Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
Hétfon oste nvilik J a felújított csabai Brigád mozi Megjeleni Csenje Béla könyve a művelődési otthonok negyedszázadáré! Hétfőn este hét órakor Gajdács Pál, a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg a másfél millió forintos költséggel felújított, modernizált Brigád filmszínházat A megszépült moziban Kosa Ferenc legújabb filmjét a második világháború napjaiban, az erdélyi havasok között játszódó Hószakadás című színes alkotást vetítik. Az ószj hónapokban a Brigád moziban mutatják be többek között Chaplin Aranyláz és az 1918- ban készült Kutyaélet című filmjeit, a Szerb Antal nagysikerű regényéből készített, A Pendragon legenda című színes magyar alkotást s az ifjúság egyik legkedvesebb regényhőse, Robinson Crusoe is megelevenedik színes szovjet filmen. Csütörtökön, augusztus 22-én kezdődik a román fítmnapok négynapos programja. A békéscsabai Szabadság, a gyulai Petőfi, valamint a kétesgyházi és az eleki mozikban a román filmművészet legsikeresebb alkotásait láthatja a közönség. Ifjúsági klub a Barneválban A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat fiataljai még tavaly decemberben avatták fel ifjúsági klubjukat Január óta rendszeres programot dolgoztak ki, ós a klub kedvelt találkozóhellyé vált. Az Idei őszre sok érdekes eseményt terveznek. Többek között meghívják kiállításra Németh Lajosnét aki batik-képeivel már bemutatkozott a Népújság kamaratárlat-sorozatában és a KISZÖV klubjában is. Vendégük lesz Jancsó Adrienne elő- adörhűvésznő, és több alkalommal rendeznek ismeretterjesztő előadásokat. A klub őszi nyitánya szeptemberben lesz, zenés esttel egybekötve. A napokban hagyta el a kivaló gyomai Kner Nyomdát Csende Béla: „A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében, 1949—1974." című könyve. A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának kiadásában megjelentetett könyv a művelő- désiotthon-mozgalom 25 éves jubileumának értékes dokumentuma. „Indokolt volt e téma feldolgozása, megírása és nem utolT sósorban megjelentetése azért is, mert 1949-ben a proletárdiktatúra kivívása után egy évre a forradalmi múlttal rendelkező Viharsarokban, Békés megyében, Békés községben létesült hazánkban az első művelődési otthon, s így ez évben a megyei művelödéslotthon-hálózat 25 éves múltjára is emlékezünk” — írja előszavában Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese, majd így folytatja: „Végül szükségszerű volt azért is, mert e tanulmány eddig részleteiben országosan alig vizsgált, Békés megyében, pádig teljesen érintetlen közművelődéstörténeti kérdés eredeti forrásokra épített, értékelt színvonalas szintézisét adja.” A szerző könyvének első részében a művelődési otthoni mozgalom megszilárdításáról és a hálózat kiépítéséről beszél, részletesen ismertetve az időszak megyei eseményeit. A továbbiakban visszapillantást nyújt a fiatal művelődési otthonok munkájáról,1 ismertetve küzdelmes kezdő éveiket, gyorsuló fejlődésüket és gondjaikat, problémáikat is. Külön fejezetben foglalkozik a hálózat és tevékenységének 1960-tól 1973-ig terjedő szakaszával, a különböző párt- és minisztériumi határozatok, állás- foglalások tükrében. Ismerteti a bázistevékenység lényegét és szervezeti formáit, a bázistevékenység nyújtotta módszertani eredményeket. A „Következtetések és a jövő” című fejezetben reális képet nyújt a jelenlegi helyzetről és felvázolja a jövő várható alakulását. A kötetet mellékletként a tanulmányban említett rendelkezések, rendeletek és végrehajtási utasítások, működési szabályzatok zárják, melyek a mélyebb megértést segítik elő. Végül Balogh Ferenc fotói következnek a Békés megyei tanácsi és közös fenntartású művelődési otthon jellegű intézményeiről. Áfiasz-sorozaf hat kötetben Egyedülállóan gazdag információtömeget tartalmaz az a most elkészült Atlasz-sorozat, amely a gazdasági tervezéshez szolgál majd útmutatóul, áttekinthető képet adva Magyarország természeti adottságairól, az ipar és a mezőgazdaság termeléséről, a népesség alakulásáról, és többek között a kereskedelmi hálózat fejlődéséről. A nagyszabású munkában az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal irányításával 16 minisztérium és főhatóság képviselőiből álló szerkesztő bizottság működött közre. A hatkötetes Atlasz összI rlnt hamarabb beszélnek. Nekik, Úgy látszik, jobban fel van vágva a nyelvük. De majd elfelejtem: a képmutogatásról, s a verses mondókák- ról is szót kell még ejtenem. Bubu lányunk „feledik’* születésnapjára —, hathónapos korában — kapta meg az Antanténusz című mondókagyűjteményt. De nemcsak jövendő, hanem hama- ros használatára. Mindig akadt olyan tagja a családnak — leggyakrabban Dombi,, a későbbi Nyonyó —, aki melléje telepedett, és mutogatta neki a képeket, olvasgatta a verseket. A kötet rajzai Bálint Endre kis remekművel. Rideg felnőtt szemmel: furcsák, primitívek, torzak; értő gyermekszemmel viszont: mozgalmasak, mulatságosak. Versmondás közben végig mindent mutogatni lehet, Kutyateszi Bálintot és Csibeviszi Benedeket éppúgy, mint Kocsihasú Pétert, Csukaszemű Pált, vagy a hosszúnyakú Csetnekit. ahogy sánta lovát csetleti-botlatja, de nem sokáig, mert: Kóc a kötőfék, szakad szét, püff neki: sárba csöppen Csel neki. Mit értett Bubu mindebből, mit nem, örök reitélv marad, de az bizonyos, hogy fülelt és figyelt. majd idővel már mutatni is tudta, hogv a Oásnár párjának öt gyereke közül melyik kettő fiú, melvik kettő lányka, s melyik a felük felett terpeszt álló. pásztorbotos vicepápa. De éppígy jártatta a szemét versolvasás közben Hinez Gyula Bóbita-raizain is, maid éevéb képeskönyveken. Legalábbis akkor, ha a mondott vers és a látott kép összestimmelt: az ő kis fejében ez a kettő nagyon hamar összekapcsolódott. Sőt harmadiknak sokszor a dallam is: amit csak tudtam, kántálva mondtam neki, hol a saját nótájára, ha ismerős népi játékdalról volt szó. hol csak úgy cigányfülre. Ordított is, ha a család valamely más tagiától kérte, hogy olvassa neki ezt meg ezt, s az beszédhangon mondta, amit ő énekelve szokott meg. Efféléket természetesen mív csak jóval egyéves korán falül kért, mikor megvoltak hozzá a szaval, de előtte is olvasással, énekléssel tudtuk leffiobban el- csititani. Beszélni, dalolni jóformán egyszerre tanult meg. méghozzá meglenően tisztán. A sokhónapos hallgatódzás. úgy látszik, nem volt hiábavaló. Beszédwakorlatul — a nani közlendőkön felül —, ugyanazok a szövegek szolgáltak neki, amiket hathónnnos kora óta duruzsoltunk a fülébe Nem volt. még kétéves, amikor betéve tudta a Bóbita-beli Weöres-versek és az Antanténusz-beli válogatott mondókák nagv részét. Micsoda jókat nevettünk, mikor először mondta végig hibátlanul^ az utóbbi kötet címadó mondókáiáí: An — tan — té — nusz, szó — raka — té — nusz, szó — raka — tiki — taka _ bilin — bálán — busz. Csak a buszt mondta búrnak, mert így tanítottuk neki, hogy a, vécén örömünkben mindig húrozhassunk vele eevet: fejünket előrehaitwa gyöngéden összekoccantottuk a homlokun- hat (Folytatjuk) súlya csaknem 20 kilogramm. Négyéves szerkesztőmunka előzte meg készítését, s kétszáznál több szakember dolgozott rajta. Az első példányokat hamarosan elküldik a megrendelő intézményeknek. (MTI) Agrártudományi kutatóközpont A nyugat-szibériai Novoszi- birszk közelében nagy agrár- tudományi kutatóközpont létesül, öt kutatóintézetet fog össze, amelyek a mezőgazdaság gépesítésével és villamosításával, kemizálással, állattenyésztéssel, takarmányozással és a mezőgazdaság gazdaságosságával foglalkoznak, Az intézet épületeit egységes föld alatti átjárók, a második szinten pedig üvegezett galéria köti össze egymással. A közelben létesül a számítóközpont, a könyvtár és a (laboratóriumi szárny. A tudósok munkáját kísérleti parcellák, tangazdaságok szolgálják. Az agrártudományi központ 13 ezer kutatója azit vizsgálja, hogyan lehet fejleszteni az Északi Jeges-tengertől az Ázsia közepéig húzódó óriási terület — Szibéria mezőgazdaságát. Az új tudományos központhoz városnak beillő lakónegyed épül, művelődési házzal, iskolákkal, vásárlóközpontokkal. óvodákkal, bölcsődékkel, sportlétesítményekkel. Á magasabb műveltségi szint felé 0 laptörvényünk, a Magyar Népköztársaság alkotmánya biztosítja többek között minden magyar állampolgár részére a művelődéshez való jogot. Köztudott, hogy mindenkor az adott lehetőségek köre szabja meg, miként élhetünk jogainkkal. A magyar munkáshatalom negyedszázad alatt nemcsak jogot alkotott, hanem az ezzel való élés lehetőségét is biztosítja fnindenki számára állandóan bővülő anyagi adottságaink alapján. Államunk nemcsak a passzív lehetőségek biztosítására törekszik, hanem kiépített közművelődési, közoktatási intézményrendszerével ösztönöz is ezek igénybevételére. Belső törvényszerűségre utal az a véletlennek tűnő történelmi esemény, hogy a dolgozó nép művelődéshez való jogának alkotmányban történő deklarálásával egy időben indult el kulturális intézményrendszerünk kiépülése. Számunkra, Viharsarok lakóinak számára, akikre a mostoha múlt és az ellene kibontakozott tiltakozás országos átlagnál nagyobb része hárult, még jelentősebb a történelmi analógia: alkotmányunk negyedszázados ünneplésére készülve, ezzel egy időben, ezen a héten vette kezdetét az az országossá nőtt jelentőségű megemlékezés is, amellyel hazánk első művelődési házának létrejöttére fordíthatjuk a figyelmet: a békési művelődési ház egyidős alkotmányunkkal. K ulturális forradalmunk eredményekben jelentős, gazdag szakasza mögöttünk van. Ma már alapvetően nem a fundamentumok építésének feladatai foglalkoztatnak, hanem műveltségünk szocialista tartalmú továbbfejlesztése korunknak és társadalomépítő törekvéseinknek megfelelően. Pártunk Központi Bizottságának 1974. márciusi, a közművelődés továbbfejlesztésére hozott határozata is azt a célt tűzi a közművelődés dolgozói, az egész társadalom elé, hogy mindenki lépjen egyet a magasabb műveltségi szint felé, ismerje meg jobban világunkat, éljen szocialista módon, tartalmasabban. Ez sokrétűbb, összetettebb feladatot jelent, mint ahogy első pillanatra látszik. Alapvetően nem mennyiségi, hanem elsődlegesen minőségi előrelépésre van szükség. Többek között nemcsak a lehetőségek szélesebb körű és differenciáltabb biztosítására kell törekedni mindenütt, hanem az igények olyan felkeltésére és erősítésére, amely az adott lehetőségek teljesebb felhasználását biztosítja az egyén, a kollektívák sokoldalú kulturális gazdagodásához. A huszonöt év alatt megteremtett feltételekre és a megszerzett tapasztalatokra támaszkodva reális lehetőségeink vannak a kulturális igények még tartalmasabb orientálására és kielégítésére. Ehhez jelentősen tovább kell finomítani tartalmi munkánkat és végig kell újra és újra gondolni az igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó művelődési tormákat. D közművelődési intézmények mellett, azokkal együtt szükséges a gazdasági egységek aktív, kezdeményező tevékenysége is. A köz- művelődés sokszektorúsáfiában kell az egységes cselekvést, egyirányú törekvést biztosítani. Példának ehhez a feladatok hosszú sorából elegendő egyet — talán nem is a legfontosabbat és nem is a teljesség igényével _ kiragadni: a művelődési propagandát és agitációt. A minisztérium 1972. évi vizsgálata azt állapította meg, hogy a megye intézményhálózata jobbnak mondható az országos átlagnál mennyiségileg és minőségileg is. Mégis kedvezőtlenebb a kép az' ország, a megye közvéleményében Békés megye műveltségi állapotáról, a művejtfcég folyamatairól, mint a valóság. Az alapkérdés nem az, hogy jobb véleménnyel legyenek rólunk szerte az országban. Ez is fontos, de fontosabb az a körülmény, hogy minden elért siker, minden előre megtett lépés, amennyiben tudatosul is a közvéleményünkben, a kollektívák előtt, nemcsak műveltségünk gazdagodását jelenti, hanem ösztönző húzóerőt gyakorol a még hátrább levőkre, kötelez a további eredményekre. Olyan igaz rangot ad, amely forrása az új sikereknek- Másrészt a széles körű tájékozottság az egyedüli garancia a „beszűkülés”, a ,,pro- vincializmus” ellen. A fejlődés folyamatában ott kezdődik az egyén, a kollektíva lemaradása, amikor azt hiszi, hogy amit ő csinál, az a legjobb, s nincs tudomása a még jobbról. A közvélemény tájékoztatásában, sikereink bemutatásában, a jó módszerek terjesztésében kell előrelépnünk. H agy a vezetők felelőssége a műveltségi színvonal alakulásában. A vezető (e fogalomkörbe tartozik mindenki, akire csak néhány ember munkájának irányítását is bízták) példája, magatartása hatással van munkatársaira. Azt kell elérni. hogy ne csak a termelésben, a hivatali munkában, hanem a művelt magatartásban, életmódban is vezetővé váljon. Nem ösztönözhet meggyőző erővel az. akit soha, vagy csak nagyritkán lehet kiállításokon, könyvtárban, színházban látni, akit könyvet olvasva nem, vagy alig lehet tetten érni, akinek mindig halaszthatatlan dolga akad, amikor kultúráról van szó. A vezetői magatartás így válik kultúrpro- paganda és agitáció fontos eszközévé. A szociálist» brigádok új életet formáló, erősítő szerepét ma mór nem kell bizonyítani; Létük elválaszthatatlan szocialista napjainktól. Termelési eredményeik nélkül sokkal szegényebbek lennénk. De őszintén meg kell mondani — a tapasztalatok ezt bizonyítják — művelődési tevékenységünk gyenge, legtöbbször formális. Nem a szocialista brigádok hibásak ebben. Űj utat taposnak ők, s ha valahol, akkor a segítésnek itt van nagy szerepe. Hozzá kell segíteni őket művelődési programjuk, vállalásaik tartalmas kiválasztásához tanáccsal, jó példák ösztönző erejével. A megyében működő több mint húsz „szocialista brigádvezetők klubja”' hasznos kezdeményezés. De nem nélkülözhető a munkahelyi támogatásoséin. N éhány példa ez csak a művelődési propaganda és agitáció előtt álló feladatok sorából. Következetesen végig kell gondolni mindenkinek, hogy miben és hogyan segíthet. Ne legyen olyan kulturális kezdeményezés, rendezvény, akció, amiről az érintettek köre ne szerezne tudomást. Csák plakáttal, műsorfüzettel elérni ezt fél- munka. Minden munkahelyen legyen feladatát szerető, társadalmi munkás kultúrfelelős, akit rendszeresen tájékoztatnak, informálnak. felkészítenek, hogy ő is képes legyen ne csak a kulturális esemény címét közölni, hanem megbízhatóan annak tartalmi értékét is. Aki nemcsak mozgósít, hanem érzékenyen mérni is képes az igényváltozásokat és segít ezek kielégítésében. Aki nem egyedül áll ezzel a feladattal a munkahelyén, ha. nem sok-sok segítőtársa van munkatársai köréből, a közművelődési intézményekből, a munkahelyi vezetőkből, a helyi társadalmi, tömegszervezetekböl. — G —
