korszerű nagyüzemmé alakult. Öntözéses kertészetünk már 1963-ban 204 holdra növekedett és a legjövedelmezőbbb üzemóggá vált. Még külföldi vendégek is eljöttek ide tapasztalatcsere-látogatásra és nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. 1965 a gépesítés esztendeje vélt, melynek során számos erőgépet és kombájnt vásárolt szövetkezetünk. Tovább fejlesztettük állatállományunkat is. A Ahol a tsz megalakult sertéstenyésztés és hizlalás tsz- ünk egyik legjelentősebb pénzforrása lett A mezőgazdasági gépjavítóüzemet 1967-ben vettük át, amellyel együtt 118 dolgozó is hozzánk került Közülük a legtöbben jól képzett szakmunkások voltak, akikre nélkülözhetetlen szüksége volt szövetkezetünknek. Az 1968-as esztendő az előző évi őszi, majd a tavaszi aszály miatt igen rossz terméseredménnyel zárult, de a következő évek ismét kedvezőek voltak. Ezt szemlélteti néhány növényből az alábbi táblázat: 1965 1970 1973 alakulása.* Terület Átlagt. Terület Atlagt. Terület Átlag! ha mázsa ha ha mázsa,ba ha mázsa ha Búsa 1291 26.6 1260 26,8 1233 42,1 Kukorica 572 45,1 485 42.4 701 73,8 KERTI iSZET Paprika 9 213 40 198,7 58 217,8 Paradicsom 17 323 46 340.9 46 502,4 Zöldborsó 52 17.3 242 26 229 28,2 As Idén a tavalyihoz hasonló jó eredményeket várunk, A tsz területe és taglétszámának líV í'U.ii ■ ' ' * Megnevezés 1849 1965 1970 1973 1974 összes terület hektár 49 3816 3911 3933 3949 Taglétszám Egy hektár közös 13 1250 1210 1324 1324 szántóra jutó árbevétel (forint) 912 13 043 26 971 39 928 Közős állatállomány, húsés tejtermelés: Megnevezés 1949 1965 1970 1973 1974 Szarvasmarha 907 1382 1456 1464 Sertés 3539 3317 2540 2781 Ló 2 212 132 98 95 összes hústermelés 7297 (mázsa) összes tejtermelés 6634 10 243 £111 7393 (hektoliter) 11 222 12 554 13 140 Kertészetünk egy részlete Az eredmények alapján szövetkezetünk 1965-ben az azonos ka- egóriájú közös gazdaságok között országosan a III., 1966-ban a H. lett. Több esetben részesült még elismerésben. A megtett út nem volt zökkenőmentes, de az Összefogásnak és a becsületes munkának meglett az eredménye. A 25. évfordulón elmondhatjuk, hogy szövetkezetünk gazdaságilag megalapozott és a további fejlődés lehetőségei igen jók, .asDsaasMesejagsgaflKeeseesriSBSssasssaaseaMSMsassssaaeaBaoew s . Évről évre növekvő eredmények ■ t i I 25 éves a kondorosi Dolgozók Tsz 1 - *
