Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
HARMINC ESZTENDEJE as.\ 4kik vállalták a harcot , A magyar külügyminiszter - helyettes — „hivatalból” az egyik legjobban tájékozott politikus — 1944. augusztus második felében beszédet tartott, amelyben többek között kijelentette, hogy „külföldről jött' hírek szerint ma mindenki a magyar és román kérdéssel foglalkozik. Ankarában az angol követ odanyilatkozott, hogy most jelentkezik a pillanat Magyarországra nézve, hogy csatlakozzék a szövetségesekhez. Most még módjában állna Magyarországnak gyors cselekvéssel gyökeresen megváltoztatni háborús politikáját. Madridi és lisszaboni körök is ugyanígy nyilatkoznak ___A külföldről jövő hírek a zt mondják, hogy az ellenséges és szövetségesekkel tartó semleges államok közvéleménye erős nyomást akar gyakorolni Magyarországra olyan irányban, hogy aiktívan lépjen fel Németországgal szemben.” A valós helyzetértékelést ftem követte megfelelő cselekedet. Csak kevesen voltak, akik nemcsak tudták, hanem tették is, amit kellett. Az augusztus 8-tól október 26-ig tevékenykedő Uszta-csapat — egyik volt ez a Bükktől a Kárpátokig húzódó terület partizáncsoportjai közül — tagjai így esküdtek: „Én, aki szabad elhatározásomból, önként léptem be a magyar szabadság- harcosok soraiba, esküszöm, hogy minden erőmmel és tudásommal harcolni fogok a magyar nép teljes felszabadulásáért, ősi ellenségünk, a németek, a hazaáruló Horthy és követői ellen. Mint a nemzeti függetlenség katonája, hűségesküt teszek a szabad, független és demokratikus Magyarországra — történelmünk nagy szabadságharcosainak e szent eszméjére. E cél elérése érdekében kész vagyok . a harccal járó minden viszontagságot és veszélyt fegyelmezetten vállalni, s ha kell, életemet is feláldozni.” Sokan vállalták a harcot és sokan áldozták életüket a harcban. A harcban, amelyben Úszta partizánjai sokat ártottak az ellenségnek. A csoport beszámolója szerint: „Az egység felrobbantott hét szerelvényt, megsemmisített hét mozdonyt, to- 1 vábbá huszonhét lőszert, huszon- 1 két katonai felszerelést és harminc katonákat szállító vagont — összesen hetvenkilenc vasúti ko- , csit. A különítmény felrobbantott egy vasúti hidat, felgyújtott két teherautót, egy személyautót Megsemmisített háromszáznyolc- vanhét katonát és tisztet, megsebesített négyszáztizenkét főt, fogságba ejtett kétszázhatvanhét főt... Hadizsákmány száznyolcvanhét puska, negyven géppisztoly, tizenöt golyószóró, három gépfegyver, három aknavető, negyven ló, nyolc szekér, egy személyautó, egy motorkerékpár, két kerékpár, egy írógép, öt nyereg, egy konyha és három ka- , tonai rádióállomás.” Ez volt a fasiszták és magyar csatlósaik vesztesége, amit az Uszta-csoport okozott nekik —, ennyi emberrel és fegyverrel, felszereléssel állt kevesebb a rendelkezésükre a háború meghosszabbításához, katonák és civilek szenvedéseinek fokozásá- r' hoz. (daniss) Pingáló asszonyok Kanári-szigetek — Verona — Barcelona — Budapest — Békéscsaba Vén La Jós né a népművészet mestere, Szvétek Antalné népi iparművész. Anya és leánya. Mindketten a Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet bedolgozói. A mintákat nem rajzolják le előre. Csak ecsettel és festékkel dolgoznak. Nem tanulták a mesterséget. Látták a szüleiktől és már gyermekkorukban elkezdték a pingálást. Aztán továbbfejlesztették. A festéket régen tejjel, tojással keverték, ma temperát és olajat használnak. A legtöbbször falra, bútorra, tányérra pingálnak. Szeretik a munkájukat és ügyelnek arra. hogy amit csinálnak, az ízléses, szép legyen. Ha elkészülnek, a nevüket olvashatóan írják az alkotásuk mellé. Nem szégyellik. Most Békéscsabán dolgoznak. A KlOSZ-étterem egyik termének a falát pingálják. Ez lesz a magyaros terem, ahol cigányzene mellett szórakozhatnak majd a vendégek. Amikor külföldön járnak, pingálás közben kalocsai hímzésű népviseletben láthatják őket az érdeklődők. A legtöbbször olyan országokba utaznak. ahol Magyar Heteket és kiállításokat rendez a HUN- GEXPO Külkereskedelmi Vállalat. Vén Lajosné volt már Londoniban. Párizsban. Teheránban és több más ország fővárosában. Szvétek Antalné is eljutott sok helyre. Ritkán utaznak együtt Előfordult azonban, hogy például mind a ketten egy időben kerültek Spanyolországba. Vén Lajosné Barcelonában, Szvétek Antalné Valenciában dolgozott. Az anya egyszer ellátogatott a lányához, amire így emlékezik vissza: — Áprilisban történt. Amikor A mostoha időjárás ellenére is mezőgazdasági üzemeink nagy részében a lehetőségekhez képest gyorsan betakarították a bűzét. v A Békés megyei Gabonafel- vásárió és Feldolgozó Vállalat eddig 27 eszer 500 vagon étkezési búzát vett át és még 3-4 ezer vagonra számítanak. Javult a vállalat tárolókapacitása, s így mindössze 8 ezer vagonnyi búza az, amelyet termelőszövetkezetek és állami gazdaságok | helyeztek biztonságba. Jövőre még jobb lesz a helyzet, mert1 várhatóan a legközelebbi ara- [ tásra már elkészül Szeghalmon is a most épülő 2 ezer vagonos tároló. repülőn Spanyolországba indultam. itthon még nagyon hűvös volt. Ott Barcelonától Valenciáig 30 fokos hőségben narancserdők között robogott a vonatom. Nagyon sok szép «mlScük van. Vén Lajosné tavaly Veronában aranyórát kapott az egyik olasz cég vezetőjétől, mert nagyon megtetszett neki a pingálás. Egy miniszter is odajött. aki még három másik minisztert elhívott. A fiatalasszonynak a dél-amerikai útja jelentett különösen izgalmas élményt — Januárban utaztam. Sokáig repültünk a tenger felett. Caracasban szálltunk le, ahol szinte elviselhetetlennek éreztem a hőséget De a város csodalatosán szép volt — mondja. Ahová mennek, onnan ajándékkal. egy-egy kedves emlékkel térnek haza, ami legtöbbször a vitrinbe kerül. Az utazás legboldogabb pillanata pedig mindig az. amikor a repülő újra magyar földet ér. Itthon aztán van mesélni való. Vén Lajosné az idén januárban a Kanári-szigeteken, márciusban Veronában, áprilisban és májusban Barcelonában, júniusban Budapesten járt Nemrég a lányával együtt Orosházán dolgozott. Most meg Békéscsabán van munkájuk, amit augusztus végéig befejeznek. Hogy ezután hová fogják irányítani őket. az még a jövő titka. Néhány éve a május 1-1 felvonuláson így üdvözölték a kalocsai pingáló asszonyokat: ,,Köszöntjük a népművészet mestereit. akik virágaikkal meghódították a világot”. A virágokból néhány csokorra való most szőkébb hazánkba is eljutott. Pásztor Béla A jó termés, lehetőségeladott arra is, hogy étkezési búzából exportálni tudjunk. Így jelenleg a Román Szocialista Köztársaságba szállítunk 1500 vagon búzát. A KISZ Központi Bizottságának mezőgazdasági osztálya, valamint a KISZ Békés megyei Bizottságának mezőgazdasági rétegtanácsa közös rendezésében augusztus 30—31-én kétnapos tanácskozást rendeznek Békéscsabái}, II Minisztertanács határozatában hozzájárult — 1975. január 1-től kezdődően' — az egészségügyi és a szociális ellátás valamennyi területén a munkaidő-csökkentés bevezetéséhez. Nem volt könnyű erre az elhatározásra jutni ezen a területen. még az egészségügyiek érdekeit védő, a 44 órás munkaidőért oly régóta harcoló szak- szervezetnek sem. Közismert a terület szűkös munkahelyi helyzete. Ami egyben nagyon indokolta volna már eddig is — éppen a túlterheltség miatt — a rövidített munkahetet. De ha valahol, itt igazán életbevágóan fontos, hogy a munkaidő-csökkentés ne hasson károsan a munkára, a betegellátás színvonalát ne csökkentse. Az egészségügyi tárca tehát nemcsak az anyagiak miatt került a sor végére. Bár ezek hatásai sem lebecsülendők: 150 millió forint többletkiadás évente. S ebből jelentős összeg megy arra, hogy a munkaidőcsökkentés miatt kieső létszámot előbb pótolják. A kieső és pótolnivaló létszám méreteit mutatja: csak ezen a címen újabb hatezer egészségügyi dolgozót kell alkalmazni. Mert a betegekkel közvetlenül foglalkozó ápolónők, műtősök, megkülönböztetett figyelemmel a munkájuk jelentőségére, munkahete 42 órás lesz. fl legfőbb nehézség most már nem a státusz, hanem az ember hiánya. Az Egészségügyi Szakszervezet által készített felmérés szerint az egészségügyi dolgozók 15 százaléka tartósan hiányzik munkahelyéről. Nem holmi laza munkafegyelemből, hanem azért, mert ezen a pályán főleg nők dolgoznak, akik közül sokan igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt, gyakori a betegség is, s ezek adják az előbbiek magyarázatát. Az is igaz viszont, hogy ma már lényegesen kevesebb a betöltetlen státuszok száma, mint korábban. így a túlórákat is csökkentették valamelyest. De ahhoz, hogy a fiatalokat még jobban vonzza ez a hivatás, további lépéseket tesznek. Mert ez a vonzerő kölcsönhatásban van a létszámmal, a kereseti lehetőségekkel, a munkakörülményekkel, Ennek jegyében növelik most jelentősen az éjszakai pótlékot. Az éjszakai pótlék mértéke a ténylegesen teljesített éjszakai munka időtartamára járó alapbér 30, illetve 50 százaléka lehet. Az 50 százalékos éjszakai pótlékot azokon a munkahelyeken dolgozóknak fizetik, ahol az éjszakai műszak teljesítése az ellátandó feladat jellegéből következően az átlagosnál nagyobb mérvű fizikai, pszichikai igénybevételt követel. Bz éjszakai pótlék új rendszerét a közvetlenül a betegErre az eseményre az ország nagyközségeinek KISZ-titkárait hívták meg. A rendezők 120 fiatal részvételére számítanak. Az előadások után a résztvevők látogatást tesznek megyénkben és szekcióüléseken vitatják meg a hallottakat és a tapasztalatokat. év szeptember 1-től alkalmazzák. Igen sokat tehet egy-egy intézet, kórház, ^egészségügyi szolgálat munkahelyi vezetősége, szakszervezeti bizottsága is a kormánydöntés nagyon körültekintő,' alapos végrehajtásával. Mert nem lesz könnyű végrehajtani ezt a döntést, a csökkentett munkaidőt úgy bevezetni, hogy a beteg ne vegye észre. Vagyis jöjjön az ápolónő, ha a kórházi ágyból csönget a beteg, látogassa a hozzá beosztott kisgyermekeket rendszeresen a védőnő, legyen az orvosnak ezután is megfelelő sízámú asz- szisztenciája, amikor a beteget a rendelőben kezeli. Vagyis a munkaidő-csökkentést abban vegyük észre, hogy pihentebb az orvos, az ápolónő, ’ s így munkájukban is odaadóbbak. Egyre több és több fiatal dolgozik a kórházakban, a rendelőintézetekben, aki gyakorló idejét tölti, s aki hivatástudatot érez az egészségügy iránt. Az ápolónői szakma és képzés megbecsültebbé tétele érdekében már eddig is születtek intézkedések. így többek között: az egészségügyi dolgozók bérrendezésének szabályozása során rendezték az ápolónők fizetését; az egészségügyi szakiskolák hallgatói — a ' szakmunkástanulókhoz hasonlóan’ — ösztöndíjat kapnak; az 1973. évi 24-es számú törvényerejű rendelet az egészségügyi szakiskolát is középfokú oktatási intézménnyé nyilvánította. Igaz, hogy a fenti intézkedésekkel nem oldódott meg minden gond. Az »egészségügyi pályám került fiatal ennek ellenére sem érzett megfelelő tanulási, előmeneteli lehetőséget. A szakközépiskolák lehetőségének mostani kiterjesztése, vagy az új, rövidesen meginduló egészségügyi főiskola pótolja ezt a hiányt is. Vagy az ápolónőképzés rendszerének megváltoztatása; munka mellett képezik, tanítják őket, mint az ipari tanulókat három éven át, ami ugyanakkor a továbbtanulás kedvező feltételeit is biztosítja. Így további két év alatt a teljes középiskolai végzettséget megszerezhetik az egészségügy területién dolgozó fiatalok. Az ápolószemélyzetnél, az egészségügyi középkádereknél, a rendelőintézeti és kórházi orvosoknál megszületett tehát a rég várt rendelkezés. Ám változatlan maradt a probléma azoknál a körzeti orvosoknál, akik egyedül látják el az egészségügyi szolgálatot. S akik eddig is hihetetlenül sokat dolgoztak azért, hogy az egészség- ügyi ellátásban egyetlen rászoruló se szenvedjen hiányt, minden beteg megkapja az orvosi segítséget. Tudjuk, ezeken a helyeken még sokáig nem lehet munkaidőt csökkenteni, a megoldás az, hogy ezek a körzeti orvosok több szabadságot kapjanak. űz állam. a szakszervezet sokat tett a legutóbbi években azért, hogy az egészségügy minden dolgozója — érdeme szerint — nagyobb megbecsülést kapjon anyagiakban is, erkölcsiekben is. A munkaidő-csökkentés viszont már fokozottabb elismerés és fokozottabb gondoskodás, nem utolsósorban azokról, akik hivatástudatuk középpontjában állnak. A betegekről! feeres Sándor Az „élet” már biztonságban van Nagyközségi KISZ-titkárok országos tanácskozása Békéscsabán Jövőre: Bevezetik a csökkentett munkaidőt az egészségiig'; területén Százötvenmillió forint többletkiadás évente — Növelik az éjszakai pótlékot — Megváltoztatják az ápolónőképzés rendszerét — Egészségügyi tőiskola indul ágynál dolgozók részére már ez
