Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

Thälmann Ma harminc éve ölték meg a nácik Ernst Thälmannt. Volt egy férfi a két világ­háború közötti Németország­ban, akit tíz- meg tízmillió ember csak a keresztnevén, a becézőnevén szólított. Teddy — mondták a hamburgiak, akik emlékeztek a széles vállú fiatal szállítómunkásra, de a kereszt­nevén szólította, becézőnevén emlegette Ernst Thälmannt, a német kommunisták vezetőjét, nemcsak a párt tagsága, hanem a párt 'politikájával rokonszen- vezők sok százezres tömege is. Thälmann, a párt elnöke az 1923-as hamburgi munkásfel­kelés vezetője, a kommunista köztársasági elnökjelölt, a né­met nagytőke elleni küzdelem­ben felismerte a fasizmus ve­szedelmét. A szektás tévedések, hibás helyzetfelmérések, az egységfront-politika elleni belső támadások és mindenekelőtt a szociáldemokrata opportuniz­mus ellenére is kitartóan hir­dette: mindent meg kell tenni a munkásosztály egységéért, az antifasiszta egységért. A nácik uralomra jutása előt­ti utolsó, 1932 novemberi vá­lasztáson Thälmann pártja, a Kommunista Párt 5 millió 980 ezer szavazatot kapott (a sza­vazók csaknem 17 százaléka választott kommunista képvi­selőt). A szociáldemokratákkal együtt több mint 37, a harma­dik, magát köztársaságinak mondó párttal, a centrummal együtt több mint 52 százalékos arányban voltak jelen a Reichs- tagban a nein-náci pártok. Ha hallgatnak Thälmannra, itt, a parlamentben is gátat állíthat­nak Hitler elé ... Amikor a nagytőke hatalom­ra segítette Hitlert, a fasiszta bandának egyik első gaztette Thälmann letartóztatása volt. A Gestapo 1933. március 3-án fogta el — és két nappal ké­sőbb, a ’'.«iciterror közepette megrendezett választáson a már rab Thälmannt újra kép­viselővé választották a munká­sok. A kommunisták — akiket már megfosztottak a gyűlések, a tájékoztatás lehetőségétől, még mindig 4 millió 800 ezer szavazatot kaptak! Hitlerek ekkor egyszerűen semmisnek jelentették ki a 81 kommunista képviselő — közöt­tük Thälmann — mandátumát. Ez volt a kezdet — hamaro­san sor került a szociáldemok­ratákra is. A koncentrációs tá­borokban, börtönökben a kom­munisták mellé lökik a szociál­demokrata munkásokat is; a többi polgári meg jobboldali pártot lenyeli, átveszi a náci párt — megkezdődik a fasiz­mus tizenkét évig tartó éjsza­kája. Ernst Thä’mann ebből a ti­zenkét évből százharminchét hónapon át börtöncellák két­szeres zárral őrzött rabja volt. A második világháború e1 őtti években, s aztán a háború ide­jén is. egyetlen nao sem múlt el. hogy a nemzetközi munkás- szolidaritás jegyében ne folyt volna érte. kiszabadításáért, a k’,'zde1em. A nácik — ezt a fa­sizmus leverése idén előkerült okmányokból. fel jegyzésekből tudiuk — véges-végig rettegtek a gondolattól, hogy Thä'mann szava, harci felhívása kijuthat a börtönrácsok mögül. 1944. augusztus 18-án éjjel titokban a buchenwaldi kon­centrációs táborba vitték bör­tönéből Thälmannt és nagv ti­tokban. éji órán agyonlőtték. Néhány nappal később ezernvi német üzemben, sok száz né­met katonai egységnél terjedt suttogva a hír: Teddyt megöl­ték. A munkásosztály soha nem felejti el a német kommunis­ták vezetőjét, a bátor forradal­márt, az osztály vértanúját. (KS) Megkezdődött a diplomáciai csata Jelentések az amerikai NÄTO-politika ciprusi bukásáról A New York Times „Tűrhe­tetlen hódítás” című szombati vezércikkében sajnálkozását fe­jezi ki amiatt, hogy Ford el­nök hivatalba lépésének első hetében olyan válság kellős kö­zepébe került, amelynek ere­detéért — a külügyminisztertől eltérően — személy szerint nem felelős”. „Mindazonáltal — folytatja a lap — csakis az indíthatja el Ankarában a fe­lülvizsgálás szükséges folyama­tát. ha Ford elnök világos nyi­latkozatot tenne, amely leszö­gezné, hogy Washington nem fogja elismerni a török hódí­tást.” A New Yoi-k Times hangsú­lyozza: Ankara akciója 25 éves fennállásának legsúlyosabb bel­ső válságába taszította a NATO-t. (MTI) Békés megyei delegáció utazik Aradra A Román Szocialista .Köztár­saság augusztus 23-án ünnepli felszabadulásának 30. évforduló­ját. A jelentős eseményre az RKP Arad megyei bizottsága Bé­kés megyéből pártdelegációt hí­vott meg. A négytagú küldött­ség, amelyet Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára vezet, augusztus 21-én in­dul Aradra. A határig elkíséri a delegációt Csatári Béla, r.z MSZMP megyei bizottságának titkára. Másnap,- augusztus 22-én, ugyancsak Arad megyei meghí­vásra. háromtagú népfrontkül- döttség utazik Aradra, Nyári Sándornak, a HNF megyei bi­zottsága titkárának vezetésével az Arad megyei felszabadulási ünnepségre. Elnökválasztást tarlónak Indiában Törökországban feloldották az augusztus 14-én, a ciprusi in­tervenció megindításakor elren­delt rendkívüli állapotot. Azt is bejelentették, hogy a polgá­ri repülőgépek és a hajók már szabadon közlekedhetnek a Földközi-tenger keleti részén és az Égei-tenger török partvi­dékén. * * * Az AFP értesülése szerint Nagy-Britannia athéni nagykö­vete szombaton a genfi tárgya­lások felújítására szóló javas­latot adott át a görög kormány­nak. Azt a választ kapta, hogy Athén addig nem hajlandó a tárgyalások felújítására, amíg a Cipruson levő török csapato­kat nem vonják vissza augusz­tus 9-én birtokolt állásaikba. * * * Luis Weckmann, az ENSZ ciprusi különmegbízottja szom­baton felkereste Kleridesz cip­rusi ügyvezető elnököt, és ér­tesülések szerint a genfi béke­tárgyalások felújításának lehe­tőségéről puhatolózott nála. Kleridesz válaszát hivatalosan nem közölték, de politikai meg­figyelők véleménye szerint a ciprusi kormány jelenleg alig­ha hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. * * * A NATO dél-európai főpa­rancsnokságának Szalonikiben levő kirendeltségéről péntek es­te eltávolították a világító NATO-feliratot és bevonták a tagállamok lobogóit. A parancs­nokság görög tisztjei már csü­törtökön elhagyták a törzskar épületét, pénteken pedig kö­vették őket az amerikai és a török tisztek is. Jól tájékozott körökből származó hírek sze­rint a görög fegyveres erőke' fokozatosan, de nem hosszú idő alatt vonják ki a NATO-pa- rancsnokság alól. * * * hiba történt, amely komoly vál­ságba juttatta a görög—ameri­kai kapcsolatokat, s Athént arra indította, hogy kilépjen a NATO katonai szervezetéből. Távlatban ez veszélyezteti a VI. amerikai flotta görögországi támaszpontjait is.” Az ameri­kai külügyminiszter „csalhatat- lanságának” legendáját ezek az események és számítási hibák alaposan kikezdték — állapítja meg a lap. * * * Olasz külpolitikai és katonai szakértők úgy vélik, hogy a portugáliai, ciprusi és görögor­szági események, valamint a hamarosan bekövetkező Fran- co-utódlás spanyol problémái folytán az elmúlt rövid idő alatt felborult a földközi-ten­geri térség katonai és politikai egyensúlya. Olaszország ezek­kel a változásokkal kapcsolat­ban semmiféle önálló szerepre nem vállalkozhat — mondják ezek az elemzők. Athén utcáit szombatra tilta­kozó jelszavak lepték el: „Nem-et mondunk Ford elnök meghívásának!” „Nem-et mon­dunk a NATO-támaszpontok- nak!” „Nem-et mondunk az amerikai beavatkozásnak!” Az Athén és Ankara között „hajladozó” amerikai politika következményei láttán egyre élesedő bírálatok kereszttüzé­be került Kissinger diplomá­ciája. Miután a szenátus kül­ügyi bizottságában Pénteken es­te meghallgatták Joseph Sisco külügyminiszter-helyettes tájé­koztatóját, William Fulbright szenátor, a bizottság elnöke ki­jelentette: „Nagyon komoly kérdések merültek fel az ame rikai politika bölcsességét ille­tően.” * Szombaton elnökválasztást tartottak Indiában, mert Vara- hagiri Venkata Giri köztársasági elnök öt évre szóló mandátuma pénteken lejárt. A választás eredményét csak kedden hozzák nyilvánosságra. A hatalmon levő Indiai Nem­zeti Kongresszus Párt Shri Fakhruddin Ali Ahmed szemé­lyében muzulmán politikust je­lölt az államfői tisztségre. A 69 éves Ali Ahmed 1966 óta tagja a központi kormánynak. Legutóbb földművelésügyi miniszter volt és a központi földreform bizott­ságot vezette. Az elnökjelölt 1964 óta tagja a kongresszus- párt vezetőségének. Megválasztása csaknem bizo­nyos, hiszen a kongresszuspárt elektorai mintegy 65 százalékos többséggel rendelkeznek a vá­lasztói kollégiumban, amely a két ház tagjaiból és a szövetségi államok képviselőiből áll. Shri Tridib Chaudhurit, a szo­ciáldemokrata irányzatú forra­dalmi szocialista párt egyik ve­zetőjét a szélsőjobboldal és az ultrabaloldal közösen jelölte az elnökválasztáson. Az Indiai Kommunista Párt nem indított önálló jelöltet, mert arra törekszik, hogy elszigetel­je a szélsőséges erőket, vagyis Chaudhurival szemben a kong- resszusnárti jelölt győzelmét se­gítse elő. (MTI) Varga Domokos: «p a b r KOLYDKKOSTOLGATO Szombaton megerősített rend­őri őrizet alá helyezték az athé­ni amerikai nagykövetséget, hogy újabb tüntetések kirob­banása esetén megvédjék a berendezést és a diplomaták biztonságát. Hasonló biztonsági intézkedéseket tettek más gö­rög nagyvárosokban és Kréta szigetén is, ahol két amerikai támaszpont van. Henry Tasca amerikai nagykövet szombaton délelőtt felkereste Karamanlisz miniszterelnököt, Valószínűnek tartják, hogy a diplomata tilta­kozott az Ameri ka-ellenes tün­tetések miatt. * * • 1 Milos Minies jugoszláv kül­ügyminiszter megkezdte tárgya­lásait Athénban. Átnyújtotta Karamanlisz kormányfőnek Tito elnök üzenetét, majd Mav- rosz külügyminiszterrel -tár­gyalt. Előzőleg rövid nyilatko­zatot tett az újságíróknak. El­mondotta, hogy Tito elnök sze­mélyes megbízottjaként érke­zett Görögországba, és reméli, hogy az eszmecsere kölcsönösen hasznos lesz. mivel a Cipruson kialakult helyzet az egész tér­ség békéjét és biztonságát fe­nyegeti. * * * A ciprusi válság egyre nyil­vánvalóbban Kissinger diplomá­ciájának próbakövét is je’enti — írja az olasz Corriere Della Sera. A lap elemzése szerint a cip­rusi válság első szakaszában júliusban, Kissinger taktikája abból állt, hogy az amerikai magatartást a görög álláspont támogatása irányába „hajlítot­ta” a második szakaszban, au­gusztusban viszont a török ál­láspont védelmére sorakozott fel. „Mindkét esetben az volt a fő cél, hogy a helyi konflik­tus ne terjedjen ki és ne ve­szélyeztesse, sőt javítsa a NATO helyzetét. Júliusban azonban számítási hiba történt, amely megakadályozás helyett siettet­te a török beavatkozást augusz­tusban pedig újabb számítási hrikax-krakax Rajzolni is hamar kezdett Bubu lányunk. Ceruzát adtunk a kezébe — előbb csak feketét, később színeseket is —, s ö rótta szorgalmasan a maga kriksz-krakszait. Eleinte telje­sen összevissza firkált, de több­nyire hosszú, nagyjából egyenes vonalakkal. Ábrázolni ekkor még semmit sem akart, hogy is akarhatott volna, csak annak örült, hogy a ceruza hegye nyomot niagy a papíron. Hogy ahol az imént még semmi se látszott, ott most készé-kusza vonalak egész kazla feketéink, s ez az ő munkája, az ő mű­ve. Minket után zott yele. Mi is sokat rajzoltunk neki, de nem művészi grafikákat, ehhez ér­tő ember nincs a családban, csak afféle gyerekes ábrákat: körtét, almát, asztalt, széket, házat, tornyot, fát, virágot, ku­tyát macskát, nyuszit, madarat, nénit, bácsit, fésűt, kanalat, kul­csot, autót, vonatot, hajót és még ki tudja, mit. Magamat is meglepett, hogy ráismert sok mindenre, hogy villant rá az esze a valóságos bögrére, ha azt az egyfülű, s a valóságos fazékra, ha azt a kéti'ülű vala­mit rajzoltam le neki. De még beszélni se tudott, ő is rájzolt. Először, mondom, csak ide-oda cikázó vonalakat, majd nemsokára köröket, vagy ha úgy tetszik, „gombócokat. Egyéves kora tájt már olyan szép, majdnem szabályos körö­(5.) két tudott kanyarítani a ceruzá­jával, hogy csak néztük. Majd az egyikből lefelé egy egyenest húzott, s ezt a rajzát mi termé­szetesen azonnal kineveztük fá­nak: az egyenes vonal volt a törzse, a görbe a koronája. Félreértés ne essék: tudtuk, hogy ő nem fáit rajzolt. De kü­lönben is: mindaz, amit már elmondtam, s amit még elmon­dok. nem az ö dicséretét hiva­tott zengeni, s a mienket, szü­leiét sem. Semmi olyasmiről nincsen szó, amit bárki utá­nunk ne csinálhatna. Hadd mondjam ki végre: hülyén, os­tobán, értelmetlenül mi soha nem kényeztettük semelyik gye­rekünket. Jó, megengedem, sokszor nem azért ültünk le melléjük, hogy tanítsuk őket valamire, csak azért, hogy ne bőgjenek. De mihelyt odaültünk, vagy ölbe fogtuk, akit beteg­ség, ez-az miatt öllbe kellett fognunk, a következő gondola­tunk már az volt: hogyan fog­lalkozzunk vele gyümölcsöző­en, értelmesen? Hogyan kapas- suk olyan játékra, amitől ügye- sedik, okosodik? Hogyan me­séljünk, daloljunk, rajzoljunk neki, vagy hogyan csaljuk elő őbelőle magából a verselhetné- ket, énekelhetnéket, rajzolhat- nákot, építhetnéket és egyéb hasznos hajlandóságokat? Nem volt ez olyan keserves, fárasztó munka, mint azok hi­szik, akik soha nem csinálták, vagy ha csinálták is, kedvetle­nül, morcosán, mogorván, s en­nélfogva gyér eredménnyel. Magam is építettem például Bubunak kocka- és homokvára­kat, még babáztam is vele né­ha, bár szerencsére hamar rá­jött, hogy ez utóbbira kevésbé vagyok alkalmas. De ezek majd­nem mindig a vidám szórako­zás percei és félórái voltak, nem a kényszerű időtöltéséi. Rajzolni meg kivált szívesen rajzoltam, dühödt dilettáns módjára, aki kiélvezi végre, hogy van közönsége, ö nagyon hálás közönség volt, mert ti­zedszerre, huszadszorra sem unta meg lerajzoltatni a csupa egyenes vonalból álló Kocka­embert, s más figurákat, a rö­vid kövéret, a hosszú soványát, a tizenhárom léggömb madzag­ját markoló férfiút, az egyszer­re négy testhelyzetben bemuta­tott hintáslegényt, Jancsi nevű elvesztett babáját, amit három éve hagyott el az utcán, de képzeletében és a mind újabb rajzokban még ma is él, és így tovább. Gyakorta le kellett raj­zolnom természetesen a család tagjait is, különféle összetéte­lekben, például Anyja—Bubu— Apja—Dombi—Magdus vagy Bogyi néni—Bubu—Anyja—Ap­ja—Kockaember, de mindig úgy, hogy fogják egymás kezét, s ő, vagyis Bubu lehetőleg a második helyen legyen, két felnőtt között, E tekintetben a Kockaember és Jancsi is fel­nőttnek számított, sőt a nagy — de nála jóval kisebb — bar­na mackója is. Felváltva fog­tuk velük Bubu kezét, s egy­másét; aki pedig a csoportkép szélére került, s fél kezével emiatt nem kapaszikodhatott senkibe, az legalább egy szál virágot markolt, vagy egy akta­táska fülét fogta. Mondanom sem kéne tán, hogy e képeken mi, igazi csa~ ládtagok csak magasságunkban és kövérségünkben különböz­tünk egymástól, meg abban, hogy a nőkre szoknyát húztam, a férfiakra nadrágot. Szerény

Next

/
Thumbnails
Contents